Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-24 / 19. szám

1926. január 3. JSTYÍRSÍIDÉE 5 BANAN-BEHOZATALI BRTEÍEFÖN:182-851 sági háziiparok, mint a seprőkészítés,, kosárfonás, stb. Ebbe a csoportba tartoznak azok a női kézimunkák, főképen hímzések, melyeket bizonyos vidékeken évek hoszszu sora óta kifejlődött, anyárólleányra szálló szokások alapján a női lakosság legszélesebb körei végeznek a háziipar keretei között. Ilyenek pl. a mezőkövesdi matyóhimzések. Ezeknél a munkáknál a a háziipar keretei csak akkor szűnnek meg, ha valaki a szolgálatviszony bárminő formáját létesítve, nyersanyag nyújtásával, esetleg anélkül is végeztet másokkal háziipari munkát, abból a célból, hogy azt vállalata utján értékesítse. Az ilyen képen gyakorolt vállalkozás a konkrét körülményekhez képest ipar illetőleg kereskedés gyakorlásának minősül. Könnyen megkülönböztethető a háziipar az otthonmunkától is, amennyiben a háziiparos önálló, tehát munkaereje felett szabadon rendelkezik, mig az otthonmunkát végző szolgálati viszonyban áll, mint bármely más alkalmazott, azzal az eltéréssel, hogy nem a munkaadó üzlethelyén dolgozik. Vidéki iparosságunk egy része ipara mellett mezőgazdasággal is foglalkozik s abban az időszakban amikor iparában kevesebb a munka, mezőgazdasági munkát végezJ Ez a körülmény, ha az ipari munka netán egyfolytában huzamosabb időn, esetleg az évnek nagyobb részén át szünetel is, nem lehet ok arra, hogy az ilyen iparosok háziiparosokka minősíttessenek. Erről abban az eset ben sem lehet szó, ha az iparosnak ipara egymagában megélhetését nem is biztosítja, mert egyfelől az iparok természete kizárja azt, hogy azokat háziiparrá lehessen minősíteni, másfelől a falusi kézmüiparosok között általában eléggé gyakori, hogy iparuk mellett mezőgazdasággal is foglalkoznak. Mindössze néhány iparnál fordul elő, hogy azt a rendes iparosok mellett kifejezetten háziiparszerüen is gyakorolják. Igy egyes vidékeken a takácsságot akiknek más a főfoglalkozásuk, ellenben ősszel és( télen mellékfoglalkozásképen vállalkoznak arra,; hogy a falu népe által házukhoz vitt anyagot a falu igényeinek megfelelő kezdetleges formában feldolgozhassák. Idegen munkaerőt az ilyen háziiparosok nem alkalmazhatnak a feldolgozás céljából anyagot nem vásárolhatnak és eladás céljából árut nem készíthetnek. A papucskészitésnél, melyet egyes vidékeken háziiparszerüen űznek „a háziiparszerüség jellemzője az, hogy a papucskészitést mellékfoglalkozásképen űzik olyképen, hogy az illetők főfoglalkozása sem ipar, hogy idegen munkaerőt nem alkalmaznak és hogy papucsnál a női kézimunka jut külön érvényre anynyira, hogy az ilyen készítmény külsőleg is többnyire teljesen elüt az ipari, illetőleg gyári készítményektől. A kereskedelemügyi miniszter felhívta a kereskedelmi és iparka- j zatra vonatkozólag, amely a házimarákat, hogy az? előforduló egyéb I iparszerüséget a rendes íparszerüháziipari foglalkozások minősítése ' ségtől elválasztja, tegyen javaslatot tekintetében, illetőleg azon határo- I a minisztériumnak. A nyíregyházi építőiparosok türelmetlenül várják az nj közmunkákat. A rendőrség, törvényszék, tanitóképzőintézet felépitése van soron. alig történjék valami- Pedig ennek a városnak is törekednie kell arra, hogy mire a kisebb lakások is felszabadulnak, tehát 1927- tavaszára itt is enyhüljön a lakásínség. — Ha már nem szándékozik a város több kislakást építeni, egész tekintélye latbavetésevel, összeköttetéseinek felhasználásával oda kellene hatnia, hogy tavasszal meginduljon azoknak a középületeknek építése, amelyek a város szorosan vett érdekein kivül szolgálni fogják a lakáskérdés enyhítését is. Ilyen építési munkálatok: a rendőrségi palota felépitése, a kir. törvényszék uj emeletének felépitése, és a kir. állami tanitóképző intézet épületének végre-valahára megvalósítása- Mi jól tudjuk, hogy ezeknek az épületeknek a felépitesét városi és állami érdekek egyaránt sürgeük és az építőmunkások figyelemmel várják, hogy ezeknek az érdekeknek sürgetésére, mikor indul meg végre az építőmunka ebben a városbanNyíregyháza, január 23- A Nyírvidék tudósítójátólA nyíregyházi építőiparosok türelmetlenül várják a közmunkák megindítását- Minthogy a magánépitkezések egyelőre csak kisebb mértékben indulnak meg, az építőiparosok aggodalommal néznek a tavasz elé és minden bizalmuk abban összpontosul, hogy Nyíregyházán is meg fog indulni a közmunkáknak Nyíregyházára eső része. Munkatársunk beszélgetett az egyik hangadó épitőmunkással ,aki a következőket mondotta: A pénzügyi palota építkezése befejeződött s mi várva-várjuk, hogy Nyíregyházán más téren is megindítsák az építkezéseket- Lehetetlen, hogy mig más városok erejük megfeszítésével igyekeznek biztosítani a munkásság foglalkoztatását és az építkezések terén is tekintélyes öszszegeket fektetnek közmunkákba, Nyíregyházán ebben az irányban Gasenko gróf oceanoplánja. Az orosz mérnök szenzációs találmánya, amely rendkívül meggyorsítja a tengeri közlekedést. Lyon, /anuár 2$. (A »Nyirvidék« alkalmi tudósítójától.) Ha nem túlzottak azok a hírek, amelyek a francia sajtóban látnak napvilágot Gasenko mérnök találmányáról, akkor nemsokára olyan tengeri jármű birtokába jut az emberiség, amely hamarosan forradalmi változást fog előidézni a közlekedésben. Gasenko gróf

f aki Lyontól északra a Saóne egyik kis szigetén rendezkedett be és már hónapok óta teljes visszavonultság ban dolgozik, nemsokára nyilvánosan is bemutatja készülékét. Gasenko gróf, aki orosz eredetű és nagyon képzett mérnök, rendkívül mozgalmas, változatos karriert futott be. A háború után az ukrán köztársaság képviseletében különböző diplomáciai megbízásokat látott el Svájcban és Romániában. Később azonban kilépett a diplomáciai szolgálatból és minden idejét, tehetségét annak a problémának szentelte, amely már évek óta foglalkoztatja. Gasenko problémája körülbelül igy fogalmazható meg : Konstruálható-e olyan tengeri jármű, amely a lehető legrövidebb idő alatt át tudja hidalni a kontinenseket elválasztó legnagyobb távolságokat is ? Már első kísérletei is oly biztatóak voltak, hogy a francia aeronautikai intézmények anyagi és erkölcsi támogatással melléje álltak. Remetei visszavonultságban végzett kísérletei tökéletes sikerrel jártak és ha hinni lehet a francia lapok előzetes jelentéseinek néhány' napon belül az apparátus végleg elkészül egy lyoni konstruktor műhelyében. Gasenko gróf aztán haladéktalanul