Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-21 / 42. szám

1926. február 21. NAN-BEHOZATAL «Miért akarnák hát az urak külö•özni ?» * Újra s meg újra hivatkoznak arra, hogy nemesi s földesúri jussaik az ország- sarkalatos törvényeiben gyökereznek, azokról soha le nem mondanak, de le sem mondhatnak. Az adózóknak ezek ellen való törekedésük haszontalan, «sőt valamikor az urak az ellen törekednek, a mellett mindenkor a magok veszedelmén fognak dolgozni, és soha ugy nem törekedhetnek a mi jussaink megszorítására, hogy magoknak minden legkisebb haszna nélkül romlást ne eszközöljenek)). A közös dolgokban sok az orvosolni való, sokat jól s megfontoltan kellene elintézni, hogy hibákat ismételten el ne "kövessenek. A város azonban még nincs oly állapotban, kogy e törvényes dolgok elintézésében törvényben jártas, tapasztolt tanácsadót nélkülözhetne. Mi«rüs felhívják az adózókat, hogy közösen v álasszanak egy ily tanácsadót, «akinek mind törvénytudománya, mind törvényes tapasztalásai, mind pedig elegendő tekintete legyen, ha azt akarjuk, hogy várótünk az alsóbb rendű közönségek sorába ne maradjon s hibás lépéseink által maradékainknak is kárt ne okozzunk. Különben ha az urak erről velünk együtt tanácskozni nem akarnának, mi magunkba is kéntelenek leszünk jussaink jövendő bátorságáról gondoskodni)). Az adózó kommünitás felháborodással vette a nemesség ezen átiratát és abban különösen a nemesi » földesúri jussok folytonos emlegetését. Hiszen kezdettől fogva a két rendben történt megváltásig csak két földesurat ismertek, a kiktől 1.1. megváltották magukat. Mennyi pénzükbe s fáradságukba került, mig azoktól megválthatták magukat, s amikor az végre megtörtént, joggal hitték, hogy a határuk s jómaguk szabad minden földesúri justól. S most "kettő helyett egy egész sereg földesúr áll eléjük és nemesi s földesúri jussukra hivatkozva megakadályozza őket, hogy az annyi szenvedés, áldozat s fáradság által létesült várost tovább fejlesszék. «VaIóban szerencsétlenebb és balÍ

atagabb lépést nékünk lehetséges itt volna e már tennünk, mint tettünk volna akkoron, hogy ha mi két földesuraktól drága pénzen tett kiváltásunkkal oly számos földesúri Í

'ussokkai biró földesurakat szerezünk volna magunknak ? !». Ök ugyan a személyes nemesi szabadságokat tiszteletben óhajtják tartani, de maguk között senkit földesúri jussal birónak el nem ösmernek, az ellen kikelnek, protestálnak, a Nemesi Tanácsnak ilyen kifejezést magában foglaló átiratát ezentúl ei sem fogadják. Ezt — mint a rájok nézve legkeserűbb dolgot — előre bocsátva, áttérnek a vádak tárgyalására g azokat, mint afaptalanokat, egyenkint megcáfolják. Ami a királyi fiscus protestatióját illeti, arról már a beadása'napJfrÍRfflEÉK. ÉRETT NYUGATIN DIAI BANÁN BP.T£IEF0N:182-85B ján tudtak, de semmiképpen meg nam akadályozhatták, mert hiszen a törvény senkit meg nem akadályoz abban, hogy bár képzelt jogok birtokában ne protestálhasson. «Mindazonáltal, minthogy a Nemes Tanács ezen protestatio orvoslása módjáról való gondoskodását önként annál 'fogva is ajánlaná, minthogy kifejezése szerint: senki sem Volna, aki a város jussait védelmezze — mi ezen ajánlásra számot tartunk». Ami a vadászat tilalmát illeti, nem való, hogy ez ügyben a'nemesek tudta s beleegyezése nélkül intézkedtek, mert hiszen azon a gyűlésen nemesek is jelen voltak és a tilalmi indítványt éppen nemes ember, az egyik erdőfelügyelő tette s a többi nemesek is sürgették azt. Ami végül a váltságot megelőzni köteles praemonitio elmulasztását illeti, ennek felhánytorgatásában a Nemesi Tanács képmutatását látják s jóhiszeműségében kételkedni kénytelenek. «A Nemes Tanács előadásából azt lehet kihúzni, mintha csupán most ébredne fel, csupán most venné észre, hogy ezen perennalis fassiot a praemonitionak kellett volna megelőzni ! Valóban, ha ml is csak most ébrednénk fel, ha csupán ily hosszú idő után jönne nékünk is annak szükséges volta eszünkbe, ugy nu is elmondhatnánk, hogy senki sincs, aki e város jussait védelmezze ; senki sincs, ki arról gondoskodjon. De ők gondoskodtak, mert annak idején több Ízben kérték a Károlyi-ház jogtanácsosát, hogy engedje meg e törvényes praemonitio előre bocsátását, de ő a váltság feltételéül azt kötötte ki, hogy a perennalis fassiot praemonitio meg ne előzze, s kész inkább végképpen lemondani a fassióról, semhogy a feányágnak praemoneáltatása által Nyíregyháza városához s igy az egész uradalomhoz való legkisebb jogukat is elösmerni 'látszassák. Ez tehát «csupán egy kigondolt nem igaz ók és előadás. De már ugyan mindezen képzelt, nem valódi okokkal előadott, s csupán reánk ruházni kivánt méltatlan s helytelen vádakat üldözésnek, meghasonlásnak, ónként való sértege- _ tésnek magyarázzuk-e ? — nem tudjuk s a felől sajnálkodva tusakodunk)). Egyébként ők is elösmerik, hogy a törvényes dolgok elintézésében tanácsadóra van szükségük, de meggyőződésük, hogy a törvényben való járatlanságukat valamelyest pótolja igyekezetük s jó lelkiismeretük és ugy hiszik, hogy ha atyáik, akik e törvényeket még enynyire sem ösmerték," ezt a várost mégis meg tudták alapítani, szervezni s fentartani, sőt fejleszteni is, ugy utódaik is képesek lesznek azt felvirágoztatni. Jó tanácsot ezután is ei fognak fogadni, de csak jóindulatú és önzetlen tanácsadótól. «Mi ei nem csüggedünk, sőt hisszük, hogy városunk az alsóbbrendű városok sorában maradni nem fog. Csak az ilyentén elidegenítő, elmagyarázó vádolások, kü!önözések helyett (amilyeneket a Nemes Tanács részéről most is fájdalommal kell megvallanunk s tapasztalnunk) a nemes polgár latosok is inkább a közönséges egyetértést, bizodalmat, szeretetet igyekezzenek fentartani s eIőmozditani». Végül az adózó kommünitás újból felhívja a nemességet a megegyezésre. Mivei azoiiban az ismét nemesi s földesúri jussaira hivatkozik, ami az adózók szemeiben gyűlöletes vörös posztó, a megegyezés a feladott pontokra nézve újból meghiúsul. (Folyt, köv.) Vecsey Ferenc világhírű hegedűművész nyíregyházi hangversenye a szezon legnagyobb kulturális eseménye lesz. A hangverseny előtt megnyitó beszédet mond 1 Rákosi Jenö. (A ((Nyirvidék» tudósítójától.) t | Mint már többször megemlékez- i tünk róla, a Szabolcsvármegyei Bessenyei Körnek sikerült a világhírű hegedűművészt, — ki hosszú évek óta távol él hazájától —.'megnyerni, hogy március hó 6-án a Korona-szálló nagytermében hangversenyezzen . A hangverseny teljes jövedelmét a nagy művész jótékonycélra ajánlotta fel. Érdekessége még a hangversenynek, hogy Rákosi Jenő megnyitó beszédet fog mondani. A csodálatos energiájú, a minden nemes célért rajongó Rákosi Jenő Szól közvetlenül a nyíregyházi közönséghez, ő, aki telve friss erővel még mindég ott áll a politika küzdő "terén s vas akarattal viszi előre a kultura zászlaját éppen ugy, mini ifjú korában. A hangverseny fővédnöki és védnöki bizottságának tisztét városunk és megyénk előkelőségei töltik be. Fővédnökök : Dr. Benes Kálmánná, Dézsán Benőné, Jármy Menyhértné, dr. Kállay Miklósné, dr. Kornis Ferencné, Mikecz István né, özv. herceg Odescalchy Zoárdné, gróf Szapáry Emmy, báró Vay Arnoldné. Védnöki bizottság : Baur Nándor, Bogáthy József, dr. Benes Kálmán, Bodor Zsigmond, dr. Bernstein Béla, Burger Pál, dr. Bartók Jenő, gróf Csáky Károly, gróf Dessewffy Emil, ifj gróf Dessewffy Aurél, Énekes János, dr. Erdőhegyi Lajos, dr. Erdőhegyi Ferenc, gróf porgách Balázs, Gencsy Károly, Groák Lajos, Geduly Henrik, dr. Gergelyffy Endre, dr. Illés József, dr. Illés Andor, dr. Jármy Menyhért, Jármy Elemér, Jármy József, dr. Jármy Béla,dr. Korniss Ferenc, i/állay Emii, dr. Kállay Miklós, Kállay Tamás, báró Kende György, Kovach Elek, Klár Samu, Rubassy Béla, Kausay Ödön, Kubinyi Zoltán, Kálnay Zoltán, Kiss Sándor, Liptay Jenő, báró Molnár Viktor, dr. Mezőssy Béta, Mikecz István, Mikecz Dezső, Miklósy István, Móser Ernő, dr. Nánássy Andor, dr. Nozdroviczky László, dr. Nozdroviczky Pál, herceg Odescalchy Miklós, Olchváry Pál, Paulák jános, dr. Rakovszky Iván, Ruttkay Gvula, dr. Szesztay Zoltán, Szohor Pál, dr. Szabó Zoltán, dr. Tóth Bálint, báró Vay Miklós, gróf Vay Miklós, gróf Vay László, Virányi Sándor, dr. Zelenka Lajos. Diadal RfSoiqó Február hó 20 án és 21 én, szombaton és vasárnap két attrakció: Mindenkié és senlié! Egy kis mulatt leány regénye 8 felvonásban. Főszereplők: MILTON S LLS ÉS VIOLA DANA. Tanits meg szeretni! First National Special vígjátékattrakciója 6 felv. Főszereplők: Constance Talmadge és Antonio Moreno Előadások kezdete: szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Schulze kibővítette a vallomását. Budapest, február 20. M. T. I. rádiójelentése. Berlinből jelentik. A moabiti vizsgálati fogságban levő Schulze Arthur, akit a frankhamisitási bünülgyben való részességnek gyanúja miatt vettek őrizetbe, a tegnapi nap folyamán ujabb részleteket mondott el, melyeket eddig kihallgatása alkalmával mellőzött. Vallomásában előadta, hogy elsőizben 1922-ben volt Magyarországon és akkor tárgyalt Windischgraetz hercggel és titkárával, 'Rába Dezsővel. Akkor azt közölték vele, hogy a magyar kormány egy sajtót akar felállítani bankjegy gyártás céljaira, amely mellett laboratóriumot is létesítenek, ahol ki.Sérletképen olyan bankjegyeket állítanak elő, amelyek nincsenek Maígyarországon forgalomban. Akkor 6 nem mutatott hajlandóságot semmiféle üzletre. Csak amikor második izben, 1923-ban került BuOlcsó leltári cipőárusítás Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Őszi és téli idényből raktáron visszamaradt cipők b -mulatós olcsó árban! Női és férfi meleg teveszőr bázicipök .. 54-85 ezer K ' Női megás sevrófűzős cipők 1QA Olfl barna és fekete .. .. lOU'ölU ezer K Női fekete sevró félcipők .. 175 ezer K Női lakk dúatos pántos 250*300 \ és iszós félcipük erer K Női fehér vászon divat félcipők pántos és fázŐ6ben csak 39-42-ig .. Férfi fek

ete er

ő

s b

o

xci

^iők .. 90 ezer K 235 ezer K Hócipők leszállított árban „Wimpassing" 180 ezer K Világbirü Svéd „Tre-Torn" 210 ezer K Női divat mouslin harisnyák minden színben 30 ezer K Selyemflór 38 ezer K