Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-13 / 35. szám

1926. február 13. JSÍYÍRVIDÉK 7 ben közreadni. Amint tudjuk is, a burgonyá­nak számos betegsége van, amely betegségek legtöbbje a burgonya­értékére kisebb-nagyobb befolyás­sal vannak. Egyes betegségek az étkezési burgonyák értékét, mások pedig még a vetöburgonyát is rontják, vagy esetleg teljesen értéktelenné teszik. Leggyakrabban a következő burgonyabetegségek szoktak elő­fordulni : A közönséges ragya. Acti­nomyces nemzetségéhez tartozó gombák idézik elő, amelyek kü­lönösen a lúgos kénbatásu tala­jokban előszoktak fordulni. Ezen gombák fonalai behatolnak a burgonya héjába, a megtámadott helyen paraképződést idéznek elő és ezáltal a gumón sekély bemé­lyedések keletkeznek. Étkezési célra az ilyen burgonya értéke annyival csökken, amennyivel a ragya által okozott bámozási veszteség nő. Kisebbmérvü fertő­zés esetén az ilyen burgonya vetőmagnak felhasználható, ha azonban a ragya olyan erős, hogy a burgonyaszemeket is meg­támadta, ugy vetőmagnak nem használható. A por vagy fertőző ragya. A ferlőző ragya okozója Spongas­pora Solani nevezetű gomba. Ezen betegség külsőképe olyan, mint a közönséges ragyáé, csak­hogy a ragyás mélyedésekben fekete port találunk. E fertőzés a gumó húsában mélyebbre is be­hatol, amiért az ilyen módon fertőzött gumó sokszor beszárad, összezsugorodik, vegy rothadási baktériumok behatolása következ­tében a nedves rothadásba megy át. Az ilyen betegséggel megtá madott burgonyát vetőmagnak nem használhátunk. Var (sömör) alatt a burgo­nyának azt a betegségét értjük, amikor a burgonya szabálytalan repedésekkel van tele. Ezen re­pedésekben nagyitóval atkákat és apró férgeket láthatunk. A repedések aztán különféle gom­bák és baktériumok behatolási helyeit képezik, miért is az ilyen erősen fertőzött gumót a többi közül ki kell válogatni és meg­etetni Vetőmagul még gyengébb fertőzés esetén felhasználható. A burgonyahimlöt (Rhizoc­tonia Solani) nevű gomba okozza. Leggyakrabban oly talajokon fordul elő, amelyeken rövid idő közökben termelnek burgonyát. E betegségnél a gumón gom­bostűfej nagyságú vagy esetleg valamivel nagyobb barnás fekete dudorokat találunk, amelyek ha csak a héj felületére vannak rá­tapadva, azt könnyen lekapar­hatjuk a héjról Ha azonban a baj erős mértékben lépett fel, ugy a héjon kérget alkotnak és ez esetben vetőburgonyának már nem használhatjuk fel. Gyürösbetegség A burgonya keresztülvágásánál az edény­nyalábok a héjjal többé-kevésbbé párhuzamos gyürüformáját mu­tatják. Ezeknek az edény-nya­láboknak megbetegedését ne­vezzük gyürüsbetegségnek A betegséget előidézhetik a bak­tériumok és gombák. A gyürüs­betegség a fertőzés mérve sze­rint az étkezési burgonyaértékét is rontja, vetésre pedig egy­általán nem alkalmas, mert vagy ki sem kell, vagy beteg növényt fejleszt. Barna rothadás. (Phytop­thorás rothadás) Okozója a Phytopthóra nevű gomba, mely nedves meleg időben először a burgonya leveleket támadja meg, annak elszáradását, vagy elhalá­sát idézi elő. A levélről aztán a gomba spórái lemosatnak a ta­lajba és igy megtámadják a föld­ben lévő gumókat. A spórákból növő mycéliumok, a gumókba hatolnak és barnásszinü rotha­dást idéznek elő. Az ilyen meg­támadott gumókon külsőleg be­mélyedt ólomszürke foltok van­nak, amelyek alatt ha a gumót szétvágjuk, száraz vagy korhadó anyagot találunk. Száraz és hűvösebb helyen a kevésbbé megtámadott burgo­nyák még eltarthatók valamed­dig. Betegség kezdetén, amikor még csak a levélzetet támadta meg, permetezéssel védekezünk ellene bordói lével, ha már a gumókra is áthatott, ugy alapos kiválogatással. A megtámadott gumókat vetésre használni nem szabad. Száraz vagy fehér rotha­dás. (Fusariumos rothadás.) Okozója különböző fuzárium-faj lehet. Az általa megtámadott gumók héján eleinte kissé be­mélyedt szürke szinü foltokat találunk, később ezen foltokon fehér, sárgás vagy rózsaszínű csomócskák jönnek elő, ame­lyek nem egyebek, mint a fuzá­riumok szaporodó szervei (koni­diák ) Ezen gumók keresztül­metszésénél, a bemélyedt foltok alatt taplószerü korhadt anyagot találunk egészen a gumó bel­sejéig. Védekezni ellene legjobb a szedés alkalmával a beteg gu­mókat külön szedni és alkal­matlanná tenni. Vetésre megtá­madott gumót nem használ­hatunk. Nedves vngy baktériumos rothadás. Okozói rothadási bak­tériumok, amelyek a gumó hú­sát pépszerű anyaggá roncsolják szét. A nedves rothadás meleg nedves időben terjed, 12—15" hőmérsékletnél egy megtámadott gumó 5—6 nap alatt elrothad. Száraz és hűvösebb időjárás e betegséget megszünteti. A meg­támadott gumók étkezési és ve­tési célra nem alkalmasak. Paraszemölcs. A nedves talaj­ból kiszedett burgonya héján sokszor apró kidomborodó fehér pettyeket, úgynevezett parasze­mölcsöket találunk, ezek azonban a héjról könnyen letörülhetők és nem veszedelmesek. Ezen sze­mölcsök a légzési zavaroktól ke­letkeznek, a burgonya minőségére jelentőséggel kevésbbé birnak. Az itt felsoroltakon kivül még van néhány burgonyabetegség, u. m. vas vagy tarkafoltosság, megzöldülés, fagy és hő károk, férgek stb, de ezek már min­denki előtt többé-kevésbbé isme­retesek s igy nem tartottam fon­tosnak ezeket bővebben ismertetni Ibrány, 1926. február hó Palcsó Márton urad. intéző ^(lllllUIIIIIIIHHIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIHIffllHttlRraniKtk 473—1926 vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A miskolci kir. járásbíróság 2120/ 2/926. számú végzése folytán Sick Jakab végrehajtató javára 9.413.063 korona és járulékai erejéig 1925. évi december hó 5. napján végrehajtás utján lefoglalt és 11.900 000 koro­nára becsült különféle házibutorok, stb Tiszadadán, az alperes lakásán 1926, évi tebruár hó 15. napján dél­után 2 órakor nyilvános bírói árve­résen el fognak adatni. Tiszalök, 1926. február 27-én. SZÜCSY BÉLA, 720 1 kir. jbirósági végrehajtó. 180/1926. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A szolnoki kir. járásbíróságnak Pk. 7354/4—1925 sz. alatt kelt biztosítási végrehajtást rendelő végzése folytán Hégely László szolnoki lakos javára 3.000.000 korona tőke s járu lékai erejéig 1926. évi január hó 14. napján végrehajtás utján lefoglalt és IS.000.000 koronára becsült ingó­ságok, u m.: 1 Hirsch-féle reszelő ­vágógép és 1 reizelőgyalugép a nyir egyházi királyi járásbíróságnak Pk. 10344—1926. sz. alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nyír­egyházán, Sasu. 8. sz, háznál 1926. évi febrár hó 22. napján délelőtt 10V* órakor nyilvános birói árve­résin el fognak adatni. Nyíregyháza, 1926. évi február hó 4. napján. LABAY ANTAL 1129-1 kir. jbir. végrehajtó. Nyíregyháza r. t. Táros adó­hiva talától. 1196—926 adó Felhívás az 1926 évre szóló általános kereseti adó és jövedelem­vagyonadó bevallások beadá sára. A nyíregyházi m. kir. pénzügy­igazgatóság 4125/11—1926. szám alatt kiadta az 1926. éfre szóló ál­talános kereseti adó és jövedelem­vagyonadó bevallások beadására vo­natkozó ,,Felhivás"-t A ,,Felhivá8"-okat a városi adó­hivatal kiragasztatta a hirdetőtáblákra. Amidőn ezen ,,Felhivás"okra a vá rosi adóhivatal felhívja az érdekeltek figyelmét, egyben tudDmására hozza, hogy a szükséges bevallási ive­ket a városi adóhivatal 39. sz. belső szobájában kell besze­rezni — a megtérítési költség elle­nében — és ezeket szabályszerűen kiállítva, ugyancsak a 39 számú belső szobában kell beadni. A munkaadó azokról az aikalma­zottairól, — akiknek az 1925. évben összes illetményük a 2400 arany­koronát, vagyis a 34.800.000 papir­koronát meghaladták, — köteles név­és ilietményjegyzéket készíteni. Ezek a jegyzékek szintén a 39. számú belső szobában kaphatók és kiállítás után ugyanide adandók be A bevallási ivek és az illet­ményjegyzékek beadásának legutolsó határnapja 1926. év február hó 28. Nyíregyháza, 1926. február hó 5. 593 5 Városi adóhivatal. K : 9924/1926. FELHÍVÁS. A m. kir. földmivelésügyí miniszter urnák 43250/1925. számú rendelate alapján a tavaszi haszonállat vizsgálat megtartását helyszíni kiszállással a következő időben és sorrendben ren­delem el: Február 15-én d. e. 8 órakor Cu­gosrész I-II. Felsőpázsit IV-V. VI-VII. Felsőbadur., d. e. 9 órakor Felsósói­kut, Királytelki szőllő, d. e. 10 órakor Dankó bokor és Szekeres bokor nyu­gati része, 11 órakor Jakus bokor és Szekeres bokor keleti része. Február 16-án délelőtt 8 órakor Antal, Füzas, 9 órakor Varga bokor, 10 órakor Horvát, Halmos, Ferenc bo­kor, 11 órakor Bedő és Debrő bokor. Február 18-án d. e. 8 órakor: Puposhalotn, 9 órakor Bánfi és Laka­tos bokor, 10 órakor Bundás bokor, 11 órakor Széles, Kazár bokor, 12 óra­kor Kovács és Vajda bokor. Február 19-én d. e. 8 órakor: Benkő bokor. 9 órakor Súlyán bokor, 10 órakor Verbőczi, Belfi bokor, 11 órakor Nádasi, Zöld, Báji és Magyar bokor, 12 órakor Tamás bokor és Sipos bokor. Február 22-én d e. 8 órakor: Sváb és Zombori bokor, 9 órakor János bokor, 9'/ s órakor Nádas és Gerhát bokor, 10 órakor Róka'bokor, IOV2 órakor Mohos bokor, 11 órakor Cigány és Vadas bokor. Február 23-án d. e. 8 órakor: Salamon bokor, 9 órakor István és Polyák bokor, 10 órakor Samoka bo­kor. Felsősima I., 11 órakor Újtelek bokor, 12 "órakor Szélső bokor. Február 24-én Varjulapos. Bele­grád, Görögszállás, Királytelek. Február 25 én d. e. 8 órakor: Felsősima I., Csengery Gyula tanya, 9 órakor Felsősima I., Hosszúhát, 10 órakor Falsősima II., Nagylapos, Ve­res csárda, Felsősima I., Messzelátó, 12 órakor Csengery Mihályné tanya. Február 26-án d. e. 8 órakor: Manda I., Lóci bokor, Manda II., Manda bokor III , Rozsrét és Rozsréti szőlő, 10 órakor Kordován bokor és Alsóbadur, 11 órakor Manda II. déli része és Bálint bokor, 12 órakor Alsó­sba és Csengery Kálmán tanya. Március 1-én d. e. 8 órakor: Felsőpázsit I II-III., Örökösföldek I II., IV V , 10 órakor Nyíregyháza I—II. kerület a Buza-téren. Március 2-án d. e. 8 Órakor: Alsópázsit, Kisteleki, Rozsrét bokor, örökösföldek és Ujkisteleki szőlő, 10 órakor Nyíregyháza III—IV. ke­rület a Buza-téren. A tulajdonosok a fent jelzett idő­ben és helyen egész lóállományukat (öszvér, szamár j kötelesek előállítani. Aki lovát a szemlén elővezetni elmu­lasztja, az ellen a kihágási eljárást folyamaiba teszem és költségére a bi­zottság újból ki fog szállani. A szem­lére a használatra kiadott kincstári lovak is elővezetendők. A tanyabiróknak felelősség terhe mellett elrendelem, hogy a tanyai la­kosokat a szemle idejéről kellő idő­ben értesítsék és azon személyesen is jelen legyenek. Nyíregyháza, 1926. február hó 6. Dr. Bencs Kálmán sk., m kir. kormányfőtanáesos, 689-3 polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom