Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-07 / 30. szám

á kivándorlásra csábító Farkas - Schwarcz Miklós ellen ujabb adatok merültek fel. Fedics Miklós nyírbátori kivándorló elmondja, miként nyomorognak a szabolcsi kivándorlók Kuba szigetén. Egy napkori embert elmebeteggé tett a kivándorlás. A kivándorolt kislétaiak szenvedései. Nyíregyháza, február 6. (A Nyírvidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Szabolcsvármegyében kivándorlásra csábító Farkas—Schwarcz Józsefet miféle bűncselekmények terhelik s ezért a bűnökért Farkast a kir. törvényszék jói megérdemelt ke mény büntetéssel sújtotta. Farkas azóta a börtönben gondot Kuba szigetére, ahol az ő odacsalt szabolcsi emberei átkozzák nevét, de ugy látszik, hogy az eddig ismert bűncselekményeken kivül kerül a napfényre olyan kivándorlásra csábítás, amelynek Farkas-Schvarcz .a sötét Mefisztója. A napokban Fedics Miklós nyírbátori lakos, kivándorló jelent meg a nyírbátori várásházán, ahol előadta, miként csábította ki Tarkas Miklós a szabolcsi falvak embereit és köztük őt magát is és hogy mit tapasztart Kuba szigetén. Farkas munkában. Még 1925-ben történt — mondotta vallomásában Fedics — hogy az Egyesült Államok területére akartam kivándorolni, útlevelet azonban nem kaphattam a kvótatörvény miatt. Ekkor megtudtam, hogy Kisléta községből egy bizonyos Farkas-Schvarcz Miklós nevü nyíregyházi egyén mintegy tiz embert kecsegtető Ígéretekkel kicsábitott, illetve kiszállított Kuba szigetére. Ezek közüf az emberek közül egyesek azt írták haza, Kislétára, hogy nagyon jó dolguk van, gazdáikodnak és nemsokára már birtokot is fognak vásárolni. Ezeknek a leveleknek az ösztönzésére magam is bementem Nyíregyházára, felkerestem Farkast, aki barátságosan fogadott és felajánlotta, hogy 135 dollárért el fog szállíttatni a «déli részekre», ahoí nagyszerű világ bőséges munkaalkalom van és ahonnan nagyon könnyen eljuthatok, ha éppen kedvem tartja, az Egyesült Államok területére is. Erre én ki is fizettem Farkasnak a 135 dollárt. Farkas Budapestre utazott és szerzett a számomra egy egész Európa területére szóló útlevelet, meg egy Kuba szigetére szóló hajójegyet. A hajójegy diját valamint egyéb költségeket" a 135 dolláron felül a sajátjából fizette ki. Nyírbátor—Le Havre— Kuba. A hajójegy is meg volt, igy hát útra keltem és Le Havre-n át Kuba szigetére utaztam. Itt az első percben láttam, hogy lépre vagyok vezetve, be vagyok csapva. A körülmények korántsem olyan fényesek, mint amilyeneknek a kislétai emberek közül egyesek leírták. Nincs menekvés. Az embereket a legvégsőkig kihasználják, mint az igavonó barmokat, mert jóf tudják, hogy minden oldalról tengerrel körülvett földről többé nem menekülhet. Én, aki magyar nyelven "kivül angolul is jól tudok, egy heti futkosás után, nagynehezen egy vendéglőben helyezkedtem el, ahol havi 10 dollárért (740 ezer papírkorona) mosogatással s efféle munkával foglalkoztam. Én még igy is a szerencsések közé tartoztam, ;imit angol nyelvtudásomnak köszönhettem. Azpk a hon fitársaim azonban, akik sem spanyolul, sem angolul nem tudnak, állati sorsba jutottak és csak a mindennapi kosztjukért dolgoztak. Kislétaiak Kuba börtönében. Az előttem kivándorolt kislétaiak közül nemcsak hogy egyik sem szerzett egy talpalattnyi földet sem, hanem közülök hatan már be ís voltak börtönözve. Ezek a szerencsétlen kislétaiak dolgoztak és mikor munkabérüket kérték, a munkabér helyett munkaadójuk a rendőrségre ment és bepanaszolta őket, hogy megakarták ölni, A kislétaiak nem értették a vádat, védekezni sem tudtak s igy munkabér helyett a börtönbe jutottak. Csak ugy tudtak szabadulni, hogy hozzátartozóiktól pénzt kértek és megfizették mindazt, amit követeltek tőlük. Egy napkori ember Kuba szigetén. Az egyik napkori ember Kuba szigetérőt az Egyesült Államokba akart kijutni. Kapott is erre a célra pénzt Amerikában lakó testvérétóf. A 200 dollár azonban hamar elfogyott, kijutni nem sikerült, munkát se tudott szerezni s ezért annyira elkeseredett, hogy elmebeteg fett és csak hosszas gyógykezelés után jött magához annyira, hogy testvérei pénzén most már haza tudják szallitani. A kivándorlók anyagi romlása. Általában ugy áll a dolog, hogy az idegen ember, még ha tud is angolul, csak nagyon nehezen jut munkához és akkor is csak éhbérért kénytelen dolgozni, mert munkanélküli ember van nagyon sok és van kikben válogatni. Az emberek nem hogy szereznének valamit, hanem ha volt is valami vagyonkájuk, az is utána megy az ilyen útnak. Én magam is, mikor tavaly novemberben kiutaztam, 350 dollár adósságot vettem föl. Eladtam élő és holt felszerelésemet abban a reményben, hogy vissza tudom szerezni sőt ezen felül még gyarapítani is fogom vagyonomat. És most mindenem odaveszett, örülök, hogy annyit legalább összekuporgathattam magamnak, amennyi vei valahogyan hazakerülhettem. A melegövi éghajlat egészségemet is tönkretette. Jó sziwef ajánlom mindenkinek, hogy ne hallgasson a kivándorlásra csábító, lelketlen tanácsadókra, mert ha itthon marad, ha mást nem is, de legalább mindennapi kenyerét meg tudja szerezni, míg ha a csábító ígéreteknek engedve, kivándorol, az elpusztulásnak, az éhenhalálnak van kitéve. Én még a szerencsésebbek közé tartoztam, hiszen jól beszélek angolul, de igy is soha helyre nem hozható veszteséget szenvedtem. Száz meg száz ember van, közöttük sok szabolcsi is, akik nyelvismeret nélkül, jnunka hiányában valósággal baromi sorsban tengeti életét és nem tud nyomorúságától szabadulni. Ezeket mondotta jegyzőkönyvbe a nyírbátori városházán Fedics Miklós, aki boldog, hogy újra itthon lehet s aki sokat tud mesélni Kuba szigetéről. Igy messziről szívesen beszél róla. S

Bundát, férfi-, fiu-, gyeruha szükségletét legelőnyösebben szerezheti be Váradl Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. ? BÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÖCk I6UŐ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234. Nagy választék | háló, ebédlő és különféle bu; rorokban. \ ^llllllll!l!!ltllinillllll!!!lll!l!ll!l!llll!lllll!llllllllllllll>' Jön: Jön: A második tízparancsolat! §-a szerént semmiféle város, va- . lamint más is magának privilégium j nélkül pecsétet nem csináltathat, | s ha csináltat, annak semmi ereje nem lehet. ' Ezen princípiumok mellett, melyeket kiforgatni nem lehet, a velem közlött pontokra következő észrevételeim vágynák: Az l-re. Nyíregyháza adófizető communitása nem capx arra, hogy, (> a. maga nevében bírhassa magát. •Ha |gy venné meg NyiregyházSa határát, hogy az 1713-iki törvény 23. cikkelye szerént — mert ezt a törvényt a felséges Curia a parasztokra is kiterjesztette a curiális decisiokban — abból a városi akármely nemes ember nem azon summa lefizetésével, melyet a város erre adna, hanem urbarialis proventusának 6 percenturn interesre való számlálásával kifizethet-, né. E szerint pedig Nyíregyháza egés/. városa is most sem sokkal menne felül 500 frt váltó cédulánál. Nincs hát egyéb törvényes módja Nyíregyháza adózó communitásán'ak annál, hogy a benne lakó nemesség nevére vegye meg magát. Azon esetben pedig képtelenség még álmodni is azt, hogy az a nemesség, mely a maga nevére veszi meg a méltóságos gróf Károlyi háztól is fél Nyíregyházát, valamint a méltóságos gróf Dessewffy-háztól is a más felét már megvette, a maga igazságoá jussától elálljon. Az adózó conimunitásnajk elég beneficium, ha a nemesség praetextura alatt a maga birtokát proprietatis juris bírja. Ezen jus proprietatist megszorítani nem lehet. Szabadságában fog állani kinek-kinek a maga propiutását ugy adni el, amint.lehet. Abban senkit "megkötni nem lehet, hogy kinek lehessen eladni, mert ez a szabad adás-vevés természetével pláne ellenkezik. Nem lehet hát az említett communitásnak azt kívánni, hogy a nyíregyházi territóriumban több nemes ember ne bírjon, mint most bír, vagy hogy a mostani nemesek birtoka csak maga maradjon, örökösen nemes birtoknak, mert arra mind a most bent lakó nemeseknek, mind más akármely külső nemes embernek constitucionális jussa van a második príncí^ pium szerént, hogy Nyíregyházán is magának házat, sőt házakat s külső appertinentiákat a most megvevő paraszt emberektől is vehessen. Ezt a királyi városokban sem lehet a provocált törvények szerént megtiltani, hát egy paraszt communitás hogy tilthatná azt megj amely azt is a nemességnek köszönheti, hogy megveheti magát? Az én vélekedésem szerént Nyíregyházán szabad adás-vevés lesz s /e "szerént a paraszt ember megveheti a nemesét, a nemes a parasz-. tét és annyi lesz paraszt fundus amennyi birtokos paraszt ember fog benne lakni; annyi nemes fundus, amennyi nemes ember fog benne lakni. A 2-ra. A nyíregyházi szállásföldek a contrioutionak nem objectumai. Ez előtt sem tartoztak a szállások bizonyos telkek után, hanem szabad adás-vevés volt mind a fundusokban, mint a szállásokban ugy, hogy megtarthatta valaki a belső fundusát és szabadon eladhatta a szállást, és megfordítva ís. De különben is az 1741-iki törvény 8. cikkelye szerént, minthogy* opus fundo non inhaeret, a nyíregyházi földek urbarialiter telkek után sohasem lévén kiosztva, inost Ott urbarpljs appertinentiát emlegetni sem lehet. Ezek tehát nem adnak semmi fundamentumot arra, 'hogy a nemesség mostani birtoka ) conscribáltassék, és abból is azon ' praetextus alatt, hogy a contributiofundusához valami tartozhatott belőle, egy rész elszakasztassák s étitől a nemesség még fizessen is. Ez a praetensio a negyedik princípiummal tökéletesen ellenkezik. Hogy vállalná magára a nemesség contributiot, amelytől őtet a törvénvek megmentették? J , ; A nyíregyházi contributio a bent lakó adózókra van kivetve. A mostani contributio több lesz akkor, ha több paraszt ember fog még lakni benne, kevesebb lesz akkor, ha a nemesség ugy szaporodnék, hogy amiatt a parasztoknak kevesed ni kellene. De ez nem a város adózó communitásának dolga. Nem lehet tehát ezen pontban js vélekedésem szerént semmit elfogadni a nemességnek, hanem csak annak kell megállani, hogy mind a mostani birtoka a nemességnek, mind az, amit ezután a mostani !vagy oda költözhető nemesség, akár készpénz, akár cambium, akár testamentum, akár valamely parasztleány elvétele után kezéhez fog venni, mindaddig nemes birtokfog lenni, míg az más, parasztkézre fog ijutni. Amit pedig az adózó communitás még ezen pontban a nemesség küi lönös casusokban való aestimáltatások iránt conditioül tesz, az törvénytelen hásártoskodás, melytől a nemességet még a királyi városokban is az 1647-iki törvény 78. cikkelyének 3. §-a s más akármenynyi törvények megmentették ugy, hogy attól sohasem lehet tartani, liogy az adózó communitás ilyenre vetemedhessék. (Folytatjuk.) v EGY LITER FAJBOR italmérőknek 3500 KOVÁCS, Rákóczi-utca 32. szám. Telefon szám: 295. ORO