Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-20 / 15. szám

19 26. január 20. J^YÍISXQÉE ^eledt és magatelt elbizakodott­ságról, mely magában hordja az egyén — itt Oedipus — bűnét, bűnhődését s végül a tragikai megnyugvást. Sophokles Oedi­pus királya tehát nem sorstra­gédia, hanem egy ember hatal­mas jellemfestése s mint ilyen bármely úgynevezett modern drámával vagy társadalmi szin­müvel méltán felveheti a harcot s mint győztesnek fogjuk újra megkoszorúzni Sophokles örök­szép klasszikus fejét. Oh boldog Sophokles ki szép öreg kort értél 1 Oh boldog Sophokles, ki nem láttad honod pusztulását! S Te szabad görög nép, miért tértél le arról az útról, mely oly naggyá tett? Nem tudok szabadulni a gö­rög népben és a magyar nép­ben levő homolog 'tulajdonsá­goktól. Egy nemzet életében sem játszott a -költészet oly nagy szerepet, sehol sem hatott az oly mélyen a nép jellemére, mint a görögöknél s mégis el­pusztult. Mert megtagadta múlt­ját, megtagadta költőit és'meg­tagadta önmagát — hát el kel­lett pusztulnia! Ezen az uton megyünk mi is, de hiszem, hogy rövid idó'n belül a magyar szellem maga magára eszmél. De kell, hogy átérezze nagy­szerű multunk véres dicsőségét; vetélkednünk kell egymással ab­ban, hogy fenséges eló'djeink hez, úttörőinkhez nagy művé­szeinkhez és költó'inkhez min­denkor hűek és méltók legyünk. S ha a magyar ember csügged­ten vezért keres, aki újra be­vigye őt elveszett hazájába, hi­tébe, irodalmába, művészetébe, melynek utait már, sajnos, alig ismeri — nézzen fel a magyar égre s lássa meg a feje fölött szállongó Turul madarat; hall­gasson hivó szavára, az utat megmutatja; beleénekelte a mi Turul madarunk Vörösmarty szivébe: Az nem lehet, hogy annyi [szív Hiába onta vért . . . Bihari László. GIPSZ, stucator és alabástrom gyári raktár. '"'szappanfőző szóda legolcsóbban kapható Izsay Károly festéktizletébea, Luther-h. 6. sí. Tel.: 245. — Méhviasnkot vessek. Két kövér koca és tíz nagy malac históriája Se pénz, se malac. — A hűt­len sógornő és a sivító disznó Kiss József nagy barátja a ma­lacpecsenyének. Miután azonban la­kásán nem volt alkalmas helyej ma­lactartásra, nyolc darab malacát kosztba adta sógornőjének, Kiss Máriának, aki falun lakik. A malac­tartáshoz pénzt is adott, megl azon­kívül öccsét is behozatta a városba, hogy sógornőjét kárpótolja a mala­cok ellátásáért. Egyszóval csereüz­letet kötött, sógornője odaadta a férjét, a sógor pedig a malacokat. Azt mondják, hogy a malacoknak fényes dolguk volt Kiss Máriánál, legalább a férj állandóan azt han­goztatta, hogy «jobban élnek ezek a disznó malacok, mint én.tf'A ma­lacokból azután idővel kocák lettek. Karácsony lévén, Kiss József átrán­dult a tiszamenti faluba, hatot le­vágott belőlük, a hust és a zsirt magával vitte és a két legkisebb kocát visszahagyta sógornőjénél, hogy «tovább ápolja» őket. A két kocának időközben 11 malaca lett és a família immár napról-napra gyarapodott. Kiss József örömmá­morban úszott. A bő családi ál­jdás láttára a kocák és malacok jo­gos tulajdonosa ismét megjelent a sógornőnél, hogy a legszebb mala­cokat kiválogassa és nyárson meg­süsse. De nagy volt a meglepetése, amikor sógornője lakására érve, a lakást üresen találta. Az asszony eltűnt, a kocák sem röfögtek a disznóólban, a malacok sem siví­tottak az udvarban. — Hol vannak a disznók? — ordította kétségbeesetten. Erre a felszólításra nyomban je­lentkeztek a szomszédok. Az. egyik kárörvendve mesélte, hogy az asz­szony egy rövid félórával ezelőtt összecsomagolt és elutazott. Nosza, több se kellett Kiss> Józsi­nak. Azonnal kocsiba ült és a vas­útra hajtatott. Berohant a váróte­rembe, de az asszonynak se híre, se hamva. . Éppen vissza akart rohanni, ami­kor a várótermen keresztül halad­va, egy kosárból ismerős hang ütöt­te meg a fülét. — Röf, röf, röf — hangzott a kosárból, és a kosár mintha meg­mozdult volna egy kissé amelyéről. — Ez az én malacom — ordította Kiss Jóska diadalmasan. Megis­mert a drága; a kis aranyos uci puci! És ezzel már is rohant a kosár felé, felnyitotta a tetejét és kihúzta egyik malacát, amely szo­morúan pislogott feléje. Ebben a pillanatban a sógornője lépett a váróterembe. Amint meglát­ja a malacát ölelgető sógorát, meg­fordult és szökni akart, dé a sógor a nyomában termett és lefogta­— Hol vannak a disznainués ma­lacaim? — kérdezte kétségbeesetten az asszonytól. n>hh 1 ® Legjobb! Legszebb! Legolcsóbb! Hajduhadházi mészhomok tégla! Fagymentes, salétrommentes, épélü. Nyersfalazásra (Rohbau) kiválóan alkalmas. Megrendelés: Nyíregyházán, Doctor Ármill Dessewffy-tér9. A sógornő nem tagadhatott. Be­vallotta, hogy eladta az egész koca famíliát és a pénzen a Felvidékre akart utazni. Csak egy malacotj tar­tott meg emlékül, ezt át akarta csempészni a határon. A sógor rettenetes dühbe gurult és vadul forgatta a szemét.(A nagy ribillióra óriási csődület keletke­zett. Már-már elterjedt a hir, hogy frankhamisitókat lepleztek le­Voltak, akik tudni vélték, hogy a malac hasában 100.000 frank van elrejtve. Többen a malac hasának felvágását javasolták. Kiss Jóska fizonban nem áldozta fel a .malacát. Áz asszonyt a rendőrségre kisérte és feljelentést tett ellene lopás és sikkasztás miatt. Bűnügyről lévén szó, a rendőrség a sógornőt letartóztatta, Kiss Jó­zsef pedig végig járta mindazokat, akik megvették a disznókat és,mala­cokat és visszaváltotta a kövér jó­szágot. "Nem bizta őket idegen kézre. Inkább a sógornőjét áldozta fel, mintsem a malacait. 1 KÖZGAZDASÁG. | ^. —_ • - — - -- ... ÍL i Telefon szám: 132. 212-11 Telefon szám: 132. OBáS. I Termeljünk tebb takarmányrépát. A takarmányrépa az állatok téli'ta­karmányozásánál döntő szerepet játszik nemcsak azért, mert igen sok táplálóanyagot 'tartalmaz, ha­nem főleg magas víztartalma miatt amely a bélcsatorna működésére igen kedvezőleg hat s emiatt az az egyéb száraztakarmányt is job­ban kihasználja. Különösén kisgaz­dáink nem méltányolják eléggé a takarmányrépa ezen kitűnő tulaj­donságát s vagy egyáltalán nem, vagy csak kevés répát etetnek télen­A takarmányrépa bővebb etetése mellett nemcsak erőteljesebben fej­lődnek az állatok, de sokkalta bő­vebben is tejelnek, amelynek ered­ménye vagy a nagyobb pénzbevé­telbén vagy a szopós állatok gyor­sabb fejlődésében nyilvánul meg­Nem mondjuk, liogv több földetves sen be répával a kisgazda, mert erre a célra talán nem is áll több föld rendelkezésére, de művelje azt meg jól, szántsa mélyen, boronálja apróra, előzőleg pedig trágyázza meg dúsan. Hazankban az átlagos répatermés rendkívül alacsony- Kö­zepesnek mondható a termés akkor, ha 200 —300 mm- ad kat. holdan­ként s a nagytermés csak ezenfelül kezdődik, de néha 500-600 méter­mázsára is emelkedhetik- Ha te­hát a répaföldet meghordja istál­lótrágyával, megszántja mélyen, el­boronálja apróra s vetés előtt rá­szór 150 kg- szuperfoszfátot, akkor biztosan számithat 300—400 mm­répatermésre, tehát olyan mennyi­ségre, amellyel télen át állatait dú­san takarmánvozhatja­Csontképző takarmány. Nagyon fontos dolog, hogy az állatoknak erős, nagy ellentállóképességü csontjuk legyen- Ezt csak azáltal lehet elérni, ha olyan takarmányfé­léket etetünk állatainkkal, amelyek sok foszforsavas meszet tartalmaz­nak, vannak azonban vidékek, ame­lyek mész szegény takarmányt te­remnek- Ilyen vidékeken nagyon fontos dolog az, hogy az állatok mesterséges csontképző anyagokat js kapjanak, aminő az iszapolt kréta vagy a foszforsavas mész- Ilyen he­lyeken főleg a vemhes állatokat, meg a fejlődésben levőket kell isza­polt krétával is etetni, amelyből egv kávékanálnyit számítunk min­den etetésre, amelyet rászórunk a zabra, korpára vagy egyéb szemes takarmánva- Leginkább a nedves rétekről lekerülő takarmányok sze­gények ásványi anyagokban, ellen­ben a szántóföldeken termesztett lucerna ,lóhere, még azután a sze­mes terménvek közül különösen a hüvelyesek a bab és borsófélék sok foszforsavas meszet tartalmaznak. A gyors fejlődésnek egyik legelső fel­tétele, hogy az állatok szervezeté­be elegendő csontképző anyag jus­son s ennek folytán mindazon nö­vendék állatok, amelyek mestersé­ges csontképző anyagot kapnak, gyorsabban fejlődőkké lesznek. — A nagygazdaságok ezen tapasztala­tát fordítsák javukra a kisgaz­dák is- i Sorbavető és műtrágyázó gépek a kisgazda szolgálatában. Köztudo­mású, hogy a gépekkel vetett mag mindég egyenletesebben fejlődik és mindég nagyobb termést ad, mint a szórvavetett, mégis azt látjuk, hogy a kisgazda idegenkedik a sorbavető gépektől. Igaz ugyan, hogy ennek többnyire ez az oka, hogy nincs annyi földje, amelyen a vetőgépet jóf kihasználhatná s ára is magas. Ennek dacára hangsúlyoznunk kell, hogy a vetőgép a többtermelés ér­dekében olyan nagy szolgálatot tenne ,hogy a kisgazdának is rá (kell térnie a vetőgéppel való vetésre. E kérdés könnyen megoldható vol­na, ha néhány kisgazda állana ösz­í?ze s együttesen venné meg a szük­séges gépet, amelynek ára ilyen módon rövidesen megtérülne a a többtermeléstől- Ajánljuk ez eset­ben, hogy olyan ve'tőgépet vegye­nek, ameíy egyszersmind a mű­trágyát is együtt veti a maggal, mert ilyen módon sokkal kevesebb műtrágyára volna szükség. Mig szórvatrágyázásnál a szuperfoszfát­ból kat. holdanként 150 kg-ra van szükség, addig sorbatrágyázásnál épen fele annyi szuperfoszfáttal ér el ugyanolyan eredményt- A legki­sebb méretű sorbavető és műtrá­gyázó gép 13 soros, amelynek mun­kaképessége 2 lóval vontatva 4 ka­tasztrális hold naponta­ingyen sorsjáték e heti húzásának eredménye: 2096. sz. nyert 1 fiiszerállványt 6 dobozzal, átvehető Fleiner Lajos vaskeres'áedésében. 2317. sz nyert egy selyem női nadrágot, átvehető Irányi Sándor divatáruházában. 2545. sz. nyert 5 m. batiszt siffont, átvehető Klein Ár­min és Tsa rőfösüzletében. 1917. és 1520 sz. nyert l-l doboz levélpapírt, átrehető Deutsch Izidor könyvkeres­kedésében. 1207. és 1233 sz. nyert l-l toillette készletet, átvehető a Divina illatszertárban. Fenti cégek továbbra is ingyen adják a sorsjegyeket vevőiknek. S07-G .^rnxiiiiúetümmmmtammmmsesSBKmf' BÚTOR szükségletét megbízhatóan GlÜCk leSLŐ bútoráruházában, Vay Ádám-o. 8 szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234. Nagy választék háló. ebédlő és különféle bu­rorokban. Fűzőt modern kivitelben, tiszta gumraiból és gummival kombiriált más anyag­ból készít Blumberg, Nyíregyháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom