Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-28 / 48. szám

Nyiregjhiuta, 1 m február 28. * Yasárnap XIiYll. évfolyam. 48. sBára. EWfisaté^ t*et «* tiritfce*: tes*s StSöOO K. MeeywMhers 9G900 K. te fendtttaafe 2P?s ^smtay. Alsphom Jé9A ELBK Fte»fk*at6i Dr. S, SZABÓ LÁftZLQ F»f®!#s ssciHicsxté« VSHT9K K. ANDOR. fnAmtSiit és kladóMvaM: SZÉOHENYI-UT 9. SZÁM T»i«fM Mán 189. Pottachoüjue 2MN, Kéziratokat nam adunk vlaaza. Tartozások a magyar magánjog köréből. Irta: tolcsvai Bónis Ferenc drA magyar magánjog terén igen sokszor vetődnek fel oly kérdések, melyeknek helyes megoldása a bírónak sok fejtörést és nem egy álmatlan éjszakát okoz. Nagy igazság is rejlik abban a régi latin közmondásban, hogy: Judicibus lites, aurigae sommia currus (kocsis a szekérrel, biró a törvénnyel szokott álmodozni). El lehet képzelni, hogy a jogkereső közönségnek az a része, amelyik minden jogi tudást nélkülöz, milyen nehéz helyzetben van akkor, amikor a maga igazát érvényesíteni akarja, hiszen sokszor még azt sem tudja, hogy melyik hatósághoz kell fordulnia. Ezen csodálkozni sem lehet, mert igen sokszor az ügyek eldöntésére hivatott hatóságok sincsenek egyugyanazon állásponton _ bizonyos ügyek hovátartozandósága tekintetében. A jövőben való miheztartás szempontjából nagyon fontos, ha az ilyen ügyekben a kir. curia álláspontját ismerjük. Uradalmi főkertész bér* követelését hot. perelheti? Ilyen vitás kérdést döntött ei a kir. curia 1924. november 20-ár> hozott P. II. 5063. sz. Ítéletével is, amidőn kimondotta, hogy a magasabb képzettséggel biró főkertész bérkövetelése rendes birój útra tartozik. Ezen ügyben szereplő főkertész felperes évi készpénzfizetés, természetbeni járandóságok, és a jövedelemből járó 4 százalék részesedés mellett, mint főkertész volt az alperes kertgazdaságában alkalmazva. E javadalmazás mellett egy mindenes házi cselédleányra és hetenként egyszer favágóra volt igénye. «Az alkalmazásra vonatkozo e feltételekből és abból, hogy mint főkertész segédmunkások felett felügyeletet gyakorolt, habár a felperes magasabb képzettséget tanúsító bizonyítványt felmutatni nem tudott, mert a vonatkozó bizonyítványa elveszett, az intézetnél pedig az ő évfolyamára vonatkozó iratok elégtek, tekintettel azonban arra, hogy a felperes oklevelekkel igazolta azt, hogy mint községi kertész és faiskola kezelő e téren kifejtett működéséért és a kiállításokon dicsérő oklevelet kaBeszélgetés Vecsey Ferenccel. Róma. Ott találkoztam vele a siker országútján. Neki kacagta akkor tapsát Rómában minden tenyér. Egy egész város jött össze érte, hallgatni őt, aki varázsujjakkal játszott karcsú Stradiváriusán. Egykét óráért, emlékgyöngyökért emberkoszoruk sorfalazták s lábánál melegágyakból tépett illatos rózsák hunytak halálra. Még eszemben van, amikor Vécsey Ferenc, babérkoronásan, édes visszaemlékezéseket és keserű igazságokat igy beszélt el nekem: — Vannak kevesen, akiket egy nagy, robogó kerék már korán az egyik küllőjére füz és viszi nem neki szánt uj sorsok felé. Hozzájuk tartozom. £s sokan járnak igy magyarok. Engem még gyermekéveim álmaiból — tiz éves lehettem — ragadtak uj megismerésekbe. í — Azt tartom, hogy amint minden növénynek megvan a inaga humusza, klímája, amelyből életre sarjadzik s ha másba ültetik át, akkor elpusztul, vagy külső karakterét változtatja meg, ugy az emberek lelkének is megvan a maga anyaföldje, melyből életefejét szívja: a nemzet pszihéje! Sok földet bejártam. Ismerem az angolt, a franciát, a németet, olaszt, spanyolt, skaTidinávokat, akárcsak a szerbet, románt vagy törököt, voltam Amerikában északon és délen, éltem patagóniaiak között, voltam Alaskában és sokáig a Cordiüerákban, Braziliában. Csilében, bejártam Afrikát, ismerem a szenegáliakat és ismerem Kisázsiát, mint a tenyeremet, ismerem az oroszokat és nem csukott lap előttem a maláj itói kezdve a fehéreken és négereken keresztül még a sárgabőrü szíve sem. Beutazva a világot, évtizedeken bizony sok nemzet pszihéjéről kaptam képet s mindegyikben fel tudtam fedezni a maga hamisítatlan, egyedülálló, plasztikusságában szinte kiabáló karakterét, hogy ujjal mutathattam egyes embertömegekre: ime, ezek törökök, azok olaszok, ezek németek, amazok angolok, de a magyarnál ezt a szellemben és külső vonalakban megnyilvánulható,. mondhatni nemzeti bélyeget nem találtam meg soha. _ A magyar, ha nem fecsérli az erejét Nyugat felé, ma Keleten az első lehetne. — Gondoljunk csak az oroszokra. Ez is keleti nép, még pedig azok közül, amelyik megőrizte \ és neveli karakterét. És milyen na- gyok ők. Az orosz zene, az orosz irodalom, az egész orosz kultura, pott és pénzjutalomban részesült, a kir. curia elegendő alapot talált annak a megállapításához, hogy a felperes magasabb képzettséggel bír és a cseléd minőséget meghaladó magasabb képzettséget igénylő munkakört töltött be alperesnél. Ez okból az 1907: XLV. tc. 1. §-a alá eső gazdasági cselédnek — akinek bérkövetelése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik — nem tekinthető. Uradalmi iparos bérkövetelését és nyugdiját hol perelheti? Szintén ilyen Fontos .kérdésben döntött a kir. curia, 1923 június 20-án kelt P. VI. 6007—922. sz. ítéletével, melyben kimondotta, hogy: uradalmi gazdaságban évi javadalmazással alkalmazott, különleges elméleti vagy gyakorlati vizsgával nem biró iparosnak, mint gazdasági cselédnek felmondási időre járó követelése közigazgatási útra a nyugdijszabályzaton alapuló nyugdíjigénye ellenben bírói útra tartozik.® Az indokolásban kifejtette a curia, hogy fenti iparosnak, mint gazdasagi cselédnek a szolgálati viszonyból eredő, követelése érvényesítése az 1907: XLV. tc. 62. §-a értelmében tartozik közigazgatási hatóság hatáskörébe. Ellenben a nyugdíjigény már nem az 1907:XLV. tc.-re, hanem a nyugdijszabályzatra van alapítva, tehát egy, a*felek között létrejött különlegíes szerződésre, mely jogviszonybol származó követeles érvényesítésére, felperes alkalmaztatásának minősége befolyást nem gyakorolhat. Jugoszlávia bizalmatlan az olasz tárgyalások iránt. Belgrádból jelentik: Nincsics külügyminiszter tárgyalásairól a lapok általában csak a római lapok közleményeit hozzák. Ezek szerint a római ' tanácskozások főtárgya Németországnak népszövetségi tagsága és az osztrák csatiákozási mozgalom volt. Római jelek arra mutatnak, hogy Nincsics az olasz kormánnyal olyan megállapodást akar kötni, amelyek esetleg kötelességeket rónának Jugoszláviára. A jugoszláv lapok bizalmatlanok az olasz kormánnyal szemben és aggodalmukat fejezik ki afelett, hogy Nincsics utazása káros lehet Jugoszlávia nemzetközi viszonyainak további afakulására. a néplélek s annak minden, kivetülése, valami olyan fenségesen hatalmas, hogy kalapot emel előtte az egész Nyugat. Kelnénk versenyre mi is az orosszal s biztatnánk magunkkal a többi keleti népeket, hogy kifejlődjön végre egy olyan perspektívában óriási keleti műveltség és civilizáció, amelyért egy nap ugyanugy fognak Nyugatról elzarándokolni a franciák, angolok, olaszok, németek és mások hozzánk, mint ma mi őhozzájuk. Természetesen a magyar Alföld, a magyar puszta s annak ezer szépsége, a delibáb, az aranykalászóceán, azután egy naplemente a Balatonon, egy holdvilágkép, amelynek épp ugy megvan a maga lélekre agresszíven ható poézise, mint azoknak a gyönyörűséges tradícióknak, mely a nép nemzeti viseletében, építkezéseiben és szokásaiban nyilvánul meg a subától a matyóhimzésig, a nádfedeles kunyhótói a falu cserepes községházáig, a pünkösdi királyságtól a fonóban szóló leányénekig — mindez azonban még édes-kevés ahhoz, hogy akár Keleten is tényezőkké váljunk. Jól ismerem Magyarországot és állítom, hogy a nép itt még nagyon visszamaradt és sok helyütt legalább 50—60 éwe. késik 1926. megett. Miért akar a magyar mindenáron a nyugatiakhoz asszimilálódni? Miért van a zenéjében Debussy és miért van Puccini? A festő miért dolgozik francia iskola szerint, az iró miért próbál franciás vígjátékot írni' és a ruházkodásban miért követik a Iondoni és a párisi divatot?... Ezt egy keleti nép sem teszi. Nézze meg az oroszt. Ha vannak is közöttük «nyugatiasták», a zenéjük vérbelien szláv, az irodalmuk hamisítatlan orosz s még az öltözködésben is igyekeznek önmaguknak hódolni, amikor például a diákok jellegzetes zubbonyruhájukat még Berlin, Páris, London és Róma utcáin sem cserélik fel a vattákkal párnázott nyugateurópai zekékke'. De vessünk egy pillantást akár a kínaiakra, vagy a perzsákra, törökökre, akiknek külső adjusztálási tevékenységük ismertetett meg a «keleti fényüzés» elkoptatott regéryfrázisával. Miért ez a nagy elrugaszkodás attól, ami bennünk él s kisarjadzásra vár, miért eltemetni magunkat, amikor az arányok szem előtt tartásával egész Európában nem lelni annyi tehetséget, mint éppen a mi élőket hantoló magyar sirmezőinken. — De a természethamisitók célját még sohasem koronázta siker. A magyar néplélek csak el van temetve, de él s ha utánaásunk, rá is akadunk. — Nézze csak a kritikáimat. A Olcsó leltári cipőárusítás ö«xi és téli iriéayből visszamaradt árakat bánalatns olcsó árban árusítjuk el. Wamt •HUm^Uta fcaa»ara»a«, »<»«« »ag Mr*>»**t»k»t » »h»m al a fapfcaa Hr«a*<—<»>*. Egpes szám ása 2001S korosa.