Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-25 / 69. szám

JÍYÍKfflDÉK 1««. Kárai*s 15... 6 Rákóczi emlékünnepély az ev. Kossnth Lajos reálgimnáziumban. Nyiregyháza, jnárcius 24. — (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgimnázium március 25-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel az iskola dísztermében II. Rákóczi Ferenc születésének 250-ik évfordulója alkalmából emlékün­nepélyt rendez, melyre az iskola pártfogóit, a szülőket és érdeklő­dőket ezúton is meghívja. Az ünne­pélyen Péter Károly reálgimnáziumi tanár mond beszedet, melyben Rá­kóczi Ferenci életéi s a kiörüjötte ki­fejlett szabadságharc történetét fogja ismertetni. Szavalat, szóló és karének, zeneszám teszi változatos­sá a gazdag programmot. Belépő­díj fiincs. Iliim Lajos tánciskolája a Korona-száné lagyteraébeo folyt ki 25-és, csütörtökéi! megnyílik. Gyermekcsoport d. u. 4 órakor Kezdff diákcsoport „ ,, 1 /«6 órakor Haladó diákcsoport „ , 7 órakor I Beiratkoztok détteokiit 4-tfil 7-í». Gewürcz Bernát Kossuth tér 12. sz. Telefen: 94. asX-tl. hasvéti ftszerárnt, n m.: ríjdíll . esakol&dét, siilTát, borfo­nyalisztat és ecetet, elsőrendű rizling éi hegyi bort ét kisOstön fixött szilva­p&linkat. Ai id< rövidsége alatt kérem a rendeléseket mielőbb föladni, hogy azokat pontosan eszközölhessem. 1460-4 Izpaallták finyeim* b> i Ajánlok kúsréti fűszerárut, n. m : szilvát, csokoládét, v.lsmint húsvéti kóser kéxmosó ssappent. AzonkivQl elsőrendű rizling és hegyi bort és kii üstön főzött törköly és sziWapáliik&t. Ifivrl az idő már előrehalad*, kérem 3 a rendeléseket mielőbb föladni, hogy f azokat poatosan eszközölhessem. S Rooz Izsák fiszer- és regyeskernskedő, Njirfs té* 1. j (KTte u. sa^ok. Dr. Rosenberg-féle ház) Oláh határőrök njabb bestialitása. mikor Rosoiu Jnon határátlé­pési igazolványt ad. Egy mos­tohájától elbujdosott magyar kislány kálváriája a határon át Sokat hallott, olvasott az em­ber oláh brutalitásról, de az írott betű, mire eljutott a közvéle­ményhez, megfakult, elszintelene­(dett s ugy tünt fel, mintha tenden­cia, oláhgyülölet volna mögötte. De most itt áll a sötét, sáros ut­cán egy síró, rongyos, éhes leány­gyermek, akinek még az elméje sem eléggé fejlett arra, hogy mon­danivalóját kiszínezze, szégyelniva­Ióját elhallgassa. Tiz-tizeneeyéves alacsony nö­vésű id ét Ienke leány mondja sírva, szégyenkezve, az ő rettenetes .kálvá- ! riáját. Az ügyetlenül elődadogott szavakból, mondattöredékekből ret­tenetes gyermektragédia s hallatlan bestialitás képe rajzolódik ki. Mostohája kinn a tanyán, oda­át a határon tui egyre csak szid­Ka éheztette a szegény gyermeket s még csak jjuhával se látta el. — A szerencsétlen leányka végső elke­seredésében gondolt merészet és nagyott s nekiindult a nagyvilág­nak, hogy felkeresse a szegedi ré­ten férjnél levő nővérét, ott talán emberibb sorsra talál. El is' jutott a határig. Jó emberek ellátták kenyérrel, tanáccsal. Az oláh határon azonban granicsár katonák kezébe került a pöttöm­nyi kisleány. Bevezették az őrszo­bába s vallatni kezdték. Roziké el­mondotta keserves sorsát s elnézést és útbaigazítást kért. Három oláh baka vallatta. Állati pofájukon undorító vigyorgás és félelmes vágy jelent meg, amitől a leányka megrémült., Hiába volt azon ban könyörgés, sirás. Lefogták a vadállatok. A félájult, zokogó kis­leánynak azután kezébe nyomtak egy darab sárfekete katonakenyeret ! s egy tenyérnyi cédulát s avval ki­lökték az éjszakába. — Most már mehetsz Magyaror­szágba. Ott szorongatja a kisleány a ke­zében a korpából s sárból össze­szerkesztett oláh hadikenyeret s a szégyenteljes dokumentumot,*^ «ha­tárátlépési bizonyítványt®, amelyen az egyid vadállat, Rosoiu Juon sa­játkezű !eg igazolja, hogy egy ma­gyar leány 20-án éjjel őrajta ke­resztül átlépte a határt. «Vazut». Láttamoztatott. A makói rendőrség vette pártfogá­sába a szegény bujdosó leánykát, akit a határélmények csaknem idiótává tettek. Reméljük, hogy a román hatósá­gok, ha értesülnek a botrányos esetről, nem fogják elmulasztani a bestiális merénylők 'kinyomozását és megbüntetését, mert nekik sem lehet az mindegy, hogy milyenfaj­ta «vitézi tettek* által terjed és a román katonai hírnév. Hogy történt Bnnká­cson „AHid" betiltása? 1 rnszimzkói Civllny Sprava megcsaíolja a kultarszabad­ságot. á második előadást •ár nem engedélyezték. Munkács, március 24. (A »Nyir­vidék« alkalmi tudósítójától.) Horváth Kálmán ruszinszkói szín társulata a véletlen játéka folytán­március 15-én mutatta be Herczeg Ferenc »A híd« cimü történelmi színjátékát. Óriási közönség töltöt­te meg a nézőteret. Előadás előtt R. Vozáry Aladár tartott bevezető előadást magvas, értékes szavakban, költői lendület­tel ismertette a 40 éves irói jubi­leumát ülő Herczeg Ferenc érde­meit. Ezután megkezdődött a nagysikerű színielőadás, Horváth Kálmán a darab bemutatásával tel­jesen kárpótolta a közönséget. A jó drámai együttel teljes erővei dolgozott a sikerért, amely nem is maradt el. Széchenyi szerepében Gregus, József nádor szerepében a Nyíregyházán is jól ismert Turúczi Gyula, Varga Imre mint Wesse­lényi és Tarján Gyula mint Kos­suth a legjobb tehetségüket ad­ták. Soltész Anny, Tóth Magda, Latabár, Déry, Markovics és Sán­dor nívós alakítást produkáltak. — Petrik József rendezése kifogásta­lan volt. A közönség lelkesen tap­solta az előadást. Sajnos »A hid« előadása kuitur­botrányt idézett fel Munkácson. A tanügyi hatóságok, hogy a magya^ ifjúság a lélekemelő darabot meg ne nézhesse, a magyarnyelvű középiskolában, a kereskedelmi akadémiában s a munkácsi ruszin középisko­lában az igazgató utján kihir­dették, hogy »A hídi előadá­sára az ifjúságnak elmenni tilos. Munkács őslakos magyar társadal­mát megdöbbentette a tanügyi ha­tóság terrorisztikus tilalma. — Mindenki várja, hogy a kultur­botrányt az illetékes fórumok elé vigyék. Még megdöbbentőbb volt, hogy a második előadás előtt, Horváth színigazgató a munkácsi rendőr­biztosság utján végzést kapott a Civilny Spravatól, melyben a Civilny Sprava az előzetesen megadott engedélyt visszavon­ja és a további előadásokat in dokolás nélkül betiltja. Ugyan­csak átir atot kapott a rendőr­biztosságtól R. Vozáry Aladár is, melyben a rendőrség betilt­ja az emlékbeszéd azon részé­nek előadását, amely »A híd ­dal foglalkozik. A második esti előadáson zsúfolt közönség töltötte meg a színházat. Még senki sem tudott a betiltás­ról. Mikor Vozáry Aladár bejelen­tette, hogy a darab előadását nem engedélyezték, pfuj-kiáltások fe­leltek a döbbenetes hírre. A közönség azonban mindvégig nyugodtan viselkedett ,senki sem hagyta el helyét és végig hallgat­ták a hirtelen műsorváltozás foly­tán előadott darabot. A magyar körökben óriási az el­keseredés. Férfi és női divat, rövidáru cikkek a lcgjutá­nyosabban szerezhetők be Fodor Ferenc és Tártai cégnél. 1 debreceni kamara a rádióval foglalkozó kisiparosokért. Kéri a rádió-vevőkészilékek előállítására és forgalomba­hozatalára jogosité engedélyek dijának megszüntetését. — A 32.250—1925. K M. sz. ren­delet (rádiórendelet) 55. paragrafu­sa B. rész II., illetve III. pontja ér­telmében a rádiókészülékek előállí­tására adott engedélyekért havj 400.000 forgalom bahozatalára adott engeddélyekért havi 200.000 K fi­zetendő. E magas dijak a debreceni kama­ra megállapítása szerint lehetetlenné teszik, hogy mű­szerész és villanyszerelő kis­iparosaink rádió-vevőkészülé­kek előállításával és forgalom­bahozatalával foglalkozhassa­nak­Kisiparosoknak ugyanis sokkal kisebb mennyiségű ily munka jut, semhogy ezeken a munkákon elér­hető nyereség az emiitett összegű magas dijak viselésére lehetőséget teremtene. A műszerész és villanyszerelő kisiparosoknak a rádió vevőkészü­lékek készítéséből és forgalombaho­zatalából magas összegben megál­lapított dijakkal való kizárása vi­szont annál visszásabbnak látszik, mert az említett szakmák kisipari képviselői egyrészt a radió-vevőké­szülékek előállításához megkíván tató szakképzettséggel rendelkeznek, másrészt a nyomasztó gazdasági viszonyok közepette még oly sze­rény kereseti lehetőség kihaszná­lására is rá vannak utalva. A debreceni kamara ezért azzal a kérelemmel fordult a m. kir. ke­reskedelemügyi miniszterhez: te­gye lehetővé, hogy a műszerész és villanyszerelő kisiparosok a rádió vevőkészülékek előállítására és for­galombahozatalára jogosító enge­délyt díjmentesen nyerhessék el. A mayerlingi tragédia nj megvilágításban. Egy császári generális szerint Bndolf trónörököst meggyil­kolták. — Őszre megjelennek Stefánia, volt trénörökösné emlékiratai. Röviddel ezelőtt a világsajtói be­járta a hír, hogy a csehországi Eliseban-kastélyban elégett Taaffe, gróf levéltára és odaveszett az a hiteles jegyzőkönyv, amelyet néhai I. Ferenc József adott át megőr­zésre egykori miniszterelnökének, Taaffe grófnak és amely részletes leírását tartalmazza a mayerlingi; tragédiának, Rudolf trónörökös és Vetsera Mária bárónő mindmáig rejtélyes halálának. A dokumentum elégése kapcsán a volt császári ud­vartartás egyik tagja, M. von B. generális, aki nem akarja megne­vezni magát, mostan cikket irt egy bécsi hetilapban és megcáfolja azt a híresztelést, hogy Rudolf trónörö kös és kedvese öngyilkosságot kö­vettek el. Szerinte Rudolf trónörö­kös mulatozás közben összeveszett barátaival és verekedés közben azok gyilkolták meg. Sok valószínűsége van annak a feltevésnek is, hogy Rudolf trónörökös és Vetsera Mária gyilkosa egy arisztokrata volt, aki­nek feleséget Rudolf elcsábította. A mayerlingi tragédiára a mos­tanában elégett okmány szolgáltat­hatott volna hiteles adatokat. Nincs kizárva azonban, hogy egy az ősz­szel megjelenő könyv is szenzációs leleplezéseket fog tartalmazni. Rudolf trónörökös özvegye, Ste­fánia főhercegnő, Lónyav Elemér herceg felesége ugyanis megírta em lékiratait és átadta egy berlini cég­nek ,amely az ősszel fogja nyilvá­nosságra hozni. Az emlékiratok ki­adója szerint Stefánia főhercegnő leplezetlenül tárgyalja Rudolf trón­örökössel való szerencsétlen házas­ságát, egy csomó levelet közöl, ame lyek megvilágítják a mayerlingi tra­gédia hátterét és körülményeit. Az emlékiratok azonban egyéb­ként is szenzációs részleteket fog­nak tartalmazni és megvilágítják igLzokíat a terveket, amelyeket Rudolf trónörökös kovácsolt a monarchia sorsát illetőleg és amelyekre vonat­kozólag levelezést folytatott II. Vil­mos császárral is. Stefánia főher­cegnő a könyvben nyilvánosságra fogja hozni szószerinti 'szövegük­ben ugy Vilmos császár, mint Ru­dolf trónörökös egymáshoz intézett leveleit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom