Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-26 / 46. szám

J^tlRjriDÉK, i&at&ictimmmautsciaits- mMmaMOKS^y^^m^aime ——

—— Rövid hirek. A debreceni törvényszék Seríytanácsa felmentette Szabó Zoltán és Klehblatt Hugó gazdászokat, akiket az ügyészség halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Nagy József kocsis elhalálozása miatt. A hajdúböszörményi juhtenyésztés veszélyben forog. Háromezer birka legelő nélkül van. A juhtartó gazdák a város erdejét kérték legelőnek, amit meg is kapnak, ha az erdőigazgatóság hozzájárul. — A debreceni «Uránia» színházban március 2-án és 3-án műkedvelők előadják a »Jaírus !eányá«-t. — A hajdúszoboszlói hévviz anyagának kivonása naponta 10 millió' fog jövedelmezni. Ebből akarják a nagy fürdőtelepet felépíteni. — Szakértők szerint a szoboszlói viz teljesen pótolni fogja a csizi vizet. Holik Sámuel lemondott a debreceni főiskolai 'Bethlen Gábor Kör elnökségéről, helyébe Kornya Sándor végzett tanárjelöltet választották meg, Holiknak pedig jegyzőkönyvi 'köszönetet szavaztak. — Egy debrevceni mészárost, mert romlott hust tartott üzletében, 10 napi elzárásra és B00.000 korona pénzbüntetésre ítéltek. A Magyarországi' Földmunkások Országos Szövetsegének debreceni csoportja memorandummal fordult az ottani polgármesterhez a munkanélküliség folytán előállott nyomor enyhítése végett. Mátészalkán csendőraltiszti bál volt, amely 32 milliót jövedelmezett a sportalap javára. — A kényszeregyezség reformjáról szóló uj rendelet megjelent s március 5-én íép életbe. A Nemzeti Bank főpénztárában 28 darab hamis millióst találtak. Radó Sándor 22 éves orvostanhallgató Debrecenben veronállaJ megmérgezte magát. Állapota nem súlyos. — Az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat két szobás hordozható vasházat vásárolt egy tisztviselője részére. Morovicani horvát faluban a katholikus templom ^összedűlt és több mint 100 embert maga alá temetett. A halottak száma 60. — A nagyformáju bankjegyek bevonásának végső határideje juhus 31. — A Fokker-repülőgépgyár bukaresti vezérképviselőjét letartóztatták. A pestvidéki postaigazgatóságot megszüntetik és ügyforgalmának egy részét a debrecenihez csatolják. — Egy debreceni "földbirtokos ugy akarta földjének mélyebben fekvő, vizenyős részét hasznosítani, hogy a birtokán lévő dombokat kubikusokkai íehordatta a vizes részre. Egyszóval planirozta. A viz azonban a szomszéd földjére vándorolt, aki vizáradás okozás büntette címén feljelentést tett ellene. A diósgyőri papírgyárban most szerelik a pengópapirgyártó gépeket. Öt mezőkövesdi diák «Rinaldo Rinaidini» néven vérszövetséget alakított. A vérszövetséget Mindszentek napján a temetőben kötötték, éjfélkor. Megszurkálták karjukat s a kícsepeg;ő vért borral keverve megitták. A szövetséget leleplezték s tagjamáf rengeteg lopott holmit találtak. — Nagykanizsán, a bécsi gyorsvonat fülkéjében 100 millió korona értékű szacharint találtak. Zengi a dalnok, hogy nem tudja : A szép lány hot terem? De fényképének eredete: A Cséjpány-müterem. A sanfranciskói rendőrfőnök fia Georg 0'Brien Nyíregyházán. Interjú Metzner Károllyal, a Fox-filmgyár budapesti fiókjának igazgatójával. Metzner igazgatótól tudtam meg hogy Mr. Georg O'Brjen, a daliás filmszínész a legveszedelmesebb ellenfele Rodolph Valentino-nak, a mozivásznon és a leányálmok koronázatlan királyának. »A szép Georg« (mintha csak Guy de Maupassant úrtól kértem volna kölcsön a kifejezést) amerikai rövidséggel szólva : jött, látták és győzött. Amint legkedvesebb útitársamtól, Mr. CarI Metzner-től (akinek egyébként Károly a neve, mert magyar fiu : Pesten született) megtudom, Amerikában most olyan 0' Brjen-laz van, hogy már léggömbökön is látni az uj bonvfván fényképét és három hónap alatt csak Newyorkban majdnem kétmillió darab O' fírieu képeslevelezőlapot adtak el. — Amerika tényleg a szédületes karriérek hazája. A kis vidéki, színészből pár hónap alatt a legünnepeltebb filmsztár lett. Egyébként a szép Georg a san-francisüói rendőrprefektus fja, — tudom meg Mr. Metznertől, aki egyike a legjobban értesült filmembereknek, mert maga is részt vett a szezon legnagyobb filmszenzációinak előkészületeiben. Megkérem, mondjon el néhány érdekességet Georg O'Brienről, a »Tüzparipa« főszereplőjéről, s a film felvételeiről. — örömmel ! — feleli — Georg O'Brien, ez a gyönyörű termetű ideálisan szép férfiszinész, aki eddig még mindenütt elhomályosította a többi sztárok nevét. Legnagyobb filmje a »The Iron Horse« (A tiizparipa), a vasút születésének eposza, különlegesen érdekes földolgozásban. Nem kevesebb, mint 3000 vasútépítő munkás, 1000 kjaai, 800 indiánus, 2800 ló, 1300 bivaly és 10.000 texasi igásállat statisztált ebben a filmben. Majd azzal fejezi be beszédét Metzner igazgató, hogy Ameriká- j nak olyan filmeket kell gyártani, I amelyek az európai Ízlésnek is tÖ7 j kélétesen megfelelnek, s ez a »Tüzparipa«. PH. ZS. * A »TüZparipá«-t szombaton és vasárnap mutatja be az Apolló kizárólagos joggal. ZENEBOHÓCOK. ZENEBOHÓCOK. ZENEBOHÓCOK. - ZENEBOHÓCOK. A film, az egyetlen demokratikus művészet. Irta: Obilics Milos. II. Szerencsére most már lassankint tért hódítanak mástipusu filmek is, amelyek közül akárhánytól elvitathatatlan a művészi érték. Elég rorámutatni a »Niebelungok«-ra, a »Nyu«-ra és az »Ut a boldogság felé«-re. Az ideiek közüi pl. A végzet'leánya (Pola Negri, Buchovitzki, Sudermann) Tárgykör nem számit : történelmi film, regény vagy dráma-átdolgozás és eredeti scenánum, egyforma értéket képviselhetnek, ha megfelelt a feldolgozás. Nem igaz az sem, hogy csak látványos darab való filmre. Belső lelki történések pantomim utján épugy kifejezhetők, mint a beszéd segítségével. Sőt a színész egyénisége teljesebben érvényesülhet, ha nincs vitatkozás, amelyben a szereplő csak a költő szócsöve. Csak ilyen polemizáló, filozofáló drámák filmesithetők rosszul, ami persze nem jelenti azt, hogy a Shaw-tipusu színdarab nem volna igazi dráma. A filmnél mindenesetre sok cselekmény kell és nem polemizáló, de hogy ez a cselekben, álomfantáziákban, vagy lelki vívódásokban nyilatkozik-e meg, az már teljesen mindegy. Igazi filmtéma csak az lehet, amelyben a felírás mellékes, mert a cselekmény és a mimika önmagában is érthető. Ezért paradox módon művészietlen Abel Gance vászonra vetített epigammái, (pl. a »Száguldó kerck«). Helyes irányt mutat ellenben Emil Jannings felírás nélküli »absolut« filmje : az »Utolsó emberi. A filmnek legnagyobb jövője kétségtelenül az álomszerű fantasztikumok terén van Malterlick »Kék madara«, amely nálunk még nem jutott bemutatásra, filmen sokkal tökéletesebb, mint szinpa4 1926. február 12. don. Az álom suhanó vízióit telepatikus megsejtéseit és psychoanalisztikus finomságait csak a film adhatja tökéletesen vissza. Végtelenek a mozi lehetőségei : nincsen olyan szeszélyes ötlete a fantáziának, amit ne lehetne filmezni. Trükkel megfordítható például a cselekmény sorrendje. A közönség csodálkozik azon, hogyan gurul a hordó fölfelé a lépcsőn, pedig csak a t'ihnszallagot kell visszafelé csavarni. — A fölvétel megszakítása esetén ha a két képet összeragasztják, a földről' az emeleti ablakba ugró ember illúziója kelthető. — Ha sima falra mászó alakot akarnak fölvenni, akkor a deikoráció a földön van, a gép pedig egy állványon, a mennyezet magasságában és a lencse ferdén irányul rá a dekorációra. Ez csak pár jelentéktelen trükk a sok közül, természetesen a legegyszerűbbek, hogy magyarázatuk ne foglaljon el sok helyet. Ezekből is megítélhető hogy a színpad hasonló eszközökkel nem rendelkezik. De ez mind nem a legfontosabb, még a dekoráció kérdése sem döntő. Nincs ugyan igaza Shavcnak, ha azt kívánja, hogy a film előállítási költségeit maximálják, akkor több figyelem jutna a színész játékára. Ezzel szemben tény az, hogy sok filmnél a luxus elengedhetetlen. — Esztétikailag, festői szempontból is fontos : a képtár szerepet foglalja el a tömegnel, megtanít szépséget keresni. Jó példa erre a »Vénus temploma«, amely cime ellenére is, egészen szelíd. De legfontosabb tulajdonsága a filmnek, hogy a modern élet lázas ritmusát, az egész földgömböt behálózó érdeklődését legjobban képes visszaadni. Menekülés önmagunk elől, lelki problémáink elől a cselekvés, az alkotás mámorába : ezt adja a film, ahol nincs beteges lélekboncolás. Ezért szeretem különösen az amerikai filmeket : Griffith naiv történetei, Mary Pickeford és Jackie Coogan kópéságai,. Harald Lloyd mókái ujat, egészséget jelentenek a vén Európában. Lehet szebb reklámot elképzelni, mint Harald Lloydét Parisban, ahol a mozi előcsarnoká ba hangtölcsérek nyíltak a nézőtérről és tanakodtak a közönség nevetésééről ? Ez a reklám igazán nem csalt ! Legyünk hálásak az amerikaiaknak azért, hogy megkacagtattak. Amerika kétségtelenül ^lezfet: ha a német film sokszor müvészíesebb is, nem találja el anyjnyira a mai ember ízlését, mint az amerikai mozi, a maga kamaszos frisseségéével. De mégis mennyit produkált Németország is, menynyire nem volt ott akadály a gazdasági válság ! Elszorul a szivem, ha arra gondolok, mennyire elmaradt a mi szegény megcsonkított hazánk ezen a téren is a külföldi versenyben ! Pedig nálunk is voltak biztató kezdetek : Lóth Ila kedves filmjei, a Corvin-gyár Jókai filmjei, különösen az »Egy dollár« elbírták a külföldi kritikát. És most minden-minden abbamaradt megint ! A »Rongyosok« c. film biztató kezdet ugyan, de nem tekinthető cáfolatnak). Ha volt pénz franc-contermine-re és autókra, miért maradt éppen a film a mostohagyerek ? Épen a mozi nem volna jó üzlet, amely a mai általános pénztelenség idején is telt házakat csinál ? Pedig ez annál figyelemreméltóbb, mert esztétikai szempontból is nagy haladást jelentenek a mai filmek, a háború előtti színvonalhoz képest. Pi. Griffithnél nemcsak a filmszerű rendezés, a szuggesztív érdekkeltés elsőrangú, hanem főérdeme mégis csak a szereplők megválogatása : minden sze melynek az arcáróf olvashatjuk le a jellemét, mielőtt bármit is tett volna. Számos star játéka pedig Pénteken és szombaton, febrnár 26-27-én ÍTelőszőfl Premier! Újdonság! A szezon legnagyobb sikerű prózai műve: Zenebohócok! wárc.4

. Yarsárayi Irén warc.s. Jegyekről jó lesz gondoskodni 1