Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-28 / 22. szám

4 ^YüurmÉE 1926. január 28. OKVETLENÜL VEGYEN 195.000 koronáért egy pár lakk-, vagy antilopcipől csak 35 36 nagyságban Telefon: 351. 45? mogatják a rendezőséget abban, hegy a rövid idő alatt nagyszerű lendülettel fejlődő sportegylet táncos mulatsága az évad egyik legnépesebb és legjobban sikerült táncos-estje legyenA műsoros est intim, családias jellegű lesz és a teaestén nem lesz belépődíj- A rendezőség által előkészített tervbői és a teljesen öszsueállitott műsorból megállapítjuk, tiogy a Bőrösök estje fényes sikerűnek ígérkezik. A műsor kiemelkedő pontja Szohor Pálnak, Nyíregyháza város főjegyzőjének, a Bőrösök Sportegylete közszeretetben álló diszelnökének megnyitó beszéde' Lesz, amelyet követni fognak az Ízlésesen megválogatott további műsorszámok: zene, ének, szavalat és táncszámok. A műsor után kezdetét veszi a tánc és külön termekben' terítenek a teára. A maga nemében páratlan érdekessége a Bőrösök műsoros estjének az ingyen sorsjáték. — Minden résztvevő egy-egy ingyen sorsjegyet kap és a szerencsés nyerő egy oldal príma croupen talpot, mely az egyesület ügybuzgó elnökének, Szegeay György uőrgyár igazgatónak adománya A szerencsés nyerőnek nem lesz néhány esztendeig lyukas cipője- A változatos műsort Czimboiinetz Jenő, lapunk munkatársa konferálja beValaki az Értéi elindul... Beszélgetés Krúdy gyulával, atu most irja úatvanaúiK Könyvet es legnagyoüe amoicioja, hogy megegyszer nyiregynazi ujsagiro lehessen. A Margitszigeten ilyenkor csak Jfenn a Nagyszálló táján van élet, különben csendes és kihalt minden. Csend öleli körül a kastélyt ié, ahol évek óta lakik már a Sziget koronázatlan fejedelme: Krúdy Gyula. Régimódi egyemeletes épület a «kastéiy», egyik oldalán omladozó, meztelen téglafallal: a magyar mult költője nem is választhatott volna stílszerűbb lakóhelyet, mint ezt a magános, furcsa, romantikus kastélyt. Elsőemeleti lakásában Íróasztala mellett ül Krúdy Gyula, aki Jókai óta feltétlenül a legtöbb bet dolgozó magyariró. Szives mosollyal üdvözöl, de amikor megtudja, hogy ezúttal mint újságíró jövök hozzá, kissé elborul az arca. Nem szeret nyilatkozni Krúdy Gyula; azt tartja: hogy «az író ne nyilatkkozzék; beszéljen helyette az irása». Megváltozik a helyzet, amikor megmondom, hogy az interjú a «Nyirvidék» számára készül. Nyíregyházi emlékeiről mindig szívesen elbeszélget. —• Hej öcsém, — kezdi 'mosolyogva, de, talán önkéntelenül is nagyot sóhajtva, — akkor te még nem igen interjuvoltál senlyt, mert akkor még talán! nem is éltéig amikor én nyíregyházi újságíró voltam. $zép idők voltak azok. Ha az ifjúságomra visszagondolok, mindig ez az időszak jut az eszembe. Akkor még nem nagyon mertem arra gondolni, hogy regényeket, könyveket írjak; ha voltak is ilyen vágyaim, egészen távolinak,' elérhetetlennek láttam mindezt. A legtöbb, amit akkoriban kívántam, az volt, hogy történjen valami nevezetes dolog a környéken, amit aztán meg lehet írni a pesti lapoknak is. No, nem is panaszkodhattam, olykor-olykor voltak ilyen nevezetes események. Például a Salamon Ella esete, akit egy orvos hipnotizált, ugy, hogy fel sem ébredt többé. Vagy: Kossuth Ferencnek egy nyíregyházi látogatása, amit különben részletesen megírtam most «A Tegnapok Ködlovagjai)) cimü könyvemben. Ezekről a dolgokról aztán nagyobb tudósításokat küldtem a pesti lapok-" nak és vártam a honoráriumokat. Szép