Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-16 / 12. szám

MW maMMMMM mtr-iua i 1926. január 15. jFítiKinDsis; „lészeiSét!" A szociáldemokrata párt központi közlönye, amint magat a Népszava nevezi, a frankhamisitási ügyerélyes kinyomozásával s az arra egyedül illetékes bíróság kezébe való letételével kapcsolatban kormányzati diktatúrát emleget s a munkásság készenlétét állítja szembe fenyegetésül. A nagy hang és'a nagy szavak mögül vakmerően provokáló forradalmi szólamok nem hatnak ugyan ránk ijesztőleg s azt a bizonyos készenlétet sem vagyunk hajlandók túlbecsülni azzal az erővel szemközt, melyet a belső biztonság hivatott őrzője, a rend és társadalmi nyugalom érdekeit pártatlan erélyével, törvényes intézkedéseivel biztosító államhatalom s mögötte az ország nemzeti érzésű lakossága, az igazi magyar nép jelent. Hogy mégis kifejezését adjuk felháborodásunknak afölött a megfélemlítő célzatú és öntelt bejelentés fölött, amit a szocialista vezérkar válaszul szánt Bethlen István gróf kormányának az erkölcsi fertő lecsapolásáról tett kétségbevonhatatlan és határozott erélyére, amelyet leghangosabban ép a baloldal szárnyáról szokták reklamálni, tesszük azért, mert napok óta megütközéssel olvassuk ennek a pártorgánumnak vezető hasábjairól a legperfidebb gyanúsításokat, fűszerezve ostoba vádakkal, a bűnügybe mindenáron politikát keverő rosszhiszeműséggel, betetőzve egy rendbontásra irányuló titkos óhajjal. Azt gondolják ugyanis az oktoberi és márciusi bűnös forradalmak levitézlet korifeusai, hogy a nemzettől megutált rezsimjük valaha visszatérhet s hogy felforgató elemeik visszasurranhatnak a magyar politikai életbe, a hatalom magukhoz ragadásának reményével. Szégyenteljes az a magatartás, amelyet egy nemzetgyűlési frakció hivatalos lapja tanusit akkor, amidőn a legerélyesebb tisztogatásról van (szó s az ország becsületét védelmezi a kormányzat a külföld becsületes közvéleményének osztatlan elismerése mellett a pénzhamisítók letartóztatásával, bűncselekményüknek melléktekintetek nélkül a legnagyobb szigorral, minden kímélet félretételével s a leghatározottabb megtorló erővel. Ám a szocialista munkásság vezérei, kik közismert diktatúrájukkal elnyomják saját párthiveik szabad véleménynyilvánítását, lázadásra izgatják tömegeiket, mert veszedelembe akarják sodorni az országot. Biztosithatjuk őket, hogy patkányforradalmukat többé rázuditani nem fogják tudni az országra. Erről jót állunk. Ismerjük az ő készenlétük igazi arcát az országrontás, a tömeggyilkosság és kiéheztetés sötét korszakából, amidőn az utca söpredékét, a társadalom legalját segítették vállaikon az államhatalom kormányzó rudjához, hogy onnan félig sírba döntsék a nemzetet. Készenlétük bejelentése egyet jelent a szervezett rendbontás, az állam és társadalom elleni merényletre való szövetkezéssel, amelyért a magyar törvények súlyos büntetését vonatják magukra. Á forradalmasító és bolsevizáló szándék kihívja az államhatalom megtorlását, de figyelmezteti a magyar társadalmat is, hogy felforgató törekvés ólálkodik a manifesztáció mögött. A bűncselekmény ki'deritése s a megtorlás nem diktatúra s ilyennek felémagyarázása az ország legmagasabb érdekeit védő s a törvények uralmát biztosító kormányzat tényeibe közönséges népbolonditás, sőt több ennél, lázítás és merénylet az ország rendje, belső békéje ellen. fflikecz István alispán, a vármegye sniyos megpróbáltatásának napjairól. s árviz nem törhetett be a védett területre. — A szanálás erős takarékosságra kényszeríti a vármegyét. Szabolcsvármegyében 15.513 hadigondozott van Nyíregyháza, január 15- (A Nyírvidék tudósítójától-) Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap" délelőtt 9 órakor Kállav Miklós dr. főispán elnökletével" ülést tartott, amelyen Mikecz István alispán jelentést tett a vármegye közigazgatásának mult havi állapotáról- A nagyszabású beszámolo a vármegyét a mult hónapban ért súlyos megpróbál tatásokról, a Tisza áradásáról emlékezik meg, majd részletes tájékoztatót ad a vármegye pénzügyi viszonyairól. Az alisp"án jelentése a következő : A megpróbáltatások napjai. Az elmúlt év utolsó hónapjában történt eseményekről s vármegyénk közigazgatásáról beszámolva elsősorban azokról a súlyos megpróbáltatásokról óhajtok megemlékezni, amelyeken lakosságunk tekintélyes részének át kellett esnie. A december hó első felében fellépett és nehéz forgalmi zavarokat okozó nagy havazással párosult szigorú téli időjárást ugyanis a hó közepe után hirtelen enyhe időjárás, esőzések váltották fel nemcsak vármegyénkben, de a jelenleg idegen uralom alá tartozó Felső és keletmagyarországi vármegyékben, a Tisza és mellékfolyói forrásvidékén is és ez a körülmény a Tiszának olyan hirtelen s váratlanul jött áradását idézte elő, amely vármegyénknek a folyó mentén fekvő nagy vidékeit a legsulyosabbá válható árvíz-veszéllyel fenyegetteNem jött értesítés a megszállott területről. Alegnagyobb mértékben súlyosbította a helyzetet egyrészt az, hogy a megszállott területek hatóságaitól a várható árvízről semmi előzetes értesítést nem kaptunk, másrészt pedig az a körülmény, •hogy a Tiszának a nagy "hidegekben képződött szokatlanul vastag jégkérge a hirtelen olvadás miatt megindult s előbb Tiszaberapl és Balsa, majd Timár, Tokaj, Tiszanagyfalu határában s innen le egész I'iszadob községen tuf olyan jégtorlaszok támadtak, amelyek a folyó medrét több helyen teljesen elzárták s az árvíznek rohamos, Tiszaberczelnél az 1888-iki nagy árvizet is 9- cm. híján elérő s a jelzett vonalon azt mindenütt megközelítő emelkedését idézték e!őAhol a legfenyegetőbb volt a veszély. A veszély Tiszabercel, Vencsellő, Balsa, Zalkod községeknél december hó 25-én s következő napjain, Tiszadada és Tiszadob községeknél a hónap utolsó napjaiban volt a legfenyegetőbb, mig végre december hó 31-én a veszélyes jégtorlasz elindult s ezzel a fenyegető árvizveszedelem csakhamar meg is szűnt. Az árviz vármegyénk területén kétségtelenül érzékeny károkat okozott a hullámtérben levő vetésterületek, nagymennyiségű takarmány és lakóházak, gazdasági épületek elpusztításával, de az árvíznek a védett területekre kitörését s ezzel a súlyos katasztrófa bekövetkezését sikerült elkerülnünkElismerés a veszélyt elhárító hatóságoknak Őszinte elismeréssel állapíthattam meg, hogy árvédelmi társulataink személyzete, a veszélyeztetett vidékek összes hatóságai s aj közbiztonsági szervezetek egyaránt a legteljesebb odaadással minden lehetőt megtettek a veszély elhárítására s megkeresésemre a nyíregyházi gyalogezred utászszázada is a legnagyobb önfeláldozással vett részt a védekezés munkálataibanTörvényhatósági bizottságunkat a december hó 19-én tartott rendkívüli közgyűlésben tájékoztattam az árvízről s a veszély elhárítására tett intézkedésekről", amelyeket a közgyűlés helyeslőleg vett' tudomásul s a védőmunkálatokban részt vett hatóságoknak, árvédelmi társulatoknak, közbiztonsági s katonai alakulatoknak elismerését s köszönetét nyilvánította. Jelentős po'itikai és gazdasági kérdések. Törvényhatósági bizottságunk ezen rendkívüli közgyűlésében a folyó ügyeket intézte el s ezek mellett több fontos politikai s gazdasági kérdésben foglalt állást. — Ezek között egyik legfontosabb a munkanélküliség kérdése, amelyIvei a közgyűlés a székesfőváros közönségének megkeresésére beha. tóan foglalkozván, nyomatékosan reámutatva a munkanélküliségnek HKEÜZGÖ Januar 15-16 án, péntek-szombaton 5, 7 és 9, 17-án, vasárnap S, 5, 7 és 9 órai kezdettel: (AZ ŐSERDŐK RÉME!) Egy emberszívü kutya kalandos története 8 felvonásban. •. BURLESZK KÍSÉRŐ MŰSOR. .-. JÖN: JÖN: H lángoló ifjúság és Damjanti, vármegyénkben is érezhető tüneteire s káros következményeire, annak megszüntetésére alkalmas módokul 1920. évben megkezdett közútfejlesztési programmunk folytatását és befejezését, a Nyíregyháza— nyiradonyi vasútvonalnak "NyirábV rányig kiépítését, a Tisza áthidalását, a vármegye székházának s az Erzsébet kórháznak már évek óta feltétlenül szükségesnek bizonyult kibővítését s a kisvárdai közkórház megrongált épületének helyreállítását jelölte meg s a miniszterelnök úrhoz és az illető szakminiszter urakhoz intézett feliratban kérte ezen munkálatoknak az állami beruházás terhére sürgős elrendelését és végrehajtásátUgyanezen közgyűlésünk töltötte be a közigazgatási bizottságban szabályszerű kilépés folytán megüresedett helyeket újból a kilépő Énekes János, Megyery Géza, drMezőssy Béla és dr. Ujfalussy Dezső közig. biz. tagokat választván meg. Czinder Jenő lemondása. Sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés a vármegyei tisztviselői kar egyik munkás, érdemes tagjá nak, dr. Czinder Jenő árvaszéki ülnöknek állásáról lemondását s részére e hivatali állásától kért felmentést megadva, hasznos működéséért elismerését nyilvánítottaFélmilliárd segély a főiskolai hallgatóknak. A folyó hó 1-én kiutaltam az 1925—26- tanév első fejére megállapított tanulmányi segélyek utolsó részletét is. Az e hó végén bezáruló tanulmányi félévben segélyben részesült 257 tanuló 420-090.000 K, azaz Négyszázhuszmilliókilencvenezer korona összeggel, amihez jön még a nyolc gazdasági akadémiai hallgató" 3.650.000 K-t kitevő február havi segélye, miután náluk a félév február végével zárul. A tanulmányi eredményeket a segélyezetteknek igazolniok kell S azok alapján lesznek a tanulmányi segélyek a második félévre ismét megállapítvaA vármegye pénzügyi kérdései. Az elmúlt hó folyamán érkezett le a m- kir. belügyminiszter urnák a vármegye 1926 -évi háztartását megállapító leirata, amely szerint a törvényhatósági előirányzatával szemben mintegy félmilliárd koronával alacsonyabban állapíttatott meg a szükségleti összeg, amely Nyíregyháza város és a vármegye községeinek hozzájárulásából fedezendő • A mintegy 7916 millió korona kiadás fedezetéről a Nyíregyháza város és a községek áltaf befizetendő hozzájárulási összegek kivetése után nyomban intézkedtem, hogy ezek 1926 -évi saját költségvetésükben a vármegyei hozzájárulás cimén a reájuk eső összeg fedezetéről idejében gondoskodhassanak. A belügyminiszter nagy mértékben leszállította az előirányzott összegeket Megemlitendőnek tartom, hogy a kormány hatóság a költségvetésből a vármegyei tisztviselők s alkalmazottak kedvezményes gyógyszerszükségletére az állami alkalmazottakéhoz hasonlóim felvett 24 millió, nemkülönben a vármegyei főjegyző és járási főszolgabirák reprezentációs költségeire felvett összesen 120.000.000 millió korona összeget törölteSúlyosan bénítja a törvényhatóságnak segélyek adományozása által gyakorolt jótékonyságát a belügyminiszter urnák azon intézkedése, hogy ímilleneumi alapból fedezendő segélyezésekre előirányzott 200 millió korona összegből 1Ö0 mii