Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-31 / 25. szám

J^YiSUriDÉK 1926. január 31. SZÍNHÁZ. HETI MOSOR: Hétfő: Pántlika. Kedd -.Dolly. Kedd délután: Árvácska. Szerda: Alexandra. Prömier. Csütörtök: Alexandra. Péntek: Alexandra. Szombat: Alexandra. Vasárnap: Alexandra. Vasárnap délután : Postás Ka­tica­Hétfő :^Alexandta. A „Postás katica" reprize. Dénes Manci vendégjátéka. • Jólesik* néha egy-egy téli este ki­lopni magunkat az élet dübörgő káoszából, hogy a hangulat, az il­lúziók szárnyain, néhány órára a/ kacagás biborköntösét magunkra öltve szálljunk öröm-ujjongva, fe­ledve mindent, mesés álompaloták tavasz-ligetébe. Jólesik néha har­sogva kacagni, mert ez az egyedüli narkotikum, amely üdit, parázsló életet lehel és a feledés arany-po­fát hinti pazar kézzel gondterhes fejünkre. A tegnapi színházi est ilyen Jélek­felszabaditó, kacagó est volt. A «Postás Katica» sziporkázó humora kedves szentimentálizmusa zene­kompoziciójának parázs, meleg tó­nusu muzsikája, balzsamosan, for­rón simult a szivünkhöz és feled­hetetlen színházi élményben része­Sitetb A kellemes hangulat, amely az előadás egész menete alatt uralta a nézőteret, elsősorban Dénes Man­ci vonzó, száz színben tündöklői művészi egyéniségéből áradt, amely bizonysága a fiatal primadonna nagyrahivatottságának. Dénes Manci fényesen beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Vérbeli prima­donna, kinek már megjelenése i; frappirozza a közönséget, játéka pedig finoman illúzió keltő, ruti­nos, lüktető, telve aranyos bájjal, forró temperamentummal. Nagysi­kere kivételes művészi képességé­nek élő dokumentuma. Kellemes, rezgőn szárnyaló szopránja, behí­zelgő, közvetlen játékmodora, kon­statálhatjuk, már tegnap este meg- , hódítottak a kielégítő számban megjelent publikumot. A «Postás Katica» többi szerep­lői is mind lelkesülten, fokozott kedvvel játszottak és csak elisme­rés, dicséret hangján szólhatunk ró­luk. Zsolnay Manci, Málika szere­pében brillírozott. Tegnap este ké­pességének magaslatán állott. Min­den szavát, mozdulatát harsogó ne­vetés kisérte. Károlyi János, mint mindég, most is behízelgő, magá­val ragadó bonvivánti játékot pro­dukált. G. Székely René, alakítása telve volt, parázs", friss humorral. Lédeczi Antal patikus figurája sok nyíltszíni tapsot is, kapott. Lengyel Antal a cigány szerepében gro­teszk megjelenésével és komikai késségének csillogtatásával aratott sikert. De a többi szereplők Bilia^ try László, Medgyessy Erzsi, Kőröst sy Zoltán, Medgyessy József, Pa­jor Juci, Sebestyén, Rózsássy Ág­nes mind nagy mértékben járultak hozzá a darab kivételes sikeréhez. Gulyás Menyhért rendezése és Vi­rág Ikarmester dirigálása minden dicséretet megérdemel. (K- F. J.) A színházi iroda közleményei: Ma este lesz a Dénes Manci második vendégfellépése, mely al­kalommal a kiváló újpesti prima­donna ismét Zerkovitz-operettben az Árvácskában fogja tündököltet­ni ragyogó képességeit. Dénes Man­ci már első fellépésével belopa­kodott a nyíregyházi publikum szi­vébe és olyan forró síkért aratött smilycr re alig volt praecedens Nyíregyházán. Amint értesültünk, Dénes Mancit, tekintettel viharos sikerére és a rajongó szeretetre, mellyel a publikum fogadta, a di-­rekció azonnal le is szerződtette. Ma este tehát, mint nyíregyházi primadonna játszik már DeneS Manci az Árvácskában, melynek sze­reposztása a következő: Özv. Malák Józsefné, kereskedő — Q. Székely Renée Mici, a leánya —- HaTcZos Irén Sárika — Dénes Manci Pista, — Károlyi János Alajos — Kőrössy Zoltán Dr.-Veress, ügyvéd — Szabó István Péter bácsi — Lédeczy Antal Madmoiselle Betti — Rózsássy Ágnes Egyl kisasszony — Bányai René levevő — Cser József Egy hölgy — Kállay Bösk II. vevő — Pikó Éva Eg/ur — Pajor Zoltán Tiszttartó — Lengyel Antal Egy rendőr — Kun Emil * Szerdán este lesz a leghatalmai sabb sikert aratott operett-újdon­ságnak, az »Alexandrának« a prö­miere. Hatalmas sárga-fekete plakátok hirdetik már az «Alexandra» nyír­egyházi prömierét, amely oly nagy­sikerűnek ígérkezik, mint eddig egyetlen operett sem. Az -«Ale­xandras fölülmúlja a legszenzáci­ósabb operetteket is. A humor szi­porkázóbb, kacagtatóbb fényben sohasem tündökölt és mesés, for­dulatos jeleneteiből lebilincselő, lenyűgöző erővel tör elő száz pa­zar színben csillogó hangulat. Ezt aí világsikerű operettet, melyre m£g részletesebben is visszatérünk mindenkinek meg kell nézni és bi­zonyosak vagyunk benne, hogy a notórius színházkerülők lesznek az elsők, akik sietni fognak az «AIe­xandra» előadására a jegyet elő­vételben biztosítani, ami a rendkí­vüli érdeklődésre való tekintettel nagyton ajánlatos is. Hétfőn tárgyalja a nemzetgyűlés a házhaszon­bérrészesedés eltörlésére és az adóra vonatkozó javaslatokat. Budapest, január 30. M. T. 1. rádiójelentése. A nemzetgyűlés mai ülése iránt rendkivüli mértékben megcsap­pant az érdeklődés. Az egységes párti képviselők közül 15—20, az ellenzékiek közül mintegy 6—8 hallgatja az indemnitás vitájában Fábián Bélát. A folyosó is a teljes érdeklő­dés hiányáról tanúskodik, Politikai körökben ugy ítélik meg a helyzetet, hogy az indem­nitás vitája ma befejezést nyer. Ellenzéki informátorunk szerint az ellenzék nem fogja megakadá­lyozni az indemnitás mielőbbi el­fogadását s ezzel módot nyújt arra, hogy a februári lakbér­j negyedre esedékes kincstári ház­\ haszonbérrészesedés eltörléséről szóló törvényjavaslat és a többi adóreformra vonatkozó törvény­javaslat is már hétfő n letárgyal­ható legyen. A frankügyben kiküldött parla­menti vizsgálóbizottság ma dél­előtt 11 órakor ülést tartott, amelyen Zsitvay Tibor elnökölt. Megbízható helyen nvert infor­mációnk szerint a mai napon Prónay üyörgy báró miniszter­elnökségi államtitkárt hallgatja ki a bizottság. A mai ülésen fogják ismertetui ezenkívül a hágai rend­őrségen felvett vallamások jegyző­könyvét és Jankovics naplóját is. R nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, január 30­(A MTI- rádió jelentése.) A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 óra után nyitotta meg Szci­tovszky Béla elnök- Az indemni­tás vitájának eiső szónoka Fábián Béla volt­— Fábián: A frankhamisítás mi­att bizalmatlan a kormánnyal szem­ben. Nagy merénylet volt ez a | magyar gazdasági élettel szemben, mondja s a kormánynak vissza í kell szereznie azt a bizalmat, ame­! lyet emiatt elvesztettünk- Ne a politika legyen az irányadó a gaz­dasági életben, hanem a gazdasá­Vasárnap, január hó 31-én a színházban Délután 4 órakor A nagy nő utoljára, •••mros Este 8 órakor Nagy Kabaré Est Szenzációs számok. Ragyogó műsor. Kacagó este. Hétfőn, február 1-én Általános közkívánatra! Páutlzkci gi erők szabályozzák a politika irányát­Azt kívánja a kormánytól, hogy tiltsa el a köztisztviselőket a politizálástól. A javaslatot nem fogadja el. — Szilágyi Lajos : A tanácskozó képesség megállapítását kéri. Mivel a Ház nem tanácskozóképes, az el­nök egy negyedórára felfüggeszti az ülést. Egy negyedóra múlva kezd Szilágyi beszédébe. — Szilágyi : A frankhamisítás bűnügyére nem akar kitérni, mert bízik abban, hogy a kormány a leg­kíméletlenebb' módon igyekszik a bűnügyet kideríteni s bízik a par­lamenti bizottság munkájának ered­ményességében. Örvendetes jelen­Bégnek tartja, hogy a nemzetgyűlés egyetlenegy tagja sintís benne a bűnügyben, sőt pártkülönbség nél­kül elitélik az ügyet. Visszautasítja a külföldi sajtó azoni hireit, melyek a magyar nem­zet ügyévé akarják avatni a frank­hamisítási ügyet. A magyar nemze­tet a frankhamisítással vonatkozás­ba hozni nem lehet. Bizalommal (várja a bíróság Ítéletét. Megállapítja azonban, hogy a bünügy elkövetésére csak a jelenleg uralkodó, atmoszférában lehetett szövetkezni. Ez az atmoszféra azon­ban nem csupán a kormány politi­kája révén támadt, részes ebben ugy a nemzetgyűlés a maga egészében, imínt a sajtó is. A kormányt arra kéri, hogy a külföld közvéleményé­be igyekezzék beleplántálni annak igazsagát, hogy a frankhamisítás? .íigyhöz a magyar nemzetnek semmi köze sincs. Annak dacára, hogy az ellenzékhez tartozik, ebben a kér­désben'a kormány mögé áll. Sajnálatosnak tartja, hogy a frankügyi mellett egy sokkal fon­tosabb kérdésről, az árvizveszede­lemről elterelődött a közfigyelem — Hedry : Első a botrány ! Szilágyi: Preventív intézkedé­seket kell tenni, nehogy a katasz­trófa megismétlődhessék-. Az árviz két helyen pusztított ,úgymint a Sebes Körösnél, ahol a jégtorlasz és a Fekete és Fehér Körös vidé­kén, ahol az oláhok biinös kö­nyeimüsége idézte elő a katasztró­fát. . Ismerteti ezután a régi- magyar­országi vizmérőberendezéseket s megállapítja, hogy míg akkor 910 ilyen berendezés állott fenn, ma csak 80 vizmérőberendezésiink van­Rámutat Trianon tarthatatlanságá­ra, melv már csak a vízrendszer miatt is' igazságtalan- Apponyi til­takozó szavai tényleg ennél a kér­désnél a legmélyebb hatást keltettek s ennek alapján egv nemzetközi víz­rendészeti szervet is statuáltak Magyarország területére, azonban három év óta ez a szerv egy viz­méretezési rendszer alkotásánál többre nem is ment­A magyar és oláh delegátusok egv néhány alkalommal összeültek, azonban eredményt nem tudtak el­érni. Hogy az oláhokat milyen fe­lelősség ~ terheli, az kitűnik abból az intézkedésükből is. hogv a kis­jenői főjegyzőt elbocsátották állá­sából, mert kiderült, hogy az egész veszedelem idején nem tar­tózkodott otthon- De felelősség terheli az oláhokat azért is, mert a Kőrösök forrásvidékén kiirtották az erdőket, holott tudták, hogy ezzel katasztrófát idéznek elő- Vizimü­berendezésük pedig december fo­lyamán teljesen felmondta a szol­gálatot. Kéri a-kormányt, hogy követelje Ivissza a folyam és erdőszabályozás­nak egész Magyarország területére vonatkozó irányítási jogát. (Nagy ftapaés helyeslés a Ház minden ol­dalán.) Kifogásolja, hogy mig épvise­lők 125 millió koronát adtak az ár­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom