Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-14 / 60. szám

.NYÍRVIDÉK i 9'? 6. március íl A közegészségügy fontossága. Irta : Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter. Örvendetes jelenség, hogy a modern állam és társadalom folyton fokozódó érdeklődést kezd mutatni a közegészségügyi problémák iránt. Örvendetes, mert ez a jelenség a szociális gondolkozás elmélyülésére efiged következtetni. Hoi kezdődik a szociális gondolkozás ? Ott, hol az ember a saját egyéni érdekén tul más érdeket is elismer és érvényesülni enged. Ez azonban a szociális gondolkozásnak legkezdetlegesebb formája is alapeleme annak a nagy természeti törvénynek, hogy az ember társas lény, s hogy tehát egyéni és közösségi céljait csak a társulás és együttműködés utján tudja megvalósítani. A fejlődésnek óriási utat kellett megtennie, amig elérkezett az állam és társadalom modern szervezetéig, a «szabad polgár a szabad államban» fogalmáig. E ponton ismét felteszem a kérdést, hol kezdődik az igazi szociális gondolkozás ? Az antik államhatalom, mint rémületes erő jelentkezett a saját alatvalója előtt. Erő, amely ellentmondást és beleszólást nem tűrő módon nehezedett rá mindenkire, s amelyelőtt sem vér, sem arany, sem élet, sem vagyon nem volt biztonságban. Ez a komor viszony állam es alttvaló között idők folyamán enyhült s a modern államban kiegyenlítődött ugyan, de nyomai még ma is megvannak, különösen az egyszerű nép lelkében, amely az állam hatalomból csak a kényszerítő erőt, a terheket látja és érzi, az államtól eredő rendkívül nagy javakat azonban, aminő például az élet- és vagyonbiztonság, a jogszolgáltatás és védelem, nem értékeli kellőképen. A szociális gondolkozás ott kezdődik, _ahol a polgár megérti, hogy az államok szerint tagolt emberi társadalomnak vannak nagy közös érdekei, céljai, amelyek jnem mindig azonosak az egyén érdekeivel és céljaival, de fundamentumai a nagy közösség jobblétének és boldogulásának s ennélfogva azt is megérti, hogy gyönyörű hivatás neki a saját egyéni érdekköréből kiemelkedve hathatósan támogatni : az államot és társadalmat a közjó I megalapozásában és fejlesztésében. ' Az állam a polgárok jogrendi | szervezete. Amig tehát a polgárság az államon keresztül éli ki a maga törvényhozó és törvényvégrehajtó életét, ugyanaz a polgárság mint társadalom éh nemzeti, gazdasági, kulturális és erkölcsi életét. Ne higyje senki, hogy az állam függetlenítheti magát a társadalomtól, ellenkezőleg, éppen a társadalomtól )és a társadalomból 'kell kiindulniok az állam felé mindama hatásoknak, amelyek az állam szociális politikáját irányítják, mert jegyezzük azt meg, hogy csak az az állam folytathat erős szociálpolitikát, amelynek társadalmában eleven erőként jele'nkezik a szociális gosdolkozás. A szociálpolitikának legjelentősebb része az egészségügyi politika. Mi ez ? — kérdezik talán sokan olvasóim közfii. Hiszen élet, egészség és betegség mindenkinek legegyénibb, legszemélyesebb értéke, vagy nyavalyája ! Hogyan lehet ebből közügyet csinálni ? A kérdésre kérdéssel válaszolok. Magánérdek-e, vagy közérdek az, hogy a nemzet életfája egészséges vagy férges ? Magánérdek-e, hogy az életünk fáján fakadó bimbók virágokká fejlődnak-e, vagy száz közül husz lehervad, mert akkora a csecsemőhalandóság Magyarországon ? Magánérdek-e az, hogy egyik leggazdagabb megyénkben a háromnál több gyerekes családok száma — az utolsó tíz év folyamán - 62 százalékról 35-re hanyatlott s ugyanott az egy gyerekes családok száma a duplájára emelkedett ? Magánérdekbe a tiidővész szörnyű pusztítása és a nemi betegség alattomos romboló réme ? Ugy-e, hogy ez mind qem '4 magánérdek ? Ez mind a mi nemzeti életünk legégetőbb kérdése, mert ha élni akarunk a Duna és Tisza közén, ha hivatást érzünk magunkban, ha ugy tudjuk és liiszszük, hogy a történelem igazságos Istenének még tervei vannak velünk, akkor vigyáznunk kell a magyar anyák méhére, a kicsi bölcsőkre, a gyermekek fejlődésére, a férfi erejére, mert minden sziilőfcnya a nemzetnek szül, minden bölcső a nemzeté, minden munkáskéz fa magyar jövőt kalapálja s minden íkicsi koporsó a nemzet vesztesége ! Valaki, nagy magyar tudós, azt mondta ezelőtt harminc esztendővel, 'hogy a magyar közegészségügy lényegében kórházügy. Akkor igaza volt, mert nem voltak kórházaink. Most nem volna igaza, ha ugyanazt mondaná, mert a közegészségügy gondozása már tulment azon fnogy csak a betegekről gondoskodjunk. Ez már megtörtént. Az uj fejlődési fokozat szinte beláthatatlan teret nyit előttünk a munkára, mikor azt a jelmondatot irjuk zászlónkra, hogy a közegészségügy az egészségesek ügye, a nemzet egészségének ügye. Tudom, hogy ilyen súlyos gazdasági viszonyok között nem szabad túlsókat követelnem, ám mért volna lehetetlen azt kívánnom, hojgy a városok társadalma és hatósága gondoskodjék vízvezetékről, csatornázásról, fürdőkről, útburkolásokról ? Miért volna lehetetlen azt kérnem a falvak értelmiségétői és hatóságaitól, hogy vessenek egy pillantást szegény elhagyod népünk egészségügyére, a szellőzetlen szobákra, a tenyérnyi [ablakokra s kéményteíen tűzhelyekre, a kutak mellé helyezett trágyadombokra, a gödrökben poshadó pocsolyákra ? Es ha e pillantás megrémítette őket, vegyék kezükbe falujuk egészségügyét és a leleményesség ezer eszközeivel 'igyekezzenek segíteni. Tanács, rábeszélés, példaadás, meggyőzés nem maradhat hatástalan, csak szeretet és csüggedetlen jóakarat legyen a rugója. Köszönöm a magyar társadalomnak azt az értékes támogatást, amit eddig is nyújtott nekünk közegészségügyi törekvéseinkben. De vigasztaló muzsika lesz a mi szavunk a messze magyar síkokon, vagy hegyek alján nehéz viszonyok között hősiesen dolgozó, magyar orvo'sok fülében is, akik megértik azt, hogy a társadalom és a Mprmány részérői törhetetlen erős ak*at hullámai áradnak feléjük, megkönnyíteni és továbbépíteni az ő munkájukat, a leggyönyörűbb zene pedig az egészségesen született magyar gyermekek százezreinek csillingelő kacagása lesz, a bajtól megóvott magyar férfikarok munkájának ritmusa s az egészséges magyar vér rohanó vidám áramlása a nemzet testében. • Ez a magyar közegészségügy célja, ennek a muzsikának akarok én karmestere lenni a világ legkiválóbb orvosi testülete, a magyar orvosi kar élén s ennek végigjátszásához kérem a magyar társadalom megértő támogatását továbbra is. Vidékiek! i szereti a magyar zenét? Az őseredetü hortobágyi pásztói nótákat éneklik vasárnap délután 5 órakor a „Korona" nagytermében. Belépődíj 30, 20 10 ezer korona. ••''iiiJiiiiiiiiiiiiiiuiiiiininiiiiiiiniiiiiinüüinüiiiiir' Az 1848. márc. 15-i fővárosi események hatása Nyiregy házán. Irta : Gál István. Március idusának tüzlángja Nyíregyházán is gyújtott. Benczúr Miklós, a nemesek főjegyzője, Kralovánszky Móric, Szénfy Gusztáv, Mesko Pál, Tregjár Pál, Gyürky Sándor, Vidliczkay József és Blaliunka József aláírásával ily szövegű felhívás került a nyíregyházi polgárok elé március 20-án. Nagyérdemű Közönség ! Az európai legújabb események megtették hatásukat. Az Isten emberében az ész a felvilágosodás fóliára hágott s a nemzetek rendeltetésük helyéhez, a dicsőség üdvéhez, az általános szabadsághoz emelkednek. A nagy Isten szereti nemzetünket, mert mig az olasz, francia, avagy lengyel százezer ember életromjain tűzheti ki csak a győzelem zászlaját, a magyar nemzet emberáldozat nélkül vivta ki a . szivvágyait. A szabadság sugarai dicsőségesen támadtak a magyar nemzet fölé, mint a tavaszi napnak teljes pompája. A legújabban érkezett hírlapokban azt olvastuk : A főrendi tábla minden változtatás nélkül elfogadta az alsó táblának politikai teendőink iránti feliratát, s e szerint a törvénvhozó testület egyetértőleg a népnek, a nyolc századon át elnyomott népnek üdve fölött kimondá óhajtott kegyes Ítéletét. Az ide fektetett hirlapi fél ivbői kitűnik, hogy az ott elősorolt 12 pont a helytartótanács által is el lőn fogadva s Budapest, az ország szive, örömittasan ülte meg a nagyszerű ünnepet. De a sziv lüktetései minden erekbe elhatnak s Nyíregyháza városának polgáraiban is csak oly nemes vér buzog, mint budapesti polgártársainkban s a nagy öröm az ország szivéből is ide hatott mi hozzánk s a nagyszerű napot, március hó 15-ét meg nem ünnepelnünk polgári bün lenne. Mihez képest nevünk aláírásával kérjük a ns. város közönségét polgári bizodalommal, hogy egy ünnepély rendezésére s ha nem is az egesz város, de legalább a középületek kivilágítására készüleíteket s intézkedéseket megtenni szíves legyen. Egyszersmind arra kérJjük a ns. város közönségét, hogy a holnapi napon tartandó megyei közgyűlésre egy kérelmet beadni méltóztassék, miszerint tekintve a legújabb eseményeket, a megye rendjei engedjék meg, hogy minden községek kikiildendő képviselőik által a megye dolgaiba s- tanácskozásaiba így mellékesen "a bekövetkezendő tisztujitásba is befolyhassanak, mert a nép egyetértése most elmuíhatatlanui szükséges. A felhívás nem maradt eredmény nélkül. S amikor a kaján sors még sem tűrte, hogy á nemzet a vére ontása nélkül jusson a jogaihoz s a felbujtott nemzetiségek ellen fegyvert kellett fogni, Nyíregyháza polgársága is felajánlotta a véradót, jóval többet, mint amennyire kötelezve lett. Gróf Degenfeld Imre főispán Nagykállóból 1848 szept. 17-én a következő kiálltványt intézte a nyíregyházi polgárokhoz : Polgárok! Tudva van előttetek, hogy a haza, mely csak most nyert szabadságával felvirulandó vala, veszélyben van. Tudva van, hogy szomszéd, eddig vélünk barátságban s egy korona alatt élt horvátok és szerbek a magyar nép ellen rosszlelkii elleneink által felbujtatva, amott a Dunánál és Drávánál háborút folytatnak, szabadságunkat elrabolva, a magyar, népet jobbágyokká és rabszolgává lealázni igyekeznek. Hogy ezen alávaló szándékunkban elleneink ne boldoguljanak, fegyverr kell .ragadni s oltalmazni magunkat s szeretett hazánkat, sereget keli gyűjtenünk s felállítanunk, hogy rettentsük elleneinket. Ezen célból rendelte miniszterelnök ur, bogy addig is, mig a katonaállitási törvények őfelsége koronás királyunk áltai szentesittetnek, toborzással állítsunk sereget, mely a már felállított honvéd seregek pótlására s szaporítására szolgáljon, azzal ruíházatára s igazgatására hasonló legyen. Ezen toborzás előmozdítására az elöljárók minden befolyásokat községeiknek is érdekében használják fef, mennyiben ezen toborzással illetőségeiknek kiállításával ósszeirottai-kat a kényszeritett katonáskodástói felmentendik. Ily körülmények közt kételkednem nem lehet, miként Zabolcsnak polgárai átallátván a haza veszélyes állását, valamint azt is, hogy ha erősen felkelve megoltalmazzuk azt, ennek minden fia s a hon felvirágzik, mint egy sem a föld kerekségén E felhívó szóra az öregek gyermekeiket, az ifjak pedig egymást vetélkedve fogják nógatni, hogy magoIkat a honvédő bajnokainak felajánlják, melyet ha megtesznek áldja meg őket a magyarok istene. E kiáltványt Böszörményi 'László «parancsnoki segéd» áttette Nyíregyháza tanácsához, hivatalosan 'felszólítva azt a «rendelt köznninkálkodásra.» ^ A toborzás megindult és sok nyíregyházi szülött ontotta vérét az ország külörfböző részében folyt csatákban a magyarságért, amelyért ugy látszik — időtlen időkig kell könnvei s vérrel adóznunk. R HUNGÁRIA gyógyforrás szénsavval telíitett ásványvize HARMATVIZ Forgalomba hozza Budapest székesfőváros ásványtlzeme. — Főlerekat Nyíregyházán: Bessenyei-tér 3 szám. (Glück Ignác udvar.) Telefon > 378.