Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-19 / 40. szám

JNRIrstidék 4 1926. február 12. Szanátósi r«°vén

y. társaság. A magyar közgazdasági élet legutóbb olyan kényszeralakulatot hozott világra, amilyent, vagy amilyen hez hasonlót a múltban nem ismertünk. Szanálási részvénytársaságot. Egy vállalatot, amelynek egyetlen feladata likvidálni azt a fejtetőre állított helyzetet, amelyet a malombukás és a spekuláció az egész hazai gazdasági életben teremtett. Bármennyire érzzük is, hogy a kényszerüseg parancsol és hogy magasabb szempontok kötelezik az államot ebben az ügyben a helytállásra .mégsem haladhatunk el szó nélkül * amellett a kétségtelen tény mellett, hogy ugy ezt a helyzetet, mint az egész szanálási részvénytársaságot egy embernek vakmerő hazárdjátéka teremtette meg. Egy emberé, aki vakmerő balkeze miatt az egész ország kénytelen a zsebébe nyúlni és fizetni, mert ezt magasabb érdekek kétségkívül parancsolják. £s ez az egy ember nem állami funkcionárius, nem az ország ügyetlen, vagy hütelen sáfárja, akinek hibáiért mindenki felelős. Ez az ember olyan hatalom, aki soha senkit meg nem kérdezett, soha senkitől semmmire felhatalmazást nem kért csak spekulált mindenki zsebére, mások pénzével. Mert ez az ember vezérigazgató volt. Vezérigazgató. Ezt ma a hatalmak hatalmának legmagasabb foka. Korlátlan ur, aki mindent kockáztathat, ami másé, anélkül, hogy a sajátját kockáztatná. O maga mindig csak nyerhet, ha a spekuláció befagy, nem (az ő számlájára írják a .vesztett milliárdokat. Itt most nem arról van szó, hogy a balkezes vezérigazgató spekulánsokat börtönbe kell-e csukni, vagy nem. Ezzel különben sem segíthetnénk a bajokon. Arról van szó, hogy annyi szomorú példán okulva, türhető-e tovább ís egyes kiskirályoknak a gazdasági élet terén való ilyen abszolút uralma ? 'rtirhető és megengedhető-e, hogy egy embernek ilyen hatalom legyen a kezében, egészséges-e, normális-e az a gazdasági élet, amely igy van felépítve ? Esztendők hosszú sora óta küzd a magyar agrártársadalom a kereskedelmi törvény kóros kinövései ellen. Esztendők óta bizonyítják kiváló jogászok, hogy a vezérigazgatói mindenhatóság a részvénytársaságokat kiforgatta a maga természetes és törvényszerű mivoltukból. A törvényhozás is régen belátta a mai állapotok tarthatatlanságát és a részvényjog reformját minden kormány megígérte. Tervezetek készültek a felügyelő bizottságok hatáskörének szabályozásáról, a kisebbségek jogainak védelméről, a narészvénytársaság vezetőinek gyobb ellenőrzéséről és felelősségéről. Hogy mindezek a tervezetek csak tervezetek maradtak, annak eredménye a szanálási részvénytársaság megszületése. Szeretnők azonban hinni, hogy ez a részvénytársaság, (amely a Viktória-malom szanálására alakult, volt a maga nemében az első és utolsó ilyen alakulás. Mert ima már igazan a tizenkettedik órája érkezett el annak, hogy a kereskedelmi törvény megfelelő reformjával a mult kísérletei közé raktározzák el azokat a vezérigazgatókat, akik a spekuláció száguldó autóján ülnek és az ország hitelét gázolják el. A nyíregyházi Munkásbiztositó Pénztár orvosai lakásukon rendelnek. A munkásság figyelmébe. — Hol rendelnek a pénztár orvosai ? Nyíregyháza, február 18. (A »Nyirvidek« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, ihogy a nyir egyházi Munkásbiztositó Pénztár épületét kibővítik. Az építőmunka megilndult s igy a Munkásbiztositó Pénztárban szünetelni fog a rendszeres munka mindaddig, inig a Pénztár újra meg nem kezdheti működését. A Munkásbiztositó Pénztár orvosi kara elhatározta, hogy közölni fogja a munkássággal az ideiglenes rendelés helyét, mert az építés ideje alatt az orvosok sem rendelhetnek a Pénztárban. Itt közöljük egyes orvosok nevét lakásukat, ahol a rendelés ideiglenesen történik és azokat az utcákat, amelyek az illető munkásbiztositó pénztári orvos körzetébe tartoznak. /. Dr. Ruhrnann Kornél: (Lakása Kállai-utca 13. sz.) — Árok-utca Bercsényj-utca, Buza-tér, Buza-utca, Dohány-utca, Egyház-utca, Erdősor, Fecske-utca,, Fürj-utca, Qalamb-utca, Gém-utca, Himes-sor, Holló-utca, Kfe-tér, Kórház-soi

v, Kótaji-szőlő, Kótaji-ut, Kótaji-utca Mező-utca, Pacsirta-utca, Rákóczi utca, Rigó-utca, Sip-utca, Sólyomutca, Szalonka-utca, Szegény háztér, Uj-utca, Uj szőllők, Üjszőllő-utca, Viz-utca. //• Dr. Flegmcmn Sándor : (Lakása Szarvas-utca 7. sz.) — Bessenyeitér, Dob-utca, Epreskert-utca, Epreskert-zug, Homok-tér és sor, Jókai-utca, Kemecsei-ut, Keskeny-utca, Kossuth-tér, Kossuth-utca, Körte utca, Morgó-utca és zug, Nyár-utca, Nyirfa-tér, Nyirfa-utca, Öszőllők, öszőllő-utca, Sarkantyu-utca, Sóstói-ut, Vay Ádám-utca. ///. Dr. Korner Gyula: (Lakása Zöldség-tér 7. sz.) — Agyag-utca,. Belső-körut, Bocskai-utca, Bujtosutca, Géza-utca, Hunyadi-utca, Ibolya-utca, Incédy-sor," István-utca, Jég-utca, Kálmán-utca, László-utca, Liliom-utca, Mák-utca, Nefelejts-utca, Pazonyi-tér, Pazonyi-ut, Selyem-, utca, Szegfű-utca, TavaSz-utca, Véső utca, Zöldség-tér, Pazony község. IV. Dr. Fábry Gibor : (Lakása : Luther-tér 13. sz.) — Béla-utca, Csil lag-utca, Eötvös-utca, Forgó-uíca, Gimnázium-köz, Hatház-utca, Honvéd-utca, Kállai-utca, Kert-utca, Kéz utca, Kisteleki-utca, Kisteleki- szőllők, Közép-utca, Laktanya-tér, Luther-tér, Maláta-utca, Nádor-utca Róka-utca, Róka-zug, Rózsa utca, Sas-utca, Serház-utca, Szilfa-utca, Temető-sor, Turul-utca, Vásártérköz, Vásártér-sor, Vég-utca. V. Dr Benkő Jenő : (Lakása : Hatzel-tér 25. Sz*) — Akácfa-utca, Csipke-utca, Debreceni-utca, Érutca, Gólya-utca, Hatzel-tér, iskola-utca, Jósa András-utca, Katonautca, Kálvin-tér, Károlyi-tér, KeLaktanya-sor, Luther-utca, Szarvas reszt-utca, Kígyó-utca, Kürt utca; utca, Széchenyi-tér, Tompa Mihály, utca, Virág-utca, Zöldfa-utca, Zrínyi Ilona-utca, Simai-ut, Oros. VI. Dr. Hartos János (Lakása : Széchenyi-u. 10. sz.) — Arany Já nos-utca, Árpád-utca, Báthori-ütca, Bethlen-utca, Damjanich-utca, Deák Ferenc-utca, Deák Ferenc-köz, Dessewffy-tér, Huszár-sor, Kiss-ernőutca, Kölcsey-utca, L.ehel-utca, Malom-utca, Petőfi-utca, Szibolcs utca Szentmihályi-ut, Széchenyi-utca, Színház-utca, Tüzoltó-utca, Vasgyár utca, VécSey-utea, Királytelek, Királytelki szőllők. Az orvosok hétfő napon délelőtt 8—10-ig, vasárnap pedig délelőtt 9—10-ig rendelnek. HALLATLaN olcsó árban vásárolhatja T SUHANESZ kárpitos és butoráru csarnokában. Óriási válasiték mindennemű bútorokban. Kállói u'ca 4 Telefon 318. Harcok a privilégium körül. Közii Gál István. III. A 6. pontra a 6. princípium megfelel. Hogy statútumokat tegyen ^ város a nemességgel együtt, helyes; de azt magától mindaddig mig privilégiuma nincs, nem cselekedheti, hanem ha a tekintetes nemes vármegye helyben hagyja s a városban közönségessé tétteti. De ilyen rendszabályoknak nem lehet Nyiregyháza határán tui kötelező erejek és az ország közönséges törvényei közül csak egynek sem praéjudicálhat. Nem lehet p. o. azt rendelni, hogy az idegen, akár nemes, akár nemtelen légyen, a városba lakni ne mehessen, ha a magaviselete ellen mindenek előtt tudvalevő kifogás nem lehet. Nem lehet azt tenni, hogy zálogban ne lehessen birni a nyíregyházi határban; sem azt, hogy négy kötélalja földnél többet egy lakos se bírhasson, mert a nemesség ezt a törvényt nem esméri, abba pedig, hogy statutum légyen, a maga práaejudiciuma nélkül meg nem egyezhetik. Még ha reverzálisokat adnának ís magokról az ilyenekre nézve a nemesek, ugy nem érnének semmit, mint e királyi városokban, melyekben ezt a szokást a törvény elrontotta. A 7.-re. A nemesség a tekintetes nemes vármegye áltaf helyben hagyott statútumokkal ezután is "éljen. Kiadhatja a város adózó communitásának tudomány végett, de nem azért, hogy a város birái a a történhető dolgot elitéljék, mert a feljebb iratokon kívül az 1647-1 törvény 78. cikkelyének 5. szakasza !azt a királyi városokban sem engedi meg, hogy a valóságos nemesek a bírák eleibe citáltassanak, hát Nyíregyházán hogy engedné? » A 8.-ra már feljebb meg van felelve, hogy ezeket, melyek ezen pontban említtetnek sem a mostani, sem az ezutáni Nyíregyházára mehető nemesek magok, sem pedig az ő maradékaik megtartani nem köteleztethetnek s ha magokról reverzálist adnának, az is ipso jure semmi vofna. A 9. pontra is csak az elébbenj az én vélekedésem, valamint a 10.-re is, mert mind haszontalan az olyan egyesség, melynek a közönséges törvények ellenségei. A 11. és 12. pontokra nincs mit megjegyeznem, mert egyik sem fog megtörténni ezen egész egyezségre nézve. Ezek az én reflexióim a velem közlött pontokra nézve, de engedjék meg az urak, hogy az frán t való vélekedésemet is közölhessem egyúttal, mint látnám én legjobbnak a Nyiregyháza városa organizációját. Azt hiszem, hogy az urak királyi várossá nem kívánják tenni ezt a várost. £:n nem is gondolom, hogy ez jó vofna, mert akkor separata portája lévén a tekintetes nemes vármegyéből s ugy nézettetvén mint különös jurisdictio, sokkal nagyobb teher lenne rajta, mini most van. Azonban az is igaz/hogy az ilyen nagyobb, részint paraszti munkával élő királyi városokban, mint Debrecen, Szatmár, s mint a milyen lenne Nyiregyháza is, a szegénységnek nagyobb baja 'van, mint az olyan városokban, melyek vármegyében vágynák. A város nem lenne bővebb és jobb határu, mint most, ha királyi város lenne is, de nagyobb lenne a contributio, nagyobb a domesticacassa, több lenne a rab, több a magistratus, több a szolga, najgyobb a gőg, nagyobb az uraság és — a költség. Jobbnak látnám tehát, 'hogy ha az urak a vármegye kebelében maradnának meg, annál inkább, hogy a nemesség azon esetben is, ha királyi város lenne Nyiregyháza, igen sok dologra nézve' csakugyan a vármegye alá tartoznék. E^t feítévén azt tanácsolnám, hogy az urak a paraszt communitássaí együtt a tekintetes nemes •vármegyétől egy solennis deputátiot kérnének ki és az előtt s annak tanácsával élve, sőt az lépen minikét részről előre meg is bírálva, egyezzenek meg bizonyos pontokban, de amelyek csak e belső oeoonormca administratiot, a jó rend feltartását, a belső és külső securitást s egyébb ilyeneket illetné. Ezeket a deputátio referálván, reményiem lehetne, hogy a tekintetes nemes vármegye helyben liagyná és mint liefyes statútumokat publikálta tná. Ami a parlekedést illet/; mint, 'hogy a városnak privilégiuma nincs és különösen juris gladif privilégiumot, ha csak királyi város nem lesz, mbst nem is nyerhet, — de kár is vofna az által egy jurisdictioban más jurisdictiot formálni 'se szerént a város birái a paraszt lakosok között is sem jószágbeh, sem büntető nagyobb pereket nem végezhetnek, a nemességnek pedig sem a Nemes Tanács sem annái inkább a vüros adózó magistratusa bírája nem lehet, azt látnám legjobbnak, hogy a dadai járás numerobeli szolgábirájának és esküttjének bizonyos esztendőként való honoráriumot deputálván a tekintetes nemes vármegye tudtával, azo'k minden héten Nyíregyházán széket ülnének s minden bajokat mind a nemesek, mind az adó zók között és mind a személyes, mind a jószágbeíi tárgyakra nezve elvégeztetnének; a eximinálisokbóí a nagyobbakat a tekintetes nemes vármegyére hárítván. Még talan azt is meg lehetne nyerni, hogy az egy perdurans Sedria forma lenne, melynek tagjai talán már Nyíregyházáról is kitelnének. De ha Sedria nem lenne is, organis4!ná azt a tekintetes nemes vármegye ugy, hogy abban hiba nem lenne. Ig}' kevesebbe kerülne a 'dofog és mégis jobb lenne, mert a despotismustói nem lehetne tartani. Olyan kérdéseknek sem lenne igy helyek, amelyeket nehezen fognak az urak különben elkerülni: lg)' jobban menne a számadás is és a város hamarabb szabadulna az adósságoktól. Azonban ugy cselekedjenek az urak, amint legjobbnak látják. Vagyok az uraknak Kércsen, ápr. 24. 1824. alázatos szolgájok: Bozóky István. (Folytatjuk)