Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-12 / 58. szám

192fi. március 12. JSÍYÍRlflDÉK. 3 történetludósok intézete és a »Gradnated« azon diplomás fiatal emberek számára, — akik magukat valamilyen szakban képezni óhajtják — már megvolt. Berlinben most vett egy házat, amelyben kb. 30 ifjú fog helyet kapni. — Ugyanezen célra átengedte a porosz kultuszminiszter a szomszedházat a két holdas parkkal. Egy másik berlini házat el fog adni s ennek árából Drahlemben házat fog venni és internátust fog szervezni, ahol a Vilmos császárról elnevezett tudományos búvárkodások intézménye van. Párisban most tárgyal egy házvételről. Rómában a kicsinynek bizoről. Fraknói villa melle még egy házat akar venni e célra. Angliában kiváló intézetekben helyezte el a .magyar ifjakat. Hogy aztán a fiatal magyar tuÖÓsok a tudományt is fejleszthessék — tudományos intézményeket létesít, ilyen pl. a biologiai intézet Tihanyban, a csillagászati intézet a Svábhegyen, a geofizikai intézet az Eötvös kísérletek folytatására. A művészetek istapolásáról sem feledkezik meg, persze csak abban a mértékben, ahogy ezt a pénzügyi helyzet megengedi. (-y -i-) Amerikában elhányt egy Pintér Enoch nevö magyar ember, aki 69 millió dollár örökséget hagyott hátra. Magyarországon keresik Pintér rokonait. Egy Pintér Mihály nevö kecskeméti magyar keresi Pintér Enoch keresztlevelét. Száz millió egy keresztlevélért. Izgalom a magyarországi Pintérek között. (*) 1500 koronával nagy örömet szerez gyermekének, ha megveszi neki az Üjságboltban a Tündérváeár friss számát. Sajtó alatt van a Szabolcsvármegye címtára Szerkeszti: Vertse K. Andor Hirdetéseket fairest a Nyír vidék szerkesztősége és az igazolt megbízottak. A napokban a kecskeméti rómkath. plébánia hivatalhoz az alábbi levelet kézbesítette a posta: «FőtiszteIendő róm. kath. Plébánia hivatal". Kecskemét. Szíveskednék megírni, nem szüíetett-e ott Pintér Enoch nevü egyén 1760— 1830-ig. Amennyiben Pintér Enochról keresztlevelet kaphatnék, szívesen honorálnám 1 millió koronával. S ha ezen keresztlevél alapján a kívánt eredményt elérném, akkor még külön 100 millió korona honoráriumot adnék. — Szíves értesítésüket várva vagyok teljes tisztelettel: Pintér Mihály.» Pintér Mihály nacionáléjához hozzátartozik még, hogy okleveles kőművesmester, építési vállalkozó, a «Sempernova» első magyar diszvakolatgyár egyedüli képviselője Bácsalmáson. — A plébánián azonnai hozzáfogtak az anyakönyvekben Pintér Enoch kereséséhez, termeszegesen nem a honoráriumért, hanem kötelességbőf. Végig sem nézték azonban még a Tevéiben jelzett összes évfolyamokat, jnikor egy szép napon beköszöntött Pintér Mihály személyesen, Nyomban érdeklődött az eredmény felől. Mikor tudomására adták, hogy az óhajtott nevet nem találták, megkérte a hivatalvezető lelkészt: engedje meg neki, hogy ő hadd búvárkodhasson a nevek labirintusában. Természetes, hogy semmi akadálya nem volt kérésének és a dúsgazdag örökség várományosa, Pintér Mihály, két napig böngészte a régi, latinul irt bejegyzéseket — de eredménytelenül. Szomorúan mondott bucsut az anyakönyvnek, de nem mondott le a reményről s biztosra veszi, hogy amerikai nagybátyjának születési kivonatát az ország területén vafahol mégis csak megszerezheti. Elmondta közben a hivatalban, miért szükséges neki a kereszlevél. Még a mult év folyamán meghalt nagybátyja Amerikájbiaw s o az egye diiTi örököse. 69 millió dollár örökség vár reá, de nem tudja rokonságát az elhalt nagybácsival kimutatni. Ha a nagybácsi keresztlevele megvolna, mindez bizonyítható lenne s mi sem állná útját a 69 millió dollár, közel 5 billió magyar korona örökség megszerzésének. Egy keresztlevef tehát Pintér Mihálynak több pénzt juttatna, mint az egész magyar bankjegyforgalom. Ebből az összegből könnyű lenne kifizetni 100 millió korona honoráriumot. Távozásakor kijelentette Pintér Mihály, hogy addig nem nyugszik, mig a keresztlevelet meg nem kapja s képes lesz érte átkutatni Magyarország összes plébániáinak születési anyakönyveit. Pintér Mihály híradása nagy izgalmat keltett a magyarországi Pintérek között. & debreceni kollégium zenetanára nyíregyházán járt Ecsedi professzor előadásának előkészítése céljából. A jegyek már kaphatók Ferenci könyvesboltjában. Hortobágyi pásztordalok a Korona pódinmán. A debreceni lapok hasábos tudó sitásban ismertették Ecsedi Istvár egyetemi tanár óriási sikerű etnográfiai előadását, amelyben fonográf, zongora, tambura és ének kísérettel mutatta be az eddig teljesen ismeretlen hortobágyi pásztordalokat. Már akkor szóvátette a Nyirvidék, hogy ezt az országszerte páratlanul álló érdekes etnográfiai bemutató előadást Nyíregyházán is meg kellene ismételnie Ecsedi professzornak. A napokban meghívásunkra Bodnár Lajos, a kollégium zenetanára Nyíregyházán járt és közölte, hogy Ecsedi professzorral március 14-én, vasárnap délután 5 órakor bemutatják a Hortobágyon gyűjtött pásztordalokat. Bodnár Lajos a kiváló muzsikus és zeneszerző maga is elkísérte Ecsedi tanárt fáradságos útjára. — Éveken át követte az etnográfust gyűjtő, megfigyelő utján és ő az, aki a dallamokat a fonográf segítségével megörökítve, zongorára irta át, továbbá Sütő Zoltánt, a kiváló bariton énekest, a pásztordalok eredeti, népies zamatu előadására betanította. Ecsedi előadása folyamán Bodnár Lajos kiséri zongorán a Sütő Zoltán által énekelt Hatokat, érzelmes románcokat és szo moru szereimi történeteket elbeszélő balladákat. A vasárnap délutáni előadás belépőjegyeit ajánlatos már most lefoglalni Ferenczi József könyvesboltjában, ahol a jegyek 30, 20 és 10 ezer koronás árban kaphatók. A debreceni tudományegyetem és a kollégium professzori kara olyan népszerű Nyíregyházán is, hogy Ecsedi és Bodnár tanárok érdekes és értékes bemutató előadása itt is azzal a nagy érdeklődéssel kell, hogy találkozzék, mint Debrecenben. Dolgozik kettő helyett, a pénz fyül , vagyonkája szaporodik. Házat építtet ; van hát már saját portája. «Mikor harmadízben szói náluk a gólya, Andráséknái minden mutat a jó módra.» Mivel otthon az öregek szeretnék az unokákat látni, Vass András hazaküld/'Sárit á gyerekekkel látogatóba. Közben a tékozló úrfit elérte a sorsa. Dobra került a birtok. «Elkótyavetyélték az ősrégi portát. Falról még'az ócska képet is elhordták. «Hogy megélhessen dolgozni kellett, s mivel itthon nem kapott munkát, Amerikába megy ő is. Ott azonban Száguldó lovával rátiport az élet, Szótalan harangként lóg benne a lélek. Kártyavárként omlik meglopott reménye S koldusán ballag ki nem ismert ösvényre. Pénze fogytán elmegy tolvaj zálogházba Minden értéktárgya végül a podgyasza. Nevyorkban találkozik Vass Andrással, ki visszatérő családját várja. Elszorul a szive, hogy régi gazdáját ilyen sorsban találja. A multakért szívből megboesájt neki, hogy «ne legyen gyilkosa egy magyar a másnak». Magával viszi, legyen nála családtag, a bányába nem engedné munkára, hanem felkéri, tanítsa a magyar gyerekeket, «hogy ki magyar földre lábbal sose lépett, Tudjon valamicskét szép szülőhazánkról, 'Ménesről, falukról, napfényes pusztákrób. De az«urfi», kinek leltet a balsors átgyúrta s néhai csikósának nagylelkűsége teljesen megejtette, dolgozni akar, mint a többi sorsvágta magyar. Leszáll a bányába ő is és keményen dolgozik, de vasárnapon kint maga köré gyűjti a magyar gyerekeket ésmesél nekik arról az országról, melyhez odatapadt mindnyájuknak lelke. Éggel csókot váltó hegyhátak tövében Fekszik egy szép ország. Anyja lágy ölében Nyugszik igy esténkint e kifáradt gyermek. Vadvirágos völgyben kis faluk hevernek. Büszke Duna keblén zörgetnek a vágyak, Hü szerelmet suttog a szőke Tiszának ; Magyarország könnyét igy összekeverve Lassú méltóságai önti a tengerbe. A magyar nép könnyét zugó tenger árja Elviszi zokogva mindenféle tájra. Bár a szegényeknek csak aprócska telkük, De nagyobb a szivük, tágasabb a lelkük. Csak kit átok ökle vágott szörnyen hátba, Néz ef fájó szívvel idegen világba. Idegenjárásból váltig vissza várják, Mint a fészket őrző kis madár a párját : Muskátlis kis kertek, égő pusztalángok, Éneklő pacsirták, ringó délibábok, A buzakaíászok, a szőlőgerezdek, Falu végén meg a fejfák és keresztek. A munkások, akik eleinte nem szívesen fogadták maguk közé az «urfélét», megszerették az átok öklétől hátbavágott Vay Árpádot, kinek tragikus vége lett a messze idegenben. Vass András távollétében tüz ütött ki 'a házban, Vay Árpád berohant az égő házba, hogy megmentse volt csikósa kis fiát. Meg is mentette, de ő maga elpusztult. Megsiratták mándnyájan, különösen Vass András, ki maga irta meg a megtért fiu mindent kiengesztelő halálát az óhazában busuló édesanyjának. Nemzetes negy asszony ! Életért uj élet! Vállaljon fiának engem, volt cselédetVállaljon fiának csak ugy a lelkével, Jó magyar szivének nagy szeretetével, S áldja meg az Isten drága asszonyságot, Áldja meg a síró, bus Magyarországot ! Minden magyar nagy lelki gyönyörrel olvashatja a Kemény György könyvét. És okulással nem egy itthon élő magyar iró, aki idegen témákat dolgoz fel különös előszeretettel. Nagy vigasztalás ez nekünk, hagy idegenben szakadt vérünk magyar tudott maradni. Magyar ? Nem, magyarabb, bizony mondom magyarabb,"mint az itthon tülekedő, egymást gyomrozó, a hazát nem mindenek fölött szerető, vaksággal vert magyar. Kemény György a messze idegenben megirt könyvében olyan magyar levegőt teremtett, amely után mi, magyar levegőt SZÍVÓ magyarok, lihegve kaptodunk a könyv olvasása közben. Nem győzzük gyönyörrel magunkba szívni. A messze távolból szorongó szívvel figyeli megtépett hazája sorsát és kitör belőle a keserűség: A magyar csak lázban tesz miegymást néha, Máskor tenni vágyó kedve álmos, léha; Akarás nélkül a múltba néző álmok Bus halál-kuVikja folyton ott kóvályog. Hol állandó vendég meddőn jámbor óhaj; Igy lett a magyarból" átkosan rabolt -faj. De bizáik a magyar őserőben. Mi is. Hiszen látjuk, hogy az az idegen talajban sem fajzik ei. Magyar szeretettel ajánlja a könyvét, magyar szeretettel köszönjük "meg azt. Gál IstvánUtolsó férfi a földön! 1 férfi 1200 nfivel Szombattól — Apollóban