Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-14 / 10. szám

1926. január 15. jFítiKinDsis; Cseh aknamunka. Már tiszta képünk van arról, hogy a frankhamisitási ügy, amelynek főbünöse Windischgraétz herceg, távol áll minden — »hazafiságtól«, mert ép olyan közönséges bűncse­lekmény, mint más pénzhamisítás. Jó alkalmat szolgáltatott azonban ellenségeinknek arra, hogy hazánk jó hírnevét, minél inkább aláaknáz­ni igyekezzenek. Elől jár ebben a bűnös machinációban a cseh sajtó­iroda. Dacára annak, hogy a ma­gyar kormány a legmesszebbmenő erélyéről tett tanúbizonyságot, biz­tosította az ország belső rendjét és nyugalmát, dokumentálta a kül­föld előtt, hogy a bűnösökre a leg­kegyetlenebb szigorral sujt le. Cseh­ország mindezzel nem elégedett meg. Ádáz hadakozást folytat a kül­föld nagy nemzeteinek sajtójában ellenünk, felszólitván Európa nem­zeteit, hogy éljenek retorzióval ha­zánkkal szemben. Nyilvánvaló ma már, hogy ez az aknamunka nem vezet sikerre,'mert az angol és fran­cia körök loyalitása nem hajlandó felülni Benes sajtóirodája ugratá­sainak. Nagyon figyelemreméltó jelenség, hogy nemcsak a nagyan­tant körében érte Csehországot ez a kudarc, de a kisantant országai­ban is. Tudva lévő, hogy Jugoszlá­via és Románia úgyszólván a cseh sajtóiroda irányításának van ki­szolgáltatva s még ilyen körülmé­nyek között sem sikerült ennek a két országnak közvéleményét ha­zánk ellen ugy átgyúrni, amint azt Benes szerette volna. A radikális cseh felfogás, amelyik hazánk el­len retorzióról és holmi demarsról álmodott, nem talált támogatásra Jugoszlávia hivatalos köreiben, mert ennek az országnak a kormá­nya hivatalosan jelentette ki, hogy amennyiben Csehszlovákiának ilyen szándékai volnának, ahhoz ő nem csatlakozik. Ép ugy meg fog törni az a cseh óhajtás is, amelyik a Népszövetség elé szeretné vinni a frankhamisítás közönséges bűncse­lekményét. Lehetetlenség, hogy ez megtörténjen, mert sem a trianoni békeszerződésben, sem pedig a népszövetségi egyezményben nin­csen olyan jogi támpont, amelyik lehetőve tenné, hogy Magyarország gal szemben ezzel az egyes emberek altal elkövetett közönseges pénzha­misitási üggyel kapcsolatban konkrét követelést lehetne támasz­tani. A magyar államnak, mint hi­vatalos hatalomnak semmi köze nincs egyes emberek bűnös machi­nációhoz s így a pénzhamisitásí ügyet is közönséges bűncselekmény­inek tartja s a tettepek ellen a leg­kíméletlenebb eréllyel fog eljárni. Ugyan mi köze volna ehhez a do­loghoz a Népszövetségnek, amely nemzetközi szervezet, nem ilyen kérdések intézésére alakult. Cseh­szlovákia ebből az aknamunkából súlyos vereséggel fog kikerülni, mert főpatrónusa, Franciaország sem hajlandó felülni izgatásainak. Jellemző, hogy azokat a híreket, amelyeket a cseh sajtóiroda költ, a francia nagy lapok le senyközlik, ami miatt érthető módon méltatlan­kodnak Benesék. Nagyon érdekes, hogy- a francia kormány hivatalos közleményt adott ki, amelyik szól a cseh távirati irodának, hogy bizik a magyar kormány erélyében s nem látja szükségét annak az akciónak, amit Benesék indítottak. Ugyan­csak erélyesen fellépett a cseh izga­tások ellen Olaszország is. Ma már tisztán látjuk, hogy ez a bűnös' ak­namunka teljes kudarccal fog vég­ződni s hazánk emelt fővel állhat meg továbbra is a becsületes nem­zetek között. (») Molnár Henrik szén fa és épitőanyagte fepének A magyar viziutak kiépítése, a Tiszántúl hajózható csatornái. 2 99 telefonszáma 4x Nyíregyháza, január 13- A (Nyir­vidék tudósítójától.) Dr. Radó Rezső a debreceni ke­reskedelmi és iparkamara főtitkára folyó hó 16-án, szombaton este 9 órai kezdettel a magyar viziutak kiépítéséről, a Tiszántúl hajózható csatornájáról felolvasást tart a Kereskedők és Gazdák Körében. A Tiszántúl hajózhatóvá tétele ré­gi — megoldásra váró problémája a magyar kereskedelemnek és me­zőgazdaságnak- E feladat megva­lósítása a kegyetlen trianoni béke­kényszer után még szükségesebbé (vált s ugy a gazda, mint a keres­kedő társadalom napról-napra • sürgetőbben kívánja a tiszántúli ha­1 józható csatorna megépítését. Dr. Radó Rezső e megoldásra váró feladat lelkes apostola nagy tudással és a róla ismert alapos­sággal fogja megvilágítani a Ti­szántúl hajózhatóságának nagy liorderejét, óriási közgazdasági je­lentőségét­Az előadás iránt igen nagy az érdeklődés. Értesülésünk szerint a Kereskedők és Gazdák Köre álta» rendezett nivós előadások között dr­Radó főtitkár előadása egyike lesz a legszebbiknek­Az egyesület készséggel kiván az érdeklődőknek rendelkezésére álla­ni, ezért vendégeket is szívesen lát, belépődijat nem szed­Nyíregyházán még alig van bicsérdista. Mi az a bícsérdizmns ? — Az új természetes élet- és gyógymód ismertetése. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Mindenki előtt ismeretes, hogy a legutóbbi időkben egy olyantam­iás lépett a közérdeklődés homlok­terébe, mely nagy vonásokban új­szerű szabályokkal akarja az em­beri szervezet (élettartamát meghosz­szabbitani és a betegségektől men­tesíteni- Ez a tanitás, melyet alapi­tójáról, Bicsérdy Béla ' tanítóról «bicsérdizmusnak» neveznek, ország szerte nagy port vert fel és ugy el­lenségeinek, mint követőinek tá­bora nagy arányokban megnöveke­dett- Minthogy Nyíregyházán alig van bicsérdista, nem tartjuk ér­dektelennek, hogy leközöljük a Deb recenben megjelenő »Hajduföld« c. lap munkatársának az interjúját a debreceni bicsérdisták egyik vezé­rével, Csender György selyemte­nyésztési főfelügyelővel, aki mint lelkes bicsérdista, az uj tanokra vo­natkozólag a következőket mon­dotta : > . Mielőtt Bicsérdy Béláról nyi­latkoznék, ki kell jelentenem, hogy egy dologról valóságnak megfelelő j téletet addig nem mondhatunk, míg azt a dolgot lényegében és vonatkozásai­ban meg nem ismerhettük és mégis sokan vannak olyanok, akik bár nem olvasták Bicsérdy könyvét, nem ismerik tanait és en­nek ellenére lekícsínylőleg nyilat­koznak róla­Huszonkét évig szenvedtem sú­lyos gyomorbajban és tüdőm is be­teg volt, 22 évi időtartam alatt több hirneves specialistával kezeltettem magam. Beszedtem 22 évi betegsé­gem ideje alatt annyi port, piru­lát és kanalas orvosságot, hogy azokból — ha most mind meg vol­na — egy kisebbszerü patikát le­hetne berendezni. Mégsem sike­rült betegségemből kigyógyulni. 1925- augusztusában Bicsérdy Béla «A halál legyőzése» cimü könyve a kezembe került, melyet egy volt súlyos tüdőbajos, | ma már makkegészséges ismerősöm adott át- Azt rögtön áttanulmányoz- \ tam és aszerint kezdtem táplál­kozni és élni • Hogy miként táplálkoztam és táplálkozom és a természet törvé­nyeit Bécsérdy könyve szerint ho­gyan használtam ki, nem tartom ér­dektefennek röviden elmondani­A kura megkezdése napján az alkoholt, dohányzást, hust, husievest, fűszeres és zsíros ételek élvezetét egyszerre el­hagytam. Hangsúlyozom, hogy semmiféle le­ölt állati terméket magamhoz nem veszek, hanem naponta kétszer, délben és este étkezem és pedig: gyümölcsökből, alma, körte, szőlő, őszibarack, dió, mogyoró, dinnye, I kajszinbarack, geszteny re, datolya, i málna, füge, narancs, aszalt és préselt összes déli gyümöfcsök