nagy tengeri útra indul, hogy készüléke értékét a gyakorlatban bebizonyítsa. Ha a Gasenko-féle jármű csakugyan beváltja a hozzája fűzött reményeket, akkor uj korszak kezdődik a tengeri közlekedésben. Gasenko készüléke egészen uj és eredeti modell, nem hasonlít sem a hidroplánokhoz, sem a motoros csónakokhoz. A hidroplánrendszerre csak annyiban emlékeztet, hogy vannak szárnyfedelei és el van látva légcsavarral is. A legtöbb különbség a hidroplán és a Gasenko-készülék közt abban mutatkozik, hogy az orosz mérnök találmánya csaknem állandóan a vízfelületen mozog s a viz ellenállását azzal győzi le, hogy éppen csak érinti a felületet, de a vizbe nem merül bele. Eddig a hullám verés volt a legnagyobb akadálya a vizén tovasikló készülékek sikerének. Gasenko a problémát ugy oldotta meg, hogy ,i i készüléke hullámr ót-hullámra ugrik és soha sem kerül a , mély hullámvölgybe.' Az orosz mérnököt készüléke megszerkesztésének bizonyos tengerfelületen élő rovarok — többek közt a »vízi csikok« — inspirálták. Ezek a rovarok nagy ugrásokkal mozognak és közben hosszú lábaikkal, az úgynevezett stabilizátorok kai tartják magukat a viz színén. < A Gasenko-készülék váza i kemény fából készült s "belsejében egy fülke van elhelyezve a kicsiny konyhával és gépházzal. A váz felső részén láthatók a Szárnyfedelek, alul pedig három-három olyan nyúlványa van, amelyek a tengeri rovarok izeit lábaira emlékeztetnek. A nyúlványok középütt csukIószerüen mozognak, a végükön pedig a helium-gázzal megtöltött úszókkal vannak felszerelve. Ezeknek a »lábaknak« az a rendeltetésük, hogy a készüléket állandóan a viz szine felett nyolcvan centiméter magasságban tartják. Ha a tenger erős mozgásban van, a készülék_ alól hirtelen eltünhetik a viz, azonban az elért nagy sebesség tovább viszi a készüléket egy következő hullámhegyig, ahol a vizet érintve, újra lendületet vehet. Ugrás közben a »lábak« függőlegesen lógnak a készülék oldalán és az előrehaladása tényleg feltűnően emlékeztet a tengeri rovarokra. Gasenko uj készülékének teljes hossza 13 méter, szélessége 1 méter 68 centiméter. Ha üres, súlya egy tonna. Nyugalmi helyzetében 8 centiméternyire merül a vizbe, motorja 180 lóerős és 160 kilométeres sebességet tud'elérni. Az orosz föltaláló a jövő hét végén a Rhone folyón lemegy a Berr-tóig s ott végzi utolsó kísérleteit, mielőtt kimerészkednék a tengerre. Gasenko azzal a tervvel foglalkozik, hogy Marseilleből négy étapban megy készülékével Rio de Janeiróba. Az első étap : Marseille—Oran; a második : Oran—Dukar ; a har madik: Dakar—Natal; végül a negyedik : Natal—Rio de Janeiro. Gasenkó meg van győződ n, hogy ezt a 10-000 kilorhétér utat amelyhez a hajóknak tizennyolc napra van szükségük egy hét alatt meg tudja tenni- Útitársul csak a farkaskutyáját szándékozik magával vinniA francia lapok szerint Gasenkot nemrégiben kellemetlen meglepetés érte- Az orosz mérnök magyar eredetű (?) műszaki rajzolója Olcsó leltári cipőárusítás a Hungária Cipőáruházban Nylrtgybáza, Zrinyi Ilona utca 5. Telefon: 195. Ószi ém téli idénvböl raktáron visszamaradt cipők bámulatos olcsó árban! HUipók iMaáltttott KA dtrjrt ,Wi»p«aei»c" 180 fcariMTák K VMághM BrM MTr*-T«n" 210 mm K "wmrX. S^y«rflár SSwK