Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-24 / 68. szám

JfiiKTIDÉS 1926. március 24. Állami anyagbeszerző központ. Volt már szó róla a Nyirvidék hasábjain többször. Nagygyűlést is tartottak ebben a tárgyban a kereskedők és iparosok nemcsak itt nálunk Nyíregyházán, hanem mindenütt ebben az országcsonkban. A kereskedelem és ipar érdekképviseletei, a kamarák, a különféle szövetségek, ipartestületek, kereskedelmi és más egyesülések, mindmind tiltakoztak a kereskedelem és ipar érdekeit mélyen sértő--botzerző és elosztó központ létesítése ellen. Akiknek tehát létérdekükbe vág, már mind elmondották a maguk aggodalmait a tervezett uj központ, tal szemben. És, mintha falra hányt borsó lett volna a legkomolyabb kereskedők, iparosok és közgazdák ellenvetése, most már arról olvashatunk, hogy a minisztertanács elvben hozzájárult az uj központ létesítéséhez. Kell, hogy megálljon az ember esze, ha végiggendolja ennek az uj központnak, először gondolata keletkezése és azután az ahhoz való SZÍVÓS ragaszkodást, végül a létesítés mindenáron való keresztül vitele körül kifejtetteket. Elképzelhető, hogy a népszövetségi népbiztos és általában, a népszövetség előtt való tetszetős takarékossági gondolatnak a felvetése volt az első etapp. Hogyne! Az államháztartás egyensúlyának biztosítása a tetszetős forma, amelybe ezt az uj tőkecentralizációt belé bujtatták. Nincs szebb gondolat^ mint a nagyüzem és annak olcsó működése. Micsoda megtakarítások és mégis, micsoda koncentrált nagy haszon!? Csak el kell gondolni, hogy azok az apró kis hasznok, amelyek valójában keserves munkakeresmények, mind elmaradnak, vagy csak összezsugorodnak! Mégis, na azok egy központban gyűlnek össze: a sok kicsi is sokra megy! Nagyszerű gondolat ez egy idegen ember előtt. Micsoda nagyszerű szanálás lesz ebből! Hogyne tetszett volna ez a gondolat a népszövetség tanácsabeli sok idegennek ! Elvégre miért ne lehetne Csonkamagyarország, egészen közönségesen: nagyüzem?! Olyan nagyüzem, ahol az adminisztráció minden szükségletéről nagyban és csakis a nagytőke üzemei utján történjék gondoskodás!? Pompásan ráhúzható ez majd az egyéb közüleletekre is, csak először az állami adminisztráció terén kell bevezetni. A magyar kis- és középiparos, meg kereskedő? Hát az, majd vagy peleszokik ebbe a szanálásba, vagy kivándorol. Egyéb hiba, ári tán» szempontból ugyan nem nagyon' esik. No éts? Talán ez olyan rémítő hiba? Kulikra még mindig van szükség ántántéknái. Hogy azután ezek majd az exisztenciájukat vesztett magyar kereskedők és iparosokból regrutái ódnak? Annyi baj legyen! A gondolat kiszivárgott és tudomást szerzett róla a kereskedők és iparosok tábora. Természetesen tiltakoztak e gondolat ellen. Ugy látszik, minden siker nélkül annyira, hogy már el vannak helyezve újsághírek arról, hogy a minisztertanács is foglalkozott az uj központ tervével és ahhoz elvben hozzá is járult. Nem tudjuk ezt elhinni. Mert ha a nagytőke ennek a központnak működését ki akarja használni a< maga céljára, akkor a közép- és kiskereskedelem és ipar, többé állami szállításban részt nem vesz. Eddig a helyi hatóságok, a különböző tárcák keretében árlejtéseket tartottak ugy anyagok, mint iparcikkek szállítására és azokat a közszállitási szabályrendeletek értelmében legtöbbször a helyi szállítók nyerték el, mert a helyi ipar és kereskedelemnek előny volt nyújtandó. Ezután, ha központból nyer ellátást minden helyi hivatal, már csak a központ tartja meg az árlejtést, természetesen a nagytömegű szállításra, amelyre a helyi szállítók már nem is pályázhatnak, mert ajánlatokat a fővárosi nagyszállitóktóól kellene kérniök. A nagyszállitó a kisszáUitónak nem fog előnyajánlatokat adni, hanem feltétlenül lekonkurrálja a vidékikisszállitót. Igy lesz ez nyomtatványtól kezdve, tüzelőanyagon és ruházati cikkeken át az utolsó tollhegyig ugy, hogy abból ugyan egy fillérnyit a vidék szállítani nem fog. Ezért nem hisszük, hogy a kormány már elfogadta volna a centrum tervét. Nem fogadhatta el, mert éppen most, amikor a beruházások időszakának várva-várt ide" je érkezett el, amikor alig várja mindenki, hogy ebben a beruházásban neki is jusson munkaalkalom és szállítási lehetőség, nem | teheti meg a kormányzat, hogy ki \ zárja éppen azokat, akik a Iegjob- ; bari réá vannak szorulva a jelent- ' kező munkaalkalomra. Nem hihető, hogy felállittassék ez a központ, mert ha a közszállitási szabályrendelet intézkedései szerint ez a központ is felszólítaná' a helyi szállítókat a pályázatban való részvételre és a rendelet szellemében járna el, akkor meg egyejiesen olyan kiadásokat teremtene ineg a kormányzat, a központ felállításával, amely nemhogy megtakarításokat, hanem felesleges pénzkiadásokat eredményezne. Ha ugyanis a közszállitási szabályrendeletek érvényben maradnak, akkor fel kell szólítani a vidéki szállítókat, éppen ugy, mint akkor, ha központ nincs. A rendelet biztosit a vidéki helyi ipar és kereskedelem részére, a nagyvállaismét '&' régi állapot maradhatna fenn. Az árlejtéseket a helyi szervek helyett a központ végezné és as lenne a kiíró hatóság. Igy kell lennie, mert különben minek a központ? Ilyen viszonyok között megtakarítás a mai állapottal szemben nem volna, inkább ellenkezőleg, többkiadás keletkeznék. Minthogy akármelyik oldaláról nézzük is a dolgot, mindig arra az. eredményre kell jutnunk, hogy a központ felállítása semmi előnyt az

1 államháztartásra nem jelenthet, de ha még látszólag jelentene is, ez a valóságban az adózó polgárság egy reszének kereseti lehetősége és igy adózó és fogyasztóképessege csökkenésével járna, kétsegtelen, hogy nem jelent előnyt az államháztartásra és igy nem is hihető, hogy a kormányzat ehhez hozzájárulhasson. Minthogy azonban semmit sem lehet előre tudni, a kereskedők és iparosok jól teszik, ha az ország fővárosában és a vidéken is megtartott tiltakozó nagygyűléshez ha, sonlóan itt Nyíregyházán is sorompóba állanak és újólag tiltakoznak az állami beszerző központ felállítása ellen, éppen saját erdekeik megóvása és nem kevésbé az állami érdekek megóvása érdekében. Pisszer János. Bövid idő alatt lebonyolításra kerül a második külföldi kölcsön. A városok igénylése nagyobb, mint a várható kölcsön. — Az uj kölcsön ^kedvezőbb kamatozású lesz, mint a régi. Nyíregyháza, márc. 23. (A Nyirvidék munkatársától.) A pénzügyminiszter március hó 15-ig tűzött ki határnapot a vidéki városok kölcsönigényeinek a bejelentésére. A bejelentések már mind megtörténtek és a pénzügyminisztériumban most folynak a felülvizsgálatok a kölcsönigénylések felett. Értesülésünk szerint a városok igénylése jóval nagyobb, mint a Dísdd üloaesió Márc. 24-25 én, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor A francia filmgyártás remeke! A szép fiu A Boulevardok lovagja. Regény a modern Parisból 6 felvonásban. Főszereplők: Sandra Milovvanoff, Charles Vanel és Erio Barclay. regény 6 felvonásban. Főszereplők: LILIAN GISH és ELM0 LINCOLN JÖN Józsi, te csalsz! Városi WMoiaé Márc 24-25 én, szerdán 5, 7 és 9, csütörtökön 3, 5, 7 és 9 órakor Utolsó bravúr! Egy „B" listás légtornász kalandjai 8 felvonásban. Főszerepben: JOHNN? HINES. Vadyirág kisasszony! Cowboy királynő. Vidám filmjáték 8 felvonásban. Főszerepben: Coleen NHoore. JÖN 1 perccel 12 előtt | Gyerntk és leiny szafmakalapok I megérkeztek és 60000 koronától díszítve kaphatók. Festést, átvarrást, formálást ét selyemkalapok készítése* legolcsóbban vállalja Tóth Mária női kalap szalonjában, Nyíregyháza, Vay Ádám-utea 7. sz. Iliyamlt in tanulélilii)HlYililiH TESSEE MEGTEKINTENI! Nagy Kálmán „TEKTA" cementérugyáiában (Árpód-u. 4. szám. Telefoni 40. szám) asines e ement- és márvány moasik padlólapok, valamint elsőrangúnak elismert „TEKTA" fedél•serép a legkitűnőbb minóaégben, nagy válasmtékban, elónyBg Arak mellett kapható. 1IS6-10 / Nyíregyháza, márc. 23. (A Nyír vidék munkatársától.) A pénzügyminiszter március hc 15-ig tűzött ki határnapot a vidé ki városok kölcsönigényeinek £ bejelentésére. A bejelentések mái mind megtörténtek és a pénzügyminisztériumban most folynak £ felülvizsgálatok a kölcsönigénylések felett. Értesülésünk szerint a városok igénylése jóval nagyobb, mint a • rendelkezésre álló hitelkeret, ugy hogy minden valószínűség szerinl egyes városok igénylését csökkenteni fogja a pénzügyminiszter. A külföldi kölcsön felvételéről szóló 1925. évi XXII./tc. 15 millió dollár felvételére hatalmazta fel a pénzügyminisztert, amelyből 10 millió dollár már igénybe lett véve, ugy hogy mindössze 5 millió dollár áll még a városok rendelkezésére. Ennek az öt millió dollárnak a felosztása tehát nagy gondot fog adni a pénzügyminiszternek, mert a városok Igénylése mondhatni kevés kivétellel az elmúlt évi igénylések nívóján mozog. Volt azonban néhány város, a melyek tavaly olyan nagy összegeket vettek feli, hogy messze túlszárnyaltak a hozzá hasonló városok igényeit, igy minden valószínűség szerint ezeknek a városoknak az igénylését fogja a pénzügyminiszter elsősorban leszállítani. A külföldi kölcsön egyébként, mint értesülünk, sokkal rövidebb idő alatt íe fog bonyolódni, mint az elmúlt évben, mert mindössz: kiegészítő kölcsön rőf van szó, a melynek felvételére a Speyer-bank| ház már előre számított. Az uj kölcsön, mint hire jár, egy vag\ i két százalékkal lesz olcsóbb, mint az elmúlt évi. A pénzügyminisztériumban nagyon kedvezően ítélik meg a helyzetet és arra számítanak, hogy a mai 11.8 százálékos első kölcsönnel szemben a mostani második kölcsönt sikerülni fog 10 százalékkal felvenni. Ebben a százalékszámban már benne vannak a költségek és az árfolyamkülönbözetből előálló kötelezettségek is. A külföldi kölcsön hirére a különböző nagyobb külföldi bankházak ügynökei ismét elárasztották a magyar városokat és több városnak tettek ajánlatot kölcsön folyósítására. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszter az ilyen önálló kölcsönöket csak abban az esetben fogja jóváhagyni, ha közös külföldi kölcsön fedezetén kiwi az illető város más fedezettel is rendelkezik.