Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-21 / 42. szám
J^YÍRYIDÉK Aradi Farkas Sándor cigányprímás nem birta ki a román megszállás keserűségét. Repatriált, vagónlakó is volt, kóbor igrice, vándorlásában (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Aradi Farkas Sándor, az országos hirü cigányprímás, aki jelenleg Nyíregyházán, a »Korona« kávéházban hangversenyezik kitűnő zenekarával, amellett hogy mesterien kezeli a vonót és vezeti soktagu bandáját, szimpatikus, elegáns megjelenésű fiatalember. Már másodízben van Nyíregyházán, legutóbb Kecskeméten játszott, de nyughatatlan vére nem hagyja pihenni a magyar zene kóbor igricét, aki, mióta ott kellett liagynia szűkebb hazáját, Aradot, a fészkét vesztett csalogány kesergő bánatával rój ja • a hontalan csavargás kanyargós, rögös országutját. Ez a végtelen bánat zokog a hegedűjéből, amikor nyűtt vonójával megszólaltatja zengő szárazfáját, a régi otthonnak, a gyerekkor emlékeinek reminiszcenciája Csillan elő ujjai nyomán ebből a csodás kis hangszerből, amelybe annyi érzés \-an be letemetve. s most mint a magyar zene a Koronádban pihent meg. Szomorúan meséli Aradi Farkas Sándor, hogy amikor megszállták Aradot, csak' 3 hétig birta ki lelki energiával a megszállók dölyfét, brutalitását, semmit nem tisztelő durva önkényét, s megutálva őket vándorbotot vett a kezébe ,s inkább a száműzetés keserű kenyerét választotta, csakhogy magyar szót halljon, magyar nótát játszhasson magyarok között lehessen. Bandájának tagjai, fehérarcú, zeneileg kulturált magyar cigányok, vele tartottak, vele jöttek Csonka—Magyarországra, vele laktak sokáig vav gónban, s vele bolyonganak a kis magyar hazában. Kitűnő zenekar, pompásan játszanak prímásuk vezetése alatt, a klasszikusokat, a romantikus könnyű zenét, a modern táncokat épp ugy, mint a magyar zene minden válfaját. Egyszóval vérbeli muzsikusok. Aki csak teheti, hallgassa meg őket. > 1926. február 21. tényen, hogy az ilyen egyesületek száma mindjobban szaporodik, amit azt mutatja, hogy működésükkétársadalmi szerepet töltenek be. — A bécsi terv most már az, hogy összehozzanak százezer olyan egyént, akik vállalkoznak arra, hogy havonta egy sillinget fizetnek és ezt a kötelezettségüket például husz éven át hűségesen teljesitik. Az igy egy hónapban összegyűlt összeg éppen négy családi ház felépítésére elegendő, egy évben tehát negyvennyolc tag költözhet be a tagok között sorsolás utján kiosztott házba. Husz év alatt ilyen módoi majdnem ezer család kap házat havi egy állingért. És a többiek? Ja -— mondja a bécsi poígár — «Pech! ist pech». — Hosszuhaj.... (Farsangi história, amely nem bizonyos, hogy megtörtént, bár aki elmondta, hajlandó rá megesküdni.) Az egyik családnál népes házi mulatság volt cigánnyal, műsorral. És hócipővel. Mert ez játsza a főszerepet. Hajnalban, amikorra már a vendégek egyrésze angolosan eltávozott, — Ikszék is haza indultak. Ikszné bosszankodva konstatálta, hogy hócipőjét elcserélték. A cserébe otthagyottat húzta fel azzal a szándékkal, hogy másnap utánajár a tévedésnek" — Délelőtt a piacon találkozik IpSzilonnéval, aki 6zintén jelen volt a mulatságon: — Képzeld drágám, tegnap elcseréFték a vadonatúj hócipőmet egy csolnakkal, amelybe mindkét lábam beleférne. Hát nem boszantó ? — Csodálatos, válaszolt Ipszilonné és összecsapta a kezeit, az enyémet ugyancsak ez a sors érte ! — Újévre vette az uram s amikor ma hajnalban hazamegyünk veszem csak észre, hogy egy vacak kalucsni van a lábamon. Tu-. dod egy rémes bárka, az uram lábára is nagy. A közös sors összehozza a ket, asszonyt és elhatározzák, , hogy' egyedül látogatják sorra azokat, kik a mulatságon ott voltak. Már az ötödik helyen járnak, de eddig eredménytelenül. Itt azonban szerencsére egy férfi is jelen van, aki a következőket mondja: — Nem gondolják hölgyeim, hogy talán egymással cserélték .össze naránvi hócipellőcskéiket? Tabtó. Mindketten haza, elő a hócipőkkel s valóban: kiki ráismer a saját «bárkájára» és «csolnakjára». — Jaj drágám, milyen érdekes, fuvoláz Ikszné, csak azt sajnálom, hogy ezeket az apró kis topánokat vissza keh adnom... Szó sincs róla angyalom, oboáz Ipsziionné, ilyen drága kis lábtyüt, mint a tied, csak mesebeli hercegnők viselnek, igazán legjobban szeretném megtartani... Aztán szívélyes bucsucsók és kiki a saját hócipőjében boldogan ef. PÉNZ ÉS AUTÓ. Jaj, melyik előadásra menjek ? Ez autóról, az pénzről beszél. Ha az autó érdekelne inkább, Pénzem nem lesz rá. az a veszély. Ha meg a pénz művészét hallgatom Titkon \-ágyva : hogy gazdag legyek: Lemaradok, ha pénz után gyalog É s nem autón rohanva, megyek. PUCK. (*) Gazdaság: gépész, vizsgázott géplakatos, aki mindennemű mótorok és gőzgépek szereléséhez és kezeléséhez ért, családos, malomba vagy gazdaságba elmenne március 1 -tői vagy 15-től. Cim: Törő Imre gépész Geszteréd. — József főherceg birtokügyel, a román-magyar döntőbíróság előtt. Pánsi "diplomáciai körök szerint a régi osztrák-magyar monarchia egykori nagykövetségi palotájában, amely a Rue des Varennen (van, február 19-én fontos és nagyérdekü tárgyalások kezdődtek meg. — A román-magyar döntőbíróság fog ülést tartani ezalkalommal Cederkrautz Konrád svéd meghatalmazott miniszter és nagykövet elnökletével. Román részről a bukaresti legfelsőbb törvényszék birája, An: tornádó utazik tó, mig a magyar kormány képviselője dr. Gajzágó László lesz. Dr. Gajzágó László, mint a minisztérium tanácsosa, legszélesebbkörü felhatalmazással fog fog fungálni, me'llette pedig dr. Kövess Béla, mint a kormány képviselője fog működni. A magánfelek megbízottai közül"' liir szerint kiérkezik dr. Egry Auré», a Pénzintézeti Központ jogtanácsosa, ezúttal azonban, mint a József főhercegi család konzulense, mivel a mostani döntőbírósági tárgyalásokon József főherceg romániai uradalmának sorsa is szóba kerül". Több földbirtokos megbízásából dr. Lakatos Gyula jogtanácsos érkezik még ide, aki hír szerint az Altruiásta bankot is képviseli. Mint magyar döntő bíró Székács Aladár fog működni. A mostam szóbeli tárgyalások anyagáról már az elmúlt év közepe óta Írásbeli úton is folytattak tárgyalásokat és cseréltek véleményt. Beavatott körök véleménye szerint ezúttal" legalább egy hétig tartanak a döntőbíróságok tárgyalásai. (*) Egy magyar katonatiszt kalandjai a legsötétebb Afrikában. -Mult év nyarán feltűnést keltett köz lemények jelentek meg a fővárosi napilapokban, melyekben Debreceni Gyulának, a keletáfrikai német négerszázad parancsnokának páratlanul érdekes afrikai kalandjait ismertették. Debreceni Gyula öt évet töltött Afrikában, tökéletesen elsajátította a négernyelvet s ennek köszönheti, hogv oly élményekben volt része, mely kevés em-bernek adatott meg. Debreczeni, mint magyar May Károly, legérdekesebb kalandjait megírta és»Egy magyar katonatiszt kalandjai a legsötétebb Afrikában« cim alatt füzetekben kiadtgi. füzetek mindegyike teljesen önálló, befejezett egész s helyszínén készült eredeti fenyképfelvetelekkel van díszítve s érdekesség és izgalmasság tekintetében vetekszenek a legérdekesebb kakalandorregényekkel, de egyben megismertetnek az egzotikus világ ismeretlen életével. E füzetek nemcsak a felnőttek részére szolgálnak érdekfeszítő olvasmánnyal, nanem az ifjúságnak is ismeretterjesztő s páratlan érdekességü, a ponyvatermékek lélekromboló hatását ellensúlyozó olvasmányt nyújtanak. A most megjelent első füzet tartalma: Két hatalmas ellenség. A szárazság poklában. Küzdelem az óriáskígyóval. Látogatás egy asszonyszultánnál. Krokodiluskaland a Rufádji folyó partján. Az egyenlőtlen küzdelem. Vadászat négerekkel vízilóra. A leopárd és az óriáskígyó harca. A füzet ára 5000 korona s minden hírlapárusítónál és könyvkereskedésben kapható. — Kiadja Magyar Könyvkiadó, Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 23 — Az egri ui melegforrás körül. Alig buggyant fel az uj egri, melegvizforrás, "nemcsak az Eger patakot táplálja bőségesen, hanem megterméjkenyitette a humort is. Az uj melegforrás körül egymásután fakadnak fel a melegvíz-viccek, melyek közül a nagy esemény emlékére ide iktatunk néhányat. — Amikor még csak 42 méter" volt az ártézi kut mélysége és bár már túlhaladt a vörös agyagrétegen, mégsem fakadt föl belőle a viz, valaki ezt mondotta róla: No kutbaesett a vízvezeték. Január 28-án reggel már nagyon sokan és ámulattal állták körül á melegvizforrást. A viz egészen fehér, tejes sziríü volt. — Az egyik menyecske mindjárt a mosásra gondolt, mert ezt mondta a szémszédasszonyának: Borcsa néni, itt lesz csak jó mosni£ ezután már szappan sem kell a mosáshoz van. f; (*) A rádi kézikönyve, irta Török Elemér gépészmérnök. Ára 50 ezer, korona. Kapható az Ujságboltban. Van ebben a vizben az is. Biztosan a szappantól olyan fehér. — Ugyanezen a napon a fürdőbe ment egyik ismerősünkj, aki véletlenül egyúttal nagyobb szőlősgazda is. As öreg fürdőszolga örömmel újságolja*, "hogy «gyün már a viz!» Majd fölteszi a kérdést: — Tekintetes uif igaz-e de jó volna, "ha a rettentő sok viz helyett bor bugyogna fel az űj forráson. Hejl akkor ugy föstene ez a világ, mintha a föld csak egy nagy boroshordó volna, a mi ui'forrásunk meg a csapja. — Tekintetes ur, én ugy érzném magam ennejk a nagy hordónak a Szélen, mint a muslica... — Szőlősgazdánk a borpiacnak amúgy is siralmas állapotara gondolva, és szinte megborzadva a konkurrendától, imigyen hűtötte le az öreg szolgát: Az, ha az uj artézi kútból bor folyna viz "helyett, egy cseppet sem volna jó. Mert a város a tízmilliárdot vizre kapta. És ha az amerikaiak megtudnák, hogy itt nem viz folyik, hanem bor, rögtön visszakérnék a dollárokat. — Amerikában temettek el egy 48-as honvédet. Már csak heten vagy nyolcan vannak a régi dicsőségnek tanúi. Most halljuk, hogi kidőlt közülök egy, még pedig Amerikában. — Maráz Andrásnak hívták, 96 évig élt. Még pár napP ai a halála előtt is dolgozgatott, ittsburgban temették ei" nagy részvét mellett. (*) Tavaszi H nyári divatlapok legnagyobb választékban az Ujságboítban kaphatók. (*) Rif TebbL Irta LucianoZuccoh. Izgalmas, színes, exotikus szépségű afrikai regény. Ára 5.20 pengő, 65 ezer korona. Kapható az Ujságboltban. SOK PÉNZT takarít meg, ha a Nyirvidék apróhirdetéseit olvassa t Pincészetembe ki TTÍ1iA1*a1í" érkeztek. A z árak tünő, jóminőségü "" UJ MUIUJ*. lehető legolcsóbbak.— Ugy nagybani, valamint literenkénti árusításnál ujbor 8—10 000, óbor 12—14.000, piros és palackos borok 15—22.000 koronáig. KRIOSFALUSSY pincészete, Róka-u. 4. 875 1