és befőttek kenyérrel. Továbbá nyers­tej, vaj, friss sajt, friss turó, tojás csirátfanitva és higan rantva és méz kenyérrel. Főzelékekből: a fő­zelékek mindég olaj vagy vajjal főz­DIADAL MOZGÓ Január 18-14-én, szerda-csütörtök 5, 7 és 9 órakor Blasko Ibanez világhírű regénye: A csábító círce (Circe the Enchantress.) Elragadóan bűbájos sujet egy félvilági nő életéből 7 felvonásban. — 30 legújabb divatkreáció! — 3 uj tánc! Grandiózus és a kedélyekre ható raestermü. — Főszerepben: mAE MÜRRAY Kisérő műsor: Örökké várok rád szinmü 6 felv. JONi JÖN: Rin-Tin-Tin: iz őserdők réme! ve, spenót, sóska, zöldbab, zöldbor­só, káposzta, petrezselyem, para­dicsom, karfiol, sárgarépa, kelká­poszta, lencse, "krumpli, karalábé stb-, továbbá tejbe rizs, tejbe köles­kása és száraz sülttészta. A főzelékféléket csak átmenetileg használtam, pár hét után áttértem teljesen a helyesebb és egyedüli egészséges étrendre, a nyers kosztra, mely áll: nyerstej, vaj, friss sajt, friss turó, méz, finom olaj és 1"gyü­mölcsökből kenyérrel­Emellett az étkezés mellett na­ponta reggel 15—20 percig torná­szom, naponta minden reggel hi­deg vízben lemosom lehető.eg az egész testem .reggelenként 20—30 perces sétát végzek, futássaf felvált­va, napsütéses időben 20—30 per­ces kúrát veszek, ha tehetem, min­dennap légfürdőzöm 20—30 per­cig. Hetenként egyszer langyos víz­ben fürdöm, állandóan nyitott ab­lak mellett alszom családommal együtt . Ezek Bicsérdy tanainak a főbb vonásai, melyeket követve, 8—10 hét után súlyos bajom­ból teljesen kigyógyultam, megegészségesedtem és megerősöd­tem s azóta a legjobb egészségnek örvendek­Még meg kell említenem, hogy minden héten 24, vagy 36 óráig kop ialok: ugy érzem, hogy hetenként egy napi koplalás az emésztőszer­veknek javára válik, a gyomor ki­tisztul és a természetes étvágy, az egészség annáf jobb- Hogy ezek mi­ként következnek be, arról nem beszélek, az irva van a Bicsérdy könyvében . Ezt a kúrát és étkezési módot minden szenvedő felebarátomnak nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom és aki szereti a legdrágább kincsét: az egészségét és életét — és akinek nagyobb a lelki ereje, mint a test­nek mérgező kívánságai, rossz szokásai, az legyen bátran és nyu­godtan bicsérdista, mert nem azért élünk, hogy együnk, hanem helyesen cselekedve azért eszünk, hogy éljünk. — Az időközi tápmegvonás mérték­fetes nyerskosztos életmódnak egyik eredménye a szellemi regenerálódás. A másik a jó egészség, — kitűnő közérzet —•, ameiy valósággal élet­re hivja az idealizmust, ambíció­kat, munkakedvet, felébreszti az emberben a hit, remény és szeretet érzéseit. Itt emiitjük meg, hogy Csender György információja szerint Debre­cenben körülbelül 200 híve van a bicsérdfzmusnak A debreceni bicsérdistáknak az a szándékuk, hogy legközelebb va­lamelyik nyilvános helyen összejö­vetelt rendezzenek és egy asztaltár­saságot alapítsanak, mély hivatva lenne a bicsérd izmus tanait hir­detni. Szobor az ismeretlen cserkésznek. Az amerikai cserkész szövetség­ben felmerült az a gondolat, hogy Londonban szobrot emeltet annak áz ismeretlen cserkésznek, akinek napi jótétté eredményezte a cserké­szet létrejöttét az Egyesült Allamok­üan. Ennek az egyszerű jótettnek' a története jellemző és hallhatatlan. Sok évvel ezelőtt egy idegen amerikai London utcarengetegében kétségbe esve állott egy utcasarkon, midőn egy fiu, aki észnevette ké­kényelmetlen helyzetét, hozzálépett köszönt és megszólította : — Nem lehetnék valamiben a se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom