Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-10 / 32. szám

1J1«. február 10. Tj.sztviselő-nek meg ebben van igaza. Azonban bocsássanak meg a vitatkozó felek, ha azt a szerény nézetet merem megkockáztatni, hogy egyik álláspont sem egészsé­ges állapot, mert ha a hitelt ki-< náló kereskedők minden garancia nélkül nyújtanak hitelt boldognak és boldogtalannak, akkor még a! Tisztviselő által jelzett áremelés* sel sem tudják egyensúlyban tar­tani bekövetkező veszteségeiket. Már pedig a jelenlegi gazdasági viszo­nyok nem olyan "kedvezőek, hogy egy abnormis drágulási folyamat keresztülvihető lenne anélkül," hogy abba el ne vérezhe ugy a kereskedő, mint a fogyasztó. Az utalvány­rendszer sem egészséges állapot, mert hiszen ezzel még nincsen be­lekapcsolva a kereskedelmi élet forgatagába a fogyasztóknak egy óriási tábora, az a tábor tudni­illik, amelyik nem tartozik a köz­tisztviselők kategóriájába. Vannak Számos ipari, kereskedelmi válla-, latok, melyeknek alkalmazottai a ma még fennálló és szilárdnak sem­mi körülmények között sem mond­ható gazdasági viszonyok miatt csak ideig-óráig állanak alkalmazásban és éppen ezért a vállalatok nem vállalnatnak garanciát értök. Pe­dig sok részükre csaknem megvál­tás volna egy ilyen kedvező rész­letfizetéses bevásárlás, hogy utolsó rongyaikat tisztességes ruhadarab­bal válthatnák le. Mindkét olda­lon be kell tehát látni, hogy még nem érkezett el az az idő, amikor nyugodt lélekkel, a legminimáli­sabb rizikó fennforgása mellett le­hessen a lehető legreálisabb áron hitelt nyújtani. Ezt az időt pedig siettetni, ideges féltékenvkedéssel hajánál fogva előráncigálni nem le­het, mert ez természetellenes vol­tánál fogva keserűen megbosszulná magát. Bájos női sofför vezette autó száguldott el mellet­tem az elmúlt napok egyikén. Előbb azt gondoltam, hogy talán egy baronesz áldoz sportszereteté­nek Majoros mester felügyelete mellett. Később azonban megtud­tam, hogy városunk egyik legújabb' nevezetességét a kitűnő eredmény­nyel vizsgázott női soffőrt volt sze­rencsém láthatni. Bár a leghódolat­teljesebb tisztelettel viseltetem a gyengébb nem iránt, még sem tu­dom elhallgatni azon szerény — és talán konzervatív — véleménye­met, ami egy ilyen emancipált nő láttára ismét és ismét ajkamra to­lul, (nevezetesen, hogy sokkal job­bam állna a nők kezében — a főző-, kainál, mint a kormánykerék avagy más hasonló alkalmatosság! Par­don, hölgyeim! Ne méltóztassa­nak gyérülő hajszálaim között ujabb gyomlálási müveletet vé­gezni. Eszembe sem volt a sértés­nek még csak a halvány árnya sem! Grácia szegény árva fejemnek. Már hallom a Szeráfok és Kerubok karának zengő hárfájához hasonló földi kórus bájos dallamát fülem^ ben csengeni az ezer és ezer ér­vek sokaságával, köztük többek kö­zött a családban előfordult ki­sebb-nagyobb anyagi veszteségek okozta kényszer, a nagy drágaság, kevés nyugdíj, stb., amely mind hozzájárul ahhoz, hogy a nő kény­telen odahagyni a családi életben neki jutott magasztos küldetését és ehelyett felvenni az életfenntartás nehez keresztjét. Rendben van, höl­gyeim, én ezt mind tudom és az adott esetben meg is tudom ér­teni. De... méltóztassanak megen­gedni, ha azt a kijelentést bátor­kodom tenni, hogy a Nő a világon az első és a legnagyobb hatalom és ennek a hatalomnak a jogán ki kell követelniük az önöket zSar­Jiokságban tartó másik nagyhata* lomtól: ú kényemtől,. hogy' adja­.Hrrnsiism vissza önöket eredeti rendelteté­süknek: a családi tűzhely szent és magasztos hivatását betöltő el­hivatottságuknak. Értsék meg, höl­gyeim, önöknek szent kötelessé­geik vannak, melytől elszakították önöket a háború szabadjára eresz­tett furiái és csak erős akarattal, kitartó, céltudatos küzdelemmel jut­hatnak ismét vissza az önöket meg­illető és az önöket magasztossa tevő méltó helyükre, a család ne­velés nemes hivatottságára. Jus­son eszükbe hölgyeim a tenger da­gálya. Bármilyen elementáris erők hajtják is a végtelen vizeket ki a medréből, eljő a perc, mikor vissza kell vonulni a nullámoknak, lá­gyan, simogatóan az ő habágyuk­ba. Ilyen és hasonló gondolatokat kelt fel bennem a Nő-nek a ke­nyérért való küzdelem porondján való látása, de erős a hitem, hogy eljő az idő, amikor a nő ismét Nő lesz. Sétáló. Gulyás Menyhért, a Városi Színház igazgatója március 20-ig kapott játszási engedélyt Nyíregyházán. Eredményes tárgyalások Kiss Ferenccel és Németh Máriával Nyíregyháza, február 9. (A Nyir­vidék tudósítójától".) A városi tanács, a szinügyi bi­zottság és a színházat immár régi kedvvel és rajongással támogató nyíregyházi közönség teljes elisme­réssel adózik Gulyás Menyhért nagyszerű társulatának. —' Az Alexandra előadásokon napról-nap­ra zsúfolásig telik meg a színház és vasárnap megtörtént a hosszú évek óta paratíanul álló eset, hogy nagyon sokan nem jutottak már be a zsúfolt színházba. Gulyás Menyhért igazgató kérelmé­re a városi tanács és szakosztályok elhatározták, hogy javasolni fogják a képviselőtestületnek a helyható­sági játszási engedélynek március 20-ig való meghosz­szabbitását. éspedig az eddig élvezett segélynek teljes egészében való meghagyásá­val. A Városi Színházban egyéb- 5 A dunai államok hajózása. Mit alar a Danával a Népszövetség? Berlin, február hó. ! (A «Nyirvidék» berlini tudósító­jától.) Strassburgban a Népszövet­ség égisze alatt az európai folyami s tavi hajózási jog egységesítése ér­dekében fontos értekezlet volt most, amelyen a Dunához fűződő nagy hajózási érdekek szempontjából nagyjelentőségű kérdések kerültek megvitatás alá. A Duna tudvalevőleg a XIX. • század eleje óta nemzetközi fo- i lyam, vagyis a kereskedelmi hajózás sza- > bad volt rajta s ezt a nemzetközi jellegét fenntartotta a békeszerző­DIADAL MOZGÓ 1926 február hó 10-én és 11-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel: Páris Zsuzsuja Egy kis artista leány különös karrierje 6 felvonásban. Főszerepben: LIA MARA. A new-yorkl leányrablók a Path® Americain kalandorfllmje 7 felvonásban. Főszerepben: EDNA MURPHT. A fim egyes jtlenetei a new-yorki rendőrség közreműködésével készültek Jön: Jflns Hej, kHtyaélet, fcaiyaátetl és li ad többel értem? TRETORNv* ként mozgalmas élet van. A társula­latot animálja a publikum támoga­tásából napról-napra intenzivebben sugárzó erő. Gulyás Menyhért igaz­gató Budapestre utazott, ahol nagy­nevű művészekkel folytat eredmé­nyes tárgyalásokat nyíregyházi ven­dégszereplésükről. A direkció Kiss Ferencet, a Nemzeü'Színház hatal­mas erejű művészét és Németh Má­riát, az Operaháznak külföldön is megcsodált énekesmüvésznőjét kö­tötte le a nyíregyházi Városi Szín­házban való vendégszereplésre. — Gulyás Menyhért igazgató a nagy­nevű művészek lehivásával honorál­ja a város közönségének mindjob­ban érezhető ragaszkodó szeretetét, amely a színházi előadások iránt való érdeklődés fokozódásában nyíl vánui meg és hova-tovább azt a kufturlelket dokumentálja, amely | Nyíregyháza közönségében minden időben tettekben nyilvánult meg, amikor a hamisítatlan művészet pártfogolásáról volt szó. töimpassing női hócipő 180 ezer K a Hungária cípőffpuházbai;, Nyiregyháía, Zrínyi Ilona-utea 5. sz. Telt fon szám: 195. Hó és sércipő javításokat elfogadunk. dés s a nyomában keletkezett uj ; nemzetközi Duna-egyezség is, sőt j kiterjesztette a nemzetköziséget a Dunához kapcsolódó egész vízhá­lózatra, a Tiszára, Marosra stb. is, melyek is speciális magyar jellegü­ket még a Magyarországon átfolyó részükre is elvesztették, lévén most már a kereskedelmi hajózás ezeken is szabad, minden nemzetet megil­lető nemzetközi jog. Az európai közgazdasági érdek száz év óta ki volt elégítve a több országon átfolyó nagy fo­lyamok nemzetközivé tételével a a parti államok területi szuve­renitása s a szabad hajózás elve szé pen összefért egymással A Maas, a Schelde, az Elba, a Weser, a Rajna, a 'Duna nemzetközösitése ezeken a hatalmas vizeken megnyi­totta az összes államok előtt a ha­józást, mely például a Dunán min­dig rendben benyolódott le. Ma­gyarország folyamrendezési köte­lezettségeinek a Vaskapu áttörésével csak ugy tett eleget mindig, mint ahogy az árvizek leküzdésére irá­nyuló vizren'dőri szolgálatot is el­ismerésre méltóan ^teljesítette. Amig az uj utódállamok a Tiszá­nak és mellékfolyóinak nemzetkö­zivé tételével ahhoz a vívmányhoz jutottak, hogy hajózásuk rendelke­zésére immár nem csupán a Duna áll és szabatjon hajózhatnak amél­lékfolyókon, \ddig Magyarország hajóparkját négy részre osztották Magyarország Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia között. Ezenkívül a nemzetközi Duna-pak­tum kimondotta, hogy a magyar hajók személy és áruforgalmát va­lamely szövetséges és társult hata­lom "kikötői között csak ennek az ál­lamnak külön engedélye alapján bonyolíthatják le. Magyarország te­hát a parti hajózástói, az úgyneve­zett kapotázstói meg van Tosztv? az utódállamok területén. Főként Jugoszlávia használja ezt ki és igen megnehezíti, hogy a magyar hajók a Bécs—Belgrád közötti for­galmat akadálytalanul bonyolítsák le. A nemzetközi'Dunabizottság mű ködésévef azonban más államok sincsenek megelégedve. így első­sorban Románia, amely már hó­napok óta rendszeres haroot folytat a Dunabizottság ellen. A most megtartott strassburgi konferencián ezek a sérelmek mind szóba kerültek és előreláthatólag foglalkoztatni fogják a következő konferenciákat is. Mivel a jelenlegi helyzet tart­hatatlan, bizonyosra vehető, hogy rövidesei? nagyszabású változások lesznek a dunai hajózási forgalomban. BÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÜCkJenÓ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1901 Telefon 234. Nagy választék háló, ebédlő és különféle tw­rorokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom