Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-18 / 63. szám

14 1926. március 28. JSÍYÍRjriDÉK Lakodalom menyasz­szony nélkül. A gazdag vőlegény, a szép Danica és a béreslegény regénye. Feltalálták már a kormányozható léghajót, sőt a kormányozható} po­litikai elvetet is, de a ázérelem kormányozhatóvá tételén hiába mesterkednek a pénzes vőlegények és a szülők. A szerelmeseknek meg van az a tulajdonsága, hogy nem tür kormánymzást s ha tür, már nem szerelem többé . Sok köny és vér folyt már, sok fiatal élet és boldogság ment tönkre amiatt, hogy a fiatalok szerelmét gazdasági elvek szerint próbálták kormányozni a szülők, akiket a ko­misz élet anyagiasakká tett s elvette szivük melegét, lelkük tüzét s va­kokká, érzéketlenekkél tette őket a fiatalok szerelme iránt, elfeledtet­te velők, hogy ők is voltak fiata­lok s talán ők is szülői önkény és gazdaság^ érdekek ellenére let­tek egymáséi. Csodálatos, hogy' nemcsak a szü­lők veszitik el idővel a képességü­ket az érdeknélküli, igazi szerelem iránt, de akadnak gazdag vőlegé­nyek is, akik nem törődnek avval, hogy vagyonukért csak vagyont és testet kapnak. Testet, amelyben ha­tott a sziv, vagy pedig mar másé. Sokszor tragikusan végződnek ezek az erőszakoft házasságok, sok­szor három tönkretett élet romján vegetál a csenevész házasság, de néha megesik, hogy a bátor sze­relmesek alaposan megtréfálják a szülőket s a gazdag vőlegényt. — Mint ahogy|az a napokban a határ­menti szerb megszállás alatt lévő Sárafalván is történt. Mirkó Mirkó, egy igen jómódú sárafalvi bunyevác legény eljegyez­te magának, Lazarói Damcát, a gaz­dag Lázárod szép leányát. Csakhogy az ügyet csak a leány szüleivel In­tézte el, azt hitte, hogy ha a há­zasság meg lesz, megjön a Danicza szerelme is. A mult héten már ki is tűzték az esküvő napját, amikor a gazdag vőlegény szerb szokás szerint a násznéppel megjelent a menyasszo­nyi háznál. "A szülők azonban nem tudtak leányt adni. Kétségbeesetten keresték a szép Danicát, de nem találták sehol. Kinn pedig a vidám násznép a vőlegénnyel együtt türelmetlenül követelte a menyasszonyt. Hát nincs menyasszony! Egy pár kusza sor maradt ott su. asztal sarkán. Egymást szeretjük. Egymás nélkül eln inem tudunk. Bocsássa­nak meg. Danicza és Joca A Joca pedig nem volt más, mint Lazaróiék szegény, de jóképű fia­tal bérese, Muics Joca. A gazdag vőlegény lógó orral távozott s a riásznép — mit volt mit tenni — jót nevetett a vőlegé­nyen s saját magán. A béreslegény pedig a szép Da­nicával, ahogy a rendőri' jelentés szokta mondani: - ismeretlen hely­re távozott. (*) önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbán talmaiból kifolyólag állandóan szenvedjen, amitor köztudomásu, hogy a világ­hírű és mindenki áítaf legelsőnek elismert Igmándl keserűvíz hasz­nálata megszüntet' a rendszerint a fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már egy fél pohár Igmándí keserű­víz elegendő. lOx A történelmi nevezetességű kastély Vaján. A nyíregyházi turisták felkeresik Szabolcsvármegye törté­nelmi nevezetességű helyeit. — Kirándulás Vajára és Nyir­baktára. A tavasz beköszöntött. A hosz­szu téli hónapok elég soká tartot­ták rabságban a természetkedvelő, embert. A fagyos Gergelynap el­(friult s ránk virrad a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-ike. Hosszú tespedés után meg­mozdultak a nyíregyházi turisták is. Folvó hó 25-én, szezonnyitó kirándulásként elmennek Nyirbak­tára és Vajára a naményi vasúttal. Oros, Napkor, ófehértó, Nyirbak­tán keresztül 41 km.-nvi uton Va­jára érnek. Megnézik a kastélyt, hátizsákból megebédelnek, átmen­nek gyalog Nyirbaktára (6 km.), megnézik az ottani kastélyt és d. u. 5-kor újból felülnek a vonatra s 7-kor itthon vannak. A kirándulás főcélja a történelmi nevezetességű Vaja kastély, be mé a gyűjtemények és régiségek megtekintése. Ezen birtokot már a honfoglalás idejében kapta a Vaja nemzetség és azóta is bírja a Vay-család, — amely­nek ma nemesi, bárói és grófi ága van. Vaja a nemesi ágé —a kuruc generális családjáé. Valamikor, ré­gen erősség-vár volt. Ide menekül­tek a szabolcsi rendek, nemesek, ha valamilyen tatár, mongol vagy egyéb invázió pusztította az orszá­got. Itt menedéket és védelmet ta­láltak. Ma persze ezen várból csak a lakóház — a kastély Van meg. A református templom á területen be­lül a várkápolna volt. A kastély sok renováláson ment át, újjáala­kították, de a történelmi máz, az ódon Levegő megmaradt benne. Vál­tozatlanul megvan az a szoba is, ahol II. Rákóczi Ferenc a császári generálissal, Pálffyval tárgyalt a békekötésről. 1711-ben, január 31-én beállított ide II. Rákóczi Fe­renc tábornokkarával és 200 svéd dragonyossal. Kíséretében volt a birtok tulajdonosa, Vay Ádám, a leghűségesebb generál iá — aki ! még a száműzetésbe is követte, Szentpétery, Colonelli, Süter,Csep­iész, Koncsay, Bagossy, Pikó, Dro­guli, Sámboky és Ottlik. Károlyi Sándor már ott volt és előzőleg már tárgyalt Pálffyval a császári­akkal, akik szintén 200 dragonyos­sal jelentek meg ezen előre meg­beszélt találkozón. Ezen tárgyalás nem vezetett eredményre. Rákóczi elkedvetlenedett, kiment Lengyelor­szágba segítségért és ezalatt Káro­lyi Sándor tárgyalásaival előkészí­tette a «szatmári békét», amely 1711. május 1-én megköttetett. Utána a kismajtényi síkon 12.000 kuruc vi­téz letette a fegyvert s visszavonult családi tűzhelyére. Ezen kastélyban sok értékes ré­giség látható. A Vay-család év­századokon át összegyűjtött sok mindent és elhelyezte az épület meg­felelő helyein. Van ott szép fegy­vergyűjtemény, képtár, régiségek, stb. Amikor Rákóczi hamvait haza­hozták, akkor idehozták hűséges ve­zérének — Vay Ádámnak a ham­vait is Danzigból, ahol bujdosás közben utolérte a halál. Egy darab történetet él át az ember egy ilyen helyen. Maga előtt látja a küzdelmes multat, az egyéni tőrtetést, a jól sikerüK alkalmaz­kodást — a nemes célért való ön­elbukást és a feltámadást. Ezien kirándulás tanulságos lesz, szép lesz, könnyű,, kényelmes és olcsó. Indulás folyó hó 25-en reg­gel 6 óra 30 perckor. Az egész­III. o. vasúti jegy ára oda-vissza körülbelül 35.000 korona. Étkezés a hátizsákból. E kiránduláson szí­vesen látnak mindenkit, csak arra kérik a résztvevőket, hogy nevü­ket a Ferenczi-féle könyvkereske­désben kitett ivre felírni szívesked­jenek. Miért szokták a fák és cserjék gyökereit ültetéskor visszavágni ? Az egyik szomszédom, idős em­ber, ért egy kissé a kertészkedés­hez Gyümölcsfákat ültetni nagyon ' szeret ;saját magának is, mások­nak is. Amikor meg van ásva a f ödör. a bele ültetendő fát kezébe )gja, de megfordítva, azaz gyö­kerévei felfelé irányítva, hogy az ember szinte elcsodálkozik rajta: talán a fának a koronáját fogja a gödörbe temetni? De még sem. Hi­szen még nem ülteti be a fát. Jobb kezében már ott az élesre fent kés, vulgó bicska s avval a gyökeret vagdalja. Azaz, hogy nem éppen vagdalja, hanem megmetszi, visz­szavág]. Csak azután ülteti el a fát, egészen rendesen, ahogyan kell. Ennek az öreg, tapasztalt föld­mivesnek (újkori nyelven szólva, kisgazdának) a fia gyári munkás­nak ment; uri ruhában jár s szinte röstelli, hogy neki «paraszt» apja van. Nagy'ritkán megtörténik, hogy a fiu is bele-bele kóstol a gyü­mölcsfaültetésbe. ö neki bizony esze ágába se jut, a fa gyökereit visszavágni. Látta ugyan az ap­jától, hogy mi a szokás, de ő fe­leslegesnek gondolt munkától irtó­zik. Ha kérdezzük tőle, miért nem követi az apja példáját, azt mondja csak, hogy «minek az». De azért az ő apja sem tudná megmondani, hogy tulajdon képen miért kell a fák gyökereit visszametszeni. Igy szokta meg gyerekkorától fogva; hát ő ugy tudja, hogy annak az a rendje-módja. Lám, két példa a gyakorlati élet­ből. Az öregek, akik a gazdasági meg kertészeti munkát gyermek­koruktól ismerik, bizonyos szoká­sokhoz ragaszkodnak, tekintet nél­kül arra, hogy tudják-e a szokás vagy eljárás értelmét vagy nem. A fiatalok, akik félig-meddig vá­rosi nevelésben} részesültek s az ala­pos gazdasági munkától elszoktak, kényelmesebbek. Minderre én azt mondom, hogy a jövő nemzedék talán különb lesz, mint a mostani. Remélem és kí­vánom, hogy olyan szorgalmas le­gyen ,mlnt az öregek voltak, de azonfelül a munkájuknak, eljárá­suknak magyarázatát is tudják ad­ni. Tanulják meg az öregektől, hogy a gyümölcsfa gyökerét kiiilte­téskor igenis meg kell metszeni; de tanuljákf meg azt is, hogy miért? A gyümölcsfák, valamint min­den más fa vagy cserje gyökerét kiültetéskor azért kell visszamet­szeni, mert a gyökerek egy része vagy száraz vagy korhadt s na­gyobb gyökereken hosszabb-rövi­debb sebek is találkoznak- Hogy ha a száraz vagy korhadásnak in­dult gyökereket rajta hagynók a fán, azok ültetés után még tovább pusztulnának. Hogyl ha a vastagabb gyökereken hosszú sebek marad­nak, azok ültetés után soha be nem hegednek, hanem inkább elmérge­sednek, rákosodnak, valóságos rák­sebek támadnak utánuk, ami a fá­nak Súlyosan megárt. Azonkívül a fin lehet néhánv arajjylag igen hosszú, vékony gyökér is, ezeket ültetéskor sehogy' sem sikerül kellő­képen elhelyezni. Tehát visszamet­szeskor a fölösleges, túlságosan hosszú gyökereket, valamint min­den száraz vagy rossz gyökeret et kell távolitanunk. Úgyszintén eltá­volítjuk azokat a gyökérrészeket is, amelyeken hosszú sebek van nak. Igaz ugyan, hogy' a vissza­metszéssel magunk is nyílt sebet ejtünk. Def ez a metszési seb arány­lag kis terjedelmű és kerek, tehát ültetés után hamarosan beheged és a helyén számos uj gyökér fakad. Szóval, arra kell ügyelnünk, hogy ültetéskor csupa jó, egészséges, ép és jól elhelyezhető gyökér legyen a fán.' Itt azt is megemlítem, hogy a nagyon gondos kertész a gyökerek visszametszését lehetőleg ugy végzi, hogy- ültetés után a metszési lap lefelé legyen fordítva, ne fölfele. Nemzetesen vastagabb gyökér visz­szametszése alkalmával a metszést ugy kell irányitanunk, hogy a gyö­kéren ejtett kerek metszési sebhely kiültetése után ne talán fölfelé néz­zen, hanem lefelé, a féld mélye felé, mert így jobban és gyorsab­ban heged be. B. Március 19-én nyílik meg a Városi Szinház Mozgó. Marica grófnő filmen. Pazar kiállítású filmmel nyílik meg a Városi mozgó kapája. A színészek távozása után ujbó* megnyitja kapuit a Városi Szin­ház mozgó^ s a március 19-iki meg­nyitó előadáson Kálmán Imre ked­ves operettjét, Marica grófnőt mu­tatják be filmen. Marica grófnőt alig van ki nem látta volna a szín­padon, dallama pedig végig szár­nyalt az egész országon s egy csa­pásra meghódította a dalkedvelő­ket. Az operett még tökéletesebb lesz a filmen. Ami pazar csillo­gást, pompát el lehet képzelni, azt a film elénk fogja varázsolni. — A Marica grófnő filmváltozatát azon­ban nem csupán a darab szüzséje és rendezése teszi érdekessé, hanem azok a szereplők is, akik a fil­men uj diadalra vitték az operettet. A megfilmesitett operett fősze­replői a következők: Török Béla, tiszttartó: Harrv Liedtke. Marica grófnő: Vivian Qibson. A korcs­máros Szőreghy Gyula. Báró Zsu­pán Kálmán: Verebes Ernő. A megnyitó sláger filmen ki ­vül elsőrangú kisérő film teszi von­zóvá a bemutató mü9ort. Az elő­adások a szokott időpontokban kezdődnek. Díványt, hencsert, madrácot és minden kárpi­tosmunkát a legjobb anyagból 10%-kal olcsóbban szerez­heti be, mint bárhol Riszula András kárpitosnál, Bocskay-utca 53. szám. Kedvező fizetési teltételek! Helyi és vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Kívánatra házhoz és vidékre is megyek. 979-11

Next

/
Oldalképek
Tartalom