Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-10 / 56. szám

JSfyÍRVIDÉK 1326. március ÍO. — Analfabéták vizsgája. Helye- , sebben: voft analfabéták vizsgája, j Mert azok az analfabéták, akik a s Bálint-bokori analfabéta tanfolya­mon résztvettek, már jói tudnak Ír­ni, olvasni. A tanfolyam vizsgája március 4-ikén délután 6 órakor folyt íe. A város kuíturtanácsosi ügyosztálya képviseletében GáHst­ván tanár és Ríár Zsigmond vet­tek részt a vizsgálaton, amelyet meghallgatott Barna Jenő, a vár­megye népmüvelésügyi titkára is. A Bálint-bokori Analfabéták köziil 29-en iratkoztak be a tanfolyamra. Január l-ig mind a 29 szorgalma­san tanult, de ekkor 13 analfabéta más uradalomba szegődött és kivált a tanfolyamból. A vizsgázók kitű­nően tudnak írni, olvasni és okta­tásukért elismerés illeti meg a tan­folyam vezetőjét, Buna István ta­nítót. (*) A Reigen számonként kap­ható az Ujsagboltban. HegéHkeztek a tavaszi újdonságok, férfi, fíu és gyermekruhákban. Meg­lepő olcsó árak. Elegáns sza­bás. Váradi Testvéreknél. Besenyei-tér 16. $25.? A leghatalmasabb szinesiilm Cyrano de Bergerac az Apol­lóban. Ünnepélyes bemutatója szerdsn. A világirodalom nagy müvei szép sorjában bevonulnak a mozivászon­ra, hogy meghódítsák a közönség uj és uj rétegeit. Rostand olyan kiváltságos színpadi sikert aratott romantikus drámája, a Cyrano d* Bergerac is a filmen folytatja to­diadalutját. Tiszta művészi telje­sítmény, amely a mult esztendei milánói nemzetközi filmkiállitáson megérdemelten vitte el a klasszikus filmekre kitűzött első dijat. . Egy ismert színpadi munka film­változatának bírálatánál az a szem­pont kell hogy vezesse a bírálót, vájjon a film készítői átmentették-e a szindarab minden értékét az uj formába, anélkül, hogy a filmsze­rűség ellen vétettek volna. A Cy­rano de Bergerac ebből a szempont­ból fölényesen kiállja a próbát. — Igaz ugyan, hogy Rostand bűbájos szavai nem zengenek a színpadon, de ezt bizonyára pótolja a film sok egyéb megelevenitési eszközével, amit viszont a színpad nem tud fel­mutatni. A szcenárium gondos és értékes munka, felöleli és hűségesen visszaadja az eredeti mű minden epizódját s a rendezés stifusosan eleveníti fel Cyrano de Bergerac­romantikus korát. A játék irányítá­sát a rendező biztosan tartja ke­zéblen s a szcenáriumadta jelenete­ket hatásos kidolgozásával kitűnő kvalitásokról tesz bizonyságot. — Azokban a jelenetekben, amikor egy-két szereplő mozog a szintéren, hangulat és finomság van a tömeg­jelenetekben pedig erő és lenyűgöző szépség. A darab legnehezebb ré­szét az utolsó felvonást, amelyben legtöbb a szinpadszerüség, bravú­rosan oldotta meg s a film egyik legszebb részévé avatta. A Cyrano de Bcrgetac, amint a bevezetésben elmondtuk, megérde­melten nyerte a nemzetközi film­kiállitás első diját,-a szó nemes ér­telmében remeke a filmkészítésnek. Rendező, szereplőgárda egyaránt a helyén van és elismerésreméltó munkát végzett a szcenikus is, aki tökéletes korhüséggel adta vissza a díszletekben az elmúlt idők hangu­latát. A felvételek végig színezettek s ez külön értékíe a filmnek. A jele­netek hatása meghatványozódik a színpompás gyönyörű képekben, amelyek mindegyike a szép festmé­nyek erejével hat. A szereplőkről. — A címszerep­ben felejthetetlen mély alakítást ad Pierre Magnier aki ezzel a teljesít­ményével a filmjáték legnagyobb jellemszinészei közé emelkedett. — Maszkja hatásos, játéka pedig nem­csak külsőségekben érvényesült, ha­nem megérzékeltette azokat az ér­zelmeket is, amelyek Cyrano bol­dogtalan lelkében végigviharzottak. ,Azt a jelenetet, amikor Christián he, lyett vallomást tesz, vagy haldoklási jelenetét, amikor búcsúzik szerel­métől s az élettől — a filmjátszás legnagyobb teljesétményei közé kell számítani. Linda Moglia finom, amellett hatásos eszközökkel alakít­ja Roxanet, a szerelmes Christiánt pedig Angélo Ferrari játsza kitű­nően. Az epizódszereplők igen jó együttest alkotnak. * A világirodalom legszebb s leg­nagyobb alkotása a Cyrano de Ber­gerac, ami elejétől végig a leg­tökéletesebb színezésű film, s az évad Iegdrágáább attrakciója, amit az APOLLÓ nagy anyagi áldozatok árán szerzett meg szerdától— péntekig kizárólagos joggal. E monstrum film előadásaira ajánla­tos jegyekről előre gondoskodni. CYRANO DE BERGERAC Vaqig aaines fiiro remek Szerdától aa ApoHóban ! l^KÖZGAZDASÁGJ A Burgonya Miatavásár tanulságai. A Szaboicsvermegyei Gazda­sági Egyesület által a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a Bur­gonyatermelők Értékesítő Szövet­kezetének® közreműködésével ren­dezett Tavaszi Burgonya Minta­vásár f. é. február 28-től már­cius 2-áig szerencsésen lefolyt. A Burgonya Mintavásár ered­ménye ax azt megrendező gazda­társadalmi közületekre nézve ki­elégítő volt, amennyiben az nem végződött deficittel. Az eredmény azonban, magára a gazdatársa­dalomra nézve, még sok kívánni valót hagy fenn, mert az elég tetszetősen kiállított Burgonya Mintavásárt elég számosan láto­gatták ugyan, de az azon be­mutatott burgonyatömeghez vi­szonyítva aránylag csak kevés üzleti kötés történt. Ennek a csekély üzleti ered­ménynek az oka nem a Minta­vásár megrendezésének esetleges hiányaiban, nem is a burgonya kereskedelmi viszonyok jelenlegi kevésbé kedvező kialakulásában keresendő, hanem egyrészt a gazdaközönség közömbösségében, főként azonban a Mintavásár célja, rendeltetése és minémüsége felől való tájékozatlanságban. Minderről én a mostani Bur­gonya Mintavásár megrendezése alkalmával a gazdaközönséggel való tárgyalásokból tudomást sze­reztem és igy a jövőre való tekin tétből szükségesnek tartom a Mintarásár tanulságait a nyilvá­nosság előtt is letárgyalni. A mintavásárokat és azok időnkénti megtartásának szüksé­gességét a gazdasági és keres­kedelmi fejiődés, valamint a ke­resleti viszonyok jelenlegi kialaku­lása hozta magával. A Minta­vásár közgazdasági rendeltetése és céija az, hogy a termelő és a vevő, illeíve a fogyasztó között közvetlen érintkezést hozva létre, alkalmat és módot adjon az egészséges áralakulás előmozdí­tására és biztosítására. Ma már ugyanis minden szátnbavehető gazdaság vagy ipar nem szükebbkörii fogyasztás szük­ségleteinek kielégítésére dolgozik, hanem olyan "minőségű terményt vagy árut törekszik nagyobb mennyiségben produkálni, amely­lyel szélesebbkörü fogyasztási körrel országos, sőt nemzetkőzi piac szükségleteit láthassa el. Az ilyen közfogyasztásu tömeg­termékek értékesítésének a helyi fogyasztási szükségletek kielégí­tését szolgáló régi hmódi kirakó­és terményvásárok már csak azért sem felelhetnek meg, mert a vásáron megjelenő helyi és szűkebb vidéki vásárló közönség árufelverő képessége sokkal ki­sebb a tömegtermelés prodaktu­mainak mennyiségénél. De meg az ilyen tömegáruknak a kétes si­kerű vásárra való beszállítása az eledóra nézve igen kockázatos és költséges is. Ezenkívül az általános szük­ségletek fedezéséi szolgáló töüreg­termények főfogyasztási helyei éppen azon távolabbi vidékek, 1 ipari központok és piacok, ame- > lyek közvetlen körzetében az illető ) terményeknek a szükséges meny- j nyiség vagy minőségben való elő­állítása nem lehetséges s igy azok szükségleteinek fedezése a távolabb fekvő termelő vidékekre van utalva. A termelő és fogyasztó helyek közötti távolságot illetve az eladó és vevő közötti nehézkes össze­köttetést használja ki a sohasem önzetlen közvetítő kereskedelem, legális és illegális előnyöket sze­rezve a maga számára, de a ter­melők és fogyasztók rovására, akik részben kényelmi szempon­tokból, részben tájékozatlanságból — minden védelem nélkül — ki vannak szolgáltatva a közvetítők kénye-kegyének és kénytelenek terményeiket olcsón eladni, illetve szükségleteiket drágán beszerezni. Ennek a termelók és fogyasz­tókra nézve egyaránt káros visz­szásságnak a megszüntetését cé­lozzák a v rdék tömegterményei­ből rendezett Mintavásárok, ame­lyeken a termelők az eladásra kerülő tömegáruik könnyűszerrel odaszállítható mintáit az oda össze­sereglett?, vevők, illetve fogyasz­tóknak bemutathatják ésl áruikat kölcsönös szabad alkudozás és megállapodás szerint a vásár­pénztár közbenjöttével eladhatják. Vagy azok eladását az alsó ár­határ megadása mellett a vásár­pénztárra is reábízhatják, amely intézmény a reábízott terménye­ket a saját érdekében is a le­hető legmagasabb áron igyekszik értékesíteni. Az eladó és vevő, illetve a kí­nálat és kereslet közvetlen érint­kezése a reális forgalmi ár sza­bad és független kialakulását feltétlenül biztosítja és mind a két üzletfél teljesen meg lehet nyn­godva abban, hogy az üzletet magára nézve a lehető legelőnyö­sebben bonyolította le. A Mintavásárokon kialatult reális eladási árak jelentéktelen hullámzással az illető kampány­ban aztán a magánkereskedelem­ben is irányadóul szolgálni. A mintavásár tehát nem kiállí­tás — és ezt jól meg kell jegyez­ni — hanem egy a jelen igények­nek megfelelő kereskedelmi ténye­ző, egy nyilt vásár, amelyen az el­adásra szánt tömegáru mintái mu­tattatnak be — az eladandó meny­nyiség megjelölése mellett — az ott összegyűlő venni szándékozó közönségnek. Épen ezért ott nem a termelés kiválóságai, de az el­adandó áru átlagos mintái vannak közszemlére kitéve. Különösen nagyjelentőségű az mintavásárok megtartása az olyan vidéken, ahol valamely közkelendő­ségü fogyasztási cikk a kedvező helyi viszonyok folytán kiváló mi­nőségben és nagy mennyiségben termeltetik,- mint például Sza­bolcs megyében a burgonya. Az ízletes és tartós burgonya Szabolcs megyének oly különleges­sége, amely ugy a belföldi, mint a szomszédos külföldi piacokon is jó hírnévnek és kedvező kereslet­nek örvend. Teljesen indokolt te­hát az, hogy Szabolcs megye gazda közönsége a burgonyatermelést nagy arányokban kultiválja, mert az nálunk, — különösen a homo­kos talajokon — a gazdaság egyik fő jövedelmi forrása. A nagy arányokban való burgo­nyatermelés a múltban teljes mér­tékben bevált. A kedvező kon­junktúrák megszűntével azonban a szabolcsi burgonya termelést ko­moly válság fenyegeti. A Szabolcs­vármegye Gazdasági Egyesület te­hát egyik kiváló fontosságú felada­tának tesz eleget akkor, amikor a burgonyaértékesités ügyét, egyrészt a máris szép eredményeket felmuta­tó Burgonyatermelők Értékesítő Szövetkezetének életrekeltése által másrészt az időnkénti Burgonya Mintavásárok megrendezésével hat­hatósan előmozdítani törekszik. Meglepő azonban, hogy a Gazda­sági Egyesület ezen közérdekű tö­rekvése — mint a most lefolyt mintavásár eredménye mutatja — gazdaközönség szélesebb rétegeinél nem talált nagyobb méltánylásra és érdeklődésre. Ezt csakis a közön­ség tájékozatlanságának lehet be­tudni, mert elképzelhetetlen, hogy a gazdaközönség, a burgonya min­tavásár célját, rendeltetését és szer­vezetét kellőkép megismerve, a jö­vőben is visszahúzódjék ezen reá nézve oly kedvező burgonya bur­gonyaértékesitési alkalom teljes ki­használásától. A most lefolyt első Burgonya Mintavásár sikere azonban máris kedvező kilátásokkal biztat a jövőre nézve. Minden kezdet nehéz, de a Gazdasági Egyesület nem riad visz­sza a kezdet nehézségeitől és biz­tosan reméli, hogy a gazdaközön­ség fokozódó érdeklődése és meg­értése módot fog neki adni a Bur­gonya Mintavásárok évenkénti megismétlésére. Ha Szabolcs vármegye burgonya termelő gazdaközönsége — a saját jól felfogott érdekében — megérti a Burgonya Mintavásárok előnyeit és közgazdasági fontosságát és az azokon való tömeges részvételével megadja a módot es anyagi eszkö­zöket a Burgonya Mmtavásárok megfelelő propagálására és legszé­lesebb körű meghirdetésére, azok biztos sikere kétségen felül áll és az azokra idesereglő vevő közön­ség Nyíregyháza város idegen for­galmában is számot tévő tényező­vé lesz. Bekény Aladár ny. min. tanácsos, » gazd. egyes. ügyv. alelnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom