Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)
1926-03-09 / 55. szám
6 JÍYÍMIDÉK 1926. március 9. - i ennek a jöldnek tehetségtermö erejét, fényét, ragyogását vitte magával és a világot meghódította vele. Sokszor aggódva kisértük lépteit, mikor diadalairól hallottunk, félve kérdeztük, mi lesz, ha egyszer elszakad a húrja. Most hazajött. Hazajött, hogy felhajtsa a magyar lélek italát és uj hódításra induljon. Hazajött, hogy Anteusként erőt merítsen az anyaföldön, de tiz-tizenkét évi vándorlás után hazaérkezve azt látta, hogy nem ő hanem anyja,' hazája van elterülve s ennek a letiport földnek van az ő segitsé1 gére szükségie. Hazajött a nagy szomorúságra és művészetének városról-városra járva — minden ragyogásával, fényével, erejével a szerencsétlenség enyhítését szolgálja. Nem 6, a fiu kér erőt, ő, az ő művészete hozza azt ennek a földnek.. Az a tudat, hogy ézt a fiút a magyar föld adta a világnak, méltán büszkévé tehet. , Bécsben a Belwederben egy magyar ember megállt az előtt a kép , előtt, amely Apollót ábrázolja, amint muzsikál es művészetének hatására megelevenednek a sziklák, megszelídülnek a vadak. A kép lelőtt ez a felírás van : »Die Macht der Musik.« A magyar ember elolvassa és azt mondja : Bolond ez a német. Igy kellett volna írni : »Der macht die Musik«. (Derültség). Mi is ezt mondhatjuk most : (Rákosi a müvész-szobára mutat) Der macht di Musik ! (Hosszantartó, lel kes taps.) Most jönni fog, muzsikálni fog. Talán egy kérdésre keresünk mindnyájan feleletet. Miért tesz az Úristen gyerekekkel kivételt, miért adja Isten egynek ezt a művészetet, büvészetet, amellyel nemcsak a vad-^ állatokat, de még az embert is megszeliditi. Az Úristennel nem szállhatunk perbe. Az ő bölcsességében meg kell nyugodnunk. Meg kell nyugodnunk abban, hogy négy evangélista volt, hogy tizenkét apostol volt. A tnü vészét a legfőb isteni adomány, Isten a művész utján üzeni meg, amit az emberekkel közölni akar, a művészet, mint az evangélisták irása, kinyilatkoztatás. Ez a kinyilatkoztatás teszi elevenné a hegedű száraz fáját is. Ezért muzsikál olyan hangokon, amelyek más hegedűben nincsenek s amelyeket más ember képzeletében sem tud megalkotni. Es nem a mi egyszerű élvezetünkre nyújtja a kinyilatkoztatás gyönyörűségét. Mikor hazajött, gyászra érkezett. Nemcsak a história taposott reánk. Az árviz elöntötte vetéseinket, elvitte egy munkás esztendő reménységét. Isten küldte reánk ezt a csapást, de elküldte a víg szeleket, amelyek felszárították az árvizet és elküldte a művészt, aki felszárítja á boldogtalanok, a szerencsétlenek könnyeit. (Nagy taps.) A szenvedők könnyének felszáritása nálunk müvészhagyomány. Reményi Ede, Lászt Ferenc, Zichy Gé za gróf annak idején jótékonycélu hangversenyeken szárították fel a• szenvedők könnyeit. Most Vecsey Ferenc, ez az áldott magyar lélek' jön, hogy lelkesítsen, könnyeket fakasszon, vért pezsditsen. Az oroszlán már mormog odabent. (Rákosi a mü vész-szoba felé mutat.) Jön, mindjárt, látni fogi juk. Én pedig sem Budapestről, sem Nyíregyházáról nem beszéltem, ígérem, ha újra Nyíregyházán járok, akkor róla fogok beszélni. Rákosi Jenőt percekig tapsolta, finnepei te a közönség, amikor a pódiumot elhagyta, hogy átengedje helyét Vecsey Ferencnek. í Rövid birek. Meggyilkolták a szajoli csendőrőrs parancsnokát. Tolsztoj unokája, Bakorska Vera bárónő, egy prágai fodrászmühely alkalmazottja. Amundse" kormányozható léghajóval megy az északi sarkra. A debreceni orvosegyetem Röntgenosztályán lefényképezték Vecsty Ferenc íobb és balkezét, amelynek csodálatosan tagolt és egészen különös izomrendszere van. Thawara Ray indus fakír mexikói párbajra hívott ki egy budapesti újságírót. Ez abból áll, hogy a két lovagiaskodó egyént bezárják egy sötét szobába — persze mindegyiket egy 32 centiméter hosszú késséf, azután, aki birja: marja. Bethlen előadását a Népszövetség ülésén osztatlan figyelemmel, a legteljesebb jóakarattal hallgatták és nyoma sem mutatkozott annak, mintha a résztvevők közül bárkit is valamilyen irányban eredményesebben befolyásoltak volna. Pallavicini őrgróf mentelmi jogának felfüggesztése végett a vizsgálóbíró megkeresést 'intéz a nemzetgyűléshez. Brjand francia miniszterelnök lemonüott. A lemondást Doumergue köztársasági elnök elfogadta. A lemondásra az szolgáltatottokot, hogy a szombat éjszakai kamarai ülésen egy adójavaslattal- kapcsolatosan 53 szótöbbséggel" leszavazták a francia kormányt. — A debreceni egyetemen két joghallgatónőt fognak néhány hét múlva doktorrá avatni: Gáspár Lilit és Teszler Dórát. A debreceni Pallagot kirándulóhellyé épitik ki. A villamos végállomáson vendéglőt építenek s környékét parkírozzák. A Leánykálvpieum részére eddig két milliárd és száz millió korona gyűlt egybe. Rádiősvacsora volt Debrecenben a Royal dísztermében az ottani műszerészek és szerelők elnökének tiszteletére. - - A vacsora közönsége élvezettel hallgatta a pesti, berlini és boroszlói koncertek rádiózenéjét. Két méter nagyságú lelőtt kőszáli sast talált egy pályaőr a Debrecen—füzesabonyi vasútvonalon. Szerdán lesz Debrecenben a szántógépbemutató. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara alkalmat óhajtván nyújtani a Hazánkban jói bevált traktoroknak szántásközbeni tanulmányozhatására, folyó hó 10-én szerdán szántógépbemutatót rendez a debreceni gazdasági akadémia pallagpusztai gazdaságának területén. Felhívjuk a gazdaközönség figyelmét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara ezen szán tógépbemutatójára és pedig annál is inkább, mivel a közeljövőben nem egyhamar fog megint alkalom nyilni arra, hogy a Tiszántúlon rendezett szántógépbemutató keretében a traktorok munkája egymással összehasonlithatóan tanulmányozható legyen. A szántógépbemutató alkalmából a debreceni riagyáltomás előtti Petőfi térről" kilenc órakor külön villamoskocsi indul a Gazdasági Akadémiára. Gondoskodás történt arról is, hogy a bemutató alkalmávaí Pallagra kiutazók a Gazdasági Akadémián méltányos árak mellett megebédelhessenek. •••••• Páris, 1926. márc. 3. Párisi levél. »Az egész magyar szovjet van itt« mondja nekem egy francia képviselő e hó 2-ián amint a francia kamara folyosójára lépett. — S a karzaton tényleg ott vannak. Ott vannak mind, mind, egy sem hiányzik belőlük. Mint a prédára éhes vércsehad várják, hogy a szocialisták feje Leon Blum kivégezze Horthyt, Bethlent és az egész régiméit, s hogy őket ültesse hatalomra, amelyet annakidején átadtak a magyar szovjetnek. Ott van Károlyi Mihály, Diener Dénes, Szende Pál, Garami stb. Az óramutató szalad — s Blum nem jut szóhoz. — Nincsen interpelláció bejelentve. Nyugtalan izgalom támad az emigráns vezérek között. — Mi az? — az ínterpellálás melyet makacs kitartással Benesékkel együtt hónapokon át készítettek elő, elmaradna ? Nem — nyugtatják — csak holnapra — azaz mára — halasztódik el. De mára virradóra a sajtóiuk Matin és Quotidien csendes. Alig esik igzó a frankhamisításról. Matin — a Sauerwien lapja — még toporzékol ugyan, irván, hogy ma mondja meg majd Briand, hogy a mostani kormánnyal, illetve annak fejével, Bethlennel nem áll szóba Genfben. S mit tesz Isten — Blum nem beszélt, s ugy Briand nem végezte ki a mostani magyar kormány fejét. S itt álljunk meg egv kis szóra. Briand a bölcs államférfi nem dőlt be a magyar besúgóknak, ahogy bedőlt volna nekik Blum — ha. Az emigránsok és a csehek aknamunkája tehát teljes kudarccal járt. S ők már-már ittak is a medve bőréne. Nem tudom kinek a kudarca nanagyobb Benesé-e, avagy Károlyi— Dieneré, vagy Szende—Garamié. Én Benesét tartom nagyobbnak, mert ezeket a legénykéket mégis csak ő biztatta, "Stavnik János — alias Kaltenmark Jankely — utján. Sőt hangolta őket a prágai parlamentben elmondott beszédével s megrendelt felszólalásokkal. A csalódás teljes az emigráció berkeiben. Már-már haza készültek a hatalomra. — Szadikus arckifejezésük elárulta a belső öröm és elégtétel teljes biztonságát. Vájjon milyen édeskés és mosolygós arcot fog vágni Benes ur — e kudarc hallatjára ? Meg vagyok győződve, hogy gratulálni fog Bethlennek, hogy a magyar »emigránsok« rohama nem si.került s ajánlani fogja Bethlennek, hogy locarnózzék vele, mert ő Magyarország legnagyobb és legőszintébb barátja, s hogy bebizonyítsa neki, hogy mennyire az, — azt a csúnya Myslievicet, aki a prágai parlamentben azt mondotta, hogy Magyarországot fel kell osztani — (Hungáriám delendamesse, vensca sic !) — nem küldi Budapestre követnek. — A rejtély nyitja pedig egyszerű. Benes nagyon mohó volt. Játéka teljesen átlátszó. A frankhamisitási bűntényt arra akarta felhasz nálni, hogy végezzen a mostani kor(mánnyal s ő hozzon kormányt, —• olyat, amely neki köszönheti jöttét. A roham erős volt — tartós volt mert sok pénzbe került, de igen átlátszó volt a célja. Merem mondani és írni, ostoba volt az elgondolása. ő arra számított, hogy másutt - Londonban, Rómában nem látnak át a szitán. Ezért ostoba. Mert minden ember ostoba, ákf másról tételezi fel az ostobaságot. A nem sikerűit offenzíva vereséget jelent. Benes kudarca a legteljesebb. Igy néz ki a frankügy külső képe. A fegszomorubb azonban a dologban az, hogy- ugyanakkor, mikor a csehek már nyíltan beszélnek az ország feldarabolásáról, mert hisz' tudjuk, hogy a disznó makkal álmodik ugyanakkor odahaza a szadizmus teljes féktelenségével egymásra törnek minden rangú és rendű magyarok gyűlölettől, hatalomvágyból, nem törődve azzai, hogy az ország belepusztulhat. S ha nem — semmiesetre sem az ő érdemük. Mi más fegyelmet árul el ez a nemzet, mikor nemzeti területéről van szó. Ide kellene jönnie minden magyarnak nemzeti érzést és ember megbecsülést tanulni. Ennek a nagy nemzetnek az a nagysága, hogy a nemzeti gondolatnak vagy érdeknek mindent alá tud rendelni. — «Cessey le fen». Hagyjátok abba a tüzelést uraim! A francia vezérkar főnöke Debeney a napokban akasztotta Pierre Selüer tartalékos trombitás káplár mellére a becsületrend keresztjét s csókolta arcon, £zért mert 1918. évi november 7-én ö fújta «Cessey le feu»t. Vájjon ki az a politikus, aki a magyar belpolitika fegyverszüneti harsonáját megfújja? Megérdemelné Hungária asszony csókját ! SzeokeHenry Ford kétszázezer munkásának van autója. Az automobilgyíros álláspontja s munkásoknak fizetendő bérről. — Szerinte a jól fizetett munkás jó Uz'e'fél is. Newyork, március.. Sámuel Crowther, az ismert amerikai publicista a «Colliers Weekly» legutóbbi számában Forddal folytatott beszélgetéséről számol be. Ebben a cikkben a többi között megírja, hogy Ford alkalmazottai közül kétszázezeren Ford gép-tulajdonosok. Ezt az információt maga az autófejedelem adta az újságírónak. S a tőle telhető szerénységgel hozzátette : — Amint látja, saját alkalmazottain! kitűnő üzletfelek is. Ford hozzátette, hogy hisz £U jó bérekben. Véleménye szerint a jól megfizetett munkás megbízhatóbb s ha autója is van, még pedig munkával megkeresett jövedelme alapján, akkor megbecsüli azt a helyet, ahol dolgozik. — Rájöttem arra — jelentette ki Ford a többi között — hogy ez ax egyszerű elv: a munkást tisztességesen meg kell fizetni, nekem,, mint üzletembernek is használt, s. nemcsak mint munkaadónak. A jól fizetett munkás abban a helyzetben van, hogy gépet vehet. Ez a magyarázata annak, hogy kétszázezer alkalmazottam miért tudott magának Ford-gépet venni s ezzel használt, mint vásárló, az üzletemnek is. ; Csépány fényképésznek cimét, Tudom, fl nem jelejted, Ha a Royal épületét Jövet-menet útba ejted. CYRANO D E BE RBEBAC Végig aalaea filmremek Szerdától az Apollóban l Sportegyletek! Football scrum libdák 193 ezertől Football Hcmm »ipők 230 ezertől és egyéb sport cikkek. Blumbergnél, Nyíregyházán. i