idők voltak ezek. Különösen, mikor a pénzek csakugyan megjöttek... — Mindezeken a! kedves emlékeken felül is, — folytatja Krúdy Gyula — nagyon sokat köszönhetek én Nyíregyházának. Az emberre és különösen az iróra egész életének kialakulásában a legnagyobb hálással van az a légkfcj ami első fiatalságának éveiben körülveszi, azok a benyomások, amiket ekkor magába fogad. Bizonyos, hogy én sem lettem volna az, ami vagyok, ha történetesen nem a Nyírségen élem ifjúságomnak ezt az éveit. Negyedszázadja, hogy elkerültem onnan, de ma is ugy érzem, hogy majd minden irásoin ott gyökerezik a nyírségi földben. Ha pedig azokra az emberekre gondolok, akiket valaha ott ismertem és akik talán nem is élhettek volna másutt, mint a Nyírségen, ugy érzem, hogy adósuk vagyok, mert még mindig nem irtain meg azt a regéjnyt, vagy rajzot, am'i méltó emléket állítana alakjuknak. Itt van például Józsa Andris bátyám, akinél kedvesebb. eredetibb, érdekesebb regényalak kevé

s járt még a magyar talajon. Sose felejtem el azt a turcsa operációt, amit András bátyám végzett rajtam, vagy ugy harminc esztendővel ezelőtt. Valami fegyverrel babráltam akkor, az elgörbült csövét próbáltam egyenesre kalapálni, aztán egy apró vas-szilánk a szemembe hullott. Nosza, szaladtak hamar Józsa Andrásért, aki megnézte a vérbenálló jobbszememet és azt mondta: «No, nem nagy bai ez,'öcsém.. Csak az a fontos, hogy gyorsan meg keli operálni.:) Azzal elővette a zsebéből a jó élesre kifent bicskáját és kinevezte operáló-késnek; meg is operált vele tüstént, jobban, mint akármelyik egyetemi professzor. H->t ilyen ember volt Jósa Andrá' oátyánk. Irtatn már róla ,>'• jr-olykor, de hát az semmi ax ö figurájához képest. Regényt kell irtii róla, talán meg is írom majd egyster ha több időm lesz. — Hát Léderer Ignác, a patikus; azt sem ismerted már te, öcsém. Az volt ám' a mulatós ember. Emlékszem: egyszer, mikor már otthon feküdt a patika melletti szo- , bájában az ágyban, kedve kerekedett egy kis cigányzenét hallgatni. De lusta volt ám felkelni. Elment hát a cigányokért, a Benczi Gyula bandájáért, hogy jöjjenek oda az ablaka alá, aztán játszanak neki Ott játszott aztán Benczi meg a bandája egy-két-három óra hosszat. Nem is tudom, volt-e még egy ember valaha, aki megcsinálta ezt, ítmit Léderer Náci: hogy éjjeli zenét adatott saját magának. — No, meg itt van a derék és hála Istennek ma is erőben, egészségben élő Juhász Etele bátyánk, akinek egyéni, utánozhatatlan liumoru alakja mindig fe- lejthetetlen lesz előttem. Megkérdezem most Krúdy Gyulát: hány könyve jelent meg eddig? Felmutat a könyvespolcra, ahol valóságos kis könyvtár van már a saját könyveiből. Pedig ninc^ is meg valamennyi,-nem olyan pedáns * ember iyula bácsi, hogy rendszeresen eltegye a.könyveit. — Hát bizony van már vagy néhány, felel a kérdésemre. — Most írok egy regényes korrajzot. —

1 «Szent Terézia utcái» a cime — azt hiszem: ez lesz éppen a hatvanadik könyvem. — Melyiket szereti ezek közül a legjobban ? — Erre igazán nehéz lenne válaszolni. Azt hiszem: mindig a legutolsó a legkedvesebb. Most például «A Tegnapok Ködlovagja,i». Talán azért is, mert ebben az emlékeimről irtani, emberekről, akikkel az életemben találkoztam : mindenesetre az életemnek egy darabja van ebben a könyvben. — Most még-egy kérdést, Gyula bácsi. Maga most azon a ponton van, hogy elért már mindent, amit Magyarországon iró elérhet. Mi a vágya még. mi az ambíciója, mi az, amit még elérni szeretne? — Egyetlen vágyam van, — hangzik a meglepő válasz -: szeretnék újra nyíregyházi újságíró lenni. Ezt pedig ne ugy értsd, hogy csak azért szeretnék újra nyíregyházi újságíró lenni, mert amikor az voltam, egyszersmind 20 éves is voltam. Nemcsak, az ifjúságomat vágyom vissza, de a nyírségi földet, a nyíregyházi életet is. Most, öregedő fejjel' is szeretnék oda visszakerülni. Egy kis ház a Sóstói-uton, esetleg a Szarvas-utcán, egy-két jóbarát, csendes, nyugodt élet: ez minden, amire vágyom... Elbúcsúzom Krúdy Gyulától. Ady Endre sorai jutnak eszembe: . (Valaki az Értől elindul És befut d szent, nagy Óceánba...» Krúdy Gyuláról egyik legkiválóbb pesti újságíró legutóbb ezt irta: «Amióta Jókai nincsen, Krúdy Gyula az egyetlen élő nagy magyar iró.» Nevét messze az ország határain tul is ismerik: az Ér mellől mar régen befutott a «nagy Óceánban De ő ma is visszavágyik az Ér mellé...» _ (h- i.) — Francia detektívek nyíregyháza nyomozásáról terjesztettek hirt a városban egyesek- Azt mondották, hogy egy közismert földbirtokos és nemzetgyűlési képviselő lakásán jelentek meg a francia detektívek, akiket a nyíregyházi rendőrség is támogatott azzal, hogy a képviselő kapujában egy rendőr állt őrt. A rendőrség nyomozást indított, hogy a teljesen alaptalan hir forrását'felderítse. rr a

rany, ezüst, brokát, moaré, sslysm HETi MG SOR Szerdán.- 26-án: Nem csalom meg az uramat. (Csak felnőtteknek.) Csütörtökön: 27-én: Annabit, Havasy Mimi felléptével. Pénteken: 28-án: Dénes Manci, az újpesti Biaha Lujza Színház primadonnájának vendégjelléptével: Postás Katica. Szombaton; 29-én: d. u. 4 órakor. Gyermekelőadás: Ludas Matyi. Vasárnap délután 4 órakor: A nagy nö. Este 8 órakor: Nagy kabaréest. } Tegnapi számunkban már jeleztük, hogy e' héten nagy események szintere lesz a színház. Nyíregyházi Intim Pistánk tegnap elfelejtette bekonferálni, hogy az újpesti Blalia Lujza Színház dédelgetett kedvence Dénes Manci jön két vendégszereplésre Nyíregyházára. szerződtetés céljából. Dénes Manciről himnuszokat zeng az uj-pesti közönség. Fiatal, temperamentumos primadonna, aki az ujja? körül forgatja a közönséget. Üde, viruló, mint a legszebb tavaszi rózsa és egyetlen hamiskás mosolya felpattantja a hét lakattal elzárt férfiszivek zárát is- Mikor pedig csodásan zengő, színarany szopránja felcsendül, ugy érezzük, mintha szférák zenéje muzsikálna bűvös melódiákat felénk. Dénes Manci pénteken mutatkozik be Harmath- Zerkovitz bájos operettjében, a «Postás Katicában)*, melynek címszerepét játsza. Szombat este pedig a szenzációs sikerű «Árvácská»-ban lép fel, hogy bámulatba ejtse a nyíregyházi publikumot. Egész biztosak vagyunk benne, hogy Dénes Manci egy csapásra meghódítja a.nyíregyházi közönséget és a szerződés már els'y fellépése után perfektuálva lesz. * Ma este, Heltai Jenő fordításában Georges Feyaean és Renne Péter világsikerű bohózata kerül szinre a «Nem csalom meg az uramat», amely telve van finom francia szalon pikantériával és igy 1 természetesen cSak felnőttek nézhetők meg. Az előadás iránt,"amely könnyekig megkacagtatja a közönséget a legszélesebb körű érdeklődés tapasz-i talható. Szereposztása a következő : Saint Franquet — Föld'ssy Géza Des Saqngettes — Lengyel Antal Planta-réde — Szabó István minden elképzelhrtő ki vitelben, a legnagyobb választékban kaphatók: LiCl .1 Teeton: 3ől. j4<,_? j SZÍNHÁZ. •MMMMMMMM