Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-12 / 8. szám

1926. janrár 12. J^ftÍKrtDÉK 3 tette volna. ' Kimerült akkor minden a negy­vennyolcasok és a hatvanhetesek céltalan, áldatlan küzdelmében. De jött a földrengés, jött a vi­lágháború. Lángoló hazaszeretettel, önfeláldozó kötelességtudással ro­hantak halálba a magyar föld né­pének milliói, tanúságot téve Isten, ember előtt, hogy méltók dicső őseinkhez, méltók a jövő nagy feladatainak megoldására. £s elnémult a guny, el a leki­csinylés. Csonka-Magyarország nagynevű bölcs vezére, Gróf Bethlen István azt mondotta, hogv a földművelő nép az a szikla szilárd alap, melyre a jövő Magyarországot épiteni akarja. A gúnyolódó, a lekicsinylő hang egyszerre átváltozott mézes-mázos szónoklattá, egyszerre dicső lett ne­kik a( lenézett kisgazda, a semmibe vett földmivelő. Kedves já ilyen Uraim ! Hatalma­sok és gazdagok ! Ne csak jelszó le­gyen, ne csak kortes beszéd e di­csőítés. Siessenek, nagyon siessenek a hatalmasok hatalmukkal és jó bánásmódjukkal, a gazdagok pén­zükkel támogatni a lelkészek, a jegyzők, a tanítók önzetlen munká­ját, mert csak akkor és addig marad ínég a hatalom, a gazdaság, amikor és ameddig az öntudatra ébredt ma­gyar földművelő nép lelkében, szel­lemében, testében erős és munká­jának gyümölcsét látva, megelége­dett. Tisztelt Olvasóim ! Ezért a célért küzdöttem, áldoztam mindég, e cél elérésére indítom a kis lapot is. A lap hasábjain az ismeretter­jeszétsnek, a nép felvilágosításának kulturális szempontjait érezzük meg s az értékes munkatársak egész sora áll a lap zászlaját magasan lobog­tató uj vezér mögé. A »Szabolcs Népen első számának megjelenése alkalmából KáUay And­rás főszerkesztő vendégül látta a »Nyirvidék« szerkesztőségét és az uj lapot figyelmetkeltő technikai si­kerrel előállító Jóba-nyomda mun­kásait. A szerkesztőség nevében Téger Béla, a Nyirvidék munkatár­sa, a kiadóhivatal nevében Weisz Manó igazgató, a munkásság élén Schmidt Mihály mettőr üdvözölte a lapot és főszerkesztőjét, Kállay Andrást, aki a munkatársak, a mun­kásság, a magyar földműves társa­dalom iránt érzett lelkes szeretet­tel válaszolt. Rogoz Ferenc szedő gyönyörű baritonján szebbnél-szebb magyar nóták zendültek, búsongó és derűs magyar dalok, melyeknek szeretete ott parázslik minden ma­gyar munkás szive mélyén s ame­lyeknek jelentőségét Kállay András megkapó szavakban méltatta. — Szabolcs vezér földjén uj zászlót bontott Kállay András és ez a zászló győzelemre fog jutni, mert az igazság, a nemzeti ér­zés, a tiszta demokrácia zászlaja. & kir. törvényszék tanácsainak nj beosztása az 1926. évre. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Dr. Zelenka ajos királyi kúriai biró, a törvényszék elnöke most tette közzé a királyi törvényszék ügybeosztását az 1926- évre. Pelgárj felebbezési tanács Elnökök: Tóth Pál és Kosinszky Károly tanácselnökök. Bírák Aba­házy József, Szekeres Ferenc, Pulszky Mihály, Simonidesz Ká­roly, Horváth Sándor, Dr- Foltin Endre és dr- tolcsvai Bónis Fe­renc "királyi törvényszéki bírák- — Jegyzők: dr. Siposs Sándor és dr. Hoffmann László titkárok- Polgári egyes birák: Dr. Szarka Sándor, Sándor Lajos, dr- Ragó József és dr. Görömbey Gusztáv tanácselnö­kök és birák. \ Büntető ügyszak: Fellebbezési és vádlanács: Elnö­kök: dr. Zelenka Lajos larályi tör­vényszéki elnök és Szalontay György tanácselnök- Tanácstagok: Binden József, dr. Kovácsy Fe­renc, Horváth Sándor és Marina Győző kir. törvényszéki birák. — Jegyzők: dr. Móré József, dr. Paksy István, dr. Kiss Ernő és dr. Olek­csák János törvényszéki jegyzők­Főtárgyalás! elnökök: Brenner Mihály es Horváth Dezső tszéki ta­nácselnökök. Tanácstagok: Dr. Szirmay Lajos, dr. Stróbei Alajos és dr. Rácz István tszéki birák. — Jegyzők: dr. Bagdy János, dr. Er­délyi Gábor, dr. Farkas Aladár és dr." Kertész Jenő tvszéki jegyzők. Büntető egyes birák: Horváth De­zső és dr. Kelemen Gábor tszéki birák. Jegyzők: Dr. Budaházy László és dr. ölbey Béla törvény­széki jegyzők- Jövedéki ügyeket intézi: dr. Kovácsy Ferenc tszéki biró s jegyző: dr. Sennovitz Kál­mán tszéki jegyző- — Rögtönitélő biróság. Elnök: Dr. Zelenka La­jos törvényszéki elnök. Tanácsta­gok: Dr. Binden József, dr. Ko­vácsy Ferenc, dr. Horváth Sánuor és dr. Marina Győző törvényszéki birák- Jegyző: Pr. Hoffmann László törvényszéki titkár. — Birtokren­dező birák: Dr- Szarka Sándor és dr. Pilászy Emil törvényszéki ta­nácselnökök. A hl bizományi ügye­ket intézi: Tóth Pál törvényszéki tanácselnök. Vizsgálóbirák: Dr. Binder József tanácselnök, dr. Pulszky Mihály törvényszéki biró­Jegyző: dr. Kósa Báarna törvény­széki jegyző. Az elnöki és birói le­téteket, valamint a bűnjelek kiuta­lását intézik: dr. Siposs Sándor és dr. Hoffmann László önálló műkö­dési körref felruházott titkárok. Windischgraetz Lajos herceg két hónap előtt a csehszlovák állampolgárságért folyamodott. Bécsbői jelentik: A kisántánt lapjai a magyar kalandorok frank­hamisítását mindenáron irredenta jellegűnek akarják feltüntetni, ho­lott már most is megállapítható, hogy szélső iobbgldah puccsisták bűntényéről van szó. Hogy a frankhamisitóknak meny­nyire nincsen közösségük semmi­féle tisztességes magyar törekvés­hez, azt igazolja ma nyert érde­kes értesülésünk. Eszerint a frankhamisitó banda feje, Windischgraetz Lajos herceg mintegy két hónap előtt kérvényt intézett a prágai kormányhoz és ebben magyarságát teljesen megta­gadva, a csehszlovák állampol­gárságért folyamodott. Windiscgraetz Lajos herceg kérvé­nyében utalt arra, hogy az ő csa­lád ia sohasem volt magyar, nagy­apja vezére volt a magyar szabad­ságharcot leverő osztrák császári hadseregnek és az ő családja tulaj­donképen ugy került Magyaror­szágra, hogy a császár őseinek nagy birtokot adományozott Ma­gyarország területén. Ez a memorandum, amelyet a csehszlovák kormány érde­mileg még nem intézett el, jelenleg vagy a prágai belügymi­nisztériumban, vagy a pozsonyi teljhatalmú minisztériumban fek­szik. Hétfőn Világszenzáció! Kedden (*) Téli permetezés a gyümöl­csösben biztos eredményt hoz. — Permetező anyagok Dendrin, Enda stb.) Hoffmann üzletében kaphatók. 5 Boccaccio éjszakái! Fejezetek a Dekameronból 8 felv. Werner Krauss „A bá­natos utcából", Btrnhardt Goetke „A hindusiremlékból", Lionel Barrymore „Cassanova Londonban", Albert Stein­rüclc „Egy maganyos sir" főszereplőivel Kísérő műsor : FIX es FOX legújabb burleszkje 2 felvonásban. Debreceni műszaki vállalat aquisi ör nmököt keres. Ajánlatok eddigi működés és fizetési igény megjelölésével „Mü szaki" jeligére e lap kiadóhivatalába kéretnek. 184 1 Szerdán! Szenzáció! Csakl napig! A vörös hercegnő! Rejtelmes történet 2 részben 12 felvonásban I. rész: A kastély halottja. II. rész: A sátán mestere INENDKÉT RÉSZ EGYSZERRE! Előadások kesdete: 5, 7 és 9 órakor. Érdekesnek tartjuk Windisch­graetz kérvényét ismertetni most, amikor a herceg és védője a frank, hamisítást hazafias köntösbe akar­ja bujtatni. Albertina Ferrari el­mondja, hogyan tannlt meg hegedülni. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Bessenyei Kör január 14-iki hangversenye iránt igen nagy az érdeklődés. A hangversenyen tud­valevőleg Albertina Ferrari, a vi­lághírű hegedümüvésznő lép föl, aki a «Nyirvidék» fővárosi mun­katársának a következőket mondot­ta el arról, hogyan tanult meg he­gedülni: ' — Hatéves koromban kaptam az első hegedűt. Sokat erőszakoskod­tam érte, mert édesanyám minden­áron zongoraművésznőt akart be­lőlem nevelni. Tanultam is zongo­rázni, de sehogy sem volt kedvem­re. Komoly hegedütanulmányaimat Triesztben kezdtem meg, mert ott laktunk és csak amikor láttam és éreztem, hogy a sorsom a hegedű­vel van összekapvcsolva, mentem .Milanóba, hogy stúdiumaimat ott folytassam. Már koncerteztem is, de a bensőmben valami ugy súgta, hogy nem az a művészet fénye, amit adok és ezért jöttem a kom­mün után Budapestre Hubayhoz. ö meghallgatott és kézbevett. — Helyre kellett hoznia, amit Olaszor­szágban mulasztottak velem- Hihe­tetlen jósággal és még nagyobb türelemmel foglalkozott velem- — a drága jó Hubay mester és neki köszönhetem, hogy amikor .1923­márciusában egy akadémiai koncer­ten Budapesten először hegedül­tem a nagy nyilvánosság előtt, az ünnepeltetés és elismerés gyönyö­rűségében részesülhettem. Emlék­szem jól. A koncerten Hubay mes­ter dirigált és boldogság borzon­gása futott végig rajtam, amikor já­tékom után az első taps felvihar­zott a teremben. Azután Ábrányi Emillel játszottam egyszer a Nép­operában és olyan érzésekkel hagytam el Budapestet, mintha ide tartoznék. Nyissátok meg szive­teket. Lelki szemeink előtt elvonul a háború, az azt követő őszirózsás hazaárulás s a még rettenetesebb emlékű kommunizmus. Milyen fertő. A politikai élet milyen szeny­nye, alja került hatalomra s vé­gül e csőcselék uralkodott azok fe­lett ,kik a hazának legerősebb pil­léreit képezték mindég — a mun­kásság felett. Lelküket igyekezett ez az átkozott emlékű s csak egy őrült elméjében megszülethető gondolat megmételyezni­De elmultak ezek a szomorú idők is. Az ország konszolidálódott, tár­sadalmi, politikai, munkás érdeke­ket védő egyesületek alakulnak, me fyek már mind előírás szerint mű­ködnek jóváhagyott alapszabályok­kal. A munkások védelmére meg­alakul a szociáldemokrata párt és ugyanezen szellemben vezetett egy­letek. A munkás száján húzgálják a mézes madzagot, Ígérnek mindent, ami a munkást a párton belül megtartja s akit iíyformán érdekei kötnek meg a szociáldemokrata pártban­JONNEi A HUSZÁROK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom