Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-02 / 2. szám

1926. január 9. JÍYÜÖflDÉE S Tisza összekötő csatorna tervezése. A tiszántúli hajózható csatorna kérdésénél a mai helyzet alapján teljesen uj vonalat lesz szükséges megállapítani. S nézetem szerint ennek a csatornának a megépítése valószínűleg többe fog kerülni, mint a béke idején tervezgetett csatornák kerültek volna. A csatorna építéseknél nagyon fontos, hogy a csatornának olyan méretei legyenek, melyek mellett a lehető legolcsóbb díjtételek mellett legyen a szállítás eszközölhető- Egészen kis tonna tartalmú hajókkal járható csatorna forgalma nem fejlődőképes. Ennek legjobb igazolása a Rajnát a Dunával összekötő csatorna. 1846. óta megvolt tulajdonképpen a Rajna és a Duna között a Lajos csatorna révén az összekötő viziut- — Azonban a Laíos csatornát a Rajna és a Duna között olyan kis méretekkel építették, mindössze csak 120 tonnás hajók számára, hogy ez a csatorna megnyitása óta négy esztendőre már elérte a legnagyobb forgalmat, 196.000 tonnát. Azóta a csatorna visszafejlődőben van s a háború előtti utolsó 10 évben 60—100-000 tonna közt ingadozott. Ez a Lajos-csatorna megnyitása után csakhamar erősen érezte a vasút konkurrenciáját, mert a kisebb hajóegységekkel nem lehet oly olcsón szállítani s így csakhamar ez a csatorna csupán lokális jelentőségűvé váltA tiszántúli csatornát lehetőleg ugy kell méretezni, hogy a szállítmányokat átrakás nélkül lehessen nyugati és keleti piacokra szállítaniAzt hiszem, a hajózható csatorna olyan fontos a Tiszántúl szempontjából, de annyira országos érdek is, hogy ezzei szemben félre kell tenni minden ellentétet, politikai vagy más tekintetben fennálló elválasztó vonalakon keresztül kezet kell fognia és vállvetve együtt dolgoznia mindenkinek, aki a Tiszántúlnak s az országnak fejlődését akarjaÁlljanak össze mindazok .egyesítsék az erejüket egy nagy ügy szolgálatában, akik önzetlenül dolgozni akarnak és tudnak- Ennek az egyletnek magához kell kapcsolnia a Tiszántúlon élő s a kérdés fontos ságát megérteni tudó minden vezető egyéniséget s minden embert. Előadások sorozatával kel! megismertetni közönségünkkel a belhajózási viziutak rendkívüli fontosságát, gondos tanulmányokkal kell felderíteni a közgazdaságilag legjobb megoldás irányát, méreteit. Hiszem, hogy ezen az uton, aránylag rövid idő alatt minden tiszántúli embernek benső meggyőződésén alapoló kívánsága lesz a hajózható csatorna megépítéseMindenki természetesnek is fogja tartani, hogy azért, ami szükséges, ami gaz'dasági fejlődésünket mozdítja elő, ami az életünket javítja meg, terhet vállalni is okos dologKellő előkészítés nélkül nem lenne célszerű a kormánykörök intézkedését kikérni, mert ennek ertdnitnyé igen könnyen a csatorna kérdésnek bizonyos idő»^ e{i

i

a_ lasztódása lehetne. Miszen tapasztalható, högy minden egyes kérdésnél szerte ágazók szoktak lenni a vélemérnyek. Szerintem az első feladat a Tiszántúl meggyőződésének kiépítéseHalálos kimenetelű korcsmai verekedés Geszterédea. Miló Terenc honvéd percekig tartó élethalál harc után leszúrta haragosát, Papp Ferencet. (A «Nyirvidék» tudósítójától-)' A napokban Geszteréden borzalmas gyilkosság történt. Egy, Debrecenben szolgáló katona, Miló Ferenc, aki szabadságra ment haza Oeszterédre, leszúrta egyik haragosát, Papp Ferenc geszterédi gazdálkodót. A szúrás halálos volt s Papp Ferenc sérülésébe pár órai szenvedés után belehalt. A halálos dráma oka az, hogy a mult évben egy bálon hevesen öszszeveszett Miló Pappal. A haragosok nem békültek ki és kölcsönösen készültek a leszámolásra. Miló ezredétői a napokban szabadságot kapott, hogy szüleit meglátogathassa. Mikor Geszterédre megérkezett, este a szabadságos katona ismerősei összejöttek a korcsmában- Egy ideig csendben borozgattak, de később feszült lett a hangulat, mert a korcsmába érkezett Miló haragosa, Papp Ferenc is- Papp egy ideig külön ült, de azután a többiek biztatására Miló asztalához ült és az unszolásoknak engedve, békepoharat ivott Milóval, aki ugy tett, mintha már nem tartaná a haragot. Vidáman boroztak egész élfélig, mikor váratlanul, valami csekélységen összeveszett a két haragos és egymásnak rohantakPapp a estimája szárából kirántotta kését, Milö pedig a szuronyával rohant késsel hadonázó^sflenfelére, A korcsma vendégei riadtan húzódtak félre a két dühös ember elől. Senki sem mert a közelükbe férkőzni, mert attóf féltek, hogy sebet kapnak. A két ember közt percekig tartott az élet-halál harcMindent felborítottak a korcsmában és könn3-ebb sebeket ejtettek egymáson- Az erősebb Miló tovább biíta a küzdelmet és Papp Ferencnek egy ügyetlen szúrása elől elugorva, beledöfte szuronya tA szuronyát a sebben megforgatta és csak azután húzta ki. A felbőszült Milót még ezután is csak nehezen tudták lefogni a korcsmában tartózkodó emberekA gyilkos katonát bekísérték a debreceni katonai fogdába, Papp Ferencet pedig beszállították a nyíregyházi «Erzsébet» kórházba, ahol sérülésébe belehalt- A debreceni hadbíróság a gyilkosság ügyében a vizsgálatot elrendelte és még a jövő hónapban tárgyalásra kerül a gyilkos katona ügye, aki bűnét nem is tagadja, csupán azt hangoztatja, hogy nagyon részeg volt és azért nem tudott magán uralkodni — Köszönetnyilvánítás. A József kir. herceg szanatórium egylet részére özv. Zucker Henrikné úrnő 200.000 koronát, özv. Paliczné urnő és egy magát megnevezni nem akaró emberbarát 100-000— 100-000 koronát adományoztak, mely nagylelkű adományaikert.' lás köszönetet mond a József natórium egyfet elnöksége. I Mm, sxombifon ut 8 Íjára BOHÉMVÉR Egy mosoly, egy könny, egy sóhajtás az élstből... Irta és rendezte: CHARLIE CHAPLIN! ÉS A BURLESZK MŰS

OR! Vasárnap, csak e«gy nap! A biborsugár izgalmas bűnügyi regény. — És a '.urlesik műsor. H&ffőn

y csak egy napig VILLfAM S. HART, a tragikus körülmények közt elhalt cowboy-szinésszel: A hegyek réme Ügy galanibszívü hegyi zsivány töiténete 7 felvonásban. ÉS A KÍSÉRŐ BURLESZK MŰSOR. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Az öeiöző berendezés. A nyári szelek már-már pihenőre tértek és mind ritkábban korbácsolták fel Nyíregyháza utcáin a portakarót, hogy azt a járó-kelők arcába — szemébe vágják- Akkor határozta el polgármesterünk, hogy többé nem engedi az utca porát minden bacitusával együtt az emberek tüdejébe tömni. A mérnöki hivatal nagy rajzasztala mellett Bencs Kálmán kezében villogott a karmesteri pálca. A lágy és consonans moi-akordokat sokszor túlharsogták disszonáns septimek, de a karmesteri pálca éles suhintása elnémította azokat és a harmónia eredményeként árkok vésődtek utcáinkba/melyek fenekén komor csőhálózat feketélett- A víztelen Nyírség homoksivatagába vizet akar varázsolni a mérnöki hivatal mozesvesszeje, mely ma a Iogarléc alakját öltötteAz eszme, mint forgalmi akadály és életveszély bontakozik a nyilvánosság előtt. Kaszinók, névnapi vacsorák és kávéházi asztalok mellett elkeseredett vita indul, mely szálait a letéti irattárig szövi és a vitában mindenki egy nézeten van. A csövek rosszak, — hisz már most repednek. Víz — az meg nincs és ősz felé kell ilyet csinálni? Talán télen akarnak locsolni? Éppen az én házam előtt kell azt a csövet letenni? Miért nem az utca közepén haladnak? Mire való ez?! Hiszen ugy sem lesz nyomás! Kí 'hallott már ilyet, sik vidéken torony nélkül akarnak vízvezetéket csinálni? Meg aztán a Bujtos mennyivel mélyebben van, mint a város! Talán bizony fölfelé fog folyni az a víz! Ha meg bejön a nyomás ezekbe a csövekbe, hát szétreped az egész! Ilyen dologra költik a város pénzét! Inkább csináljanak vízvezetéket! Papirvékonyságu lapokkal fedik be a csapokat! Valakinek fel kellene szólalnia, hisz fordítva rakják le a csöveket! Na! készen van a vízvezeték, de próbáim sem mernek, mert nem megy, de hisz megmondtuk, bedöglött, tudta azt mindenki! így és ehhez hasonlóan folyt a vita mindig teljes egyetértésben-.-, Egy hideg őszi napon azután néhány gummicső merészkedett az utcákra, itt-ott mosolytól kísérveAi uj'fts szépen sorakoztatott kockakövek közül súlyos vaslapok emelkedtek ki és a tátongó üregekből tömlők kígyóztak elő- Egyszerre csak fiatalinas erővel négy vízsugár szökött a levegőbe 20— 25 méter távolságra. A finoman szétpermetezett vizcseppecskék az őszi hangulaton át is ereztették azt az üditő frisseséget, mit majd a rekkenő nyári szárazságba lesznek hivatva varázsolni- Bencs Kálmán kitartó hite ismét eredményt érlelt. A bujtosi téglagyárak anyaggödreiben körülbelül 80.000 köbméter viz fekszik- Ez a viz szürőgáton át folyik a szivóaknába. Innen három lépcsős turbószivattyú percenkint 700 litert röpít közvetlenül a csőhálózatba. Az elérhető nyomás 6-5 légkör, ami egy 65 méter magas víztoronynak felel meg. Feszmérő állandóan jelzi a nyomás nagyságát és mihelyt a 6 és fél légkört túllépi a szivattyú, nyitásra kényszerűi a biztosító^ szelep és a víztöbblet visszafolyik az anyaggödörbe. A város területén 5 km- hosszúságú utcavonal öntözhető. A szükséges vizmennyiJön keddtől az Apollóba