Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-21 / 16. szám

1926. január 21. Dr. Bencs Kálmán polgármester részvéte Blaha Lnjza halála alkalmából. Nyíregyháza, január 19. (A Nyirvldék tudósítójától.) Blaha^Lujza halála híre a legmélyebb gyász érzéseit ébreszti a szabolcsiak szivében is. A nemzet csalogánya Nyíregyházán is ragyogtatta' csodálatos művészetét és a* utóbbi években a városnak azt a meghívását, hogy a nyári hónapokat töltse a Sóstón, a Nagyasszony városunk iránt érzett szeretettel fogadta el. Halála alkalroából-Tjr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere városunk közönsége nevében a következő levelet intézte dr Blaha Sándor államtitkárhoz: ^Méltóságos Urain ! Mély^észvéttel és őszinte fájdalommal értesültünk, hogy nemzetünk büszkesége, a magyar nemzeti színművészet úttörője és megtestesítője, Blaha Lujza Nagyasszony hosszú szenvedés után elhunyt. Kérem Méltóságodat, fogadja e szomorú alkalomból Nyíregyháza város közönségének és tanácsának igaz szivból fakadó részvétét. Méltóságod gyászában és veszteségében mi is osztozunk, mert a Nagyasszony az egész nemzeté volt és elvesztése az egész szomorú nemzetet érte. Minket szabolcsiakat és nyíregyháziakat sok gyönyörű emlék fűz áldott emlékéhez, s úgy érezzük, hogy ezeket elviszi magával, és bánatos üresség marad a szivünkben, amit betölteni nem tudunk, csak körülfonjunk . hálánk mindig viruló virágjaival. A Sóstó öreg tölgyfái, melyek alatt a Nagyasszony pihent és visszagondolt drága életének sok szép emlékére, most lombjavesztetten állanak, az üde pázsitot, amelyen sétált, most hófehér hőlepel borítja és a kristályos hópelyhekről, amint az avart beboriiják, az jut eszünkbe, igy múlik el jóság, lelkiszépség és kérlelhetetlen halál és elmúlás megint elragadt tőlünk egy kincset, akinek fényében gyönyörködtünk és csak hálánk koszorúját küldhetjük már koporsójára. Kérem Méltóságodat, fogadja meleg szivünkből áradó részvétünket ! Nyíregyháza, 1926. január 19. Igaz tisztelője: Dr, Benc* K&lm&j m.bir. kormányfőtanácsos, polgármester. (*) A legolcsóbb és a legszebb fényképek, fényképnagyitások életnagyságig már 30 ezer koronától felfelé készülnek, 6 darab művész laphoz 1 darab 18X24-es fényképnagyitást ajándékba adok. Csépáuy műterem, Bessenyei-tér 7. jFítiKinDsis; A városok külterületi lakosságának pallérozása. Irta: Szohor Pál, Nyíregyháza r. t. város főjegyzője. I. Magyarországot és a magyar vá- \ rosokat önhibájukon kivüi érte az a ' nagy erkölcsi és gazdasági romlás, melybe a vesztett háború oktalan békeje sodort bennünket. Erkölcsi romlást mondok, mert a győztes államoknak nevezett külföld olyan vállvonogatással tekint le ránk, mint ahogyan semmibe se vesszük a gondnokság alá helyezett tékozló ugrándozásait. Hiába volt a háború előtti évtizedek nagy erőfeszítése, hiába a legendás magyar becsület a háború fegyveres zajában, hiába őszinte békeszándékunk, nekünk bünhődnünk kell az egész v ilág bűneiért. Ennek a letiportságnak szük esztendeiben olyan évszázados csillagok lobbantak fel, melyeknek fénye köré nem lehetett Trianonban határt szabni. Madách Petőfi, Jókai, Széchenyi, ha nem is megcsonkított hazát találtak maguk előtt ifjuságuk éveiben, de egy vezéreszmék nélkül tengődő társadalmat, melyet emberfeletti erővej kellett felrázni mesterséges álmából. A fennállásának századik évét ünneplő Magyar Tudományos Akadémia is innen alulról tört utat magának s ezzel ragyogó drágakövet helyezett tudományos életünk homlokára, mert egyedüli az egész világon, melyet nem uralkodók bőkezű adománya, vagy kormányok parancsszava keltett életre. Magyarország és a magyar városok az első vörös zászló, kitűzésével arra ébredtek, hogy elvesztették mindenüket. A békeszerződésnek nincs egyetlen szakasza, mely ne igy kezdődnék: «Magyarország lemond...», Magyarország elismeri a szövetséges és társult hatalmak azon jogát... Csak kötelességeink maradtak tehát. A szegény ember álmában arany kádakban vájkál és mosolyra fordult ajakkal ébred fel. A kopott dészkaágyhoz oda van támasztva ásója, szekercéje s a kényszeredett mosoly jéggé fagy arcán. Mi is felébredtünk egy mámoros éjszaka után, ahol a kockán elgurult mindenünk — és kezdhetjük elölről az életet. A nemzetépítő munka legfontosabb része a városokon nyugszik, azokon a vidéki gócpontokon, melyek magukba gyűjtikegyegy országrész szellemi és anyagi értékeit, hogy széleskörű tevékenységükkel az uj magyar kulturának világosságot gyújtsanak és behálózzák rendszeresen elszórt apró mécsek fényével az egész világot. Csonka-Magyarország területén megmaradt varosaink nép- és földrajzi okkokból