Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-19 / 40. szám

1926. február 19. J^YÍRVIDÉK VILÁGOSSÁG DERÜLT A GÉP ÉS A PAPIROS EREDETÉRE. Nagy fordulat állt be a irankügy­J [ben : — Ezt még a francifik is belátták — Kiderülvén, hogy a gépet vasból, A papirost meg r 0ngybói csinálták. \ I DIOIKUS — A kereskedelmi és iparkamara közli érdekeltségével, hogy a m. kir. debreceni vámőrkerületi pa­rancsnokság gazdasági hivatala 276—gh. 1926. szám a. 450 kg. bőr­hulladék, 50 kg. vashulladék, 400 kg. fehérnemű hulladék, 350 kg. posztóhulladék, 150 kg. papirvá­szon hulladék, 150 kg. vászonszal­mazsák hulladék nyilvános ver­senytárgyaláson értékesítésére tett közhírré hirdetményt. Felsorolt hul­ladékok Debrecenben a Ohylányi laktanyában naponta délelőtt "8 órától 12 óráig megtekinthetők. — A nyilvános versenytárgyalás 1926. március hó 10-én 9 órakor tartatik meg a fentnevezett gazdasági hiva­tal Péterfia-utca 45. szám alatti hi­vatalos helyiségében. Ugyanez idő­pontig kell benyújtani a gazdasági hivatalba az összes hulladékanyag átvételére vonatkozó Írásbeli aján­latot. A megvett hulladék anyag március hó 15-ig átveendő suly ezerlnt és készpénzben fizetendő. (*) Elegáns divatlapok érkeztek az Ujságboltba. (*) Amerikai cikkeket közöl, ame­rikai reklám rajzokat, reklám ötle­teket bocsát minden előfizetőjének rendelkezésére a tiszántúli iparosok, kereskedők, vállalkozók, pénzinté­zetek egyetlen hetilapja: a Tiszán­túli Ipar és Kereskedelem. Ver­senytárgyalási hirdetmények, a ti­szántúli munkaalkalmak, kereseti lehetőségek ismertetése, valamint minden rádió amatőrnek és rádió előfizetőnek nélkülözhetetlen rádió rovat mindjen számban. A lap küzd a tiszántúli iparosok, keres­kedők érdekeiért. Ismerteti a ren­deleteket, törvényeket, a tiszántúli pénzintézetek, vállalatok mérlegeit. A Tiszántúli Ipar es Kereskede­lem előfizetési ára negyedévre mindössze 50 ezer korona. Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Debre­een, József kir. herceg—utca 1. szám. — A színész hanglejtését és mozdulatait utánozni — lopás? Párisból irják : Az ügyvédi kamará­ban egy vita során a következő té­mát adták fel az ügyvédjelöltnek : »A francia színpad négy kiválósága — Cecilie Sorel, Marthe Chenal, Misfinguette. Susanne Despress — fezt a közös panaszt emelték a biró J Tegnap este Nyíregyházára érkező gyorsvonat leszállásánál a kijáratig terjedő útvonalig elveszett egy ezüst retikiil, melyben egy pár fülbevaló volt Kérem a becsületes megtalálót, ki 3 millió K jutalomban részesül, a rendőrségnek átadni szíveskedjen. AZ ULSTEINI DIVATLAPOK megérkeztek az Ujságboltba Tom Mii az Apollóban ság előtt, hogy az ő hanglejtésüket és gesztusaikat széltében-hosszában utánozzák. Van-e joguk az utánzók­nak a gesztusok és hanglejtés után­zásához ?« Hét ügyvédjelölt szólott hozzá a témához s hárman arra a jogi meggyőződésre jutottak, hogy Inincs joguk, s ha a bíróságnak eb­ben az ügyben ítélkezni kellene, akkor az utánzókat el kell tiltani a gesztus és a hanglejtés imitációjá­tól. A hanglejtés és a gesztus — fejtegették az ügyvédjelöltek — ép­pen olyan művészi tulajdon, mint a többi művészi kvalitás. Amint sen-i kinek sem szabad egy iró vagy köl­tő munkáját plagizálni, éppen ugy* nem szabad egy színművész legsa­játosabb egyéni talentumának meg­nyilvánulását sem plagizálni. Aki ezt megteszi lopást követ el. A jogi vita érthető feltűnést keltett, s töb­ben azt állították, ha a bíróság ak­(peptálná ezt a felfogást, akkor akár Doumergue köztársasági elnököt is felelősségre lehet vonni. Az elnök, amikor újévkor az újságírók tiszte­legtek nála, önkéntelenül éppen Ugy ejtette ki a pourquoi ? (miért?) szót, mint ahogy azt Qrock, a hires párisi clownt szokta kiejteni. Ezt a clownt két mondás tette híressé — a »pourquoi« és a »sans blague« (tréfa nélkül). Ezeket a szavakat olyan komikus hanglejtéssel ejti ki hogy hallatára mindenki oldalát fogja. Amikor a köztársasági elnök újévkor Grockot utánozta, az újság­írók nem tudtak hova lenni, any­nyira nevettek. Ha az ügyvédi ka­marában felvetett kérdés egyszer a< bíróság elé kterüji, s a bíróság a há­rom ügyvédjelöltnek adna igazat, akkor — mondják tréfásan — a köz társasági elnököt is a vádlottak padjára kellene ültetni. — Fából — gyapot. Amerikából olyan "találmányok híre érkezik, amely ha valóban megfelel a hoz­záfűzött várakozásoknak, valóságos forradalmat fog előidézni a textil­iparban. Arról van ugyanis szó, hogy egy francia feltalaJó olyan uj eljárást talált fel, amelynek segitsé­gevei facellulozeból és növényi ros­tokból olyan mügyapotot lehet elő­állítani, amely egyaránt felhasz­nálható ugy á gyapot, mint a mű­selyem pótlására. Ezt a «pellerin eljárásnak* nevezett módszert egy angol csoport már az egész világon szabadalmazta és arról van szó, hogy olyan gyárat létesítsenek, amely naponta 10 ezer kilogramm ilyen mügyapotot tud előállítani. A pellerin eljárás előnye abban van, hogy a munka egyszerűsítése mel­lett a termelés sokkal olcsóbb és kiadósabb, mint a mai müselyem­gyártás. Az ily módon nyert fona­lat egyaránt lehet természetes pa­muttal \ ragy selyemmel keverve használni. Ebboi a mügyapotfónál­ból mindenféle szövetet lehet készí­teni, sőt még szőnyegek, harisnyák és kötött-szövöttáruk "készítésére is alkalmas. Ha ezek a reménységen mind megvalósulnak, akkor a textil­iparban tényleg igen nagyjelentő­ségű átalakulás előtt állunk. Egye­lőre azonban az európai textilipar erről az uj eljárásról még semmit sem tud. — Szovietoroszországban a mun­kások kisebb fizetéseket kapnak, mint a cári uralom idejében. — A Gazeta Wárszawska Poranna SZDV­jetadatok alapján kimutatást közöl az orosz ipari munkások és a .szov­jet-tisztviselők fizetéséről. Eszerint a munkások még mindig kisebb fi­zetéseket kapnak, mint a cári ura­íom idejében, holott ez időben is az orosz munkás kisebb fizetést kapott, mint a világnak bármely munkása. A legmagasabb hivatal­noki fizetés havi 470 rubel, a leg­alacsonyabb havi 40 rubel, mig a legkisebb munkásfizetés havi 36 rubel, a legmagasabb havi 70 ru­bel. Vagyis olyan nagy a különbség a proletár Oroszországban a mun­kás hivatalnoki fizetések között, amilyen egyetlen burzsoa-államban nincsen. Meg kell különben je­gyezni, "hogy a rubel vásárlóképes­sége a háború előttihez képest ép­pen felényi. IRATKOZZON BE AZ UJSÁGB0LT MODERN KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBA — A mulató Bécs statisztikája: 5 nap alatt 768 táncmulatság. Buda­pestről jelentik: A mai táncőrület jellemző számadatai kerültek most Bécsben nyilvánosságra. A rend­őrség hivatalos kimutatása sze­rint a legutolsó 67 nap alatt több mint 6700 bál és táncmulatság voU Bécs területén, tehát átlag naponta száz helyen áldozott Terpsychore művészetének az osztrák főváros né pe. Ez az átlagos szám azonban több mint 50 százalékkal emelkedett február első napjaiban, amikor is 5 nap alatt 768 bejelentett táncmu­latságot tartottak a városban. — Ebben a csodás számadatban — na­pon ta több mint J50 bál — nem foglaltatnak azok a különböző szórakozóhelyek, mulatók, bárok, kávéházak és ötórai teák, amelyek­nek táncengedélye állandó. Az csak természetes ezek után, hogy az osztrák főváros tanácsa mereven el­zárkózik minden olyan törekvés elől, amely a táncmulatságok vi­g;almiádójának megszüntetését tűzte ki elérendő célul. Igaz, hogy érdekes volna megtudni, 'hogy hány mulatság volna akkor, ha még adót sem kéne leróni a mulatozás gyönyöreiért? — A falvakban is nehéz az élet. Az Egri Népújság munkatársa va­sárnap több nevesmegyei községben megfordult és szomorú tapasztala­tokat gyűjtött a nép gazdasági viszo nyairól. A falusi gazdák nagy ré­sze el van adósodva, még jobban, mint a háború elótt. A házhelyeket megkapták az úgynevezett nincste­lenek, de építkezni csak az tud, akinek nagyobb összeg készpénze van. Az uj házhelytulajdonosok nagyrésze azonban szegény napszá­mos ember, akinek nemcsak pénze de még munkája sincs. Munkaalka­lom ugyanis ebben az időben rend­kívül tevés van a falvakban. Itt-ott pálinkafőzésnél dolgozik néhány napszámos, aki 40 ezer koronát kap 24 órás, egyfolytában teljesített munkáért. A csekély számú építke­zésnél 10 kilogramm buza napszá­mot kapnak a munkások. Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Kompolt vidé­kén a gazdák a bor áralakulásától várták volna helyzetük javulását, de a bor nem keli senkinek. Erdőtelken egyik gazda már ugy akarta emelni a belső fogyasztást, hogy a követ kező indítványt tette : A disznótor ezentúl két estén tartassék meg és minden este legalább ötven liter, bor legyen a vendéglátó asztalán. — Európa cukortermése 1925-ben A Reichspost irja: Az 1925. évi cukortermés becsléssel megállapí­tott eredményei tonnákban : Ma­gyarország 160.000 (előző évben 202.354). Csehország 1.550.000 (1.400.000; Németország 1.610000 (1.570.000) Ausztria 80.000 — (75.000) Franciaország 755.000, (827.472), Belgium 340.000 — (400.105), Hollandia 315 000 — (329.244), Dánia 175.000 — (140.000), Svédország 200.000 (135,000), Lengyelország 550.000, (494.854), Olaszország 162.000, (422.000), Spanyolország 225 000, (260.000), Oroszország 1,000.000 (előző évi ismeretlen), a többi ál­lamok 300.000 (348.000). Európa összes államainak 1925. évi cukor­termése 7.42 millió tonna az 1924. bel-i 7.02 millióval szemben 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom