Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-23 / 18. szám

1926. január 23. JSfsntHHlDÉ^ hasonló ünneplések között. És a Nagyasszony most virágos ravatalán, örök álom-világ kapuja előtt áll, hogy azon átlépve, az élet pazar kincsét, rózsás tavaszát glóriás mennyei fény csillogó sugárözönében álmodjH vissza. Ami bucsuszavunk csupán ennyi: Örök szeretet és fölemelő lelki-szép a visszaemlékezés reá. K. F J. A debreceni vizsgálóbíró letartóztatta Kupferstein— Nándor Ernőt. Hitelezési cs lás miatt ndu't meg az eljárás el en*. Debrecenből jelentik: Emlékezetes és nagy feltűnést is keltett a nyár folyamán az az eset, hogy egy dúsgazdagnak ( ismert birtokos és bérlő fizetési zavarokba jutott és kényszeregyezségi eljárást kért maga ellen- A birtokos Kupferstein — most már Nándor — Ernő volt, aki két és félmilliárd konona adóssággal lett fizetésképtelen. A kény szeregyezségi eljárás a nyíregyházi törvényszék előtt indult, mert Nándor Ernő szabolcsi birtokos. A kényszeregyezségi eljárás során a hitelezők kutatni kezdtek Nándor Ernő viszonyai és adósságcsinálásának körülményei után és ekkor olyan adatokat szereztek be, amelyből a hitelezési csalás tényálladékát vélték megállapítani és most már be is adták a feljelentést Nándor Ernő ellen hitelezési csalás címenA bünügy most Preineszberger Jenő dr. vizsgálóbíró előtt van, aki keddre idézte be Nándor Ernőt és atyját is, aki azonban orvosi bizonyítvánnyal igarolta, hogy beteg es igy nem jelent meg- Nándor Er- « gatása után elrendelte letartóztatánő azonban megjelent és őt aj sát, ami ellen Nándor Ernő felebvizsgálóbiró ki is hallgatta- Kihall- ' bezést jelentett beA városok külterületi lakosságának pallérozása. Irta : Szohor Pá!, Nyíregyháza r. t. város főjegyzője. III. fflegalaknl a Tiszántúli Husiparosok Szövetsége. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nagy napja lesz vasárnap a tiszántúli husiparosoknak, amennyiben ezen a napon alakul meg forma szerint is a szövetség a január 24-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a kereskedelmi és iparkamara disz- j termében megtartandó alakuló I nagy gyűlés keretébenEddig 15 vidéki város és Község , több mint száz taggal jelentette be részvételét a naggyülésen az előkészítő bizottság elnökének, dr. Szabó MihálynakMiután Debrecenből egymagában több mint 150 husiparos vesz részt a kongresszuson, a naggyülés valóban impozánsnak ÍgérkezikAz alakulö nagygyüléí programmja. 1. A vidéki vendégek és hatóságok üdvözlése. 2. Miért szükséges a Tiszántúli Husiparos Szövetség megalakítása? Előadja dr. Szabó Mihály. 3. Az alapszabálytervezet ismertetése, beszámolás az előkészítő bizottság munkájáról- Előadja dr. Csáthy Dezső ügyész. 4. Vidéki küldöttségek vezetőinek és a helybeli érdekképviseletek vezetőinek felszólalása. 5. A tisztikar és a bizottságok megalakítása- 6. A jövő évi husipari kongresszus helyének meghatározása- Indítványok- 7. A gyűlés berekesztése. A nagygyűlést déli 1 órakor 200 terítékes bankett követi a Sas-utcai Lókody-féle nagyvendéglőben. Értesülésünk szerint az alakuló gyűlésen Nyíregyházáról is sokan vesznek részt. A lelkek pallérozásával; tehát erőszakosan kell megindulni. A munka kezdete előtt tartsunk seregszemlét feladataink sorrendje felett. Nemzeti és kulturális célok vezetnek, melyek összefonódnak egy elválaszthatatlan egységbe: a magyar nép belső értékének emelésébe. Igy kapjuk keresetlenül is a pallérozás •egyes fejezeteit: 1. a magyar nyelv fejlesztését, 2. az analfabéták ellen indítandó háborút és 3. a népesség lelki Színvonalának általános emelését. Ez a há.rom rövid pont talán a legfontosabb és egyúttal a legnehezebb munka, mely a városokra vár s talán ez képezi'jövő boldogulásuknak fundamentumát is. Első feladatnak a magyar nyelv fejlesztését jelöltük meg. Itt nem lesz fontosabb teendő, hiszen az ország testéről gondosan lenyesték azokat a területeket, hol idegen nyelvű népesség is élt. Mégis négy városunk került előtérbe, ahol említésre méltó számbaín^ találunk külterületen élő idegen nyelvű állampolgárokat. Sopron az első 1563 lélekkel, mely a külterületi népesség 18.9 szazaiékát jelenü. Az egész Ivános német jellegű, ami> azonban koránt serr| jelent veszélyt a magyar állameszmére,' hiszen éppen ezek a németül beszélő magyarok tettek nyílt tanúságot hazaszeretetükről. Ki vonhatná kétségbe a «civitas fidelissima» lakóinak hűségét? A második helyen Békéscsabát találjuk 1966 lélekkel, mely a külterületi lakosság 14.9 százaléka. Ez a város tóti telepítés, akik a XVIII. szíázad első felében jöttek le az Alföldre Turócból, Árvából, Liptóból s a környező felvidéki vármegyékből. Hosszú küzdelmet kellett folytatniok földesuraikkal, üldözték tót nyelvükért, evangelikus vallásukért; nagy részben földmivelők (maradtak s a tanyákon helyezkedve el, megtartották ősi szokásaikat és nyelvüket. Még rajokat is bocsátottak ki magukból, mert 1753-ban ezek alapították meg a mai Nyíregyházát, ahol azonban a csak tótul beszélők száma már 0.4 százalékra csökkent le. Könnyen művelhető nép, jó magyar s csupán a vagyon megőrzéséten konzervatív. Pécs és Oyőr még az említésre méltó két városunk. Az előbbiben 10.2 százalék, az utóbbiban pedig 2.5 százalék idegen nyelvű lakos él a külterületen. Többi városainkban seholsem éri el az 1 Százalékot. A magyar nyelv fejlesztése körül ránk váró feladat nem gyors cselekvéseket kíván. Ezek a városi polgárok hűséges tagjai Szent István birodalmának s idegen nyelvük évszázados örökségképen maradt reájuk. Erőszakos megváltoztatása a tényleges állapotoknak igen elhibázott lépés volna, mert minden jel arra mutat, hogy önmaguktól baladnak napról-napra teljes eN magyarosodás felé. Hajtsuk végre szigorúan a beiskolázás törvényeit s amikor egy-két évtized múlva az öregebb korosztályok átadják helyüket a mai generációnak, legfeljebb már csak magyarul beszélő idegen anyanyelvüekkel és nem csupán idegen nyelven tudó külterületi lakosokkal fogunk találkozni a népszámlálási statisztika oszlopaiban. Ugyanilyen türelmet keli mutatni azokban az intézményekben is, ahol a német, vagy tót nyelv még szerepet kap. Igy a templomok idegen nyelvű istentiszteleteiben, polgári és' gazda egyletek előadásaiban stb. Ez a szelid türelem legyen a vezérelv mindaddig, amíg fokozatos haladást látunk a teljes magyarosodás felé. Erőszakhoz csakis akkor és csakis ott nyuljunk, ahol stagnálás, vagy visszafejlődés mutatkozik. A nagy munka második állomása az analfabéták ellen megindítandó háború. Itt ugyan a könnyebben hozzáférhető belterületi népesség között is nagy elmaradottság tapasztalható s a célszerűség párhuzamos munkát követel tőlünk mindkét rangú városi lakosság soraiban. A külterület nélküli Eger 6 éven felüli népességének 14.3 százaléka analfabéta, mely korántsem a legrikitóbb példa ugyan, de világos illusztrációja a belterületi állapotoknak. Az analfabéták két végletét Sopronban és Kiskunfélegyházán találjuk. Az előbbiben 3.9 százalék, DIáDAL WOZGO Január 22-23-24-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel Zoro HURU legújabb világattrakciója: Jkpmt»goni»i «lkirál|r hét felvonásos burleszk vígjáték. Ne kergess délibábot! dráma 7 felvonásban. — A First National attrakciója. Főszei'epbeni Coellen Moora Jön: A vihar és Az átmeneti férj Jön: dwm^j noi ezer K Wimpassing női hócipő 180 ezer K a Hungária csgiooruhazban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. sz. Telefon szám: 195. Hó és sárcipő javitásoxat elfogadunk

. az utóbbiban 33.5 százaléka a hat éven felüli népességnek. Nagyon tanulságos volna a például felsorakoztatott városok analfabétáit táblázatos kimutatásba foglalni a bel- és külterület megoszlása szerint — sajnos azonban, a központi statisztikai hivatal nem adta közre a külterületi lakosság korszerinti megoszlását s igy a 6 éven aluli gyermekeket nem,tudjuk pontosan elválasztani a már iskolaköteles népességtől. Igy csak kombinációkra vagyunk utalva, amelyek azonban mégis megbízható eredményt adnak. Nöhány nagyobb külterületi lakossal biró várost kiragadok példáink közül és ezzel igyekszem megvilágítani a városi és tanyai népesség viszonyát. Kiskunhalasnak van 12.439 belterületi és 13.649 külterületi lakosa, tehát 52.3 százaléka él a tanyákon. Ebből analfabéta a belterületen 3009, a külterületen pedig 5149 lélek (a 6 éverí alóliakkal együtt). A városi lakosságnak tehát 24.1 százaléka, a tanyainak pedig 37.7 százaléka nem ismeri a betűvetés mesterségét. Kecskemétnek van 35.577 belterületi és 37.532 külterületi lakosa, tehát 50.9 százaléka él a tanyákon. Ebből analfabéta a belterületen 9378, a külterületen pedig 15.220 lélek (a 6 éven alóliakkal együtt). A városi lakosságnak tehát 24.9 százaléka, a tanyainak pedig 40.5 százaléka él Írástudatlanul.) A harmadik legnagyobb külterülettel biró városunknak: Debrecennek van 53.121 belterületi és 50065 külterületi lakosa, tehát 48.5 százaléka a tanyákon. Ebből analfabéta a belterületen 9244, a külterületen pedig 14.218 lélek (a 6 éven alóliakkal együtt). A városi lakosságnak tehát 17.4 százaléka, a tanyainak pedig 28.3 százaléka analfabéta. Ezek a számadatok természetesen kellő értékükre szállitandók le annak figyelembevételével, hogy a tanyai lakosság között általánosságban nagyobb a gyermekek születési aránya. Ez azonban a külterület elmaradottságán és az elibénk táruló szomorú adatokra mit sem változtat. • A diagnózis, mellyel a betegség gyógyítására siethetünk, kétféle: a megelőzés rendszere, mely a beiskolázási törvény szigorú és lelkiismeretes végrehajtásán nyugszik s mely csak egy-két évtized múlva fogja éreztetni erőteljes hatását és a felnőttek oktatása. A mi tárgykörünkbe csak ez az utóbbi tartozik, mely hosszú, fáradságos és hálátlan munkát jelent. <