Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-29 / 23. szám

1926. január 29. j&txxum. küldtek a budapesti vegetáriusok cí­mére. Bicsérdy Béla, a Mester, — talán azért, mert senki sem lehet próféta a maga hazájában — ki­vándorolt Erdélyből és a regényes dunai szigeten, Ada Kálén telepe­dett le, hivei azonban annál na­gyobb hevülettel folytatják a harcot a bicsérdyzmus tanaiért, amelyek nem egyszerű növényevést hirdet­nek, hanem valami komplikált kop­lalást, ami szerintük az emberi szer­vezetből kiválasztja mindazt, mi rossz. Ezek a fanatikus hívek ujab­ban szaklapot is adnak ki Petrcw zsényben és a lap ezt a büszke cimet viseli: «Bicsérdyzmus». Ez a lap legújabb számában a növény­jfevőKhöz ési koplalókhoz egyáltalán nem illő harciassággal megrója dr. Dayke Andrást, hogy nem ismeri a bicsérdyzmus lényegét, ha azt egyszerűen erdélyi vegetárius moz­galomnak mondja. «De majd ki­nyilik a szeme» — biztatja a bi­csérdysta lap a budapesti felolva­sót, akinek egyébként ezt üzeni: «Bicsérdy Béla a mindentudás) mestere Ghandi is, mint Niezsche, földkupac Bicsérdy Bélához, a tudós negyóriáshoz képest. Külön­ben is Ghandi — folytatja a bi­csérdysta lap, — aki különböző nemzeti mozgalmak vizére evezett s tudatlansága tetteiből is kiütkö­zik, nem jöhet számításba a mester mellett. Egyelőre ezek a szavak fellengőseknek mutatkoznak: de az idő majd bizonyít. (*) A Dame legújabb száma meg érkezett, kapható az Ujságboltban­Napgép, öntött ház és tíz évig működő villa­mos battéria problémáján dolgozik Edison es közben lehangoltan ismeri be, hogy kénytelen naponta 5—6 órát aludni öregségére Newyork, január 28. Thomas Alva Edison, a feltalá­lók «great old man»-je 79. évé­ben is a legtöbbet dolgozó ameri­kaiak közé tartozik. Energiájához, életkörülményeihez és különös egyéniségéhez valóságos legendák fűződnek. Civilizációnk csodáinak csaknem a fele az ő nevéhez kap­csolódik. Washingtonban a sza­badalmi hivatal több mint 1000 találmányt irt a nevére és az em­beri haladásnak szimbolikus szob­rához történelmibb karaktert alig­ha lehetne találni Edisonnál. Min dolgozik'ez a csodálatos em­ber még mindig, mit tartogat a I világ számára? A kérdés joggal j tarthat milliók érdeklődésére szá- < mot. Sáajnos, Edison e tekintetben j szűkszavú és a «Popular Science Monthív > cimü, a tudományt nép­szerűsítő newyorki havi folyóirat munkatársa előtt, akit karácsony előtt fogadott, lakonikusan igv te­lelt: — Várjon; még nem fogtam meg a halat! Az újságíró azonban nem azért volt ujságiró, hogy megelégedjen ezzel a kitérő válaszszal. Forszí­rozta a kérdést és Edison végre elárulta, hogy ezidőszerint a fo­nográfon és az autóbattériákon dol­gozik. A fonográfot automatikus lemezkészitővel akarja felszerelni, az autóbattériák élettartamát pedig két év helyett tiz évre reméli ki­nyújtani, ami Amerikában évente több mint száz millió dollár meg­takarítást jelentene.' Ez a két probléma azonban nem foglalja le kizárólagosan Edison figyelmét. Az ősz feltaláló évek óta dolgozik egy napgépen. Arra a kérdésre, mik a nap su­garaiból való közvetlen energia­gerjesztés kilátásai, igy felelt: — A napgép ideje akkor fog elérkezni amikor a fűtőanyagok ára rendkívül megnövekszik. — Es mi van az öntött házzal, Mr. Edison? Praktikus kísérlet ez. — Feltétlenül. Néhány óra alatt ki lehet egy házat önteni ezzel az eljárással. Sajnos, ennek a talál­mánynak kereskedelmi géniusza még nem született meg. Tudni kell ugyanis, hogy Edi­son öntött vaslemezekből olyan tö­kéletes házmodelt készített, amely­nek segítségével felül beöntött ce­menttel, egyetlen müvelettel, tel-' jesen kész házat lehet készíteni. So­káig ez a találmány volt Edison kedvence. Nem akart érte egy centet sem. A világ munkásainak szánta aján­dék gyanánt. — Milyen találmányokra van a világnak legfőképen szüksége? — A világnak nincs szüksége uj találmányokra addig, amig az általános intellektus; odáig nem fej­lődik, hogy ki tudjuk használni azokat, amik megvannak. — Fejlődött-e az emberiség men­talitása az utóbbi évszázadok alatt? — Igen. A tisztességes, ember­séges és magas intelligenciájú em­berek száma minden országban nö­vekszik. Ez a civilizáció fokmé­rője. Van-e remény arra, hogy az em­beriség eljut egy olyan korba, ami­kor megszűnik a robot? Az önműködő gépek lehetőségei­nek nincsen határa. Az ember mindig keyesebbet és kevesebbet fog dolgozni. Ezekben lehet összegezni Edison legutóbbi kijelentéseinek lényegét. Évente egyszer-kétszer szokott megszólalni a nagy feltaláló, de mondanivalóira ilyenkor az egész világ felfigyel. Most egy'szomorú beismerés hú­zódott keresztül Edison szavain, Évtizedeken keresztül propagandát csinált az alvás ellen, nem aludt többet naponta négy-öt óránál, a harcban azonban a természet ma­radt győztes s Edison lehangoltan vallotta most be, hogy öreg fővel, szégyenszemre öt-hat órát kell na­ponta aludnia... géptechnikai problémák a mezőgazdaságban. Irta: Mauritz Ottó. II. A krumplifőzés után meg aka­rok még emlékezni az b) Etető és ilató vályúkról. A7. előbb emiitett Szabolcsi minta gazda az elmúlt évben lemezből hajlított etető vályúkat rendelt ná­lam és csodálkozott, hogy azok gyártását nagyban nem folytatom. Megszívleltem a dolgot és minden­kinek ajánlottam^ ily vályúk beszer­zését, mert: a) az eleség gazdaságos etetését biztosit iák; b) nincsenek holt sarkok, ahová a jószág (sertés) nem tud oda férni és ahol ennek következtében az eledel savanyodik és favályuknál azonkívül ezeknek gyors rothadá­sát idézi elő. Készítenek ugyan vá­lyúkat betonból és vasbetonból is, ezek azonban nehezek és csakis mint helyhez kötött vályúk alkal­mazhatók, mig ellenben a vasvá­lyuk könnyen szállíthatók és töré­sük is ki van zárva. Aki ily vas­vályukat egyszer használt, az azok­tól sohasem tér el. Mint egy borsodmegyei jónevü és forgalmas gazdasági gépgyár volt mühelyfőnöke, tudom, hogy ott aránytalanul több etető és itató vályút készítettünk, mint itt Sza­bolcsban. Aki olcsón akar vályú­hoz jutni, annak felajánlom díj­mentesen gépgyáram lemezhaj litó lyukasztó gépjet is a téli hónapok­éban. A gazdasági gépész a többi munkát otthon rendes kovácsszer­számmal is elvégezheti. c) Traktorok. A traktorokról a legtöbb gazda­ságnak jelenleg meg van a kiala­kult véleménye: «Egy szükséges rossz, nagy fenntartási költséggel, amelyet azonban az okszerű gaz­daság nem nélkülözhet-® Vannak majdnem -jó és kevésbé jó trakktorok, de egész jó még nincsen. A traktorok legnagyobb hibája hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek, — béresek — intelligen­ciája a gépek fordulatszámához ha­sonlítva csak körülbelül 250—300 percenként. Vigasztaló azonban, hogy 20 évvel ezelőtt még csak 120—140 fordulatnvi volt az em-» litett intelligencia. (Akkor t. i. vagy nem járt még sok cseléd iskolába, vagy pedig 130 elemista gyereke Volt a 18 éves tanítónőnek a meg­lé\ 'ö 60 iskolai ülőhelyre.) Gyakorlatból tudom, hogy a cséplőmotorok elterjedésének ide­jében szabvány szerint az első év­ben igen sok üzemzavar volt, a harmadik évben már dicsekedett a. gazda, hogy, most már jó a motor­ja, pedig csak a kezelésben volt a legnagyobb baj-. A harma'dik cséplésnél már ismerte a gazda a gépet. A magyar nép természetes intel­ligenciájának tulajdonitható, hogy itt gyorsabban szoktak hozzá a lai­kus emberek a motorok kezeléséhez, mint pl. Németországban. (Igaz, a magyar ember természetes esze felér 5 steyeréval, vagy 10 bajoré­val, a nevelés azonban az utóbbiak­nál nagyon is pótolja a hiányt.) A traktoroknál is megtanuljuk majd idővel, hogv csakis az előirt olajat szabad használni, a traktort nem szabad tul terhelni és német mintára traktorőrséget kell szer­vezni, amely abból áll, hogy kör­zetenként egy-egy szakember ál­landóan felülvizsgálja a traktort, még pedig átlag havonta egyszer. A német traktorőrség szervezetét más, alkalommal fogom, ismertetni. Ahol több traktor van, ott érdemes egy jó szakembert alkalmazni, aki a gé­peket üzem közben gyakrabban el­lenőrzi. Az bizonyos, hogy ma trak­tort bérszántásra és hitelbe venni nagyon reszkírozott vállalkozás, ki­vétel az, ha jó cséplésre is van kilátás, azonkívül jó szakember is az illető. Egv nagy- gazdaságnál viszont feltétlenül kell egy trak­tor, mert ha a munkákat idejében el nem végezzük, ugv igen nag}- ] kára lehet a gazdaságnak, azon- • kivül a földet időközönként taná- " csos mélyen felszántani. A trak­tor tehát csak tartalék legyen, ha a rendes igák nem győzik a szán­tást. A traktorszerkezetek egy pár éven belül véglegesen ki fognak alakulni, az emberek is hozzászok­nak a gyorsjáratú motorok kezelé­séhez, a tulajdonos pedig ahhoz, hogy nemcsak törés esetén nézéssé meg a gépeket szakértővel. A vas­munkásokban meglévő nagy túl­termelés több tanult vasmunkást fog a gazdaságok rendelkezésére bo­csátani, bár Színtani csak gazda­ságokban nevelkedett emberek fog­nak. Ezt különben már régebben egy zempléni uradalom főintézője is megállapítottá, hogy gőzeke szán­táshoz is a legjobbak a gazda- . Ságokban nevelkedett és levizsgázd tátott emberek. Az u. n. «városi tipus» sohasem fog egy életen ke­resztül szántani­A motortípusok két ossztályba sorozhatók: (. a) olcsó traktor, amely azon­ban sok fentartási költséggel jár. Előnyös akkor, ha hitelre vásárolt génről van szó és nagy kamatot kell fizetni. b) drága traktor, amely precízen van kiidolgozva és a kopásnak ki­tett részeket nem kell teljesen újí­tani, hanem hengerhüvelyek és csaphüvelyek cserélhetők." Ily mo­tor fenntartási költsége ^sokkal ki­sebb és a motor olcsón javítható. Előnyös akkor, ha olcsó kamat mellett hitelre vagy pedig kész­pénzért vásároljuk. Az egyes motortipusról a Né­metországban megállapított kísér­leti adatokat alkalommal közölni fogom, ugyancsak a német rendsze­rű traktorőrség szervezetét is. ~ r Mauritz Ottó. SUHANESZ bútorcsarnoka február hó 5 tői a Kállai utca 4. szám alá nyert áthelyezést, hol a legizlésesebb kivitelű kárpitos és miibutorok nagy választékban kaphatók. SUHANESZ LAJOS, bútorgyáros. Telfon: 319. 433.? •awanna innyon sorsjáték e heti húzásának eredménye: 2390. sz. nyert egy selyem nyakKendöt, átvehető Irányi Sándor divatáruházában. 2657. és 2192. sz. nyert 1 em­lékkönyvet és 1 doboz le­vélpapírt, átvehető DeutSCh Izidor könyvkereskedésében. 3890. sz. nyert 1 vasalót,; átve­hető Fieiner Lajos vaskeres kedésíben. 3 37. sz. nyárt 4 méter mosó delént, átvehető Klein Ár­min és Tsa rífösüzletében. 3161. sz. nyert 1 francia par­fűmkazettát, átvehető Lengyel Lásaló és Tsa Divina illatszer tárában. Fenti cégek továbbra is ingyen adják a sorsjegyeket vevőiknek. 418-5 ÜGYVÉD URAK FIGYELMÉBE! Kényszeregyezségi táblázatos kimutatás kapható a Jóba-nyomdában Nyíregyházán Széchenyi-ut 9, szám. Telefon szám: 139.

Next

/
Oldalképek
Tartalom