közös jellemző vonásokkal birnak. A szélső vármegyékben elszórtan fekvő nemzetiségek — a magyarok millióival együtt — egyidőne leszakadtak az ország tesstéről s idebent színmagyar kultura maradt, melyet egy ezredév idomított hozzá búzatermő földeinkhez, a buja legelőkhöz, a Duna és Tisza smaragdzöld rétjeihez. A mai Magyarország lakossága tehát néprajzílag teljesen homogén, müveltsege, szokásai és erényei még a lebédiai folyók partján keletkezett, melyet a" honalapitást követő évszázadok alatt átalakított ugyan európai mintára, de a nyugati műveltség lángját belülről még mindég a régi magyar erények táplálják. Földrajzilag pedig közös jellemző vonást ad a megmaradt magyar városoknak sík fekvésük, melyet itt-ott tarkítanak csak szelíd nullámu domborulatok. Ez a sík termőföld a lakosság főfoglalkozásául a mezőgazdaságot jelöli ki, mely a falvakat teljesen uralja, városainkban pedig a foglalkozási statisztika jelentős tételét képezi. Amikor tehát a magyar műveltség kiszélesítését, a nemzet értelmi színvonalának emelését vesszük tervbe, mint egyedüli fegyverünket a világ közönye és a békeszerződéseknek acélból kovácsolt igája ellen — a szükreszoritott maradék hazában nem fogunk szüntelen népés földrajzi akaadályokra bukkanni mert ma itt mindenki magyar, igy él, gondolkozik és cselekszik. DIADAL MOZGÓ Január 20-21-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel A NAVIGÁTOR &vs>fgy: Bu»te»* ICseion a tengerfenéken és az emberevők között. — Burleszk világattrakció 8 felvonásban. Egy kurtizán regénye! (Cheaper to Marry.) Nagyvilági történet 7 felvonásban Főszereplők: Levis Stone, Conrad Nagel, Louise Fazenda JÖVŰME; ZORO-HUHU Minden város arra törekszik, hogy erősödjék lélekszámban, utcái rendezettek, külsőleg is csint, izlést és modern haladást kifejezőek legyenek, nyújthassa polgárainak az újkori hygiénia áldásait, tanintézeteiben nagy felkészültségű tanárok oktassák az ifjúságot s a polgárság minden taagja legalább annyira megvesse lábát a kultura birodaalmában, hogy ne legyen előtt ismeretlen az írás s a nyomtatott betűk országa. A magyar városok túlnyomóan nagy kiterjedésű területen fekszenek. Néhol az utolsó határmenti tanya nem egyszer napi járásföldre van a tanács tárgyalótermétől,'a nagy messzeség miatt nem látják meg bajait és nem veszik észre, hogy a kultura a vámsorom pókon kifelé már csak gyalogpostával közlekedik. A Duna-Tisza közén és a Tisza balpartján vannak városaink, melyeknek területe egy-egy kisebb vármegyével ér fel, igy pl. Debrecen 166.284, Kecskemét 163.237, Szeged 132.775, Hódmezővásárhely 132.258, Kiskunhaalas 112.198 kat. holddal. 50.000 kat. holdon felül még újra hét várossal találkozunk: Mezőtúr 71,281,Szentes 68.696, Karcag 67.223, Nagykőrös 66.811, Kiskunfélegyházaa 66.421, Békéscsaaha 57.375 és Hajdúböszörmény 56.778. E nagy területeken a lakosság — rendszerint foglalkozás szerint tagolva — szétszórva él s igy születik meg az őstermelés túlsúlya miatt (országos átlag 55.8 százalék) a városi kulturális törekvések legtöbb munkát igénylő és legjobban elhanyagolt tényezője: a külterületi népesség. Ha keresem a határvonalat, milyen az a legkisebb területű város, ahol már a külterületi népesség nem játszik jelentős szerepet — ugy ezt a pontot a 25.000 kat. holdbaan találom meg. S igy a már említett városokon kívül ujabbak is sorakoznak fel, melyben a külterületi lakosság pallérozása sok gondot fog okozni a nemzeti műveltség színvonalának emelésén munkáló tanács törekvéseinek. Ilyenek: Cegléd 49.963, Jászberény 48.030, Makó 46 713, Nyíregyháza 46.593, Gyula 32.946 és Szolnok 26.222 kat. holddal. Ezen a ponton alól — egy-két kivétellel — nem játszik többé szerepet a külterületi lakosság. Pl. Sopronban 22.516 k. hold, Székesfehérváron 20.838 k. h., Nagykanizsán 12.918 k. h., Sátoraljaújhelyen 12.438 k. h., Pécsett 12.279 k. h., Egerben 10.759 k. h , Győrött 9464 k. h., Miskolco i 928Ö k. h., Kaposváron 7325 k. h. és Szombathelyen 5254 k. h. Erzsébetfalvát, Kispestet és Újpestet a székesfővároshoz való közelségük miatt már nem is tartom szükségesnek felsorolni. Ezek között csak Székesfehérvár és Pécs képez kivételt, hol az előbbiben a lakosság 17.6 százaléka, az utóbbiban pedig 16.3 százaléka él a külterületen. Pécsett azonban a 7792 külterületi lélekszámból 3827 a bányatelepen lakik, akik más szabályok alá esnek, mint az őstermeléssel foglalkozó népesség. (*) Legkellemesebb téli szórakozást nyújtja az Ujságbolt Modern Kölcsönkönyvtára. Tagsági díj egy hónapra 21 ezer korona. MEGHÍVOM péntek, szombat, vasárnap, hétfő vagy kedd estére a színházba RANDEVÚRA NAGY