Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-20 / 15. szám

1926. január 15. jFítiKinDsis; Cserkészek mentési munká­latai a békésmegyei árvíz­katasztrófánál. Békésgyuláról jelentik: A békésmegyei nagy árvízkatasz­trófa első izgalmai elsimultak s a virágzó falvak és földek helyét most beláthatatlan viz és sártenger bo­rítja. Az emberek csónakokkal, tuta­jokkal közlekednek és mentik, ami még menthető- A mentési munkála­tokban a gyulai cserkészcsapatok kiváló szolgálatokat végeztek a ha­tóságnak s derekasan kivették ré­szüket a katasztrófa elhárításában­A négy gyulai cserkészcsapat őr­seit Gyulavariba irányították — ír­ja egy cserkész, ki maga is részt vett a mentőmunkálatokban. Gyula­váriba teherautókon robogtunk ki, hol mindjárt földsáncok emelésé­hez fogtunk- Nehéz munka volt. A föld fagyos, ásásra szinte lehetetlen volt, nem ásó, de csákány kellett volna e munkához. Veszteglésre azonban nem volt idő, mert tő' lünk ötszáz lépésnyire már zúgott az ár. Nyolcszáz falubeli és száz­ötven cserkész dolgozott a falut körülvevő sánc emelésén- Igy telt el a szent este-.. Másnap az összes cserkészeket a Sarkad felé vezető országútra indították, hogy ment­sék meg a még épen maradt tanyák lakóit és bútorzatát- Hatalmas szál­fákból tutajokat ácsoltunk össze az országúton s ezekkei lassan bizton­ságba hoztuk a zajló jégtáblák kö­eött a tanyák kétségbeesett lakóií­Emberéletben a magyar területen kár nem esett! Műsoros délntán a „Szarvas­sziget"-! tanyai iskolában. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — Fiedler Ferenc ev. tanító a Szarvasszigeten meghívott vasár­nap délutánra az ottani leventék műsoros előadására. A városi élet­hez és ennek zajához szokott ember nehezen határozza el magát egy jlyen tanyai útra. De a meleg ba­rátság, a leventeügy iránt való szí­ves érdeklődésem legyőzte bennem az ut unalmassága iránt táplált el­lenszenvemet és kimentem. Elha­gyom a Kótaj-uti sorompót és benne vagyok a falu csendjében. A kopasz eperfasorok között halad a széles ut; jobbról az erdő ma­gasra nyúló szálai, balról a ritkás földszintes házak a «Himes» szőllő­ben. A vasúti őrház után kezdődnek a szántóföldek. Messze elterülő tér­ségen, buckákon és laposokon egy­mással váltakoznak a barna észöld foltok. Ház, tanya erre sehol. Mesz­sze távolban jobbra és balra itt-ott fcgv facsoport a tanyával. Hol az is­kola, ahová megyek? Még messze van, még nem látszik innen. Ott, ahol az érfolyó átszeli a Kótaji­utat ,a hid mellett, ott yan az iskola. Megyek. Messze uton sehol egy' lé­lek. Csönd honol e tájon. Hát hol az: a sok ember, aki most délután |RZ iskola felé áramlik, hogy az elő­adást meghallgassa? Szegény ba­rátom! Te is aligha nem Gulyás igazgató sorsára jutsz! Az egymás­tól távol eső tanyák emberei bizony nem igen fognak ide sietni, hogy megtöltsék a nagy tantermet. Kel­lemes csalódás és meglepetés ért engem, amint az iskolába belép­tem. Nagy sürgés-forgás, intézke­dés, rendezés az egész épületben. — Itt a zene!.,., ernq a szereplők!... ide egy zsámoly!... egy uj lámpát erre az oldalra!,., a padokat hát­rább!... stb. stb. A leventék minden­féle ponyvából, zsákból, pokróc­ból, ajtóból, lécekből roppant nagy leleményességgel egész helyes szín­padot rögtönöztek felhúzható füg­gönyökkel. És a tanyasi'nép'sietett, gyülekezett, hogy pontos időre itt legyen. Öt órára megtelt az egész tanterem hallgatósággal. Honnan az a sok ember? Mi hozta őket ide?! Az előadás folyamán lát­tam, hogy a szeretet és a tanulni vágyás. A nyíregyházi tanyasi nép­nek ezen két szép tulajdonsága az, amely utat, távolságot, időjárást le­győz — és az embereket egybe­gyűjti. Hogy ne menne el! Hisz ott fellép a lányom, a fiam, vagy a kis sógor, a keresztlányom... az én atyafiságom... az én vérem J Hadd lám, tanultak-e, s tudnak-e? Én élvezem őket s szintén tanulok. iFiedler Ferenc tanító büszke le­lhet a mai est sikerére.) ;Nagy fárad­sággal, kitartó munkaval megindí­totta a felnőtteknél a művelődés la­vináját, amely mozgásával, útjával a jövő szép, kulturális perspektívá­ját tárja elénk. A mag; el van vetve és megértő szivekre, termékeny ta­lajra talált. Az est megnyitása után elsőnek fellépett Komlóssy Jolán, aki szép haangsulyozásSal, átérzéssel szaval­ta el dr. Vietorisz József ev. gimn. tanár megrázó irredenta költemé­nyét: Nem kell nekünk... Utána Ferenc József és Konták Pál elő­adtak egy érdekes páros jelenetet a szegény és a gazdag emberről jó betanulással és kedves közvetlen­léggel. Suhajda János szép, uj ir­redenta dalokat énekelt meleg át­érzéssel Fiedler Ferenc tanító he­gedükisérete mellett. Megható és nagy érzelmeket kiváltó volt az a szavalat, amelyben Kékes József, mint apa elmondja fiának — Mo­ravecz Ferencnek: Mi a haza! Utá­na egy nagyon érdekes falusi em­berek jelenete következett. Bodnár István, Ferenc Pál, Kruták János, Turcsik Mária és Paulik Mária elő­adták a «Finánc® cimü bohókás je­lenetet. Nagy előadói készségről, könnyed mozgásról, a való életnek hü utánzásáról tettek tanúbizonysá­got. A hallgatóság nagyon élvezte ezi előadást. Ugyszijntén nagyon sikerült volt Kruták János mono­lóg-előadása: «Az orr.» Szinte meg­sajnáltuk az előadót, hogy oly sok baja volt az orrával. Oly ügyesen és közvetlenül állította be a^ esetet, mintha csak vele történt volna meg. Az előadás után táncra perdülted a fiatalok, a leventék kitartó muzsi­kája mellett. A lakoss4g nagy érdeklődéssel várja a leventék legközelebbi szini­előadását, mert nagy szorgalommal és erősen készülnek az «Iglói diá­kok»-ra. t , j , -y-t. A nyíregyházi kir. törvényszéken megtekin­tették Bessenyei László végrendeletét. Rendezik Bessenyei Sándor lovaskapitány, iró sírját. Nyíregyháza, január 19- (A Nyír­vidék tudósítójától •) Többször megírta a Nyirvidék, hogy a Paszab mellett, az egykori Kolincs nevű kert helyén húzódó szántóföldön, ringó búzatábláktól körülfogott helyen pihen Bessenyei Sándor volt lovaskapitány, Milton Elveszett paradicsom-ának magyar­ra fordítója, Bessenyei Györgynek, a magyar irodalmi megújhodás ve­zérének testvére- A paszabi ref. egy­fház hü gonddal őrködött a sírra, amelyet azonban kikezdett az idő s elérkezett annak szükségessége, hogy a tiszamenti sirt díszes és a muló időknek jobban ellentálló vasrácsozatta 1 kerítsék be. A sir rendezésének ügyét Tomory Pál paszabi ref. lelkész, Tury Sándor ref. tanitó, Hrabovszky Sámuei felügyelő karolták fel s rövidesen hozzáfognak a sjr bekerítéséhez- — Tury Sándor ref- tanitó a nyír­egyházi kir. törvényszéken kike­reste az utolsó paszabi Bessenyei­nek végrendeletet, amelyből pon­tosan megállapítható, hogy a Bes­senyei sírok gondozására az örökül hagyott birtokrészek felhasználá­lásával ki és mily mértékben köte­lesek. A paszabi ref. egyház a Bes­senyei sir rendezése tekintetében bizton számithat a legszélesebb kö­rök támogatására. A Bessenyei-kul­DIADAL MOZGÓ Január 2 0-21-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel A NAVIGÁTOR avapy: Busfee* Kanton a tengerfenéken és az emberevők között. — Burleszk világattrakció 6 felvonásban. Egy kurtizán regénye! (Cheaper to Marry.) Nagyvilági történet 7 felvonásban. Főszereplők: LevisStone, Conrad Nagel, Louise Fazenda Jövűmrei ~~ ZOHO-HURU túszt ápoló Szabolcsvármegyei Bes­senyei Körre hárul' elsősorban a feladat, hogy a Bessenyei Sándor sírját megjelölő, tartós és művé­szi kiképzésű síremlék érdekében is akciót indítson, mert a pasza­bi ref. egyház a sír vasráccsal való bekerítését vállalhatja, de egy mél­tó síremlék felépíttetése anyagi erejét felülmúló kiadást jelentene számára. A Bessenyei-sir impozáns megjelölése egész vármegyénk kul­turális életének kérdése, ameélynek megoldásában minden tényezőnek össze kell fognia. Több izben szó­vátettük, hogy muzeális es iroda­lomtörténeti szempontból szüksé­gessé vált a sir exhumálása, mint ahogyan ez Bessenyei György sír­jánál is történt. Ezt az exhumálást a Jósa Muzeum végeztethetné a síremlék elhelyezésének alkalmával. Egy budapesti nagykereskedőt kifosztottak Romániában. Budapest, január 1 9. M. T. I. rádiójelentése. Aradról jelentik. Szilágyi István budapesti szőrmenagykereskedó háromszázezer lei értéket megha­ladó magyar koronával és 2100 dolláros csekkel Romániába akart utazni bevásárlás céljából. Ara­don, mig a vonat állt, két ember szállt fel a fülkéjébe s arra való hivatkozással, bogy a frankhami­sitási ügybői kifolyólag minden magyar utast alapos vizsgálat alá kell venniök, felszólították, hogy kisérje őket a rendőrségi őrszobába. Szilágyi a magukat detekliveknek nevező egyéneket két bőröndjével egyült követte, akik a szerencsétlen embert a raktárak felé vezették s amikor két raktár közé értek, rávetették magukat, kloroformos zsebkendőt nyomtak az arcára, ezután tel­jesen kifosztották, majd vissza­vitték a vonatra. A kereskedő csak Tövisen tért teljesen eszmé­letre s ott tudott csak jelentést tenni a merényletről. A nyomo­zás megindult. (*) Ady Endre összes müvei uj kiadásban kaphatók az Újságból t­ban . Olcsó leltári cipőárusítás Őszi és téli idényből raktáron visszamaradt cipők bámulatos olcsó árban! Női és férfi meleg teveszőr házicipők Női magas sevrófűzős cipők |QA Olfi barna és fekete .. .. lOU'úlU 54-85 ezer K ezer K Női fekete serró félcipők .. .. 175 ezer K Női lakk divatos pántos QCA Qfifk és fsiős félcipő k .. úüU'OUU erer K Női fehér vászon divat félcipők pán- Q A tos és fözősben csak 39-42-ig .. íFlf Férfi fekete erős boxcipők Hócipők leszállított irban „Wimpaaiing" 180 ezer K Vilégbirü Svéd „Tre-Tora" 210 ezer K Női divat mouslia harisnyák Minden síin ben 30 ezer K Selyem flór 38»z»rt ezer K . . 235 ezer K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom