Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-07 / 30. szám

á kivándorlásra csábító Farkas - Schwarcz Miklós ellen ujabb adatok merültek fel. Fedics Miklós nyírbátori kivándorló elmondja, miként nyo­morognak a szabolcsi kivándorlók Kuba szigetén. Egy napkori embert elmebeteggé tett a kivándorlás. A kivándorolt kislétaiak szenvedései. Nyíregyháza, február 6. (A Nyír­vidék tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy a Szabolcsvármegyében kivándor­lásra csábító Farkas—Schwarcz Jó­zsefet miféle bűncselekmények ter­helik s ezért a bűnökért Farkast a kir. törvényszék jói megérdemelt ke mény büntetéssel sújtotta. Farkas azóta a börtönben gondot Kuba szigetére, ahol az ő odacsalt sza­bolcsi emberei átkozzák nevét, de ugy látszik, hogy az eddig ismert bűncselekményeken kivül kerül a napfényre olyan kivándorlásra csá­bítás, amelynek Farkas-Schvarcz .a sötét Mefisztója. A napokban Fedics Miklós nyír­bátori lakos, kivándorló jelent meg a nyírbátori várásházán, ahol elő­adta, miként csábította ki Tarkas Miklós a szabolcsi falvak embe­reit és köztük őt magát is és hogy mit tapasztart Kuba szigetén. Farkas munkában. Még 1925-ben történt — mon­dotta vallomásában Fedics — hogy az Egyesült Államok területére akartam kivándorolni, útlevelet azonban nem kaphattam a kvóta­törvény miatt. Ekkor megtudtam, hogy Kisléta községből egy bizo­nyos Farkas-Schvarcz Miklós nevü nyíregyházi egyén mintegy tiz em­bert kecsegtető Ígéretekkel kicsábi­tott, illetve kiszállított Kuba szige­tére. Ezek közüf az emberek közül egyesek azt írták haza, Kislétára, hogy nagyon jó dolguk van, gaz­dáikodnak és nemsokára már birto­kot is fognak vásárolni. Ezeknek a leveleknek az ösztönzésére magam is bementem Nyíregyházára, felke­restem Farkast, aki barátságosan fogadott és felajánlotta, hogy 135 dollárért el fog szállíttatni a «déli részekre», ahoí nagyszerű világ bő­séges munkaalkalom van és ahon­nan nagyon könnyen eljuthatok, ha éppen kedvem tartja, az Egyesült Államok területére is. Erre én ki is fizettem Farkasnak a 135 dollárt. Farkas Budapestre utazott és szer­zett a számomra egy egész Európa területére szóló útlevelet, meg egy Kuba szigetére szóló hajójegyet. A hajójegy diját valamint egyéb költ­ségeket" a 135 dolláron felül a sajátjából fizette ki. Nyírbátor—Le Havre— Kuba. A hajójegy is meg volt, igy hát útra keltem és Le Havre-n át Kuba szigetére utaztam. Itt az első perc­ben láttam, hogy lépre vagyok ve­zetve, be vagyok csapva. A körül­mények korántsem olyan fényesek, mint amilyeneknek a kislétai em­berek közül egyesek leírták. Nincs menekvés. Az embereket a legvégsőkig ki­használják, mint az igavonó barmo­kat, mert jóf tudják, hogy minden oldalról tengerrel körülvett földről többé nem menekülhet. Én, aki magyar nyelven "kivül angolul is jól tudok, egy heti futkosás után, nagynehezen egy vendéglőben he­lyezkedtem el, ahol havi 10 dollá­rért (740 ezer papírkorona) moso­gatással s efféle munkával foglal­koztam. Én még igy is a szerencsések közé tartoztam, ;imit angol nyelvtudá­somnak köszönhettem. Azpk a hon fitársaim azonban, akik sem spa­nyolul, sem angolul nem tudnak, állati sorsba jutottak és csak a mindennapi kosztjukért dolgoztak. Kislétaiak Kuba bör­tönében. Az előttem kivándorolt kislétaiak közül nemcsak hogy egyik sem szerzett egy talpalattnyi földet sem, hanem közülök hatan már be ís vol­tak börtönözve. Ezek a szerencsétlen kislétaiak dol­goztak és mikor munkabérüket kér­ték, a munkabér helyett munkaadó­juk a rendőrségre ment és bepana­szolta őket, hogy megakarták ölni, A kislétaiak nem értették a vádat, védekezni sem tudtak s igy mun­kabér helyett a börtönbe jutottak. Csak ugy tudtak szabadulni, hogy hozzátartozóiktól pénzt kértek és megfizették mindazt, amit köve­teltek tőlük. Egy napkori ember Kuba szigetén. Az egyik napkori ember Kuba szigetérőt az Egyesült Államokba akart kijutni. Kapott is erre a cél­ra pénzt Amerikában lakó testvé­rétóf. A 200 dollár azonban hamar elfogyott, kijutni nem sikerült, munkát se tudott szerezni s ezért annyira elkeseredett, hogy elmebe­teg fett és csak hosszas gyógykeze­lés után jött magához annyira, hogy testvérei pénzén most már haza tudják szallitani. A kivándorlók anyagi romlása. Általában ugy áll a dolog, hogy az idegen ember, még ha tud is angolul, csak nagyon nehezen jut munkához és akkor is csak éhbé­rért kénytelen dolgozni, mert mun­kanélküli ember van nagyon sok és van kikben válogatni. Az em­berek nem hogy szereznének vala­mit, hanem ha volt is valami va­gyonkájuk, az is utána megy az ilyen útnak. Én magam is, mikor tavaly no­vemberben kiutaztam, 350 dollár adósságot vettem föl. Eladtam élő és holt felszerelésemet abban a reményben, hogy vissza tudom szerezni sőt ezen felül még gyara­pítani is fogom vagyonomat. És most mindenem odaveszett, örü­lök, hogy annyit legalább összeku­porgathattam magamnak, amennyi vei valahogyan hazakerülhettem. A melegövi éghajlat egészségemet is tönkretette. Jó sziwef ajánlom mindenkinek, hogy ne hallgasson a kivándorlásra csábító, lelketlen tanácsadókra, mert ha itthon ma­rad, ha mást nem is, de legalább mindennapi kenyerét meg tudja szerezni, míg ha a csábító ígéretek­nek engedve, kivándorol, az elpusz­tulásnak, az éhenhalálnak van ki­téve. Én még a szerencsésebbek közé tartoztam, hiszen jól beszé­lek angolul, de igy is soha helyre nem hozható veszteséget szenved­tem. Száz meg száz ember van, közöttük sok szabolcsi is, akik nyelvismeret nélkül, jnunka hiányá­ban valósággal baromi sorsban tengeti életét és nem tud nyomo­rúságától szabadulni. Ezeket mondotta jegyzőkönyvbe a nyírbátori városházán Fedics Miklós, aki boldog, hogy újra itt­hon lehet s aki sokat tud mesélni Kuba szigetéről. Igy messziről szívesen beszél róla. S Bundát, férfi-, fiu-, gyer­uha szükségletét legelőnyö­sebben szerezheti be Váradl Testvéreknél, Bessenyei-tér 16. ? BÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÖCk I6UŐ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234. Nagy választék | háló, ebédlő és különféle bu­; rorokban. \ ^llllllll!l!!ltllinillllll!!!lll!l!ll!l!llll!lllll!llllllllllllll>' Jön: Jön: A második tízparancsolat! §-a szerént semmiféle város, va- . lamint más is magának privilégium j nélkül pecsétet nem csináltathat, | s ha csináltat, annak semmi ereje nem lehet. ' Ezen princípiumok mellett, me­lyeket kiforgatni nem lehet, a ve­lem közlött pontokra következő észrevételeim vágynák: Az l-re. Nyíregyháza adófizető communitása nem capx arra, hogy, (> a. maga nevében bírhassa magát. •Ha |gy venné meg NyiregyházSa határát, hogy az 1713-iki törvény 23. cikkelye szerént — mert ezt a törvényt a felséges Curia a pa­rasztokra is kiterjesztette a curiá­lis decisiokban — abból a városi akármely nemes ember nem azon summa lefizetésével, melyet a vá­ros erre adna, hanem urbarialis proventusának 6 percenturn inte­resre való számlálásával kifizethet-, né. E szerint pedig Nyíregyháza egés/. városa is most sem sokkal menne felül 500 frt váltó cédulá­nál. Nincs hát egyéb törvényes módja Nyíregyháza adózó com­munitásán'ak annál, hogy a benne lakó nemesség nevére vegye meg magát. Azon esetben pedig kép­telenség még álmodni is azt, hogy az a nemesség, mely a maga ne­vére veszi meg a méltóságos gróf Károlyi háztól is fél Nyíregyhá­zát, valamint a méltóságos gróf Dessewffy-háztól is a más felét már megvette, a maga igazságoá jussától elálljon. Az adózó conimunitásnajk elég beneficium, ha a nemesség prae­textura alatt a maga birtokát pro­prietatis juris bírja. Ezen jus proprietatist megszorítani nem le­het. Szabadságában fog állani ki­nek-kinek a maga propiutását ugy adni el, amint.lehet. Abban senkit "megkötni nem lehet, hogy kinek lehessen eladni, mert ez a szabad adás-vevés természetével pláne el­lenkezik. Nem lehet hát az említett com­munitásnak azt kívánni, hogy a nyíregyházi territóriumban több ne­mes ember ne bírjon, mint most bír, vagy hogy a mostani neme­sek birtoka csak maga maradjon, örökösen nemes birtoknak, mert arra mind a most bent lakó ne­meseknek, mind más akármely külső nemes embernek constituci­onális jussa van a második príncí^ pium szerént, hogy Nyíregyházán is magának házat, sőt házakat s külső appertinentiákat a most meg­vevő paraszt emberektől is vehes­sen. Ezt a királyi városokban sem lehet a provocált törvények sze­rént megtiltani, hát egy paraszt communitás hogy tilthatná azt megj amely azt is a nemességnek kö­szönheti, hogy megveheti ma­gát? Az én vélekedésem szerént Nyír­egyházán szabad adás-vevés lesz s /e "szerént a paraszt ember megve­heti a nemesét, a nemes a parasz-. tét és annyi lesz paraszt fundus amennyi birtokos paraszt ember fog benne lakni; annyi nemes fundus, amennyi nemes ember fog benne lakni. A 2-ra. A nyíregyházi szállás­földek a contrioutionak nem ob­jectumai. Ez előtt sem tartoztak a szállások bizonyos telkek után, hanem szabad adás-vevés volt mind a fundusokban, mint a szállások­ban ugy, hogy megtarthatta valaki a belső fundusát és szabadon el­adhatta a szállást, és megfordítva ís. De különben is az 1741-iki tör­vény 8. cikkelye szerént, minthogy* opus fundo non inhaeret, a nyír­egyházi földek urbarialiter telkek után sohasem lévén kiosztva, inost Ott urbarpljs appertinentiát em­legetni sem lehet. Ezek tehát nem adnak semmi fundamentumot arra, 'hogy a nemesség mostani birtoka ) conscribáltassék, és abból is azon ' praetextus alatt, hogy a contributio­fundusához valami tartozhatott be­lőle, egy rész elszakasztassák s ét­itől a nemesség még fizessen is. Ez a praetensio a negyedik princípi­ummal tökéletesen ellenkezik. Hogy vállalná magára a nemesség contri­butiot, amelytől őtet a törvénvek megmentették? J , ; A nyíregyházi contributio a bent lakó adózókra van kivetve. A mos­tani contributio több lesz akkor, ha több paraszt ember fog még lakni benne, kevesebb lesz akkor, ha a nemesség ugy szaporodnék, hogy amiatt a parasztoknak keve­sed ni kellene. De ez nem a város adózó communitásának dolga. Nem lehet tehát ezen pontban js vélekedésem szerént semmit el­fogadni a nemességnek, hanem csak annak kell megállani, hogy mind a mostani birtoka a nemességnek, mind az, amit ezután a mostani !vagy oda költözhető nemesség, akár készpénz, akár cambium, akár tes­tamentum, akár valamely paraszt­leány elvétele után kezéhez fog venni, mindaddig nemes birtokfog lenni, míg az más, parasztkézre fog ijutni. Amit pedig az adózó communitás még ezen pontban a nemesség küi lönös casusokban való aestimálta­tások iránt conditioül tesz, az tör­vénytelen hásártoskodás, melytől a nemességet még a királyi váro­sokban is az 1647-iki törvény 78. cikkelyének 3. §-a s más akármeny­nyi törvények megmentették ugy, hogy attól sohasem lehet tartani, liogy az adózó communitás ilyenre vetemedhessék. (Folytatjuk.) v EGY LITER FAJBOR italmérőknek 3500 KOVÁCS, Rákóczi-utca 32. szám. Telefon szám: 295. ORO

Next

/
Oldalképek
Tartalom