Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-21 / 42. szám

J^YÍRYIDÉK Aradi Farkas Sándor cigányprímás nem birta ki a román megszállás keserűségét. Repatriált, vagónlakó is volt, kóbor igrice, vándorlásában (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Aradi Farkas Sándor, az országos hirü cigányprímás, aki jelenleg Nyíregyházán, a »Korona« kávéház­ban hangversenyezik kitűnő zene­karával, amellett hogy mesterien ke­zeli a vonót és vezeti soktagu ban­dáját, szimpatikus, elegáns megje­lenésű fiatalember. Már másodízben van Nyíregyházán, legutóbb Kecs­keméten játszott, de nyughatatlan vére nem hagyja pihenni a magyar zene kóbor igricét, aki, mióta ott kellett liagynia szűkebb hazáját, Aradot, a fészkét vesztett csalogány kesergő bánatával rój ja • a honta­lan csavargás kanyargós, rögös országutját. Ez a végtelen bánat zokog a he­gedűjéből, amikor nyűtt vonójával megszólaltatja zengő szárazfáját, a régi otthonnak, a gyerekkor em­lékeinek reminiszcenciája Csillan elő ujjai nyomán ebből a csodás kis hangszerből, amelybe annyi ér­zés \-an be letemetve. s most mint a magyar zene a Koronádban pihent meg. Szomorúan meséli Aradi Farkas Sándor, hogy amikor megszállták Aradot, csak' 3 hétig birta ki lelki energiával a megszállók dölyfét, brutalitását, semmit nem tisztelő durva önkényét, s megutálva őket vándorbotot vett a kezébe ,s in­kább a száműzetés keserű kenyerét választotta, csakhogy magyar szót halljon, magyar nótát játszhasson magyarok között lehessen. Bandá­jának tagjai, fehérarcú, zeneileg kulturált magyar cigányok, vele tartottak, vele jöttek Csonka—Ma­gyarországra, vele laktak sokáig va­v gónban, s vele bolyonganak a kis magyar hazában. Kitűnő zenekar, pompásan játszanak prímásuk ve­zetése alatt, a klasszikusokat, a romantikus könnyű zenét, a mo­dern táncokat épp ugy, mint a magyar zene minden válfaját. Egy­szóval vérbeli muzsikusok. Aki csak teheti, hallgassa meg őket. > 1926. február 21. tényen, hogy az ilyen egyesületek száma mindjobban szaporodik, amit azt mutatja, hogy működésükké­társadalmi szerepet töltenek be. — A bécsi terv most már az, hogy összehozzanak százezer olyan egyént, akik vállalkoznak arra, hogy havonta egy sillinget fizetnek és ezt a kötelezettségüket például husz éven át hűségesen teljesitik. Az igy egy hónapban összegyűlt összeg éppen négy családi ház fel­építésére elegendő, egy évben tehát negyvennyolc tag költözhet be a tagok között sorsolás utján kiosztott házba. Husz év alatt ilyen módoi majdnem ezer család kap házat havi egy állingért. És a többiek? Ja -— mondja a bécsi poígár — «Pech! ist pech». — Hosszuhaj.... (Farsangi histó­ria, amely nem bizonyos, hogy megtörtént, bár aki elmondta, haj­landó rá megesküdni.) Az egyik családnál népes házi mulatság volt cigánnyal, műsorral. És hócipővel. Mert ez játsza a főszerepet. Haj­nalban, amikorra már a vendégek egyrésze angolosan eltávozott, — Ikszék is haza indultak. Ikszné bosszankodva konstatálta, hogy hó­cipőjét elcserélték. A cserébe ott­hagyottat húzta fel azzal a szándék­kal, hogy másnap utánajár a té­vedésnek" — Délelőtt a piacon ta­lálkozik IpSzilonnéval, aki 6zintén jelen volt a mulatságon: — Képzeld drágám, tegnap elcse­réFték a vadonatúj hócipőmet egy csolnakkal, amelybe mindkét lábam beleférne. Hát nem boszantó ? — Csodálatos, válaszolt Ipszilon­né és összecsapta a kezeit, az enyé­met ugyancsak ez a sors érte ! — Újévre vette az uram s amikor ma hajnalban hazamegyünk ve­szem csak észre, hogy egy va­cak kalucsni van a lábamon. Tu-. dod egy rémes bárka, az uram lá­bára is nagy. A közös sors összehozza a ket, asszonyt és elhatározzák, , hogy' egyedül látogatják sorra azokat, kik a mulatságon ott voltak. Már az ötödik helyen járnak, de eddig eredménytelenül. Itt azon­ban szerencsére egy férfi is jelen van, aki a következőket mondja: — Nem gondolják hölgyeim, hogy talán egymással cserélték .össze naránvi hócipellőcskéiket? Tabtó. Mindketten haza, elő a hócipők­kel s valóban: kiki ráismer a saját «bárkájára» és «csolnakjára». — Jaj drágám, milyen érdekes, fuvoláz Ikszné, csak azt sajnálom, hogy ezeket az apró kis topánokat vissza keh adnom... Szó sincs róla angyalom, oboáz Ipsziionné, ilyen drága kis lábtyüt, mint a tied, csak mesebeli hercegnők viselnek, igazán legjob­ban szeretném megtartani... Aztán szívélyes bucsucsók és kiki a saját hócipőjében boldogan ef. PÉNZ ÉS AUTÓ. Jaj, melyik előadásra menjek ? Ez autóról, az pénzről beszél. Ha az autó érdekelne inkább, Pénzem nem lesz rá. az a veszély. Ha meg a pénz művészét hallgatom Titkon \-ágyva : hogy gazdag legyek: Lemaradok, ha pénz után gyalog É s nem autón rohanva, megyek. PUCK. (*) Gazdaság: gépész, vizsgázott géplakatos, aki mindennemű móto­rok és gőzgépek szereléséhez és ke­zeléséhez ért, családos, malomba vagy gazdaságba elmenne március 1 -tői vagy 15-től. Cim: Törő Imre gépész Geszteréd. — József főherceg birtokügyel, a román-magyar döntőbíróság előtt. Pánsi "diplomáciai körök szerint a régi osztrák-magyar monarchia egy­kori nagykövetségi palotájában, amely a Rue des Varennen (van, február 19-én fontos és nagyérdekü tárgyalások kezdődtek meg. — A román-magyar döntőbíróság fog ülést tartani ezalkalommal Ceder­krautz Konrád svéd meghatalma­zott miniszter és nagykövet elnökle­tével. Román részről a bukaresti legfelsőbb törvényszék birája, An­: tornádó utazik tó, mig a magyar kormány képviselője dr. Gajzágó László lesz. Dr. Gajzágó László, mint a minisztérium tanácsosa, leg­szélesebbkörü felhatalmazással fog fog fungálni, me'llette pedig dr. Kö­vess Béla, mint a kormány képvi­selője fog működni. A magánfe­lek megbízottai közül"' liir szerint kiérkezik dr. Egry Auré», a Pénzin­tézeti Központ jogtanácsosa, ezúttal azonban, mint a József főhercegi család konzulense, mivel a mostani döntőbírósági tárgyalásokon József főherceg romániai uradalmának sorsa is szóba kerül". Több földbir­tokos megbízásából dr. Lakatos Gyula jogtanácsos érkezik még ide, aki hír szerint az Altruiásta bankot is képviseli. Mint magyar döntő bíró Székács Aladár fog működni. A mostam szóbeli tárgyalások anyagáról már az elmúlt év kö­zepe óta Írásbeli úton is folytattak tárgyalásokat és cseréltek véle­ményt. Beavatott körök véleménye szerint ezúttal" legalább egy hétig tartanak a döntőbíróságok tárgyalá­sai. (*) Egy magyar katonatiszt ka­landjai a legsötétebb Afrikában. -­Mult év nyarán feltűnést keltett köz lemények jelentek meg a fővárosi napilapokban, melyekben Deb­receni Gyulának, a keletáfrikai né­met négerszázad parancsnokának páratlanul érdekes afrikai kaland­jait ismertették. Debreceni Gyula öt évet töltött Afrikában, tökélete­sen elsajátította a négernyelvet s ennek köszönheti, hogv oly élmé­nyekben volt része, mely kevés em-­bernek adatott meg. Debreczeni, mint magyar May Károly, legérde­kesebb kalandjait megírta és»Egy magyar katonatiszt kalandjai a legsötétebb Afrikában« cim alatt füzetekben kiadtgi. füzetek mind­egyike teljesen önálló, befejezett egész s helyszínén készült eredeti fenyképfelvetelekkel van díszítve s érdekesség és izgalmasság tekinteté­ben vetekszenek a legérdekesebb ka­kalandorregényekkel, de egyben megismertetnek az egzotikus világ ismeretlen életével. E füzetek nem­csak a felnőttek részére szolgálnak érdekfeszítő olvasmánnyal, nanem az ifjúságnak is ismeretterjesztő s páratlan érdekességü, a ponyvater­mékek lélekromboló hatását ellensú­lyozó olvasmányt nyújtanak. A most megjelent első füzet tartalma: Két hatalmas ellenség. A száraz­ság poklában. Küzdelem az óriás­kígyóval. Látogatás egy asszony­szultánnál. Krokodiluskaland a Rufádji folyó partján. Az egyen­lőtlen küzdelem. Vadászat négerek­kel vízilóra. A leopárd és az óriás­kígyó harca. A füzet ára 5000 ko­rona s minden hírlapárusítónál és könyvkereskedésben kapható. — Kiadja Magyar Könyvkiadó, Buda­pest, VIII., Szentkirályi-utca 23 — Az egri ui melegforrás körül. Alig buggyant fel az uj egri, meleg­vizforrás, "nemcsak az Eger patakot táplálja bőségesen, hanem megter­méjkenyitette a humort is. Az uj me­legforrás körül egymásután fakad­nak fel a melegvíz-viccek, melyek közül a nagy esemény emlékére ide iktatunk néhányat. — Amikor még csak 42 méter" volt az ártézi kut mélysége és bár már túlhaladt a vörös agyagrétegen, mégsem fakadt föl belőle a viz, valaki ezt mondot­ta róla: No kutbaesett a vízvezeték. Január 28-án reggel már na­gyon sokan és ámulattal állták kö­rül á melegvizforrást. A viz egé­szen fehér, tejes sziríü volt. — Az egyik menyecske mindjárt a mosás­ra gondolt, mert ezt mondta a szémszédasszonyának: Borcsa néni, itt lesz csak jó mosni£ ezután már szappan sem kell a mosáshoz van. f; (*) A rádi kézikönyve, irta Török Elemér gépészmérnök. Ára 50 ezer, korona. Kapható az Ujságboltban. Van ebben a vizben az is. Bizto­san a szappantól olyan fehér. — Ugyanezen a napon a fürdőbe ment egyik ismerősünkj, aki véletle­nül egyúttal nagyobb szőlősgazda is. As öreg fürdőszolga örömmel újságolja*, "hogy «gyün már a viz!» Majd fölteszi a kérdést: — Tekinte­tes uif igaz-e de jó volna, "ha a ret­tentő sok viz helyett bor bugyogna fel az űj forráson. Hejl akkor ugy föstene ez a világ, mintha a föld csak egy nagy boroshordó volna, a mi ui'forrásunk meg a csapja. — Tekintetes ur, én ugy érzném ma­gam ennejk a nagy hordónak a Szé­len, mint a muslica... — Szőlősgaz­dánk a borpiacnak amúgy is siral­mas állapotara gondolva, és szinte megborzadva a konkurrendától, imigyen hűtötte le az öreg szolgát: Az, ha az uj artézi kútból bor folyna viz "helyett, egy cseppet sem volna jó. Mert a város a tízmilliár­dot vizre kapta. És ha az ameri­kaiak megtudnák, hogy itt nem viz folyik, hanem bor, rögtön vissza­kérnék a dollárokat. — Amerikában temettek el egy 48-as honvédet. Már csak heten vagy nyolcan vannak a régi dicső­ségnek tanúi. Most halljuk, hogi kidőlt közülök egy, még pedig Amerikában. — Maráz Andrásnak hívták, 96 évig élt. Még pár nap­P ai a halála előtt is dolgozgatott, ittsburgban temették ei" nagy részvét mellett. (*) Tavaszi H nyári divatlapok legnagyobb választékban az Ujság­boítban kaphatók. (*) Rif TebbL Irta LucianoZuc­coh. Izgalmas, színes, exotikus szépségű afrikai regény. Ára 5.20 pengő, 65 ezer korona. Kapható az Ujságboltban. SOK PÉNZT takarít meg, ha a Nyirvidék apróhirdetéseit olvassa t Pincészetembe ki TTÍ1iA1*a1í" érkeztek. A z árak tünő, jóminőségü "" UJ MUIUJ*. lehető legolcsób­bak.— Ugy nagybani, valamint literenkénti árusításnál ujbor 8—10 000, óbor 12—14.000, piros és palackos borok 15—22.000 koronáig. KRIOSFALUSSY pincészete, Róka-u. 4. 875 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom