Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-16 / 12. szám

j, •-J^-MW/ifvu-.W-vV- ff Február első napjaiban tárgyalják Rákosi Mátyásék ügyét. Budapest, január 14- MTI. rádiójelentéseAz Uj Nemzedék irja: Rákosi Mátyás és kommunista üzelmekkel vádolt társai ellen az ügyészség elkészítette a vádiratot- Rákosiék ellen az állam és a társadalom felforgatására irányuló bűncselekmény cimén emeltek vádat. Az ügy főtárgyalását a biróság február első napjaira tűzi ki. Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A „Nyirvidék" január hó 14-iki számában a névtelen cikkiró ,Szobor az ismeretlen cserkésznek" cimü cikkében a magyar cserkészet megalakítását az 1912 évi stockholmi olimpiászon szolgálatot teljesítő svéd cserkészek szolgálatkész szellemének és fegyelmezett viselkedésének tudja be s ez alapon említi meg, hogy mi» — magyarok — Stockholmban emelhetnénk szobrot az ismeretlen svéd;cserkésznek. Anélkül, hogy igyekeznék valamit levonni a svéd cserkészek dicsőségéből s abból a kétségtelen hatásból, amit kintjárt szakembereinkre ezek a szolgálatkész cserkészfiuk tettek s amely hatás kétségkívül előmozdította a magyar cserkészet fejlődésének ügyét, az igazság kedvéért szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a magyar cserkészet éppen ugy angol eredetű, mint amint angol eredetű a cikkiró által is említett amerikai cserkészet. S ha egyszer a magyar cserkészmozgalom szobrot emel majd az ismeretlen cserkésznek, akkor épugy az angol cserkésznek fog szobrot emelni, mint az amerikaiak. A névtelen cikkíró ugy látszik nem hallott, vagy nem akart hallani a magyar cserké szet első munkásairól Az igazság kedvéért és az alapítók emlékéért kérem közölni a következőket : A magyar cserkészmozgalom megalapozói dr. Szilassy Aladár orvos és Megyercsy Béla ref. lelkész. Dr. Szilassy külföldi — angliai — tanulmányútján összeköttetésbe jutott a „boy scout" mozgalom vezetőivel. Az uj ifjúsági mozgalom megnyerte érdeklődését. Hazaérkezte után Megyercsy Bélával — jóbarátjával — megbeszélte a látottakat és elhatározták, hogy kimennek külföldre tanulmányozni a mzgalmat. Szilassy kiutazása előtt 1910. október hó 3-án, tehát közel két évvel a stockholmi olimpiász előtt, felállítja első .cserkésző" csapatát a Budapesti Református Ifjúsági Egyesület serdültjeiből. Ez volt az első magyar cserkészcsapat, a ma is fennálló 1. sz. Bkie. cserkészcsapatnak őse. A csapat két törzsből állt. Tisztje volt dr. Szilassy, segédtisztje Szekeres László, őrsvezetői Borbély Károly és Mezei t Péter. Egyegy őrsben hat fiu volt. Csapatotthonuk a B. R. I. E. helyiségében, Erzsébet-körut 7. szám alatt volt. Ez volt az első — s amint látjuk angol mintára szervezett — cserkészcsapat. Az ifjúság neveléséért dolgozó szervezők külföldi tanulmányutjuk után elhatározzák, hogy még egyszer kipróbálják a munkát és 1911ben dr Szilassy megszervezi az alsópéli paraszt fiuk csapatát. Kitűnik igy, hogy már két csa pat is van 1912. előtt A moz galom tulajdonképpeni megala pozója dr. Szilassy 1912. áprilisában meghal. Megyercsy Béla Papp Gyula joghallgatót bizza mng a cserkészcsapatok megszervezésével. Ebben az évben, 1912-ben, az olimpiász évében már 8 csapata van a B. R. 1. E.nek 28 őrssel. Ezek a csapatok angol mintára vannak szervezve. A főváros iskoláiban pedig német mintára szervezett csapatok alakulnak. Azj kétségtelen, hogy az olimpiászon látottak elősegítették a két különböző, de egy célú mozgalom egyesülését, ami 1913 ban megtörtént az „Országos Cserkész Őrszem Szövet ség"-ben. Ha a névtelen cikkiró a mozgalomnak ezt a mozzanatát érti a megalakulás alatt, akkor sem vitatható el az angol példa után valój kezdeményezés elsősége. Ennyit a régen porladó Szilassy és Megyercsy emlékéért, no meg az igazság kedvéért is. Szerkesztő Ur szívességét cserkészszeretettel köszöni 88-as Keztyü _ sárga szarvasbőrből, kitűnő minőségben 120 000-ért, míg a raktár tért; Blumbergnél, Nyiregyhaza. | KÖZGAZDASÁG.} Mezőgazdasági gépészeti tanfolyam Nyíregyházán. Tekintetei arra, hogy a mindinkább jobban érezhető igaerőhiány miatt a géperejű, különösen a motorikus talajmüvelés jelentősége napról-napra emelkedik, továbbá arra, hogy a motorikus talajművelő eszközök (traktorok) kezelése igen sok kívánnivalót hagy maga után a kezelőszemélyzet járatlansága és a kellő szakismeretek nélkülözése miatt. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara mezőgazdasági gépészeti tanfolyamok rendezését határozta el Minthogy e kérdésnek különösen jelentősége van Szabolcsvármegyébén ugy határozott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, hogy első ilyen tanfolyamát február hó 8—20. napokon, (tehát két héten át; Nyíregyházán rendezi meg. A Kamara a tanfolyam előadóiul a debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia műszaki tanszékének tanárait és speciális vonatkozású előadások megtartására más szakférfiakat is megnyert^ A Kamara ezen tanfolyamával a gazdaérdekeket óhajtván szolgálni, a tanfolyamon résztvevőktől semmiféle részvételi dijat (tandijat) nem óhajt szedni, hanem a tanfolyamon részvételt I díjmentesen teszi lehetővé. A tanfolyamra jelentKezések a 5 Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, Debrecen, Hunyadi-utca 10. szám alatt levő hivatalához intézendó'k. A tanfolyamon, mely elsősorban a traktorokat kezelő mezőgazdasági gépészek részére ren deztetik, résztveheinek a géptulajdonos gazda és haszonbérlő közönség tagjai is, minthogy a tanfolyam gyakorlati és elméleti óráin elsajátítható szakismeretekre nemcsak a gépek kezelőinek van szükségük, hanem igen fontos ez a gépek tulajdonosai részére is, mert csak ezen ismeretek birtokában lehetnek képesek arra, hogy gépjük mellett ennek munkáját ellenőrizhessék. Pár szó a szépről és a jóról. Csak egy pár szót a szépről és a jóról, nem sokat igaz, hogy erről a két fogalomról nagyon sokat lehetne beszélni, már annak, aki tud. Én például azok közé tartozom, akik keveset szoktak beszélni, sőt ha nem kérdeznek, nem tá szólok egyáltalán semmit, mert hisz talán a legjobb állig begombolkozni és azt mondani, hogy »hallgatni arany — beszélni ezüst«. Ezzel a közmondással esetleg el lehet intézni sok mindent, de hát mire való )az a nagy képmutatás ? Mert hiszen ha például en nem is tudnék semmit, az sem lenne oly nagy baj, mivel énhozzám úgysem jön senki írr.ég a legjelentéktelenebb dologban sem véleményt vagy tanácsot kérni. No és mi következik abból, hogy engem nem kérdez meg senki? Csak annyi, hogy senki nem tudja még, hogy én olyan ... (Nem írom ki, mégis — nehezemre esik.) Szóval csak annyit akarok mondani, hogy mi a szép és mi a jó, de ezekre a feleletet nehéznek tartom és hogy ne kelljen erőlködni, hát fordítok egyet a dolgon és elmesélem, hogy mi a nem szép és mi' a nem jó. Mert, hogy mi a szép? Hát Istenem ! Minden ami körülöttünk van. Nem is vetem oly nagyon a sulykot, ebben a kórban amelyikbén még én vagyok, sok szépet lát az ember. Azonban igaza van annak is, aki tartja, hogy mindaz szép, ami az embernek tetszik- Erre azonban van egy szerény megjegyzésem A Korzó egyik-másik kirakatában hócipők vannak kitéve, mint hócipők nagyon szépek. Ugyanarra sétálgatni "szoktak nagyon sokan és mindennap — hölgyek, szintén nagyon szépek. Szépek, fnert nekem nagyon tetszenek és még azért is, mert nem rendelkeznek a női szépség minden kellékével. (No jkis lányok, most csak nem fognak rám neheztelni ?) Igen ám, de ezek a szép hölgyek a lábukra húzzák azokat a szép hócipőket és akkor, mikor a két szép együtt van ? No nem akarok rosszat mondani, csak annyit, hogv akkor már egy cseppet sem szépek. Na most mi a jó ? Ismerek valakit, aki rögtön azt felelné, hogy »minden, ami az embernek ízlik, az jó.« — Köszönöm ! Ilyenkor szoktuk elrontani legjobban a gyomrunkat. De én nem az ilyen jóról akarok beszélni,. — Hát milyen jóról ? mit tudom én ? — csak annyit tudok, hogy mint minden, ugy ez is relatív. — Am- nekem jó, az lehet másnak nem jó és viszont. Például, ha valakire megharagszanak a si,mongáti hölgyek a szok nyák hegemóniája miatt, hát annak nem, hogy nem jó, hanem igenis rég rossz. Ma délután azonban találtam valamit, ami azt hiszem abszolúte nem jó. Egy üzlet kirakatában fedeztem fel a következő felírást : »Fésülés ennyi és ennyi korona, ondolálás, szintén tudomisén hány korona, bubifej hajvágás minden stílben.« A szöveget szószerint lemásoltam ott a kirakat előtt, az árakat nem, mert az nem érdekes. Továbbá ami legjobban megragadta a figyelmemet, az a »Gyukszem vágás« volt. Ugy volt irva : Gy-vel, tehát nem jó volt és ha ugy, írták volna, hogy tyúkszem, ugy sem lett volna jó, mert sem a gyuk-, semf a tyúkszem nem jó. Aki nem hiszi, kérdezze meg attól, akinek van tvukés nem gyukszeme. Még egy ! A mult héten beküldtem a »Nyirvidék«-nek egy kis cikket, még a mai napig sem jelent meg, tehát valószínű, sőt mi több, több, mint valószínű, hogy az sem volt jó- No, de ki tehet róla utóvégre szabad egyszer nekem is rosszat írni, vagy nem az volt az első eset ?... (Böli.) modern kivitelben, tiszta gummiból és gummival kombinált más anyagból készít Blumberg, Nyiregyhaza. PAPLAN szükségletét legelőnyösebben Weísz Lajosnái, Vay Ádám-utca 8. sze rezheti be. Rendelésre 12 óra alatt vattás és pelyhes paplanokat készít. Nagy választékú virágos és sima cloth paplanok 280 000 K-tól kezdve. Selyem-, chasmir- és clothanyagok minden színben raktáron. Alapítva: 1894. 244-10 Inpyen sorsjáték szombat esti húzásának eredménye: 1043 SZ nyert egy húsdarálógépet, átvehető Fleiner Lajos vaskereskedésében. 2118. sz. nyert egy selyemkombinéet, átvehető Irányi Sándor divatáruházában. 415. sz. nyert 3 méter szövetet, átvehető Klein Ármin és Tsa rőfösüzletéjjen. 838. SZ nyert egy nagy díszüveg kölnivizet, átvehető Lengyel László Divina illatszertarában. 580 <-Z. nyert egy nsgy díszdoboz levélpapírt, átvehető Deutsch Izidor könyvkereskedésében. | Sorsjegyet tenti cégek vevőiknek továbbra is ingyen adják, j A nyeremények 3 napon belül át veendők. 192 6 tíit HÖLGYEK CIKKEI: Bráza, "' keilielt Najád készítményei: Najád krém, Xajád púder, Xajád süappan, Sajáil ktilnmt! Yigy

ázznnk a brázay nérrc !