Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 74-97. szám)

1926-04-23 / 91. szám

1926. április 23. j<maiwÉ3£ ságos üzeménél nem is annyira a gépamortizáció játsza a főszerepet mint .inkább az a sok baj, ami az olaj és petróleum ,tehát e két fon­tos üzemanyag fogyasztás közül 6fl fenn. Azért tértem tehát ki a gép­kenések fontosságára, hogy a traK­tortulajdonosoknak felhívjam fi­gyelmét arra, hogy vásárlásaiknál sohasem az oícsósag vezesse őket, hanem az, hogy a vásárlandó olaj lobbanási hőfoka magas, és a vis­cositása nagy legyen. E kérdésnél is a megszervezendő motorőrség fel­adata lesz a gazda érdekeinek tel­jes megvédése, mert a gazda nem lehet egyszersmind minden e na­gyobb technikai fogásokban jára­tos egyén, aki az itt felsorolt ke­nés-technikai dolgokban jártas. *S még kevésbbé, hogy az ezek hely­telen, vagy minőségüleg 'kifogásol­ható voltát ellenőrizhesse. Ugyanez áll a traktorok élettartamának má­sik éppoly fontos üzemanyagára, a petróleumra, amelyet ismerteté­seimben röviden ezután, mint tüz­anyagot fogok nevezni, i Ez a második üzemanyag, amely pénzügyi és technikai szempontboi egy cseppel sem marad aiatta a traktor olajozási és gépészeti beren­dezéseinek fontossága alatt,, azért kell, hogy ez a kérdés is a motor­őrség ellenőrzése alá kerüljön. Hogy miért erről is szolgálok egy gyakorlati példával. Az emberek lélektanilag mindég olyan szokásokat igyekeznek követ­ni, amely őket önmaguk előtt is egy nagyrabecsülésben öregbiti, s jia ez egy némelyiknek sikerű', az­ilyen emberről a gyakorlati életben azt szokták mondani, hogy »ügyes« ember. Tehát az is »ügyes« ember, aki a hétköznapi élet ravaszságai kö­zött is »ofcsón« tud vásárolni. S hogy ez az eset hogy fest például akkor, ha az illető vé­letlenül egy traktorvásárló, vagy az, aki ennek üzemanyagát szerzi be, szolgáljon rá a következő példa: ^ Tudjuk, hogy a traktorok fő­üzemanyaga a petróleum. Tudjuk azt is, hogy ezen üzemanyagot egész nyersen, tehát motorikus célra káros, és alkalmatlan vegyi anyagaival ke\-ert állapotban termelik ki a öld egyes részein mélyfúrások utján, mint nyersola­jt Most az igy nyert' nyersolajat különböző alkatrészeire bontják el­párologtatással (rafinálás utján).. Az ilyen elpárologtatással nyert első alkatrész a benzin, a második kőolaj, illetve petróleum. Az igy nyert petróleumnak is különböző fajai vannak, amelyeknek súlyuk és gyuladási hőfokuk különböző. A petróleum finomítás súlypontja a motorikus célokra káros vegyi al­katok teljes kiirtására törekszik s csak ezek teljes kiválasztása után nyerjük a tiszta és motorikus oűf 1 ra legjobban megfelelői robbanó anyagot, a petróleumot. Ezen rob­banó anyagok finomságának meg­határozása az u. n. fajsulymérték szolgái, amelyet e tüzanyag 15 fok celsiusán mérünk. Előző mon­datomban azt a kifejezést használ­tanF'^anyag finomság«. Mit értünk ez alatt. Ez alatt értjük, hogy a tüzanyag a legtisztább, legköny­nyebb fajsúlyú, legfinomabb s mindez egymagában legmagasabb fűtőértéket, caloricus értéket je­lent. Amint látjuk, hogy a leg­finomabb tüzanyag efőáUitásáa vegyileg több eljárást követel, mint Í\ kevésbbé finom tüzanyag. Igy lesz tehát olcsó petróleum és igy lesz drága petróleum. Ezek minő­ség szerinti árainak meghatározá­sához jön aztán a kereskedelmi életben szokásos azon különböző árdifferencia, amelyet meghatároz a vevő riaivsága s az az erkölcsi határ, amelynél á kereskedő meg­elégszik, jobban mondva amelyet részükre a konkurrencia megen­ged. Itt van tehát az anyagbeszerzés igen nehéz és igen szomorú képe, ha a gazda véletlenül »iigyes«. NECATIN­mo ,y irtí > IVLUfl I IIV nem kellemetlen Illatú, legbiztosabb szer. Kapha,í : Borbély Korzó |,,atszei1íríba n 1 Paróchia-épület. „Abicsérdyzmüsban vannak érdekes igazságok, ezeket azonban nem lehet rendszertelenül összekotyvasztani". Két nyiregyházi orvos háború utáni őrületnek mondja a bicsérdyzmust. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Talán még nincs még egy olyan aktuális dolog manapság, mint a bicsérdyzmus. Ez foglalkoztatja leg­jobban az emberek gondolatát, ez a társalgás állandó témája. Miután már Nyíregyházán is sokat beszél­nek az uj táplálkozási módról, meg­kérdeztünk két nyiregyházi kiváló orvost, mi a véleményük a nyers­táplálkozásról, a makrobiotikáról, egyszóval a bicsérdyzmusról. — Az egyik orvos a következőkép nyi­latkozott: — A háborúk után mindig elő­fordulnak olyan extravaganciák mint a magnetizmus, szuggesztió, a legkülönbözőbb gyógynövényekkel való gyógyítások, melyeket csalá­dok ajánlanak egymásnak. Ezek mind ártatlan játékszerek. A bi­csérdizmus azonban nem az és pe­dig azért nem az, mert oly el­veket hirdet, amelyek határozottan kárára lehetnek az egyes emberek­nek. A bicsérdyzmusban vannak érde­kes igazságok. Igazságok akkor és oly értelemben, ha külön-külön áll­nak, de ha összekotyvasztják őket, a legabszurdabb lehetetlenségek áll­nak elő. Azt mondják a bicsérdysták, a luis rothad. Ez igaz. De a növény is rothad, pusztul. Mégis csak a húsra mondják, hogy ne együk. A bélben pedig nem rothad a hus. Feldolgozódik ép ugy, mint más táplálék. A természet kijelöli minden te­remtménynek, igy az embernek is a mgaa speciális helyét. Az ember omnivora, minden evő. Ezért belei­nek hossza 4.5 méter hosszú és nem 12 méter. Bélrendszere, fogai, kiválasztó mirigyei, egész szerve­zeti felépítése mind erre mutat. És most egyszerre ebbe belerúgni igen önkényes, természetellenes cseleke­det. Lássuk, hogy állunk a koplalás­sal. Bizonyos betegségek természe­te mutatja, hogy a beteg addig nem vesz fel táplálékot, mig a gyó­gyulás be nem áll. Ilyen pl. a tí­fusz. Az orvos sem engedi meg ek­kor táplálkozást, csak a kalória mennyiséget juttatja tej alakjában a testnek. Ezt azonban általánosí­tani és azt állítani, hogy a kopla­lás gyógyít, veszedelmes tévedés. Ha $gy tuberkulotikust megkoplal­tatunk, annyira legyöngül a szerve­zete, hogy ellenállóképessége tel­jesen legyöngül, a betegség fölény­be kerül a szervezet felett. Egy más példát mondok. A rá­kos beteg a betegség természete szerint elsorvad, cachexiába esik. Ha a koplalás gyógy ítana, akkor minden rákos betegnek meg kel­lene gyógyulnia. A bicsérdysták Bicsérdy Bélát oly prófétának tartják, aki értékben és nagyságban egyenlő Krisztussal,aki másodszor fogja megváltani a vi­lágot. JJícsérdy a vallási momen­tumokat beleszövi tanaiba, Mózes, Zaratusztra, Mohamed és Krisz­tus tanait. Azt állítja, hogy aki nem dege­nerált ősember 600 esztendeig is el­élt, beszugerálja tanítványainak, hogy ők is könnyen élhetnek 600 esztendőt. — Erre csak azt mon­dom próbálja ezt meg Bicsérdy. Nagy szociális és nemzeti ve­szélyt is jelent a Bicsérdyzmus a magyarság szempontjából. Erdély­ben összeszedett, áltudományos eszméivel telitette a magyar köz­életet, a magyarságot testileg-lel­kileg legyengiti. Amerikában a Rockefeller Foun­dation mindent elkövet, hogy a közegészség nívóját emelje. — Ugyanez az alap sok ezer dollárt küld Európába ugyanezen célból. Ez az alap Lengyelországban kiir­totta a flecktífuszt. NSlunk a tuber­Csűtörtökön Pénteken Raquel Meller, a lengyel származású nagy művésznővel A császárnő ibolyái Romantikus filmjáték 8 felvonásban. Történelmi feljegyzések nyomán irta és rendezte; Henry Roussel. Személyek s III. Napóleon M. Daarely Eugenie de Montijo Suzanne Bianchetti De Saint Atfremond grófnő .... Jeanne Ever Hubert de Saint A'fremond gróf, a fia André Roanne Violetta RAQUEL MELLER Mínuel, a fivére San Inana Helene ds Peiry Fronsac Glaude Francé Fér yes kisé rő műsor , ' HIL UHilW r rW ¥ ^) |n |TBBWPlT<i'íMBnMBBHaBHlBMMWBMMMliBMMMWWnrT ••BBHHMHHÍ Szombaton, vasárnap Mcciste a pokolban (ördögök a földön) Látványos, kalandos filmregény 2 részben, a főszerepben: INaoiSte, a hatalmas erejű, bravúros színész. Előadások kezdete: 7*8 és 9 órakor. kulozis ellen kezd nagy küzdelem­be. És most Magyarországon is, e nemes harc megkezdésekor propa­gandautra indul a bicsérdyzmus, hogy megkontrázza ezt a harcot, hogy gátat emeljen a magyar ifjú­ság oly fontos egészséges fejlődé­sének. Nagyobb hibát követ el nem­zeti szempontból a bicsérdyzmus, mint azok az orosz szekták, ame­lyek mégölik újszülött gyermekei­ket, lehetetlenné teszik az anyasá­got és az öngyilkos klubok.» Azt kérdezem ezután, hogy mily hatással van a szervezetre, ha va­laki a bicsérdysta életmódról újra a normális életmódra térne át. — Nem megy ez megrázkódtatás nélkül, bár orvosi kezelés után ez is lehetséges. Mikor a francia ten­gerpartokon kóboroltam, nem egy­szer voít alkalmam megfigyelni, mily nehéz a kikoplalt hajótöröttek szervezetét újra talpraállitani. A koplalás alatt a test nem jut táplá­lékhoz, tehát a meglévőt fogyasztja. Ilyenkor mindrg a legnemesebb sejtekhez nyul: a májseithez, csont­velő és agyvelő sejtekhez. Ezeket a sejteket újra élter hozni, azután ne­hezebb, mint 3—4 kiló zsirt" fel­vétetni. A hosszú koplalással járó betegségek ezért rendszerint az emlékezőtehetség gyengülésével jár­nak. Igy mikor én a harctéren flegk­tifuszban feküdtem, elfeledtem a színeket. Bucsuzásul ennyit mond még: )— Ez az őrület is, mint minden más, el fog múlni, hogy helyébe jöhessen egy ujabb őrület. A másS orvos. szintén azzal kezdte, hogy a háború következménye a bicsérdysta őrü­let. — A háború alatt rájöttek arra, hogy a táplálkozás theóriája korri­gálásra szorul. Kiderült, hogy a fehérje, zsir, széndyhrát, só, viz, levegő nem elég a táplálkozáshoz, ezek csupán a caloriát, az erőt ad­ják a testnek. Ezeken kivCf szüksé­ge van még a szervezetnek bizo­nyos anyagokra, melyek a szerve­zetben azt a szerepet töltik be, mint a gépezetben az olaj. Ezek a vitaminok. De tisztán vitaminokból, amelyet a növényi és állati szerve­zetek egyaránt tartalmaznak, a csukamájolajban, a csirkemá^ban óriási mennyiség van belőlük, tisz­tán vitaminokból megélni, mint a bicsérdysták állítják, nem lehet. Az ősember sem élt csupán nö­vényekből és bogyókból. Az őskori barlangokban mindenütt megtalál­juk az állati csontokat. Az egyipto­miak is nagyrabecsülték a hustáplá­lékokat. Az őskereszténység idejé­ben pedig több nép azért nem akart áttérni a kereszténységre, mivel a pápák megtiltották a ló­husevést. Betegségek pedig mindig voltak és mindég lesznek. — A bakté­riumok nemcsak a bélben fordul­nak elő. Ezektől félnek legjobban a bicsérdysták, pedig jobban félhet­nének ,az utcák porában, .a rossz lakásokban, rossz ivóvízben szerzett baktériumoktól, .sz'ík nagyobb ellen­ségek. Megfeledkeznek arról is a bicsérdysták, hogy miriád oly bak­térium él a szervezetben, amelyek támogatják az életét, a toxintermelő baktériumokat elpusztítják. A bicsérdyzmus végeredményben nem más, mint theoria, az orvosi tudomány azonban kísérleti alapon áll. Meglehet, hogy nem tökéletes mai táplálkozási rendszerünk, na­gyon ráterelődött a gabonanemüek fogyasztására, de ez még nem je­lenti azt, hogy a koplalásból meg lehet élni. Semmi sem fejlődhe­tik táplálkozás nélkül. — A helyes, egészséges életrend az, ha a kaló­riát adó fehérjéket, szénhidrátokat felváltva fogyasztjuk vitamindug

Next

/
Oldalképek
Tartalom