Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-07 / 30. szám
Nyíregyháza, 1926. február 7. * Vasárnap XLV1I. fivMyata. 30. mbm. &mx*i**\ h«§ytoM ét <*mim; 80000 K. 90000 K. fts iwütóte-ak fx&ám&aj. A^prte^ JÖSA KLEK FftwtiírkMZie i S>f. §. SZABÓ LASZLC, F«5*i$a ) VMTK K, ANDOR, t»*Fb.Mztöséo é» klarióhivatel: SZÉOMENYI-UT ft. SZAM. Tvirton Mám 18W. Poatachaqua 296M. Kéxíratokat nam adunk viasza. á Bojtos. Sötét, mint a Bakony, vagy mint a legsötétebb Afrika és sáros, mint egy gaficiai piszkos faiu, ahol kétszer vet keresztet magára az ember: egyszer, mikor az elejére ért, s másodszor, mikor kiért belőle. A Bujtos ma ugy fest, mint egy halálraítélt városrész, egy üszkösödésnek indult csonk Nyíregyháza testén, egy mostoha gyermek, Hamupipőke, de ez mégsem, mert Hamupipőkét megmenti rabsorsából a mesebeli királyfi, inkább Ubrik Borbála, akit a mostohája befalazva tartott időtlen-időkön át, amig el nem pusztult. A Bujtos Nyíregyháza legszerencsétlenebb része. Járdája nincs, kövezetje nincs, világítása az sincs. Mert az a három lámpa igazán nem számit világitásnak. Ellenben sár, az van a Bujtoson annyi, amennyivel él lehetne látni az egész vármegyét. Lélekbemarkoló, vigasz talan, végnélküli sár. Sár, amely kiöli az emberből az utolsó csepp életkedvet, enerválja az energia, a munkakedv utolsó rugóit, elkeserít és káromkodásra fakaszt, emellett fizikai kint okoz, bacillustelepeket tenyészt, ruhát, cipőt rongál, forgalmat nehezít, megakaszt, drágít; sár, amely elriasztja az embert ettől a vidéktől, amely 'télvíz idején ekként messzebb van tőlünk, mintha kilométer távolságokra feküdne a várostól. És ez a Bujtos tulajdonképen nem is városrész, hanem úgynevezett kertség, amelynek külön szervezete, kupaktanácsa, fizetett kerülője és külön adója van: a kertségi adó. Még jó, hogy önálló vámterülete, csendőrsége és hadserege nincs. Meg forgalmi adóhiva'ala. — Hát ez a Bujtos. • A napokban vatamt dolgom vOit a Bujtoson. Egy barátomnak ígértem meg, hogy személyesen adok át neki egy üzenetet. Este 7 órakor indultam el a városházától, még azon 'gondolkodtam, vájjon nem volna-e célszerű kocsiba ülni. De azután mégis megváltoztattam a tervemet, hiszen olyan közel van a Bujtos a városhoz. Alig értem tul azonban a Zöldség-téri macskakövek lotyakján, szerettem volna visszafordulni, de már nem lehetett. A sár olyan, mint az egérfogó: nincs belőle visszatérés. — Nem akarom részletezni a dolgot, de azt hittem, sohasem érem el a célomat. Bokáig érő sárban, vizben gázoltam az úgynevezett járdán, Látni nem láttam semmit, csak egy távolból pislogó villanykörtét, s ekkor megfogadtam, hogy soha többé nem megyek a Bujtosra addig, amig ki nem kövezik és rendesen nem világítják. Én azt hiszem, mindenki egy véleményen lesz velem, aki egy "kis esti sétára indul a Bujtoson. Nem is kell, hogy a mellékutcába menjen, mert oda nem mernék töltött pisztoly nélkül ellátogatni, csak a bujtosi főutcán tessék egy próbautat tenni! Azt hiszem, az lenne életem legnagyobb csapása és szerencsétlensége, ha a bujtoson kellene laknom. Uram Isten, légy a bujtosiakkal es kímélj meg engem ettől a csapástól. Április végén Nyíregyházára jön a sixtini kápolna énekkara. A Tilág legelső egyházi kórusa magyarországi hangversenykörutat rendez. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Nyíregyháza zenei életének rövidesen olyan szenzációja lesz, mely minden bizonnyal megmozgatja a város társadalmának legszélesebb rétegeit. A római Capella Sixtina hetven tagu énekkara április folyamán Magyarországba érkezik, hogy visszaadja a Budai Dalárda tavalyi látogatását. A világhírű pápai énekkar, mely a Vatikán egyik legnagyobb nevezetessége, először Budapesten tölt pár napot, majd felkeresi a vidéki nagyvárosokat is. A magyarországi vendégszereplésre vonatkozó tárgyalások nfarjavában folynak és hir szerint az énekkart Pates Perosl, a kórus első karnagya fogja vezényelni. A nyíregyházi hangverseny minden valószínűség szerint a Korona dísztermében fog lezajlani. A sixtini kápolna vegyeskarának magyarországi koncertjeit különösképen az teszi érdekessé, hogy a nagy klasszikus miséken kivül Palaestrina és Lassó szerzeményei szerepelnek a programon. A pontos dátum ezidőszerint még nincsen megállapítva, de a jelenlegi megállapodások szerint a magyarországi latogatás ideje a húsvét utáni második hétre esik. így valószijgjj. hogy a nyíregyházi előadás április 25-ike körül lesz megtartva. Harcok a privilégium körül. Közli: Gál István. I. Nyíregyháza város »adófizető communitása« még csak a Dessewffy grófi család földesúri jussa alól váltotta meg magát, a város másik fele részét illetőleg csak alkuban volt a gróf Károlyi házzal, már tisztázni szerette volna a nemességhez való viszonyát, melynek kiváltságait kezdettől ideges türelmetlenséggel támadta. Mielőtt a Károlyi-háztól is végleg megváltotta volna magát, a nemességnek 12 pontba foglalt feltételeket nyújtott át, melyek sok önbizalmat tanúsítanak, de az akkor még érvény ben levő törvények nem ösmeréset árulják el. k nemesség e feltételeket elbírálás céljából Bozóky István elismert jogtudósnak adta át. Ennek vá laszát szószerint adjuk egyrészt nagy tudást mutató és felette érdekes jogi következtetései, másrészt szigorú tárgyilagossága miatt. Különös bizodalommal való drága jó Uraim ! Az urak vélekedésem adása végett közölvén velem azon pontokat melyeket Nyíregyháza városának adófizető cőmmunitása az említett ; város fele részének a gróf Károlyi | háztól való alkudozásának alkalmaf tosságával az uraknak, mint bentlakó nemességnek conditioképen elejekbe szabott, azok iránt kívánt vélekedésemet a következőkben teszem meg : Első princípium az, hogy hazánk konstituciója szerint Magyarországban fekvő, jószágot a maga neve alatt akár zálogban, akár örökösen csak nemes ember birhat. Innen azon városokat is, melyek eleitől fogva királyaink által felszabad ittattak és a magok határaiknak földesuraivá tétettek, és aZ 1604-iki törvény 22. cikkelyében a szent korona tulajdonainak neveztetnek, úgymint a szabad kir. városokat, valamint a hajdú, jász é$ kkun szabad kerületeket is, melyek a maguk határjaikat a maguk nevek alatt bírják, in cotmmuni vagy, collectíve révén, törvényeink ezen okon, hogy jószágot bírhatnak, nemeseknek ismerik. Országunk többi városai közül vágynák ugyan némelyek privilegiáltak, melyéket földesuraik a haza és a szent korona iránt mutatott szolgálatokért némely kedvezésekkel megjutalmaztak s azokat a királyi felség által is megerődítették," de ezen privilégiumok leginkább csak a jobbágyi szolgálat' alól váló felszabadulást foglalják magukban ; és valamint a privilégium mellett földfesur keze alatt vágynák, ugy sem ezek, sem annyival inkább azon mezővárosok, melyeknek még privilégiumuk sincs, nemes oommunitást nem tesznek, következés képen fekvő jószágot a magok nevek alatt nem is bírhatnak. Második princípium az, hogy a nemesek a Werbőczy Hármas Könyve 1. része 4. cikkje szerint a magyar szent koronának tagjai,' következésképen, ameddig a magyar korona jurisdictiója kiterjed, a magyar nemes mindenütt kereshet magának jószágot s aZt a maga, neve alatt mint tulajdonát bírhatja. Próbálgatták ugyan némely szabad királyi és privilegiált városok a nemességnek ezen constitutjonális jussát magok között elfojtani, a nemeseket vagy bé nem venni lakosoknak, vagy magok körZül is 'kibecsülni, de ezen erőszakjókat az 1563-iki törvény 62. cikkelye el kezdvén tiltani, azután íöbb rendbéli törvények 2000 írttal is büntették azt, mig végre az 1647-iki, 78., az 1715-iki és 77. cikkelvek más gondolatra vitték őket. " Harmadik princípium az, hogy a nemesek a Werbőczy Hármas, Könyve 1. része 4. cimje szerént csak egyedül a királyi hatalomnak, vágynák alája rendelve, másnak' senkinek sem. Ezen okon más bírót el nem esmérhetnek, hanem csak azt, aücít a törvények e király képében nékik kirendeltek. Ez a 9. címben második főnemesi práerogativa. Negyedik princípium ^z, lu>gy ugyancsak a Werb. Hárm. Könyve 1. része 9. cimje szerint a nemesek a magok nemesi birtokokban azoknak minden rendes jövedelmeke tteljesen és tetszések szerint használhatják. ötödik princípium az, hogy a nemesség ugyancsak a Werb. Hármas Könyve 1. része 3., 4. sb. cimjei szerént oly constitutionale benefjcium lévén, -mely az impetrátorról az ő mincfcn maradékira örökösen kiterjed s az változtathatatlanul az "impetrator maradékinéi örökség, tehát arról senki önként sem magát, sem annál inkább maradéki nevében le nem mondhat. Hatodik principiitm az, hogy semmiféle társaság, vagy communitas, melynek tulajdon jurisdictiója nincs, a Werb. Hármas Könyve 3. része 2. cimjének 1. §-a szerént statútumokat -nem hozhat, nincs pedig tulajdon jurisdictiója egy varosnak is, mely földesúr alatt van, vagy volt, valameddig arra a királyi felségtől privilégiuma nincs. Innen hetedik s utolsó princípium az, hogy a Werb. Hárm. Könyve 2. része 13. cimjének 3. Olcsó leltári cipőárusítás a Hungária Cipőáruházban BVB.^Ba Njlregyh4gaj Zriny i ii on a. ntc a 5. szá m. _ Telefonszám: 195. Öszi és téli idényből visszamaradt árukat bámulatos olcsó árban árusítjuk el. Jlielfitt sttflhariglftét. besrerenn', nfoze meg kirakatainkat és olvassa el e lapban hirdetéseinket. Egyes szám ára 29&0 korona.
