Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-23 / 43. szám

INyírvidék lfíí. február 23. galyra helyezte azt, ami kivált havon nagy könnyebbséget je­lentett. Évezredek múlva jött csak rá, hogy forgókereket tehet a jármű elejére, amelyet hátulról tolhat. Ez vólt a kubikusok ál­tal ma is használt talicska, ame­lyet később a két kerekű taliga és a 4 kerekQ szekér váltott fel. Ezekkel egyidejűleg haladt a vizijármüek fejlődése is, amely a vizén uszó fatörzs, tutaj, csó­nak, vitorlás hajón keresztül jutott el a fejlődés mai fokára. Már ekkor érezték azonban az emberek, hogy nagy terhek szál­lítására ők nem alkalmasak, de nem képesek arra az időközben megszelliditett állatok sem. A kocsi magyar találmány, ami érthető is, amikor őseinknek világrészeket kellett a népván­dorlás korában keresztül sze­kerezni. Jármüvekben elrejtett lovak ét emberek hajtóereje. A második korszak a gépjár­müvek feltalálására irányuló kí­sérletezések korszaka volt. Eleinte a kocsik belsejébe lovakat he­' lyeztek el, majd azokat fogas­kerekek utján rabszolgákkal haj­tatták, hogy a háborúkban ne lehessen azoknak mozgató ere­jét egykettőre tönkretenni. Mint­egy 15 képen láttuk a bizarrabb­nál bizarrabb kivételeket, ame­lyek még akkor sem szűntek meg, amikor a görgépeket fel­találták és az száz évvel ezelőtt elindult, mint lokomotív hóditó útjára. Láttunk sétakocsizókat a mai kőtörő uti hengerekre em­lékeztető instrumentumokon, amelyek előtt hatósági rende­letre 60 lépésnyire vörös zászlós embereknek kellett haladni, hogy a lovakat idejében félre lehes­sen vezetni. Természetesen a vicclapoknak bőséges témát nyújtott az ehhez hasonló álla pot és a több méter magas álló husosfazékhoz hasonló ka­zánok látványa. Hogy a nagy terhet jelentő gőzzel hajtott ko esik közlekedni tudjanak, az utakat és hidakat is meg kellett erősíteni, aminek fontosságát csak huzamosabb idő múlva ismerték fel. Ekkor a vonatok már vigan szaladgáltak a gomba alakú fejes sineken. Voltak gőz­kocsik, amelyeknek nemcsak az alakja hasonlított a lovakéhoz, hanem lábakkal is birt. Ezt nem­csak az akkori nép kisérte han­gos kacagással, hanem képen bemutatva még ma is megmo­solyogtuk, mint komikumot A magaskerekü kerékpárok is sok derültséget keltettek. Az autó olcsóbb üzemű, mint a fogat. A második napon kizárólag a szénhidrogének, főleg a benzin­félékkel hajtott motorokkal fog­lalkozott. Másfél órán keresztül mozgó és álló vetített képekkel vezettette be a közönséget az automobilok sokat látott, de még sem eleget Ismert birodal­mába. Megtudtuk, hogy 50-80 millióJcoronáértljó automobilokat lehet már venni, ócskát pedig már 30 millió koronáért is lehet kapni. Tehát annyiért, amennyibe egy kocsi kerül 2 lóval. Az üzemköltség kevesebb a foga­tokénál, mivel csak akkor van költség, ha használatban van, ellentétben a lóval, amely eszik szünnapokon is. Könnyű kocsik 50 kilométeres utat megtesznek 25 ezer korona áru benzinnel. A mai kocsik kurblizás nélkül azonnal indíthatók, zajtalanok, saját maguk által termelt vil­lannyal világithatók, óránkint 100 kilométeres sebességgel futnak, pár hónapi gyakorlás után a tulajdonos által is ve­zethetők, sőt egyes nagy váro­sokban már olyan közös gará­zsok vannak, ahol 30—40 autót helyeznek el azok tulajdonosai, melyek mellett nem tartanak többet 4—5 soffőrnél, kiindulva abból a megfigyelésből, hogy sokan heteken át nem veszik igénybe autójukat és igy óra­szám szerint fizeti mindenki az igénybe vett soffőrök munkáját. A rabigába fogott géperő. Az első autókat Daimler és Benz szerkesztették. 1883-ban egy biciklit hajtott meg Benz 1V« ló erős motorával, aki 1885­ben megindította az első autóját is, amely eleinte 3 kerekű volt. Kerekei vasabroncsokkal vol­tak ellátva és őránkint 1 o kilo­métert hagytak maguk mögött. Eleinte persze sok volt az üzem­zavar és az ökröket vontatott autókon nemcsak a közönség mulatott, de az élclapoknak is állandó témául szolgált. Ma már a 15 kilométerből 290 kilométe­res óránkinti sebesség lett. Az autóklubok és ver­senyek fontossága. Hogy a fejlődés ilyen szédüle­tes arányokban történt, azt főleg a francia autóklubnak lehet be­tudni, amely egyre-másra szer­vezte a versenyeket, ahol össze lehetett hasonlítani a különféle gyártmányok értékét. A verse­nyek sok derültséget okozva foly­tak le, mi között nem utolsó az sem, hogy szőllőfürtökkel dobál­ták meg a versenyzőket. Szenzá­ciószámba ment a Mercédes-autő megjelenése, melyet ujabban a a Ford Citroen é? a Fiath-kocsik követtek. A magyar márka is megállja azonban a helyét és a győri autógyár készítményei, va­lamint a kisautók között a Mago­mobil kedvezd fogadtatásra talált. A háborn megakasztotta a bé­kés közlekedési eszközök gyártá­sát, a gyárak tehát a páncélos autókat készítették tömegesen, amelyekből később a tankok let­tek. A tank eszméje tulajdonkép­pen osztrák-magyar tiszt agyában született meg, éppen ugy, mint a torpedóé, de régi példabeszéd szerint senki sem lehet próféta a hazájában. Az autómotorok mellett -a repülőmotorok gyártá­sát is folytatták a gyárak és az akkor szerzett tapasztalatok gyü­mölcseit a mai autósok élvezik. Az elmondottakból kitűnik te­hát, h«gy a Szabolcs Automobil Clubra fontos szerep Jut nemcsak az automobil gyártásánál naponta ismétlődő javítások megismerte­tése terén, hanem a többterme­lésnél annyira fontos traktorok népszerűsítésének felkarolása által is. amely által lehetővé lehet tenni, hogy az araoyvalutát érő mezőgazdasági termények meny­nywége megsokszorositásról. Az autó és Nyiregyháza. Városunkbői 11 felé megy ugyan vonat, de tulnyomólag vi­cinális jelleggel. A községekkel nem tudják tehát iparosaink és kereskedőink ugy felvenni a for­galmat, amiként azt a környék megérdemli, különösen azóta, amióta a háború folyományaként Bereg- és Szatmármegyék nagy részének is ide kell gravitálnia. Ezért ugrott fel az autók száma egyik évről a másikra 31, 48 és 72 számokra. Mostanában pedig már pékek, kertészek, tejüzemek, a kisvasút mentén gazdálkodók is berendezkednek autóüzemre, utób­biak azért, hogy a kisvasutra feladott terményekre ne kelljen Nyíregyházán a nagyvasutra drága pénzen a vasút embereivel át­rakatni. A megnövekedett forga­lom mellett tanúskodik az* is, hogy a Nyiregyháza piacán levő benzintöltő állomást ritkán lehet látni elfoglaltság nélkül Nehéz-e az autókezelő vizsga ? Erre a kérdésre határozott nemmel kell felelnünk, már csak azért is, mert a falvakban látha­tunk olyan elemi iskolát végzett kisgazdákat, akik benzinmotoros cséplőgépjüket maguk kezdik. Qőzgéppel már ezt nem tehetnék meg. Hogy előfordult mégis az az eset, amikor egy 3 éves műegye­temi hallgatóságra visszatekintő úriembert küldöttek vissza oklevél nélkül ennek az a magyarázata, hogy az illető bravúroskodott és vizsgálóbizottság előtt kijelentette, hogy most olyan köröket csinál, amelynek átmérője 5 méter és alig tévedett a szemmértékével pár centiméternyit, majd a nevét irta le autójával és mindennek daoára elfelejtett tülkölni, amikor a vizsgálatot vezető rendőrkapi­tány felszólította, hogy most pe­dig menjünk ki ez utcára. Nem bravúros mutatványok kellenek tehát a bizottságnak, hanem az. hogy a közönség testi épsége veszélyeztetve ne legyen Ezért teszik le a volt bérkocsivezetők és a vizsgát minden akadály nél­kül pár hónapi tanulás után. S A | KÖZGAZDASÁG.) A magyar-osztrák kereske­delmi tárgyalások újra meg­hintáltak. Irta: Dr. Wlnkler Mihály. Megemlékeztünk már a magyar­osztrák kereskedelmi tárgyalások ujabb eltolódásáról. Tagadhatatlanul súlyos gazda­sági problémákkal kell mindkét bizottságnak megküzdeni, hogy végre e hosszú tárgyaiások si­keres befejezést nyerhessenek. Mint értesülünk, az osztrák megbízottak által igényelt tul­magas vámtételek, főleg a lisztre és az egyéb közszükségleti cik­kekre újólag megakasztották a tárgyalások sikeres befezését. Tudatában vagyunk annak, hogy a bizottság tagjai mindent megtettek és megfognak a jövő­ben tenni, hogy ez a szerződés végre a befejezés stádiumába jus­son, annál Is Inkább, mert éppen a magyar-osztrák kereskedelmi relációk kimélyitése, gazdasági 7 életünkre nagyfontosságú ered­ményt jelentene. Mert még külföldi tőke bevo­násával elérnők azt, hogy ugy az ipari, valamint a mezőgazdasági üzemeinket intenzívvé tudnánk tenni és igy termelőképességün­ket tetemesen fokozni tudnánk, más oldalról nem volna megfelelő felvevő piacunk, ahol produktu­mainkat el is helyezhetnénk. Ausztria az évtizedes tradíciók és az eddigi szoros gazdasági együttmtiködésünk alapján volna export-áruink egyik legalkal­masabb felvevő piaca. Osztrák részről igyekeznek is ezt a körülményt kellőleg kíhasz­nálnijmagas védővámok, árufor­galmi adók stb felállításával és nem csoda, hogy ezúttal harmad­szor szakadnak meg Ausztriával a tárgyalások. Soha nehezebb helyzetben nem voltak megbizottaink, mint éppen most. Mert mig egyrészről a gazdasági élet parancsoló szava követeli, hogy szomszédainkkal a legsürgősebben állítsuk fel a ke­reskedelmt kapcsolatot, addig más­részről olyan, majdnem megold­hatatlan akadályokkal kell meg­bizottainknek megküzdeni, — mint jelen esetben is, — hogy bazai produktumaink a lehető legelő­nyösebben kerüljenek a külföldi piacra. Nagy érdeklődéssel várjuk az ujabb tárgyalások megkezdését és biztosra vehető, hogy a magyar delegációnak sikerülni fog az osztrák megbízottak merev és el­fogadhatatlan követeléseik miatt támadt differenciákat-áthidalni. Mert tényként megállapítjuk, hogy Magyarországnak bár szük­sége van a kereskedelmi össze­köttetéseire, de ezeknek is múl­hatatlanul szükségük van Ma­gyarországra. Dr. Lwdwig Wolf f regény Szerdától az Apollóban. Kitttnő anyagból, iegiz>bb kivitelben már 950.000 koronáért ké<zit«k fűzőt, gunami (soványító) fOröt, haskötőt, mell­tartót, harisnyatartókat hozott anyag­ból is tökéletes szabással és praeiz munkával. Átalakítást, llsilltást, javítást jaláuyos áron gondosan, pontoian. tíydayörlt anyagraktá­ram rendelési kénysier nélkül be­mutatom. — T'*ztvi«elők és család­tagjaiknak 10°/o árkedvezmény! BORGIDA VIKTORNÉ Körte-ntca 2. siáw. HALLATLAN olcsó árban vásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos és butoráru csarnokában. Óriási válawték mindennemű búto­rokban. Kállól-utca 4 Telefon 318.

Next

/
Oldalképek
Tartalom