Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-27 / 47. szám

jtöríKsriDÉK 6 192C. február 27. Üdvözlet. Szivem krisztusi hevületével üd­vözlöm dr. Klekner Károly főor­vos urat, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének tisztújító közgyűlésén elmondott beszédének azon örökigaz megállapításáért, melyben, mint a csontokig és ve­lőkig belátó orvos, nemcsak a testi bajok diagnózisát tudja meg­állapítani, fianem a társadalom — főként a mi szegény magyar tár­sadalmunk kegyetlen járványa gyó­gyítására is mégfelelő, egyeau-/öu­tos orvosságot mert ajánlani. Hadd ajánljam komoly figye­lembe még egyszer itt : »Azt mond­ják, hogy keresztény vaiaki, vagy nem keresztény : — az tisztán mo­rális kérdés és a templomba való; hogy iparos-e valaki, az pedig a munka kérdése. Egyik a másikhoz nem tartozik. Én pedig azt val­lom, hogy a kereszténység nem a templomba való, hanem a templom ból kiáradó életelixir .. . Keresz­tények vagyunk azért, hogy erköl­csösen éljünk és felebarátainkat sze­ressük. Iparosok vagyunk azért, hogy ennek a felebarati szeretetnek kifejezést is adjunk. Vessük le egy rövid időre a nyo­masztó rideg hangulatokat lelkünk ről és igyekezzünk keresztények lenni. Mikor ügyes-bajos dolgain­kat megvitatjuk, Vessük ki szivünk­ből a gyűlölet és irigység- gondo­latát és ugy intézzük el dolgainkat, hogy az mindannyiunk hasznára váljék. Ha keresztény szellemben gondolkodunk, megtaláljuk minden nehéz kérdés megoldását, viszont másoktól is megköveteljük, hogy keresztény morál alapján gondol­kodjék és éljen.« Ezek a szavak nem betűk és han­gok, hanem a lélek és élet. A Krisz­tus evangéliomának éltető igéi. Es ezeket hirdetjük mi is és ebben testvéri miiködéést fejtünk ki az orvosokkal. De ha mi hirdetjük, a szívtelen önzés éés kacagó-mulató szjvek visszhangja is felesel : hadd mondja, ez a kötelessége ,azért fi­zetjük ! De ha egy kiváló testi orvos, a jajgató szivekbe "mártva metszőkését, az emberi sziv ek nagy betegségére s biztos gyógyszerére mutat : erre jobban felfigyel a szenvedő szív s egy mentő gondolat mustármagja kél ki felkében. S az idézett főorvosi nyilatkozat értelme és igaz értéke nemcsak ab­ban áll, hogy a kereszténység lé­nyegét megállapítja tisztán érthe, tőén, hogy az nem templomi cere­mónia, akár egyszerű, akár ékes és nem az Isten számára lefizetendő és lefizetett szent adó, hanem a templom is, mint legjobbat, élet­glíxárt adhat, a templomból kijövök lelki erélyének, testi munkakészsé­gének fokozásához. A keresztény­ségben az Isten atyai Egységének, minden személyválogatás nélküli gondviselő szeretete jött e világra, a Jézus nagy, áldásos szivén keresz­tül s hozott gyógyulást az életkö­zösség nagy élettörvényében. És ezt éli át egy igazi orvos, napról­napra, a szenvedés közösségének tapasztalatában. És látja napról­napra azon köznyomort okozó ba­jokat, melyek egy nemzet idegze­tét járványszerüeíi mérgezik meg. S ez ellen ajánlja dr. Klekner Ká­roly hatalmas gyógyszerül a ke­resztény felebaráti szeretet együttes összefogó, támogatását. Hogy ki-ki ott, ahol munkába állott :áparos, ' kereskedő, hivatalnok, földműves, ur vagy szolga, igyekezzék a leg­jobban és legjobbat termelni. S az oltár tüze, szentsége arra való, hogy az emberi sziveket e közös segítésre összemelegitse, ápolja; a lelkeken át mintegy égi áramot ve­zessen ahoz az isteni akarathoz, mely még az égiek örömét is a földi emberek öröméhez köti. Ei­gondolhatlanul fenséges, isteni aka­rat és cél ! Ezt az akaratot és célt hirdeti a Főorvos ur a magyar iparosoknak. Hogy kereszténységöket munkájok­ban mutassák és követeléseik mo­ralitásában. S igy minden osztály, minden munkakör. S nemcsak hir­deti a Főorvos ur szép énekszóban, hanem szinte előljár a maga munkakörében. Hacsak hirdetné, farizeus volna — mint sok népbol­dogitók — illetve bolonditók. De a Főorvos ur tettekkel prédikál. Eszének, szivének, kezének min­den mozdulása arra irányul, hogy még a szenvedés legsötétebb felle­gén is gyúljon fel az áldott remény­ség szivárványa s a vergődő sziv fájó sóhajából is gyógyító har­matozás szálljon alá. Hogy a fáj­dalomból öröm, a gyengeségből erő támadjon, alkotó munkára kész. Ez a tiszta belátás vezeti a Főorvos ur csodálatos munkaképességét és készségét és ébresztget, sarkal min­denkit hasonlóra. Ez az ő kiváló­ságának tiszta kereszténysége s bi­zonyára ker. méltóságának is bol­dogító önérzete­Ilyen ut vezet ájulásban levő hazánk uj életre ébredéséhez. Ez a biztos, nem az önző, egymást rán­cigáló, durva feleselgetés, mely ab­ból az imponáló dunaparti palotá­ból falusi csapszéket aljasit. Ide mutat — többször is már, — a Fő­szerkesztő belátó müveit lelkülete is, »Osztrák példa« c. vezércikkének csattanójában. De bizony nehéz a nekivadult szsennyes áradat pusz­tító hullámait megfelelő csatornával levezetni. Nehéz, de nem lehetetlen. Csak olyan lelki erők kellenet a gátra, akik gyors áttekintéssel, a veszélyeztetett pontokra megfelelő védőgátat tudnak építeni. Az ilyene­ket illesse figyelem, hódolat és tá­mogatás ! Andrássv Kálmán. á polgári peres eljárásban uj értékhatárokat állapított meg egy igazságügyminiszteri rendelet. Budapestről jelentik: A hivatalos, lap szama közli a magyar kir. igazságügyminiszter 6400—1926. 1 M. számú rendeletét a polgári peres eljárásban irányadó értékhatárok tárgyában. A felebbvite! tekinteté­ben értékhatárul megállapított egyes összegek helyett a következő ér­tékhatárokat állapítja meg: 1. A felebbezésnek szóbeli tár­gyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében Pp. 513. paragrafusának 2. bekezdésé­ben 20 millió korona. 2. A felülvizsgálat korlátozása tekintetében Pp. 521. paragrafu­sának 1. bekezdésében megállapí­tott 500 korona helyett 20 millió korona és az ugyanott megállapi'­tott 100 korona" helyett 4 millió korona. 3. A felülvizsgálati kérelemnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése "tekinte­tében a Pp. 545. paragrafusának 1. bekezdéséében 40 millió ko­rona. 4. A házassági perben érvénye­sített vagyonjogi keresetnél a fe­lebbezés korlátozása tekintetében a Pp. 691. paragrafusának 1. be­kezdésében 20 millió korona. A fent megállapított értékhatá- j rok a folyamatban lévő perekben is irányadók, kivéve azokban az ese­tekben, amelyekben az eisőbiróság ítéletét e rendelet életbelépése előtt hirdette ki, a 2. és 3. pontban a felülvizsgálat tekintetében megál­lapitot tértékhatárok pedig nem iranyadók azokban a perekben, amelyekben a felebbezési bíróság ítéletét e rendelet életbelépte előtt hirdették ki. A rendelet 1926. évi március hó 1. napján lép életbe. .ftiüfliiuiiHiHinintiiiUHiiiiitiiiiiiHiiinuiiuuiuuiii, HALLATLAN olcsó árban vásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos ét butoráru csarnokában. Óriási vákaetélc mindinnemü búto­rokban. Kállói-ulca 4 Telefon 319. Gulyás Menyhért. Heltai Hugó neve után kerüi az ő neve a Városi Szinház előcsar­nokában elhelyezett 4áblára, amely­re a. Nyíregyházán működő szín­igazgatók nevét vésik. Nem bánt­juk Heltait. Amit tévedett vagy vé­tett, azért bűnhődni 'fog és cseh megszállott területre való átsiklása maga a végzetes büntetés. — Anny rit megállapíthatunk azonban, hogy Gulyás Menyhértre a legsú­lyosabb feladat várt, mikor a nyír­egyházi színházat átvette. Heltai után jött, romokra, pusztító kö­nyeímüség romjaira talált. Száz­szor megcsalt közönség egykedvü­ségére, majdnem cinikus tartózko­dására és a mélypontra sülyedt gazdasági "helyzet hínárjára, amely­ben könnyen belesüppedhetett tár­sulatával együtt. És Gulyás Meny­hért a nehezségekkei szemben sze­líd, becsületes jó szivével vette fel a küzdelmet. Ebből a szívből me­leg jóság és a lelkesedésnek terem­tő érzésenergiája árad. Kisütött a szive, mint a nap, ameiv versenyre kelt a haragos ,pajkos, elbizako­dott széliéi és mosolyogva győzte le azt. Becsületes, komoiy szmmü­vészi akcióba kezdett. Befelé lá­zas, önemésztő, de kifele csendes, szerény működésbe. Akg mutat­!kozott a fórumon, az utcáfi, a kávé­házban és vendéglőben, ahor" előd­jének Heltai Flugónak pompás szí- I varja füstölt és önelégült arca mo- I solygott. Azt olvassuk róla, hogy I a város polgármestere most mu- | tatta be a színügyi bizottságnak amikor az a bizottság Gulyásnak jtélte oda további esztendőre a nyíregyházi Városi Színházat. Ez jellemét világítja meg. Ismertünk oiyan igazgatókat, akik kulturális tevékenységüket azzá' kezdték meg, hogy sorra látogatták a kép­viselőtestület, mindenekelőtt a szmügyi bizottság tagjait azért a kis jóakaratért, amelyen néha némi elnézésre való hajlandóságot kellett értem. Gulyás nem járt-kelt, nem mu­tatkozott. Ott égett, emésztődött a dirigálás, a rendezés kohójában és helyette beszéltek a nemes szép­ségű színházi esték, amelyeknek tündöklése lassan-lassan megolvasz totta a szivek közönyét is, föléb­resztette a város vezetőségében a szinügvi kérdések iránt régóta el­haló bizalmat, amely végre a szin­ház további átengedésére vonatkozó határozattá erősödött. * . ­'Komoly, gondot és' és gondola­tokat sugárzó szinészarc, dus, mái­őszbe vegyülő haj, nyílt homlok, őszinte nyift tekintet. Azok közé a kevesek közé tartozik, akik­nek megadatott a fővárosban való elhelyezkedés lehetősége, de akik kitárták karjukat s a vidéket ölel­ték át vele, akik a művészet lobogó fáklyájával az idealizmus, az apos­toli küldetés hitével a magyar vi­dékben akartak fényt és meleget árasztani. Husz év előtt került ki Rákosi Szidi iskolájából, aki felis­merte nagy rendezői talentumát és magyar Reinhardtot látott benne. Még mindössze három éves nö­vendék volt, amikor áhítattal szemlélte a Kaméiiás hölgy próbá­ját, amelyen Szidi asszony növen­dékeit instruálta a Nemzeti Szin­ház rendezői intenciói szerint. Gulyás Menyhértnek semmi dolga nem voh, de ott ült, hogy belop­ja lelkébe azt a teremtő géniuszt, amely Rákosi Szidi egyéniségébői áradt. Minden mozzanatra szinte önfe­ledten figyelt s egyik jelenetben csak ugy önmagának szólva súgta: ez nem jó. Rákosi Szidi csodál­kozva hallotta a fiatal növendék megjegyzését és magyarázatot kért Gulyás Menyhért megijedt, hisz ő csak ugy odavetve, önmagának tette a megjegyzést.' Mi fesz, ha most megsértődik, ha talán ki is csapja Rákosi 'Szidi. A megjegyzés azon­ban gondolkodóba ejtette, majd meg is győzte Szidi asszonyt. Gu­lyást odaültette maga mellé és to­vábbi rendezői megjegyzésekre ösz­tönözte és bámulattal adózott szellemének, invenciójának. Ettől kezdve Gulyás Menyhért mindin­kább értékelt, kiváló növendéke Rá­kosi 'Szidinek, aki a sziniiskolát végző Gulyást a Magyar Színházba akarta elhelyezni, ameiynék alapí­tásában az ő teremtő lelke műkö­dött leginkább közre. Maradjon Pesten, szerződjön a Magyar Szín­házhoz és legyen a sziniiskola ta­nára. Gulyás nem maradt. Szár­nyakat érzett, repülni vágyott. Igy történt, amikor a Király Szín­házba és a Vígszínházba juthatott volna. A vidékre ment. Bejárta Nagymagyarország városait. Min­denhol a legnehezebb feladat ne­hezedett vállára. Igazgatóhelyettes, rendező, gondok, viták, harcok vállalója mindenütt. Érdekes körülmények között hívták a Vígszínház hoz. Siófokon játszott Halasi társula­tával. Ott nyaralt Guthy Soma fe­lesége is, aki lelkes színházlátogató volt. Egy este Guthy Soma nép­szerű vígjátékát, a «Napoleon öcsémet-: játszották. A szerző fe­leségének annyira tetszett Gulyás alakítása, hogy megkérte a direk­tort, játszák szombaton is, ami­korra Guthy Soma is lejön a férjek vonatán. Igy is történt. Guthy Soma, akinek vígjátékát a Vígszínház után Európa minden nagy színpadán bemutatták, ei volt ragadtatva Hafasiék, különösen Gulyás játékától. Másnap a napsü­téses siófoki strandon találkozott az iró a színésszel. Guthy hangos, kiabáló beszédű ember volt. Az egész strand odafigyelt, mikor nagy lármával gratulált Gulyásnak és energikus hangon meghívta a Vígszínházba vendégszereplésre. ­Azt mondta, látta a darabot Buda­pesten, Bécsben, Berlinben. A bé­csi jobb volt mint a pesti, é ber­lini jobb, mint'a bécsi, de Gulyás alakítása jobb, mint a berlini. Mikor Guthy meghallotta, hogy Gulyás nem akar a Vígszínházban vendégszerepelni, irtózatosan kia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom