Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-14 / 36. szám

JSÍYÍR1TIDÉK 1926. február 14 A Budapesti Nemzetközi Vásár és a gazdatársadalom. Az idén április 17-én megnyíló tiz napig tartó Budapesti Nemzetközit 'Vásár rendkívüli jelentőséggel fog bírni a gazdatársadalom szempontjából. A vásár 17 éves múltja óta nem volt ugyanis még ply eset, hogy a magyar és külföld? mezőgazdasági gépipar oly tökéletes, ezien iparágak minden termékére kiterjedő kiállítási anyaggal vonult fel, mint az idén. A vásár ezen osztályának fejlődését talán legjobban az "jellemzi, hogy már január végén a kiállítók résiére megszabott jelentkezési idő lejárta előtt egy hónappal több mi,nt kétszer akkora területet vett már igénybe e szakma, mint a mult évben. A vásár egyébkén ti fejlődése is aráhyos azonban az emiitett szakmáéval. — így különös érdekességet nyújt aZ jdén majd a külföldi kiállítók több külön pavilonban gyűjtött csoportja, melyben egyedül a balkán álla" mok résztvevőinek száma is várhatólag meg fogja haladni az ötvenet. Ott találjuk azonban majd a német, cseh és osztrák iparon kivül Svájc, Dánia, Olaszország sőt Franciaország számos cégét is. A vásár vezetősége természetesen nagy gondot fordit arra is, hogy egy átfogó ipari bemutató megszervezésén felül a látogatók és vásárlók érkezését is minél nagyobb számban tegye lehetővé. Bel- és külföldi vasúti és hajózási kedvezmények, olcsó vízum és számos más előny áll e cél szolgálatában. Az eddigi propaganda eredményeként már biztosítottnak is tekinthető, hogy egyedül a közel kelet államaiból is-ezrévéf rándulnak majd fel a kereskedők. A magyar vidék eddig sajnos nem mindig mutatta azt az érdeklődést ezen óriási jelentőségű gazdasági esemény iránt. De remélhető azonban, hogy ugy a gazdatársadalom, mint a vidéki kereskedelem vezető köreinek lelkes munkája az idén ide jében fogja felvilágosítani a vidéket a vásár látogatásának nagy előnyéről. (*) Elegáns dobozos és mappás levélpapír az Ujságboltban. Egy Buza-téri korcsmáros a Pesti Hírlap cikkével akarta lejáratni a rendőrség tekintélyét A Nádosy főkapitány letartóztatásáról irt cikket kitette az ablakába. — Egyéb bűncselekmények az állami és társadalmi rend ellen. Nyíregyháza, február 13. — (A »Ny,i{'vjdék« tudósi tójától.) A m. kir. államrendőrség nyiregyházi kapitánysága a vármegyei közigazgatási bizottságban a közbiztonsági állapotokról jelentést terjesztett elő, amelyben a többek között a következő bűncselekményekről számolt be: Az állami és társadalmi rendbe ütköző bűncselekmény miatt NyirJ egyházán az elmúlt hóban három íz ben volt eljárás. Eisőizben Bruckstein Chaim József ellen, akit a kolozsvári kir. ügyészség még 1918 évből fegyve4 res erő elleni bűntett miatt nyomozott. Letartóztatták és átkísértették a nyiregyházi kir. ügyészségre. Másodízben Friedmann József nyiregyházi lakos ellen, akit Kjein Ferenc nyiregyházi lakos jelentett fel, mint a nyomozás során megállapittatott, bosszúból. Végül Reich Hermán nyiregyházi lakos ellen, aki a szomoru emlékezetű frank-ügyben, heti vásárok alkalmával a Buza-téri italmérésének kirakatában a Pesti Hírlapnak Nádossy főkapitány letartóztatását feltűnő nagy betűkkel közlő lappéldányát kitette és a kitétel iránt ismeretlenül érdeklődő detektivnek azt válaszolta : — Azért tettem ki, hogy járjanak csudájára a parasztok. •—• Ezzel a rendőrség tekintélyének lejáratását célozta. Jelentősebb politikai mozgalom Nyíregyházán az elmúlt hóban nem volt. Az elmúlt évben százzal szaporodott Nyíregyháza lakásainak száma. Kevesebb, mint az 1924. évi szaporulat. 95 drb fedélhéj kicserélésére adott engedélyt és 85 drb panaszkérvényt intézett el. Engedélyt adott a vá-> ,ros tanácsa 1 drb 2 szobás lakás lebontására s egy esetben kötelezte a háztulajdonost, életveszélyes épület lebontására. Az 1925-ben kiadott engedélyek alapján a lebontott, illetve lebon^ tani rendelt lakásokat beszámítva, 100 lakásszaporulatot mutathatunk ki. Ezeken kivü / a város 1 drb 4 (szobás, és 1 drb 3 szobás lakást s a Min'takertben 1 drb egy szobás lakást épített. Ezek szerint az 1925. évi lakásszaporulat 103 drb., 12-vel kevesebb az 1924. évi lakásszaporulatnál. Nyiregyháza, február 13. (A Nyirvidék tudósítójától.) Nyiregyháza város magánépitkeZési bizottsága az elmúlt évben 26 ülést tartott. A'bizottsági véleményealapján a városi tanács 31 drb 1'szobás, 40 drb 2 szobás, 17 drb 3 szobás, 5 drb 4 szobás, 3 drb. 5 szobás, 2 drb 6 szobás lakás építésére, 56 ágyas zsidókórház, • egy 12 szobás szálloda és vendéglő, 1 'drb 4 szobás, 3, drb 5 szobás, 1 drb 2 szobás lakást és hivatalos helyiségeket magában foglaló rendőrségi palota, 6 tantermes kir. kath. főgimnázium építésére, 46 drb át* alakításra, 19 drb toldalék építésre, 7 drb üzlet és iroda, 5 drb műhely, 11 drb kamara, 3 drb kemence, 3 drb portálé, 6 drb kocsiszín, 9 drb istálló, 5 drb sírbolt építésre, 111 drb kisebb építmény »• létesítésére, 137 drb. tetőjavításra, 0 (*) A legdivatosabb és legolcsóbb selyemkalapok megérkeztek a : Debreceni Kalapüzembe, Luther-u I 4. szám. 'i | DIOGENES LÁMPÁSA Megkezdődtek a tavaszi bajnoki labdarugó mérkőzések a Luther-téren. (Saját megfigyelőnktől.) Amint .eltűnt a hój, s kibujt az első napisugár, élénk sportélet indult meg a Luther-téren, helyesebben a Luther* téri parkban, amelyet városunk áldozatkész és a sportért rajongó, mondhatnánk élő-haló ifjúsága ennen erejéből és munkájából alakított át labdarugó pályává. Különben böTc-s városi tanácsunk nem eléggé látott a jövőbe, amidőn a Luther tér körülkerített részét, amely a régi, kulturálatlan világban még vadon zöldelő, őserdő bujaságával vetélkedő park volt, de amelyet az utóbbi évek viharai tönkretettek, ismét a régi állapotba akarta helyezni, kerítését rendbehozatta, bokrokkal körül- és beültette, s pázis|itmaggal bevetettetfe. Tanácsunk nem számolt azzal a rohamosan fejlődő sportélettel, amely aló! Nyiregyháza sem bújhat ki, nem számolt a nemzeti megújhodással járó mozgalmakkal, test* neveléssel és más egyébbel, amelyeknek forgószele megcsapja a fiatal, serdülő nemzedéket is. Nem számolt, mert ha számolt volna, akkora Luther-téri kertet ugy hagyta volna, ahogy van. Fejlődjön az az evolúció törvényei szerint. — Akkor nem került volna annyi fáradságába az ifjú nemzedéknek a bokrok legázolása, zöldelő fü Ietaposása, mint igy. Es sokkal hamarabb készen lett volna a "Luther-tért kert. Most azonban nyugodt lélekkel el mondhatjuk, hogy készen van. Hála a magasra fejlődött labdarugó sportnak. A környékbeli lakosság örömtől repeső szívvel tekint ki az eltévedt labdáktól épen maradt ablakain, a gyönyörűen lehengerelt néhai fiiágyakrá, lelkes örömmel hallgatja a viharként ki-kiujuló csataorditásokat, inkább lemondanak ezek a rajongó Luther-tériek a délutáni álmukról, csak hallhassák a nagy reményekre jogosult ifjúság Harcok a privilégium körül. Közli: Gál István. II. A 3. pontra. Hogy az egész communítás álljon arra a helyre", amelyen most a méltóságos uraság áll, giz a nemességtől függ, ha ugy akarja. Minthogy a paraszt communitas sem a regálé beneficiumokat, sem fe malmokat nem capax "bírni, mindezeket a nemesség magának feltarthatja. Elég a communitásnak, hogy az "urbáriumtól s dézsmátó! megszabadul. Ha mindazáltal a communitás nemcsak a paraszt commusitást fogja tenni, hanem a nemest is, és ha egyetértéssel a közjóra, nem pedig a másodiknak elnyomására fognak célozni, ezen pontban azt látnám jónak, hogy a regálók és malmok, addig az ideig, mig a most felveendő adó

