Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

193«. március 2. vármegyei nagy választmányának elnöke a következőket mondja: Mélyen tisztelt választó polgárok! Amikor a nyíregyházi köztisztviselők megbízásából a határozati javaslatot elfogadom, akkor nem egyszerű érzelmi momentumról teszünk mi tisztviselők bizonyságot, sem pedig a mindenkori kormány iránti lojalitásból tesszük ezt, hanem hazafias megfontolásból. Mi tisztviselők komoly, aggódó megfigyeléssel nézzük az eseményeket. Vissza tudunk emlékezni azokra az időkre, amikor ugyanazok az emberek, akik ma a legádázabb harcot hirdetik gróf Bethlen István és kormánya ellen, — kormányhatalmon voltak és akkor az országot feldarabolták, területünknek kétharmad részét elvitték és felfordulást, szenvedést, ínséget okoztak az egész országban. Mi ezeket elfelejteni nem tudjuk, mert mi magyar tisztviselők akkor is helyünkön állottunk és teljesítettük kötelességünket, mint ahogy most is kötelességünket teljesítjük, amikor bizalmunkról biztosítjuk Bethlen István miniszterelnököt és városunk nemzetgyűlési képviselőjét Rakovszky Ivánt. A ijiulttal szemben, az érem második oldalán ott áll egy kormányhatalom, amely igyekszik az elkövetett hibákat helyrehozni, az ejtett sebeket meggyógyitani, — ebben az országban rendet és békés munkát biztosítani. Amikor ezt látjuk, akkor a kormánynak ejzt a munkáját megzavarni, mi magyar tisztviselők , nem engedjük ! Tisztviselő társaim nevében kije- j lentem, hogy a határozati javaslatot elfogadom. A (csgazdák nevében Pauiusz Márton lar. gazdasági tanácsos csatlakozik a határozati javaslathoz a következőkben: Mélyen tisztelt polgártársaim! Amidőn a nyiregyházi gazdatársadalom nevében a felolvasott határozati javaslatot elfogadom, eszembe jut egyik költőnknek néhány j sora: * ' Ha bánt sivársága a jelennek, A dicső multakon merengek. Oszlik a bánat fájó könnye. Bízón tekintek szebb jövőbe. A határozati javaslatot ezekkel a gondolatokkal és érzésekkel eltelve fogadom el. (Éljenzés. Éljenek a gazdák.) A kereskedők nevében Baruch Arthur szólaft feí, aki a I következőket mondja: } Tisztelt polgártársak / > Mikor a hármas halom és kettős kereszt varázslatos képét nézzük, I mellette látjuk a régi nagy Magyarországot. Ha egy piktor a különbö ző foglalkozású emberek, társadalmak egy közös célért hevülő harmóniáját akarná megfesteni, ide kívánnám őt mihozzánk. Mihozzánk, ahol a vármegye első embere, a főispán, a kis emberek apró-cseprő ügyeivel époly megértéssel, komolysággal és szeretettel foglalkozik, mint súlyos, komoly országos dolgokkal. Mi hozzánk, ahol a város első embere, a polgármester féltő gonddal birál el minden hozzá intézett legkisebb ügyet is és a polgári együttérzésnek gyönyörű kifejezéseként a legszerényebb szatócs fehér asztalánál is örömest helyet foglal. Ebbe a mi csodálatos levegőnkbe még a pénzügyigazgatóság is igyekszik beleélni magát. A pénzügyigazgatónk türelemmel nallgatja meg a hozzá küldöttségbe menő k^embereket és segit rajtuk a törvények és rendeletek szabta határokon belül. £n ezt a békés polgári együttműködésről megfestett képet odafüggeszteném a hármas halom és kettős kereszt képe mellé és ez a két kép együtt szimbolizálná a régi, nagy, hatalmas Magyarországot: vagyis azt, hogy ez a haza csak akkor boldogul, akkor lesz nagy és hatalmas, ha polgárai megértik egymást. Mint az imént felolvasott határozati javaslat olyan szépen kidomborítja, itt nálunk Nyíregyházán egyek vagyunk a munkában és az egymás kölcsönös megbecsülésében. £s azért, gyűltünk ma itt egybe, hogy ennek az együttműködésnek kifejezést adjunk és bizalmunkról biztosítjuk azt a kormányfőt és a kormány tagjait, akiknek áldásos munkássága ennek a mi békés együttérzésünknek legfőbb biztositéka. A nyíregyházi kereskedők határozatából elfogadom a határozati javaslatot és hozzájárulok annak továbbításához. A nyíregyházi iparosság képvtseietében Zomborszky Dániel, az Ipartestület elnöke 'Nyíregyháza iparossága nevében csatlakozik a határozati javaslathoz. A nyíregyházi iparosság mondotta, másfél órával ezelőtt határozott ebben a kérdésben és mindenkor hazafiul érzéssel áthatott lelke egész bensőségévei fogadta el a nagygyűlés elé terjesztett határozati javaslatot. Az iparossagnak ezt az egyszivvef-lélekkel való hozzájárulását hazafiúi szive lelkesedésévei jefenti be. (Nagy éljenzés.) A nemzeti alapon álló munkásság szószólója Belánszky Dániel asztalos a "következő frappáns és mély visszhangot keltő beszédet mondotta: Igen tisztelt Nagygyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt e nagygyűlés befejeződnek, én is, mint a nemzeti alapon álló nyíregyházi munkásság egyik szereny tagja, kijelenthessem, hogy a határozati javaslathoz csatlakozom és azt elfogadom. Nekünk munkásoknak az a törekvésünk, hogy munkánk után tisztességesen megélhessünk és ezt a munkát a társadalom megbecsülje és elismerje. A mi törekvésünkkéf rokon tehát az a gondoiat, hogy amikor az ország javáért dolgozó legelső munkásoknak megbecsülésérői van j szó, mi is odaáfljunk és egyszerű i szavunkkal legalább ezt monjuk nekik : Köszönjük, amit értünk mindnyájunkért és a hazáért tesztek. A határozat javaslathoz csatlakozom. (Lelkes éljenzés és taps.) Dr. Sasi Szabö László kir. kormány főtanácsos, ügyvéd, lapunk főszerkesztője zárja be a felszófalók sorát. A nagygyűlés együttérzése az ő lelkesítő szavai hatására viharos erejű demonstrációban ad kifejezést a kormányférfiak iránt érzett hálának és bizalomnak. A szív legmélyebb érzésforrásait nyitja meg, a becsületére kényes magyar ember önérzetét éleszti lángba és beszédének hatására (magasan lobog a lelkesedés, a hazafiúi érzés tüze. Sasi Szabó László dr. a következőket mondotta : Mélyen tiszteit Népgyűlés! Engedjék meg polgártársaim, hogy én még az általános helyzetről tegyek egy-két megjegyzést. Ha az aktuális politikai kérdéseket és az egész politikai "helyzetet nézem, elszomorodott magyar szívvel keli megállapítani, hogy ez a mi gyönyörűséges, szépen megépített magyar fővárosunk, ez a magyar Bábel, már megint nem jói viseli magát. Éppen olyan tüneteket észlelünk, mint 1918-ban, amikor forradalmi tömegnek az élén azt vindikálták maguknak, hogy ők a magyar nemzet és csináltak ostobaságokat, hazafiatlan, elitélendő szörnyű dolgokat. Amikor azt tapasztaltuk, hogy 20 30.000 főből álló forradalmi tömeg elment a parlament elé és ott törvényeket hoztak a nagy magyar nemzet nevében, forradalmat csináltak, felfordították ezt az országot anélkül, hogy megkérdezték volna, hogy hát mit akar az igazi nagy magyar nem zet. Azökkai a törekvésekkel szemben, amelyeket napról-napra látunk a közéletnek, a társadalmi életnek és a politikai életnek a szinterén — ezekkel a törekvésekkei szemben nekünk kéti állást foglalni, nekünk, akik itt közei vagyunk az ős magyar humushoz, a magyar, tejevényhez, az igazi magyar népnek, a nemzetnek gondolkozásához és mentalitásához. j A vidéknek, a vidéki kulturális gócpontok polgárságának kell megmozdulni és felemelni tiltakozásra szavát. És pedig két irányban kefi felemelni tiltakozó szavát: Tiltakoznia kell az ellen, hogy fennek a nemzetnek, ennek a szerencsétlen 0rszágnak a ta^praállitására V , .... : ; /hétfőn Holnap, feedden Minden idők leghatalmasabb attrakciója! D. W. GRIFFITH MESTERMŰVE! A flandriai hősi Regény az asszonyról és a szerelemről 8 felvonásban. Főszerepben: Richárd Barthelmess és Dorothy Gisch, az „Ut a boldogság felé" és „A két árva" alakitói. E hatalmas filmszenzációt 3 budapesti nagy moziszinház tűzi márciusban műsorára. És a burleszk attrakció ! Szerdán ÁLTALÁNOS KÖZKÍVÁNATRA!* Csütörtökön Lagerlöf Zelma Nobel-dijat nyert regénye: Gös

fa Berling! Kéa*M«k ktzádU: 5, 7 és 9 órakor. bármilyen célzattal és bármilyen irányzattal felelőtlen elemek és kalandorok vállalkozzanak! (Ugy van ! ) Mi a magyar nemzet, a magyar nép részéről feltételezünk annyi okosságot, annyi hazafiságot és áldozatkészséget, hogy tudni fogja azt, hogy mikor, hogyan és milyen eszközökkel álljon talpra a régi nagy Magyarország integritásának a kivívására ! (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps.^ Mi nem akarjuk senkitől, hogy az általa kieszelt, kigondolt, kalandos eszközökkel Szabadítson fel és mentsen meg bennünket. A mi őseink ezt az országot tiszta fegyverekkel, karddal, buzogánnyal és hulló vérükkel szerezték meg, — mi is tiszta eszközökkel, az igazság erejével, áldozatos munkával és ha kell, kihulló vérünkkel fogjuk viszszaszerezni elrabolt dicső, szép országunkat. Tiltakozunk az ellen, hogy ezeknek a magasztos eszméknek megvalósítására felelőtlen elemek és kalandorok szennyes eszközökkel vállalkozzanak ! De tiltakozunk az ellen is és ez a második nagy tiltakozásunk, hogy amikor egy ilyen szerencsétlenség sZakad az országra, egy ilyén szégyenteljes botrány, hogy akkor ezt a szerencsétlen eseményt egyesek az ő egyéni és pártpolitikai érdekükben kihasználják azok ellen, akik ennek a nemzetnek igazi és hivatott vezérei! (Felkiáltások : Éljen gróf Bethlen István ! éljen Rakovszky Iván ! le Väzäonyival !) Nem akarjuk elvitatni a kisebbség nek és az ellenzéknek azt a jogát, hogy jogos kritiákával éljen, — azt a jogát sem, hogyha nekik egy kormánynak egy bizonyos irányzata nem tetszik, ennek a kormánynak a megbuktatására törekedjék, azonban azt mondjuk, hogy mindennek van határa ! (Ugy van !) Amikor egy olyan kérdésről van szó, amely kérdésnek szerencsétlen körülményeiből magára a hivatalos Magyarországra, magára az egész nemzetnek a becsületére és exisztenciájára, valamint létérdekére lehet következtetéseket vonni és amely körülményekből külső ellenségeink fegyvert kovácsolnak ennek a szerencsétlen csonka országnak teljes megszállására, — amikor a nemzet becsületének sárbatiprásáról van szó, — el kell némulni az ilyen egyéni, önző kisebbségi törekvéseknek ! Tisztelt Népgyűlés! Megyőződésem az, hogyha ebben a szerencsétlen dologban, amiről nem akarok beszélni, ennek a kormánynak vafami része volna, vagy őt vafami mulasztás vagy hiba terhelné, még akkor is minden jó magyar embernek eleven falanxként melléjük kellene állani és odakiáltani a nagyvilágnak, hogy nem igaz! a hivatalos magyar hatalom képvisefői sem csalók, sem kalandorok nem lehetnekf Mennyivel inkább kell melléjük állam most, amikor tudjuk, hogy nemcsak nem hibásak, hanem tiszta érzelműek és becsületesek. Gondoljunk arra a sisiphysí mun kára, amit Bethlen István gróf mi— nlsz tere (nők és kormányának tagjai évek hosszú sora óta kifejtettek és kifejtenek most is rettentő fáradalmak között, éjt és napot eggyé téve azért,' hogy ezt az országot ebből a nyomorúságból, ebbőr~a rettenetes helyzetből, amelybe önhibáján kívül került, kivezessék egy pbb fét felé. Gondoljunk csak erre a sisiphusi munkára és arra, hogy micsoda fejtörésbe és mennyi áldozatos munkába került gróf Bethlen Istvánnak, hogy eddig is ei tudott i