Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-27 / 47. szám

jtöríKsriDÉK 6 192C. február 27. Üdvözlet. Szivem krisztusi hevületével üdvözlöm dr. Klekner Károly főorvos urat, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének tisztújító közgyűlésén elmondott beszédének azon örökigaz megállapításáért, melyben, mint a csontokig és velőkig belátó orvos, nemcsak a testi bajok diagnózisát tudja megállapítani, fianem a társadalom — főként a mi szegény magyar társadalmunk kegyetlen járványa gyógyítására is mégfelelő, egyeau-/öutos orvosságot mert ajánlani. Hadd ajánljam komoly figyelembe még egyszer itt : »Azt mondják, hogy keresztény vaiaki, vagy nem keresztény : — az tisztán morális kérdés és a templomba való; hogy iparos-e valaki, az pedig a munka kérdése. Egyik a másikhoz nem tartozik. Én pedig azt vallom, hogy a kereszténység nem a templomba való, hanem a templom ból kiáradó életelixir .. . Keresztények vagyunk azért, hogy erkölcsösen éljünk és felebarátainkat szeressük. Iparosok vagyunk azért, hogy ennek a felebarati szeretetnek kifejezést is adjunk. Vessük le egy rövid időre a nyomasztó rideg hangulatokat lelkünk ről és igyekezzünk keresztények lenni. Mikor ügyes-bajos dolgainkat megvitatjuk, Vessük ki szivünkből a gyűlölet és irigység- gondolatát és ugy intézzük el dolgainkat, hogy az mindannyiunk hasznára váljék. Ha keresztény szellemben gondolkodunk, megtaláljuk minden nehéz kérdés megoldását, viszont másoktól is megköveteljük, hogy keresztény morál alapján gondolkodjék és éljen.« Ezek a szavak nem betűk és hangok, hanem a lélek és élet. A Krisztus evangéliomának éltető igéi. Es ezeket hirdetjük mi is és ebben testvéri miiködéést fejtünk ki az orvosokkal. De ha mi hirdetjük, a szívtelen önzés éés kacagó-mulató szjvek visszhangja is felesel : hadd mondja, ez a kötelessége ,azért fizetjük ! De ha egy kiváló testi orvos, a jajgató szivekbe "mártva metszőkését, az emberi sziv ek nagy betegségére s biztos gyógyszerére mutat : erre jobban felfigyel a szenvedő szív s egy mentő gondolat mustármagja kél ki felkében. S az idézett főorvosi nyilatkozat értelme és igaz értéke nemcsak abban áll, hogy a kereszténység lényegét megállapítja tisztán érthe, tőén, hogy az nem templomi ceremónia, akár egyszerű, akár ékes és nem az Isten számára lefizetendő és lefizetett szent adó, hanem a templom is, mint legjobbat, életglíxárt adhat, a templomból kijövök lelki erélyének, testi munkakészségének fokozásához. A kereszténységben az Isten atyai Egységének, minden személyválogatás nélküli gondviselő szeretete jött e világra, a Jézus nagy, áldásos szivén keresztül s hozott gyógyulást az életközösség nagy élettörvényében. És ezt éli át egy igazi orvos, naprólnapra, a szenvedés közösségének tapasztalatában. És látja naprólnapra azon köznyomort okozó bajokat, melyek egy nemzet idegzetét járványszerüeíi mérgezik meg. S ez ellen ajánlja dr. Klekner Károly hatalmas gyógyszerül a keresztény felebaráti szeretet együttes összefogó, támogatását. Hogy ki-ki ott, ahol munkába állott :áparos, ' kereskedő, hivatalnok, földműves, ur vagy szolga, igyekezzék a legjobban és legjobbat termelni. S az oltár tüze, szentsége arra való, hogy az emberi sziveket e közös segítésre összemelegitse, ápolja; a lelkeken át mintegy égi áramot vezessen ahoz az isteni akarathoz, mely még az égiek örömét is a földi emberek öröméhez köti. Eigondolhatlanul fenséges, isteni akarat és cél ! Ezt az akaratot és célt hirdeti a Főorvos ur a magyar iparosoknak. Hogy kereszténységöket munkájokban mutassák és követeléseik moralitásában. S igy minden osztály, minden munkakör. S nemcsak hirdeti a Főorvos ur szép énekszóban, hanem szinte előljár a maga munkakörében. Hacsak hirdetné, farizeus volna — mint sok népboldogitók — illetve bolonditók. De a Főorvos ur tettekkel prédikál. Eszének, szivének, kezének minden mozdulása arra irányul, hogy még a szenvedés legsötétebb fellegén is gyúljon fel az áldott reménység szivárványa s a vergődő sziv fájó sóhajából is gyógyító harmatozás szálljon alá. Hogy a fájdalomból öröm, a gyengeségből erő támadjon, alkotó munkára kész. Ez a tiszta belátás vezeti a Főorvos ur csodálatos munkaképességét és készségét és ébresztget, sarkal mindenkit hasonlóra. Ez az ő kiválóságának tiszta kereszténysége s bizonyára ker. méltóságának is boldogító önérzeteIlyen ut vezet ájulásban levő hazánk uj életre ébredéséhez. Ez a biztos, nem az önző, egymást ráncigáló, durva feleselgetés, mely abból az imponáló dunaparti palotából falusi csapszéket aljasit. Ide mutat — többször is már, — a Főszerkesztő belátó müveit lelkülete is, »Osztrák példa« c. vezércikkének csattanójában. De bizony nehéz a nekivadult szsennyes áradat pusztító hullámait megfelelő csatornával levezetni. Nehéz, de nem lehetetlen. Csak olyan lelki erők kellenet a gátra, akik gyors áttekintéssel, a veszélyeztetett pontokra megfelelő védőgátat tudnak építeni. Az ilyeneket illesse figyelem, hódolat és támogatás ! Andrássv Kálmán. á polgári peres eljárásban uj értékhatárokat állapított meg egy igazságügyminiszteri rendelet. Budapestről jelentik: A hivatalos, lap szama közli a magyar kir. igazságügyminiszter 6400—1926. 1 M. számú rendeletét a polgári peres eljárásban irányadó értékhatárok tárgyában. A felebbvite! tekintetében értékhatárul megállapított egyes összegek helyett a következő értékhatárokat állapítja meg: 1. A felebbezésnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése tekintetében Pp. 513. paragrafusának 2. bekezdésében 20 millió korona. 2. A felülvizsgálat korlátozása tekintetében Pp. 521. paragrafusának 1. bekezdésében megállapított 500 korona helyett 20 millió korona és az ugyanott megállapi'tott 100 korona" helyett 4 millió korona. 3. A felülvizsgálati kérelemnek szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján elintézése "tekintetében a Pp. 545. paragrafusának 1. bekezdéséében 40 millió korona. 4. A házassági perben érvényesített vagyonjogi keresetnél a felebbezés korlátozása tekintetében a Pp. 691. paragrafusának 1. bekezdésében 20 millió korona. A fent megállapított értékhatá- j rok a folyamatban lévő perekben is irányadók, kivéve azokban az esetekben, amelyekben az eisőbiróság ítéletét e rendelet életbelépése előtt hirdette ki, a 2. és 3. pontban a felülvizsgálat tekintetében megállapitot tértékhatárok pedig nem iranyadók azokban a perekben, amelyekben a felebbezési bíróság ítéletét e rendelet életbelépte előtt hirdették ki. A rendelet 1926. évi március hó 1. napján lép életbe. .ftiüfliiuiiHiHinintiiiUHiiiiitiiiiiiHiiinuiiuuiuuiii, HALLATLAN olcsó árban vásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos ét butoráru csarnokában. Óriási vákaetélc mindinnemü bútorokban. Kállói-ulca 4 Telefon 319. Gulyás Menyhért. Heltai Hugó neve után kerüi az ő neve a Városi Szinház előcsarnokában elhelyezett 4áblára, amelyre a. Nyíregyházán működő színigazgatók nevét vésik. Nem bántjuk Heltait. Amit tévedett vagy vétett, azért bűnhődni 'fog és cseh megszállott területre való átsiklása maga a végzetes büntetés. — Anny

rit megállapíthatunk azonban, hogy Gulyás Menyhértre a legsúlyosabb feladat várt, mikor a nyíregyházi színházat átvette. Heltai után jött, romokra, pusztító könyeímüség romjaira talált. Százszor megcsalt közönség egykedvüségére, majdnem cinikus tartózkodására és a mélypontra sülyedt gazdasági "helyzet hínárjára, amelyben könnyen belesüppedhetett társulatával együtt. És Gulyás Menyhért a nehezségekkei szemben szelíd, becsületes jó szivével vette fel a küzdelmet. Ebből a szívből meleg jóság és a lelkesedésnek teremtő érzésenergiája árad. Kisütött a szive, mint a nap, ameiv versenyre kelt a haragos ,pajkos, elbizakodott széliéi és mosolyogva győzte le azt. Becsületes, komoiy szmmüvészi akcióba kezdett. Befelé lázas, önemésztő, de kifele csendes, szerény működésbe. Akg mutat!kozott a fórumon, az utcáfi, a kávéházban és vendéglőben, ahor" elődjének Heltai Flugónak pompás szí- I varja füstölt és önelégült arca mo- I solygott. Azt olvassuk róla, hogy I a város polgármestere most mu- | tatta be a színügyi bizottságnak amikor az a bizottság Gulyásnak jtélte oda további esztendőre a nyíregyházi Városi Színházat. Ez jellemét világítja meg. Ismertünk oiyan igazgatókat, akik kulturális tevékenységüket azzá' kezdték meg, hogy sorra látogatták a képviselőtestület, mindenekelőtt a szmügyi bizottság tagjait azért a kis jóakaratért, amelyen néha némi elnézésre való hajlandóságot kellett értem. Gulyás nem járt-kelt, nem mutatkozott. Ott égett, emésztődött a dirigálás, a rendezés kohójában és helyette beszéltek a nemes szépségű színházi esték, amelyeknek tündöklése lassan-lassan megolvasz totta a szivek közönyét is, fölébresztette a város vezetőségében a szinügvi kérdések iránt régóta elhaló bizalmat, amely végre a szinház további átengedésére vonatkozó határozattá erősödött. * . 'Komoly, gondot és' és gondolatokat sugárzó szinészarc, dus, máiőszbe vegyülő haj, nyílt homlok, őszinte nyift tekintet. Azok közé a kevesek közé tartozik, akiknek megadatott a fővárosban való elhelyezkedés lehetősége, de akik kitárták karjukat s a vidéket ölelték át vele, akik a művészet lobogó fáklyájával az idealizmus, az apostoli küldetés hitével a magyar vidékben akartak fényt és meleget árasztani. Husz év előtt került ki Rákosi Szidi iskolájából, aki felismerte nagy rendezői talentumát és magyar Reinhardtot látott benne. Még mindössze három éves növendék volt, amikor áhítattal szemlélte a Kaméiiás hölgy próbáját, amelyen Szidi asszony növendékeit instruálta a Nemzeti Szinház rendezői intenciói szerint. Gulyás Menyhértnek semmi dolga nem voh, de ott ült, hogy belopja lelkébe azt a teremtő géniuszt, amely Rákosi Szidi egyéniségébői áradt. Minden mozzanatra szinte önfeledten figyelt s egyik jelenetben csak ugy önmagának szólva súgta: ez nem jó. Rákosi Szidi csodálkozva hallotta a fiatal növendék megjegyzését és magyarázatot kért Gulyás Menyhért megijedt, hisz ő csak ugy odavetve, önmagának tette a megjegyzést.' Mi fesz, ha most megsértődik, ha talán ki is csapja Rákosi 'Szidi. A megjegyzés azonban gondolkodóba ejtette, majd meg is győzte Szidi asszonyt. Gulyást odaültette maga mellé és további rendezői megjegyzésekre ösztönözte és bámulattal adózott szellemének, invenciójának. Ettől kezdve Gulyás Menyhért mindinkább értékelt, kiváló növendéke Rákosi 'Szidinek, aki a sziniiskolát végző Gulyást a Magyar Színházba akarta elhelyezni, ameiynék alapításában az ő teremtő lelke működött leginkább közre. Maradjon Pesten, szerződjön a Magyar Színházhoz és legyen a sziniiskola tanára. Gulyás nem maradt. Szárnyakat érzett, repülni vágyott. Igy történt, amikor a Király Színházba és a Vígszínházba juthatott volna. A vidékre ment. Bejárta Nagymagyarország városait. Mindenhol a legnehezebb feladat nehezedett vállára. Igazgatóhelyettes, rendező, gondok, viták, harcok vállalója mindenütt. Érdekes körülmények között hívták a Vígszínház hoz. Siófokon játszott Halasi társulatával. Ott nyaralt Guthy Soma felesége is, aki lelkes színházlátogató volt. Egy este Guthy Soma népszerű vígjátékát, a «Napoleon öcsémet-: játszották. A szerző feleségének annyira tetszett Gulyás alakítása, hogy megkérte a direktort, játszák szombaton is, amikorra Guthy Soma is lejön a férjek vonatán. Igy is történt. Guthy Soma, akinek vígjátékát a Vígszínház után Európa minden nagy színpadán bemutatták, ei volt ragadtatva Hafasiék, különösen Gulyás játékától. Másnap a napsütéses siófoki strandon találkozott az iró a színésszel. Guthy hangos, kiabáló beszédű ember volt. Az egész strand odafigyelt, mikor nagy lármával gratulált Gulyásnak és energikus hangon meghívta a Vígszínházba vendégszereplésre. Azt mondta, látta a darabot Budapesten, Bécsben, Berlinben. A bécsi jobb volt mint a pesti, é berlini jobb, mint'a bécsi, de Gulyás alakítása jobb, mint a berlini. Mikor Guthy meghallotta, hogy Gulyás nem akar a Vígszínházban vendégszerepelni, irtózatosan kia-