Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-11 / 33. szám
rnmmm 1911. kbr»áff 11. — Próba, ami nem sikerült. A napokba beállított az adóhivatalba egy atyafi, hogy honpolgári kötelezettségének eleget tegyen Oda is nyújtotta adóivét a számfejtő' tisztviselőnek s energikus hangon felszólította azt, hogy a könyvecskéjében feltüntetett két befizetést — mivel számfejtés alkalmával holmi formai hibái miatt nem számították be — haladéktalanul vonják le tartozásából, mert ő — úgymond — az Istennek sem fizet többet Mit volt tenni a számfejtő tisztviselő ? Kénytelenkelletlen előszedte a régi befi- j zetési naplót, hogy — ha már tételszáma nincs is — legalább a befizetés napja után keresse meg az elveszett befizetéseket. És amint igy keres félórákig, kisül, hogy a befizetés csak a mi atyafink könyvében szerepel. A bevételezést igazoló pénztárnok és ellenőr aláírása szinte kifogástalanul húzódik meg a könyvecske szögletében, de a tételszám sehol sem. — Hát bátyám ez nincs sehol sem! Aztán gyanús kezdett lenni az aláírás s kis keresés után az is kisült, hogy bizony az ellenőr — kinek a neve szerepelt a könyvecskében — pont ezalatt az idő alatt nyári szabadságát töltötte. A helyettese meg bizony egész más névre hallgatott s hozzá még a saját nevét is irta az akkori befizetések végére. Szó ide, szó oda, kisült, hogy bizony a két befizetés hamis 1 De milyen hamis! Anynyira hamis, hogy még a tételszám is hiányzik előle. Bizony a mi atyánkfia nem igen nézett egyebet a két aláírásnál, de azt aztán alaposan megnézte. Anynyira valódinak tünt fel, hogy szinte az ember elcsodálkozott rajta Bizony volt is min, ha valaki a szerzőjét is megnézte. Tanyasi ember, de szerencsére nem nyíregyházi. Amikor a jegyzőkönyvet fel- ! vették, a hamisító atyafi emigyen ; vigasztalta magát : — Megpróbátam, hátha sikerül. Kérem ma ilyen világ van. Talán engem sem akasztanak fel, ha a hamis frankosokat nem... * Hát bizony ez nem sikerült. De bármilyen valódi is legyen az a hamis, csak akkor sikerül, ha igazi. Ne csináljon senki tökéletes hamisát, hanem maradjon meg a valódi mellett, mert aki nem gondolja meg, hogy mit csinált, majd lesz ideje gondolkozni a dutyiban ! — Nyiregyháza a Tiszántúli Automobil Klubban Nyiregyháza város belépett a Tiszántúli Automobil Klub alapító tagjai sorába. 500 pengő tagdíjjal. — A csapatkórházból lakások épülnek. A nyíregyházi csapatkórházból altiszti lakásokat, az istállókból raktárhelyiségeket épitenek és lakások céljaira alakítják át a volt fogdákat is ( #) Hölgyek részére cukrásztanfolyamot tart Sípos cukrász — (Gerbeaud udvari cukrász tanítványa) Zöldség-tér 11. Beiratkozás tizenötödikéig. 4x .^imilillHIHIIIIIIIIilHHIIII»lllllll»iniBlgllWBb. iSUHAMESZj ibutorcsarnoka! február hó 5 tői | a Kállai utca 4. szám alá! [nyert áthelyezést,; hol a legázlé»M«bb kivitelű kárpitos ét mtbutorok nagy választékban kaphatók. 3UHANESZ LAJOS,! 1? but«rgyáro«. Telfon: 3i9, 433-?' "^^innmmimln^^ ^ H uíími i n»1111 m hip' A politika mint művészet és min! tudomány. Ily címmel Kérészy Zoltán pécsi egyetemi tanár nagyobb tanulmányt bocsátott közre. A dolgozat állammüvészet vagyis gyakorlati politika mibenlétét, ismérveit fejtegeti, továbbá a politika mint tudomány fogalmát és feladatát határozza meg. Az előbbi — Kérészy szerint — az állami élet alakításának művészete, az utóbbi pedig az állammüvészetre irányadó elvek rendszere, a gyakorlati politika elmélete. Sokan ugy vélik, hogy a' politika csakis mint állammüvészet létezik, amelynek számára semmiféle tudományos tan tételeket, irányelveket nem lehet felállítani, mert a gyakorfati politikához rátermettség, tapasztalat, institúció, emberismeret stb. szükségesek és igy az államférfiúi hivatás kellékeit és feltételeit elmélet ismeretek 'segélyével megszerezni lehetetlen. Ezt a felfogást osztja Conc Győző is, áki Szerint a politika, mint az állammüvészet tudománya utján vagy nem nyerünk uj igazságokat, amelyeket már az állam tudományból (általános államtanból) nem ismerünk, vagy annyira bizonyos körülmények hez, feltetelezésekhez kötötteket, amelyek általános érvényre .nem tarthatnak igényt. Ez álláspont hiveine"k tévedése — Kérészy nézete szerint — abban van, hogy ők a politikai tudományt csakis oly' ismeretkör gyanánt tudják elképzelni, amelynek tételei abszolút érvényű igazságok volnának és azt vélik, hogy a politikának, mint tudománynak az államférfiúi tevékenység megannyi"feladatára a gyakorlati politika legrészletesebb célkitűzéseire is hivatása volna normákat megállapítani. Holott az elméleti pofitika feladata nem az, hogy az állami élet megannyi konkrét problémájára nézve útmutatással szolgáljon, hanem csupán az, hogy az állam irányzásának, alakítása- j nak vezérelveit kifejtse, az állam- j férfi tevékenységnek s eljárásnak j általános követelményeit meghatá- j rozza. A politikai tudomány lehetséges, de csak oly értelemben, hogy viszonylagos értékű s érvényű irányelveket az államok adott viszonyai szerint alkalmazható szellemi esz* közöket biztosit az állammüvészet a politikai prakszis számára. Ily értelemben a politikának, mint önálló disciplinának létjogosultságot annyival is inkább el kell ismernünk, mert az állam berendezésének és életműködésének vannak empirikus uton észlelhető olyan elemei és vezérelvei, amelyek bár korok és nemzetek szerint több-kevesebb változattal az összes, vagy legalább az európailag civilizált államok mindenikének politikai rendszerében feltalálhatok. Részletesen ismerteti szerző a politikai vizsgálódás módszereit és azon az állásponton van, hogy az elméleti politika nem a természettani (biológiai, szociológiai) kutatás módszerével, se nem metafizikai, (történetbölcseleti, spekulatív) vizsgálódás u* ján, hanem a történetileg adott államok konkrét jelenségeinek kritikai összehasonlítása alapján, vagyis történeti (historice politikai) módszer ssegélyével oldhatja meg a legkielégitőbb sikerrel a maga feladatát. Kérészy Zoltánnak nagy irodalmi felkészültséggel megirt érdekes dolgozata az államtudománynak egyik legnehezebb és legvitásabb kérdésével foglalkozik és a német közjogi és politikai írók (Holtzendorfi, Schmidt, JelHnek, Oncken, Kelsen stb.) E tárgyról irott tanulmányaihoz méltóan sorakozik. A kiváló munka, melyet a szerző volt tanára emlékének, Szilágyi Dezsőnek ajánl, megjelent Pfeifer Ferdinánd (ZeidIer Testvérek) nemzeti könyvkereskedése kiadásában. Február végéig be kell adui az általános kereseti, jövedelem és vagyon adóvallomásokat Megjelent a pénzngyigazgatóság felhívása. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az adózó közönséget bizonyára komolyan érdekli, hogy a pénzügyigazgatóság felhívása az általános kereiseti, továbbá a jövedelem és vagyon adó vallomások beadására vonatkozólag már megjelent, s hatalmas fehér falragaszok intik a publikumot, jiogy a vallomásokat február végéig be kell adni. A felhívás teljes szövege, amelyet Tóth Bálint min. tanácsos, m. kir. pénzügyigazgató irt alá, így hangzik : I. Az általános kereseti adó kivetése céljára bevallást kell adni a követ, kezö jövedelemforrásokról: 1. az ország területén folytatott ipari és kereskedelmi üzletről, az ország területén folytatott bányamívelésről, továbbá a márvány-, kő-, kavics-, murva-, homok és földibányáknak s más bányatörvény alá nem tartozó bányaterületek anyagának kiaknázásáról és forgalombahozataláról ; mesterséges halastavakról ; 2. az ország területén folytatott bármilyen szellemi és bármi más haszonhajtó foglalkozásról, ha az szolgálati viszonnyal nem kapesola-' toS; 5 3. az ország területéről származó járadékokról, tekintet nélkül, arra, hogy azokat belföldön vagy külföldön lakó egyének élvezik-e. A külföldről származó járadékokrój is bevallást kell adni abban az esetben, ha azokat az ország területén lakó egyén élvezi; 4. azokról a járadékszerü visszatérő szolgaitatásokról, amelyeknek teljesítése törvényesen, birói Ítéleten, vagy szerződésen alapszik, de nem ered szolgálati viszonyból ; 5. találmányok és találmányi szabadalmak használatáért, valamint a szerző halála után örökösökre átszállott szerzői jogért (1921: L. IV. 4. t.-c.) fizetett dijakról ; 6. a gyógyszertárak, iparüzletek, bányainüvek és egyéb — föld vagy házadó alá nem tartozó — tárgyak vagy dolgok használatáért járó haszonbérekről vagy más szolgáltatásokról, a bányám Íveléshez szükséges beleegyezésért fizetett eilenszol-i gáltatásokról, termelési jutalékokról, valamint általában a szorgalmakért járó haszonvételekről ; 7. arról a jövedelemről, mely az örökbérlői, az 1896: XXV. törvénycikkben tárgyalt zsellérbirtokok és az ezekhez hasonló természetű birtokok haszonvételéért fizetett évi szolgálmányból, illetőleg megváltás esetében a válságtőke kamatából és az eféle — földadó alá nem eső — haszonvételi jogok (örökváltságok) után fizetett évi tar tozásoknak a kamatokra eső részéből származik; 8. arról a jövedelemről, amely a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920: XXXVI. törvénycikk 61. §-a alapján alkotott járadéktelkek után fizetett járadékokból származik ; 9. a külföldi munkaadótól származó szolgálati illetményről vagy munkabérről abban az esetben, ha, azt nem valamely itteni pénztár, illetőleg a külföldi munkaadónak itteni állandó megbízottja fizeti ki. Nem tartoznak bevallást adni : 1. az általános kereseti adóra nézíve azok a jogi személyek, amelyek társulati adót kötelesek fizetni; 2. azok a kisiparosok, akik az 1925. évben háromnál több segédmunkaerőt — ide értve a segédet, a tanoncot és a darabszámra otthon dolgozó segédet is — egyszer sem alkalmaztak, végül az állandó üzlethelyiség nélkül működő* utcai, piaci árusok. 4 A bevallás fcsadásának helye A bevallást a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, kerületi adószámviteli osztálynál) kell beadni és pedig abban a községben (városban, közigazgatási kerületben) amelyben az adózó a helyhez kötött foglalkozást folytatja. Helyhez kötött foglalkozás az, amely üzleti: teleppel kapcsolatos. Ilyen üzleti telep például az üzlethelyiség, raktár, műhely, az elárusító iroda, az ügyvédi iroda, az orvosi rendelő stb Akinek több helyen van üzlete (fióküzlete), az minden egyes üzletről (fióküzletről) külön-külön bevallást tartozik beadni. A helyhez nem kötött foglalkozásról ott kell bevallást beadni, ahol az adózó állandóan lakik, ha pedig több állandó lakóhelye van, akkor ott kell bevallást beadni, ahol a jövedelemadóra vonatkozó bevallás beadandó. A bányavállalkozó abban a kőz-, ségben (városban) köteles a bevallást beadni, amelyben a bányavállalat, vagy üzem van. Ha a bányaüzlet több község területén fekszik, akkor az összjövedelemről abban a községben kell a bevallást beadni, amelyben a bányamű kül-. szinberendezesének főrésze fekszik. Az építkezési és a közlekedési vállalatról a központi iroda helyén, ilyennek hiányaban a vállalkozó lakóhelyén kell a bevallást beadni. Az ügynöki dijak kimutatása. Minden biztosító intézet és minden más vállalat, vagy vállalkozó február hónap végéig köteles a székhelyére nezve illetékes pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) kimutatni azokat az ügynöki dija-* kat, amelyeket az előző évben azoknak kifizetett. Nem kell azonban kimutatni az ügynöki minőségben alkalmazottaknak kifizetett és az alkalmazottak kereseti adójával (1922. XXIII. t.-c. 17. §.) már meg adóztatott ügynöki dijakat. A tisztviselőknek kifizetett oly ügynöki dijakat (szerzési dijakat), tenát a mely után az 1922: XXIII. t.-c. 17. §. alapján kereseti adó az 1925. évben nem lett leróva — ki kell mutatni. A kimutatásnak tartalmaznia kel! az ügynök nevét, lakóhelyének ponto9 megjelölését (községet, utcát, házszámot) és a kifizetett vagy jóváírt ügynöki díj összegét.