Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-05 / 3. szám

Nemtelen fegyverek. A magyar sajtót napok óta élén­ken foglalkoztatja az a nagyará­nyú frankhamisítás, amelyről a holland rendőrség értesítése utján nyertünk először tudomást. Közön­séges bűncselekményről van szó_j amelynek némi pikantériát legfel­jebb "az ad, hogíy a tettesfe<k a társa­dalom jobt> rétegeiből kerültek ki­Megtévedtek, pénzt hamisítottak, hogy magáncélra, vagy önkiagya­Iásu egyéb célokra, az nekünk tel­jesen közömbös. Bünt követtek el s ha a biróság tisztába jön a vizs­gálat során a bűntény minden .mo­tívumával, a törvények teljes szigo­rával fogja őket büntetni­Ami elszomorító és visszataszí­tó ebben a bűnügyben, az nem ma­ga a bankóhamisitás puszta ténye, hiszen nemcsak magyaremberek, de minden fajta náció hitványabbjai^ is megpróbálkoznak a pénzszerzés­nek ezzel a könnyű módjával. Visz­szataszitó ellenben az a beállítás, amelyet ennek az esetnek a magyar sajtó egy része ad- Kihasználva azt a tényt, hogy a három főbünös az­előtt összeköttetésben állott a fajvédőkkel, illetőleg hogy a faj­védő csoport politikai nézeteit val­lották magukénak, az ő piszkos cselekedetük során olyan gyanúsí­tásokkal próbálja bemocskolni egy vele ellentétes irányú politikai moz­gajmat, amelyeket a józan és becsü­letes ízlésnek vissza kell utasítani. Mert ki biztosithat bárkit is arról, hogy egy bizonyos személy, aki meggyőződéssel hisz és vall vala­mit, későbbi gyönge pillanatában nem tér-e a bűn útjára? Vagy kJ biztosithat arról, hogy ügyes szin­lelő bizonyos mellékcélok elérése érdekében nem játszik-e megtévesz­tő szerepet, amelynek hamissága épen csaK akkor tünheük ki, ami­•kor már azt a bűncselekményt el­követte, aminek érdekében álarcot hordott? Hová vezetne £z a mód­szer, amely egyesületeket, politi­kai alakulásokat, illetőleg azoknak erkölcsi értékét azok szerint a cse­lekedetek szerint ítélné meg, ame­lyeket egyes tagjai elkövetnék s amelyeket az illető alakulat egyálta­lán nem helyesel, sőt amint ezt talán hangsúlyozni sem kell — nem 1 is bir tudomással róluk. Az erköl­csi rendnek mily megzavarására vfe­zetne az ilyen rosszakaratú megíté­lés, amely a megvetés és rágalom nyilait szórná tiszteletreméltó esz­mékre, csak azért, mert akadtak olyanok, akik ezt az eszmét magu­kénak hazudták önző célok kedvé­ért vagy esetleg őszinte hivei voltak s később megtévedtek­A mai kor romlott gondolkozása, a világnézetek kíméletlen harca, a létért való küzdelem súlyossága te­hetik csak érthetővé ezt a szomorú jelenséget, amely közönséges bűn­ügy nyomán próbái hitelvesztetté és lehetetlenné tenni egy irányza­tot, amelynek politikai értékéről vi­tatkozni nem akarunk, de hogy két­ségtelenül meggyőződéses és be­csületes harcosai vannak, az vi­tán felül áll- A magyar közéletből kell, hogy eltűnjenek ezek a szo­morú jelenségek,'kell, hogy vissza­álljon a régi rend, amikor az egyén felelt egyéni bűneiért és senki sem próbált a bűnösön át sarat szórni azokra az egyesületekre, amelyek­nek esetleg tagja volt. Sürgetjük, hogy ez a magasabb etikai szem­pont térjen vissza a magyar sajtó­ba az ilyen cselekedetek megítélé­sénél, mert ha ez a mai módszer tovább él és virágzik, a magyar közélet [ealfásításához nagyon sok- j ban hozzájárulhat. j Eckhardt Tibor antibolsevista előadása a Koronában. Nyíregyháza, január 4. (A Nyír­vidék tudósítójától.) Illusztris vendége volt szombaton Nyíregyházának- Eckhardt Ti­bor nemzetgyűlési képviselő jött el városunkba, hogy megnyissa azt az antibolsevista előadássorozatot, melyet Nyiregyházán az Ébredő Magyarok Egyesületének itteni fiók ja rendez. A szombaton délután fél hatkor tartott előadáson a Korona dísztermét zsúfolásig megtöltötte a közönség- Az egyház, a hadsereg (ésta polgári hatóságok reprezentán­sain kívül képviselve volt városunk minden társadalmi rétege­A minden politikától mentes, nagyhatású előadással kapcsolatos ünnepély lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti: Az ünnepséget Sztreska Miklós, az ÉME helybeli fiókjának elnöke nyitott ameg, meleg szavakkal üd­vözölvén az impozáns számban megjelent közönséget. Az ébredő magyarok sokat akarnak — mond­ja Sztreska megnyitó bészédében — de csak olyant, amivel a hazá­nak használnak és semmi olyant, amivel a hazának ártanának­Minden akarásuknak csúcsa a minden ellenségtől megtisztí­tott Nagymagyarország. A keresztény magyar nemzeti esz­me fanatikus harcosai, kik azt akar­ják, hogy a társadalom minden ré­tegének a kölcsönös boldogulási lehetősége biztosítva legyen- A krisztusi szocializmust hirdetik, melynek alapja a biblia, a krisztusi szeretet és megértés. A külső és belső ellenségek megcsinálhatták Triánont, de a keresztény magyar g nemzeti eszmét a romlatlan ma­gyar lelkekből semmi Triánon ki nem irthatja. A lelkes ovációban részesített megnyitó beszéd után Gervay Sa­rolta budapesti előadómüvésznő szavalata következett. A «Magyar miatyánk» című költeményt adta elő igazi művészt ihletettséggel, szépen zengő orgánummal, megra­gadó erővei. A közönség szűnni nem akaró tapssal honorálta a mű­vésznő gyönyörű szavalatát. Ezután következett az ünnepély tulajdonképeni programpontja, Eckhardt Tibor nemzetgyűlési kép­viselő nagyszabású bolsevista el­lenes előadása. Eckhardt a minden politikai vonatkozásoktól mentes, mélyhatásu fejtegetéseiben Orosz­országon, mint konkrét példán mu­tatta be, hogy a minden boldog­ságot hirdető szovjet uralom mi­ként juttathat a teljes végpusz­tulás szélére egy nemzetet. Elret­tentő statisztikai adatokkaf illusz­trálja a mezőgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek és kulturanak a 9 éves szovjeturalom alatt történő katasztrofálisan rohamos hanyat­lását és pusztulását. Oroszországban 1917. őszén kez­dődött a proletárdiktatúra, mely előtt a gazdagokat, azután a kö­í?épszotáIyt s végül a kisvagyonoso­kat fosztotta ki. E rendszernek más következménye természetesen nem lehetett, mint az 1920-ban kitört éhínség. A gazdasági "kommuniz­mus rendszere tehát már 3 év alatt megbukott s így azt el is tö­rölték. A föld tulajdonjoga tehát ismét visszaszállt az egyénekre, de nem azokra akié tulajdonképen yolt, "hanem azokra, akik azt a kommunimzmus alatt elrabolták. — Az orosz parasztnak nem adnak föl det, mint ahogy azt ígérték, csak földbérletet s azonkívül a felesle­gesnek minősített terményüket is elrekvirálják minden ellenszolgál­tatás nélkül. így a paraszt Oroszor­szágban csupán annyit termel, amennyire saját magának szüksége van- Ezek a körülmények idézték elő azt az állapotot, hogy Orosz­ország terménymennyisége ma csak 30 százaléka a békebeli Oroszor­szág terménymennyiségének. Pl. a gyapot csak 48 százaléka, a len 30 százaléka, a dohány 45 százaléka, a mezőgazdasági gépek 18 százalé­ka, a Jó 67 százaléka, a szatVasmar­ha 77 százaléka, -a sertés 26 száza­léka, a gyapjú 53 százaléka a béke­beli termés állománynak. Orosz­ország mezőgazdasága teljes leha­nyatlásának példáját szolgálja az a jelenség is, hogy amig 1913-ban 186 ezer aratógép és 1,700.000 eke fogyott ef, addig 1922-ben csak 5000 aratógépet és 9000 ekét vásá­roltak- Oroszországban minden ál­lamterhet a parasztnak kell viselni. Je!en!eg[a gyáripar és kereskedelem lem államosítva lévén, csak a gaz­dák adóznak. A kiadások rendkívül megszaporodtak, mert hiszen a vö­rös hadsereg 800,000.000 aranyko­ronávaf kerül többe, mint a volt DIADAL MOZGÓ Január hó 4-én és 5-én, hét'őn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel A nögyulölök! (Átok az asszonyokra!) — Filmjáték 6 felvonásban. Főszereplők: Irene Rich és Margueritte de la Motte. A parázna asszony (Az ördög fia.) A bün és megtérés regénye 7 felvonásban. A főszerepben: Mae Bush. cári hadsereg. A tisztviselők lét­száma háromszor annyi, mint bé­kében és minden 10-ik felnőtt em­berre jut 1—1 íítkosrendőr- Kül­földi propagandára évi egy mil­liárd aranykoronát költenek, vagyis többet, mint amennyi a régi ma­gyar állam egész évi "kiadása. A mezőgazdasági 'termények ára jó­val alatta van az iparcikkek árának. Míg a gazdasági cikkek ára alig egyharmada a békebeli árnak, ad­az iparcikkek ára 3 4-szeresére nőtt. Hasonlóan szomorú képet mu­lat a gyári ipar statisztikája is. — A jelenlegi össztermelés alig 26 szá­zaléka a békebelinek- Pl. a bá­nyászat 44 százaléka, a vas 9 szá­fcaléka, a só 49 százaléka, a vasipar 15 százaléka, a réz 8 százaléka, a gyapotipar 29 százaléka, a len 60 százaléka, a cukor 27 százaléka, a cipő 33 százaléka, a gyújtó 41 szá­zaléka, a békebeli termelésnek. E nagy hanyatlásnak az az oka, mert az állami üzemekben hiányzik az egyéni kezdeményezés. A munka lehanyatlásával együtt jár a pro­duktivitás csökkenése is'. M|a 2 va^y 3 ember végez annyi munkát, mint amennyit békében 1 ember vég­zett. Ilyenformán természetesen a közszükségleti cikkéknek az in­dexszáma is magasra ugrott- Amig nálunk ma az indexszám a béke­beli áraknak 135 százaléka arany­koronában, addig Oroszországban 248 százalék s emellett a munká­sok békebeli keresetűknek még a felét sem (47-3 százalék) kapják meg és napi 12 órát dolgoz­nak. A megélhetési viszonyok te­hát két és félszerte rosszabbak ma mint békében voltak­Az ipar hanyatlásával párhuzam­ban halad a kereskedelem csődje is. j Ez is állami monopolium alatt áll. j Az 1921-iki éhinség ugyan arra ; kényszeritette a szovjetkormányt, hogy megengedje a kereskedelem szabad felvételét, a magán kereske­delmet azonban oly adókkal és szi­gorú korlátozásokkal sújtja, hogy annak megélhetése szinte lehetetlen. Pl. 1923-ban 250,000 üzletet zá­ratott be a szovjet s mivel a rendelkezés végrehajtása nem ment simán, 15.000 kereskedőt inter­náltak. Az annyira hangoztatott közsza­badság is hazug jelszó. Pl. sajtó­szabadság van, de a szerkesztőket laz állam nevezi ki s az ujságpapiros állami monopólium alatt áll. Pró­báljon tehát valaki mást írni, mint amit a kormány parancsol. Gyű­lést csak hatóság hívhat össze. Az ítéletet a bíró a »forradalmi jog­érzék alatt hozza. Közegészség, erkölcs és kultúra tekintetében szintén csőd szélén áll Oroszország. A szovjet uralom óta 33 millió ember pusztult el külön böző epidémiákban. Iskolába csak a kommunista-párt gyermekei jár­hatnak, a többi gyermekek csak abban az esetben részesülnek is­koláztatásban, ha ezenkívül jut még számukra hely. 1922-ben 28,000 népkönyvtárt és házat zártak be. A lelki és testi prostitúció Oroszországban általános je­lenségévé vált. Előadása végén a III. internacio­nálé működésének ismertetésére tért át Eckhardt. Ez a szervezet az egész Földet behálózza, minden földré­szen és Oroszországban abba az elégedetlenségbe kapcsolódva bele, amelyik épen ott fennáll. Ez ellen minden igaz keresztény embernek küzdenie kell, mert ennek elhatal­masodása az egész nyugati keresz­tény kultura végét jelenti. Keddtől: TOffl MIX A GÁLÁNS BANDITA az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom