Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-10 / 7. szám

1926. január 9. JÍYÜÖflDÉE S Lecsillapodni! A frankhamisítás országos szenzációvá, sőt az ellenséges sajtó révén európai skandalummá dagasztott ügye oly távol áll a politikumtól, mint amennyire egyéb közönséges bűncselekménynek nem lehet köze a politikához. Ha mégis a sötét bűneset olyan színezetet nyer, annak egyfelől a Magyarország ellen áskálódó prágai hírforrás, mely rágalmakat szór világgá, másfelől a hazai publikum szenzációéhsége és túlfűtött fantáziája a2 oka. Minden áron politikumot keresnek, mert szomorú jelensége belső életünknek Ma gyarországon,.hogy akadnak pártirányzatok és frakciók, amelyek politikailag kamatozható tőkét akarnak kovácsolni mindenből, hasonlókép ahhoz a kisantantbeli hazugsággyárhoz, amely minden eszközt megragad, hogy a nemzetközi közvéleményt félrevezesse, elhitetvén vele, hogy Magyarországon szabad bűnözés van, hogy Magyarországon nem a törvények ereje uralkodik, hogy Magyarországon nincs jogrend, nanem van irredenta, mely félrebillent gondolatvílágu fantaszták által hazafiasnak vélt célok érdekében képes közönséges bűncselekményre is vetemedni. Ez a beállítás,' mely erkölcsi tekintélyünket ássa alá s egyetlen törekvéseként a magyar*állam becsületének és tekintélyének lerontását akarja sikerre vinni, nagyban táplálódik a magyar közönség ama részének vak lármájából könynyelmü hiszékenységéből és rémhírterjesztéséből, mely nem eléggé fegyelmezett ahhoz, hogy mindenkor szem előtt tartsa a nemzeti Decsület paraincsoló érdekeit. Megbotránkozással kell látnunk, hogy nemcsak á közönségben, hanem a sajtónak bizonyos oldalain is olyannyira ízléstelen és végzetes eltévelyedés észlelhető a mértéktartás tekintetében, hogy valóban nem csodálkozhatunk, ha még a legnagyobb jelentőségű mozzanatok után is ujabb és ujabb meglepetésre vár az emberek túlfűtött képzelődő tehetsége. így születnek a (koholmányok, állam, nemzet! és kormánytekintélyt rontó tényhamisitások, ahelyett, hogy fegyelmezett méltósággal és higgadtsággal vennék tudomásul azokat a kérlelhetetlen szigorral foganatosított törvényes intézkedéseket, amellyel _ a tisztogatás folyik s a nemzeti társadalomból kigyomlálódik a hazafiasság ürügyével leplezett bün és haszonlesés. Hivatkoznunk kell a komoly világsajtó és az európai közvéleményt valóhan irányító néhány nagy politikai orgánum tisztánlátására, hogy ne menjünk tovább, a bécsi Neue Freié Presse legutóbbi vezércikkére, mely nyíltan kimondja, hogy nem szabad az efféle közönséges bűncselekményt túlértékelni és belevegyiteni oly momentumokat, mely a tekintély csődjéhez vezethet. "A magyar nemzetnek büszkesége és jövőjének biztositéka az a Bethlen István gróf, aki hazája gazdasági egyensúlyának megteremtése után az ország erkölcsi létjogát és életképességét teremti újjá tisztító munkájával, mely melléktekinteteket nem ismer és amelynek keresztülvitelétől és sikerétől függ az egész ország fejlődése és haladása. Egy idegen lapnak kell felismernie azt, amit oly kevéssé ismernek fel a szenzációkergetők és fantasztikus hirhordók itthon, tisztelet annak a nagyobb kivételnek, mely példás nyugalommal és méltóságteljes tudatossággal áll szilárdan a kormányzat elhatározása mögött. Ezekben az órákban kell a nemzetnek megmutatnia fokozottan fegyelmezettségét, mert az a fegyelem menti meg tekintélyünket a megtévelyedettek bűnös könnyelműségéből háramló európai szégyentől. Január végén megkapják felemelt illetményüket a nyíregyházi rokkantak. A hadiözvegyeknek január végéig kérniök kell az özvegyi illetményt, különben nem kapják meg. Nyíregyháza, január 9. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A népjóléti miniszter rendelete alapján felszólítást kaptak a hadiözvegyek, jelentsék be a városházán Rajtik Miklós tanácsnoknál, hogy igényt tartanak-e továbbra is az özvegyi illetményre. A hadiözvegyek közül azok, akik nem jelentkeznek, elvesztik jogukat az illetményre, akik jelentkeznek, azoknak vagyoni helyzetét újból felülvizsgálják és ha megállapítást nyer, hogy társadalmi állásukhoz képest megfelelő keresetük van, nem kaphatnak tovább segélyt. Az igénymegállapitás három évre szól. A rokkantak január végén Nyíregyházán is megkapják azt a felemelt illetményt, amely a miniszlteri rendelet érteimében részükre jár. A rokkan tik uj járuléka tekintetében a következő változások vannak : A tiszti állományhoz tartozó katonai személyek részére a 25 százalékos rokkantaknál az évi járulékot, amely 228 ezer koronát tett ki, ideiglenesen tovább is meghág) iák. Az ötven százalékos rokkantaknál az évi 1,400,000 kororonás segélyt 2 millió 400 ezer koronára emelték fel, ugy hogy ezúttal egy ötven százalékos rokkant katonatiszt havi 200 ezer korona rokkantsegélyt fog kapni. — A 75 százalékos rokkantak évi négy millió 800 ezer koronás segélyét már száz százalékkal emelték ugy, hogy évi segélyük 9 millió 600.000 korona lesz, azaz havi 800 ezer korona. A száz százalékos hadirokkant eddig évi ÍZ millió segélyét per dig 200 százalékkal emelték fel J V/-'.KODruNK az UfÁíMZAiOKTOU azaz ezentúl évi 36 millió segélyt fog kapni, ami havonta három millió koronának felel meg. Az altisztek közül azok, akik önálló mezőgazdák voltak, vagy iparosok és leereskedők, az 50 százalékos rokkantaknál az 1,080.000 koronás segélyt 1,800,000 koronára emelték fel. Ezentúl havi 150 ezer koronát fognak kapni. A 75 százalékos rokkantak évi 3,500,000 koronás segélyét 7,200,000 koronára emelték. Ebben a csoportban a havi segély 600 ezer korona. A száz százaléko.s rokkantnál az eddigi 9 milliót 18 millióra emelték. A havi segély 1,500,000 korona lett. A közlegények részére a 25 százalékos rokkantak továbbra is évi144 ezer koronát fognak kapni. — Az 50 százalékos rokkantak évi 72 ezer koronás segélyét 1,200,000 koronára emelték, ami havi 100,000 koronának felel meg. A 75 százalékos rokkantak segélye ezentúl 4,800,000 korona lesz, az eddigi 2 millió 400 ezer koronával szemben. A száz százalékos rokkantak segélye pedig az évi 6 millió koronás segélyről 12 millió koronára emeltetett fel, mely havonta egy millió koronát tesz ki. A tiszti özvegyek havi segélye 200 ezer korona, az altiszti özvegyeké 120 ezer korona, a legény" ségieké 60 ezer korona lesz. Régi dolgok. Közli: Qál István. Az első szőllőtetepitések Nyiregy' házán. A nyíregyházi telepesek korán felismerték a nyiri homok értékét a bortermelésre s azért már a letelepedés első éveiben szorgalmazták az engedélyt a szőllőtelepitésekre, de csak 1775-ben nyertek meg azt Trsztyánszky Márton és Simcsik Mátyás birák buzgó utánjárására, bár akkor is «külőmb-külömb-féle akadályok és reflexiók adták elő magukat). Az erre vonatkozó szerződés így hangzik: Oróf Károlyi Antal és gróf cserneki Dessewffy Sámuel adjuk < lékezetibe valakiknek illik, hogy jö vének mi előnkben mint jurisdictonans földes urak eleiben az nyíregyházi birák s elöljárók alázatos instantiájok által a végett tudniillik, hogy az Nyíregyháza határunkban engednénk szőllőplántálásra való egy különös darab földet. Ahhozképest kéréseket Uri Székünk által törvényesen megvizsgáltatván, jóllehet külömbféle akadályok és reflexiók adták elő magokat, mindazáltal tekintetbe vévén ide csoportosan való jöveteleket, hogy ann?l is inkább két kézi munkával élő regény portio fizető jöJurisdictionátusaink mind követsége adózására, mind pedig a földesúri censusnak s más egyéb Dátióknak kipótlására alkalmatosabbakká tétethessenek, az alább megirt conditiok ^Krint szőllő plántálásra nékiek engedelem adódott. Ugy mint: ' 1. Mivel ezen és körül lévő határokban az földnek minémüsége homokos és fövényes légyen, könynyebb munkával, mint más helyekben s hegyekben a szől lőnek plántálása megeshetik, ezen okból valaki szolét fog építeni, a dato praesentium hat esztendőkig semminémü kilenceddel vagy mis adózással nem fog terheltetni. Szabadosan mustját vagy borát minden hir vagy adózás nélkül akarhova vitetheti. Eltelvén ellenben az hat esztendőbéli szabadság, minden gazda maga terméséből minden kilencedik akónak vagyis csebernek egyikét az jurisdictionans földesurak számára jó tiszta mustul, az hol pedig az akó vagy cseber számból ki nem telnék e kilenced, azon történetben itce számra ugy, hogy minden akó vagy cseber szaz itcére számláltatván a szerint minden kilencedik itcét tartozik kiadni. Ha pedig valaki borának vagy mustjának számát eltagadná és az akózás előtt másuva elrejtené, szőllőjének elvesztésével fog büntettetni. Nem különben 2. Amennyiben ezen helységnek hasonfele az ecsedi várhoz való appertinentia légyen és ahoz tartozó helységek nem az méltóságos ' dieoesánus püspök eő excellentiá- \ jának, hanem azon Ecsed vára * földes urának a királyi dézmát ] szoktak administrálni, ezen hely- • ség is mai napig oda praestálta, \ amint arról való helység contrac- ' tussá bizonyítja, következendőké- j pen az újonnan plantálandó szőllö termésének feléből jurisdictionans ( földes ur méltóságos gróf Károlyi j ház részire, hasonlóképen a királyi désmát vagy természetben vagy más dátiákban köteleztetnek kiadni. 3. Minden szőlősgazda maga szőlőjének termését hordóstul uj esztendő napig distrahálhatja (hanemha maga számára kévánna tartani), vagy pedig az földes uraságnak avagy annak árendásának korcsma folytatására illendő áron tartozik áltaíadni. 4. Így elkészülvén az plantálandó szőlőskert, sem törvényből, sem mostani urbárium értelméből fél esztendeig való kántorbéli korcsmáitatást az helység maga számára nem fog praetendálni és ha praetendálna is, semmi uton s módon az három holnapi kántoron kivül nékiek nem engedtetett s nem is engedtetik, ha ámbár az mostan publieált urbárium jövendőben az egész országban modificálni találtatna is, azon történetben sem engedtetik úgyis az 2. punctum szerint az jurisdictionans földes uraság illendő áron be fogja venni. 5. Valamint már fel vagyon árkolva az plantálandó szőlőkertnek helye, azontúl nem lészen szabad terjeszteni uraság engedelme nélkül sub gravi animadversione, avagy kerítésének büntetésül való lemhuzásával. Költ Nyíregyházán, Junius havának 20. napján 1775. esztendőben. Ictae Sedis Duális Praeses Jo9ephus Zsinati m. p. Coram me Ladislav Bonis de Tolcsva j. Cottus de Zabolcs Ord. Í

udlium m. p. Coram me Franc. Csákányi ejusdem J. Cottus Ord. Jurassore m. p. Bár a földesuralat az engedély megadására főleg az indította, hogy a telepeseket mindenféle adózásra aalkalmatosabbakká* tehessék és a szerződésben feltüntetett feltételek elég kemények voltak, aaszenvedőfo dolgos kezei mégis haladéktalanul hozzáláttak ármunkához, nagy darab földet telepítettek be és a «nviri vinkót» csakhamar ismertté tetfék megye-, sőt országszerte. Jdvő héten JÖNNEK A HUSZÁROK az Apollóba j