sság ki nem fizettetik, ezen adósság kifizetésére fordíttatnának, nem pedig vagy a contributióra, vagy az interesekre. Mert a paraszt ember tartozik a maga contributióját fizetni és őtet abban a nemesség segíteni sem köteles, aZ intereseket pedig, akár paraszt, akár nemes, fizesse azon summától, ami az ő birtokára esik. Hogyha az egész adósság ki lesz fizetve, a regálék és malmok iránt, akár most, akar később lehet hasznos rendeléseket tenni. Csak azt nem javaslom, hogy azokban a magistrátus disponálhasson. Nemes célokat lehet arra nézve felvenni és végre is" najtani. A 4-re. Ezen pontot egészen helytelen és arrogans conditionak tar- j tom. Hogy lehet a nemes embernek paraszt birája ? — akinek Két casuson kívül a törvény még azt sem engedi meg, hogy a nemes emberrel a maga személyében perelhessen. A 3. princípium "elüti ezt. A királyi jelentenem, hogy folyó hó 5-én a városok biráira "nézve is megtagadja ezt a just az 1647-iki 78. cik"kely, 5. és 19. szakasza* Hát a nyíregyházi paraszt communitas hogy arrogálhat ilyet ? De miben is lenne a nemesek ellen az a bíráskodás ? A személyre nézve nem, mert arra nézve compromisszum által sem kötheti magját egy nemes ember incompetens paraszt biro" alá. Az ezen mostani vétel jáltal bírandó jószágára nézve sem, mert a nyiregyházi nemesség a maga mindfezen, mijnd a gróf Dessewffy-familiától vett birtokára • nézve törvényes földesúr, arra nézve tehát van neki törvényes birája jis, és az a törvényes biró sem engedi azt meg s nem is engedheti jiogy az ő birósjágából valaki magát "kihúzza és paraszt biró alá menjen. Azonban ki is lenne az a nyireg} . h|ází biró ? Hát hiszen Nyiregyháza eddig földesúr alatt lévén, ő belőle biró sohasem volt; az uriszék volt a (biró, s annak nem létében az uraság tisztja kisebb dolgokban. Most a jószág eladásával a az eladó méltóságos famíliák a bíróságot el nem adhatják a paraszt communitásnak mert az csak földesúri jus; a crimiminálékra nézve pedig pláne gratonale, melyet csak a felség adhat. Arra tehát, hogy a nyiregyházi communitás bíróságot viselhessen, privilégium kell, következésképpen mig az nincs, addig a^ parasztokon sem arrogálhat bíróságot, annál inkább a nemeseken, kik akkor sem eshetnének keze s jurisdictioja alá, ha azt valósággal impetrálná. Hát a hiteles pecsét és a hiteles protocollum hol veszi magát ? A törvény hiteles' pecsétet csak az ország három Iegfóbb bíráinak és •azoknak protonotárifusáiknak és a káptalanoknak s konventeknek enged. A vármegyéknek s a királyi városoknak pedig már megszori tott erejű pecsétet ad. A paraszt communitásoknak nincs egyéb pecsétjek, hanem csak ami a falusiak nak szokott lenni. Ezekben semmi hitelesség nincs, azt mondja' Werbőczy a Hárm. Könyv 2. része 13. cimjének 4. szakaszában. Hogy magistratus legyen, igenis "szükséges, de ha a királyi városokban a nemesség abból ki nem zárathatik az 1647-iki törvény 78. cikkelyének 1. szakasza szerint, hát Nyiregyháza, hogy kívánhatná azt a világos törvény ellenére, hogy az ő magistratusábol a nemesség kizáratnék, mely az ő minden szabadságának egyedül való szerzője ? Én azt javallom, hogy a nemesség a magistratusnak tegye mindenkor a felét, és a főbiróságot, mely hadnagyságnak neveztethetik Isoha kezéből ki ne bocsássa; annál inkább hogy illetlen is lenne már ezután egy magát bíró nagy massának paraszt bíró alatt lenni. — így a tekintetes nemes vármegye deputatiója előtt tehetne egy jó egyezségre lépni, és azután privilégiumot impetrálni, mert anélkül nem lehet el a város. Az 5-re. Ezt az egész pontot felforgatja a 4. princípium. — A királyi városokban is a nemeseket minden ilyen praetentiotól felszabadította az 1647-i törvény 78. cikkelyének 15. szakasza. Hát Nyiregyháza hogy kívánná a vele jóltevő nemességet megalacsonvitani ? Azonban ha a nemesség ilyen, a város részére teendő szolgálatra ajánlaná is önmagát, az haszontalan is volna mindazért, hogy ez az egyezség az ország közönséges törvényével ellenkezven, az a Werb." Hárm. Könyve 3. része 2. cimjének 2. szakasza és az 1647-i törvény 78-ik cikkelyének 19. Szakasza szerént haszontalan volna, mind pedig azért, hogy az 5. princípium szerént azt sem a mostani, sem a következő nemesség mint ipso jure nihilt megtartani köteles nem lenne. (Folyt, köv.)