Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-22 / 213. szám

JíYÍMWÉK 1925 szeptember 2 2. és ugyanazon nap délután érkez­tnek a magyar zarándokok Rómába. Rómába tartózkodás október 28-ig és azok. akik óhajtják a római tar­tózkodás utolsó két napján Ná­polyba rándulhatnak ki. Ez a cso­port október 26-án reggel 7 óra­kor indul Nápolyba, megnézik an­nak nevezetességeit, majd október 27-én kirándul Pompeibe, Torrcan­nunciátába, Kapri szigetére, Soren­tóba és október 28-án reggel indul vissza Rómába, ahol egyesül az ott tartózkodó csoporttal és együtt in­dulnak visszafelé. A különvonat ok­tóber 29-én reggel érkezik Pá­duába, majd a páduai ünnepségek lezajlása után október 30-án dél­után érkeznek vissza Budapestre. A részvételi dijak III. osztályon 3 500.000 K. II. osztályon 4.800.000 K- I. osztályon pedig 6.500.000 K­Azok, akik nápolyi kiránduláson is résztvesznek, III. osztálv 4.000.000 K- II. osztály 6.000.000 K. I. osz­tály 8.000.000 K. A B. csoport in­dul október 18-án Nagykanizsán -­Postumián — Triesten és Firenzén át közvetlenül megy Rómába, aho­vá október 20-án érkezik. Ugyanazt a programmot bonyolítja le Ró­mában, wiint az A. csoport. Ez a csoport október 25-én 23 óra 50 perckor indul Rómából és a fenti útvonalon, melyen az odautazás történt, október 27-én érkezik visz­sza Budapestre. Részvételi dijak III.-b. osztálv 1.600.000 K. IH.-a. oszt. 2.500.000 K. II. osztály 4 millió K- I. osztály 5.000.000 K. A III.-b. osztály a IH.-a. osztály­tól abban különbözik, hogy a Ill.-b. osztály résztvevőinek a ren­dezőség élelmezést nem ad. A VI. Országos Nemzeti Zarándoklásra szeptember 25-ig lehet jelentkezni az Országos Kathoiikus Szövetség irodájában Budapest, IV. Ferenciek tere 7. III. - Jön! AKATAN. (*) A legjobb bevásárlási forrás Rothschild áruháza Nyiregyháza, Takarékpalota. Állandóan nagy választék: Női és leány-kabátok, ruhák, kosztümök, blousok, aljak, háziruhák, pongyolák, mindenfék szőrmeáruk, szines filc- és bársony kalapokban, őszi és téli újdonsá­gok " megérkeztek. 3x - Jön! AKATAN. Beregi Oszkár szenzációs alakitásai Szép asszony négy éjszakája cimü regényben ma hétfőn utoljára Ötezer nyiregyházi fiú és leány vonult el disz­menetben Klebelsberg kultuszminiszter előtt. A miniszter fogadtatása. — A város diszhintaján az iskolás növendékek sorfalai között. A miniszter a magyar iíjnság nevelésének uj elveiről. Szohor Pál beszéde Nagym. m .kir. Miniszter Ur! A «Nyirvidék» tudósítójától. Ma reggel már a korai órákban szokatlanul mozgalmas volt az élet a nyiregyházi utcákon. A vonatok fekeferuhás küldöttségeket hoztak, az utcán pedig ünneplőbe öltözött férfiak és nők sétáltak. Várják a kultuszminisztert. Tiz óra után cserkészcsapatok vonulnak ki és helyezkednek el a városháza északi szárnyánál. Lassankint kivonulnak az összes iskolák növendékei, leg­többnyire zászló alatt. A várme­gyeháza és .városháza előtt egyre sürüsbödő csoportok alakulnak. A vármegyeházára fog először jönni Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter, itt gyü­lekeznek a dignitariusok, az egyhá­zi m'éltóságok és a notabilitások. Egynegyed 12 órakor érkezik autón Mikecz István alispán, aki a mi­niszter elé ment Nagykálióba. Né­hány perc múlva Ady Lajos tan­kerületi főigazgató jön meg Ná­jiássy Andor dr. nemzetgyűlési kép­viselő autóján. — Közvetlen utána pillantjuk meg a fordulónál Kállay Miklós dr. főispán hatalmas Fiat­kocsiját. A főispán jobbján ül Kle­belsberg kultuszminiszter. Mint egy húszesztendős fiatalember, ruga­nyos könnyedséggel lép ki az autó­iból s a következő pillanatban már a vármegyeháza bejáratánál hall­gatja Virányi Sándor főjegyzőt, aki a vármegyei tisztikar nevében üdvözli, biztosítván őt a hagyomá­nyos ősi magyar vendégszeretetről. A" miniszter néhány meleg , szóval köszöni meg a fogadtatást s kije­lenti, hogy mint volt közigazgatasi bíró és volt belügyminiszter, uj hi­vatalába is magával vitte a várme­gyei közigazgatás iránt táplált sze­retetét. A miniszter ezután bemutattatta magának a vármegyei tisztviselő­ket és notabilitásokat, majd a főis­pán hivatalos helyiségében fogadta az egyházak vezetőit, ezután pedig Mikecz István alispánnál tett hiva­talos látogatást. Innen a város disz­hintaján az iskolás növendékek szí­nes sorfalai között a városházára hajtatott. A Bessenyei és Kossuth tereket ellepte az érdeklődők töme­ge. Amint a miniszter kiszállt a hintóból Margőcsy Böske VIII. o. leánygimnáziumi növendék lépett eléje és talpraesett kis beszéd kí­séretében gyönyörű fehér virág­csokrot nyújtott át neki. A minisz­ter látható meglepődéssel és öröm­mel fogadta a kedves figyelmet és hálás szavakkal köszönte meg a virágokat. A lépcsőház bejáratánál Vietórisz István dr. tisztifőügyész a városi tanács élén köszöntötte Klebelsberg Kunó grófot, aki rö­viden válaszolt, majd a városháza kistermében megtekintette a hősök emlékszobra pályázatára beérkezett müveket. Innen kíséretével a város- j háza dísztermébe vonult, ahol már jelen voltak a helybeli és vidéki iskolák és egyházak küldöttjei s a városi képviselőtestület tagjai. — A város és az iskolák nevében, a külföldi hivatalos utján tartózko­dó polgármester helyett Szohor Pál főjegyző fogadta a minisztert és a következőket mondotta: Kegyelmes Uram ! Nyiregyháza város közönségének és egyházainknak, mint iskolafenn­tartó hatóságoknak, tantestületeink nek és Szabó lesvármegye nagyköz­ségeinek küldöttsége élén mély tisztelettel, a magyar nemzeti kul­tura hivatott vezére és őre iránt érzett szivből jövő örömmel üdvöz­löm Nagyméltóságodat, amikor eljött ide Szabolcs vezér ősi föld­jére, hogy megtekintse oktatás­ügyünk fejlődését és a hétköznapi munka színhelyén figyelje meg a Nyírség tanárait és tanítóit, ho­gyan váltják valóra a központi kor­mányzat kulturális törekvéseit. | Ez a föld — a magyar történe­lem első napjaitól kezdve — erős bástyája volt a magyar nemzeti műveltségnek. Szent István kirá­lyunk a tiz község egyházát itt ál­'Iitotta fel a mai Nyiregyháza föld­jén, mely széles dombhátaival ki­emelkedett a nyíri lápok mocsa­rai közül. Ezer ösvény indult in­nen szét a zsombékok rejtekutjain, őserdők alján, melyen vasárnapon­ként halkszavu magyarok jöttek be az Ecclesia de Nyír templomába, karjaikban még a lebédiai pusz­tákról hozott őserővel, de lelkük­ben már — a keresztény vallás legnagyobb áldásaként — nyugati kultura után sóvárogva. £s átrohantak a föld felett az évszázadok : napsütésbe, ferge­teges zivatarba borítva vármegyénk egét. sokszor leégették őseink feje felül a nádfedelü kunyhót, de an­nak füstbe csavarodó tüzénél még inkább lángra lobbant lelkükben a magyar művelődés iránt érzett olt­hatatlan vágyakozás. Ennek a törté­nelmi patinával bevont nyíri nép­nek utódai megfeszített küzdelem­mel tartják a hanyatló magyar zászlót, szilárd igyekezettel int dúl­nak meg azon az ösvényen, melyet Nagyságod jelölt ki végpusztulá­sunk napjaiban, melyre Párisban ütötték rá a pecsétet s alig 1 néhány nappal ezelőtt kötötték újra gúzsba Genfben, elrablott magyarjaink lel­kiüdvösségéért vivott méltóságtel­jes küzdelmünk során. '. De elvehették tőlünk a legendás magyar katonák ércfalát, egy osto­ba ceruzával történelmi és geográ­fiai ismeretek nélkül uj határt raj­zolhattak a hét vezér nemzetségé­nek, mi kifogjuk játszani az egész világot ,mert kezünkbe vettük a ma­gyar ifjúság müvelését. Nagymél­ságod uj főiskolákat állított fel, a klasszikus gimnázium tantárgyai közé bevezette a reális tudományo­íkat s most a tanyai iskolák felál­lításával behálózza apró mécsek vi­lágával az egész országot — honvé­delemmé alakítva át a kultusz mi­niszteri tárcát. A mi fegyverünk,, a mi egyetlen argumentumunk a világpolitika cselszövényei között ennek a sok­sok ezer kicsiny, mosolygós arcú magyar gyermeknek ábécés könyve, akiknek Nagyméltóságod hajlékot akar emelni, hogy a tá­voli, elhagyott tanyákon is össze­gyűjtse őket a tanitó áldást osztó keze, mint a városok forgalmas ut­cái között. Különös öröm éled a lelkünkben erre a gondolatra, mert hiszen a nyiregyházi tanyákon már évtizedek óta 28 tanyai iskola ter­jeszti a népmüvelődést, hála vá­rosunk közönségének és egyhá­zaink áldozatkészségének. Az a régi tankönyv, melyet évtizedeken keresztül használtak a magyaror­szági iskolákban s mely «Hármas kis tükör» nevet viselt: Nyíregyhá­záról úgy emlékszik meg, mint amely város iskoláiról nevezetes. — Valóban ennek a városnak közön­sége mindig előljárt az oktatás ügyének felkarolásában s ezért ég­nek itt az arcok boldog öröm tüzé­ben, mikor Nagyméltóságod meg­jelent körünkben,' hogy a maga irá­nyító tevékenységével tanúja legyen verejtékes munkánknak. Az az 5000 gyermek, aki ün­neplő ruhában felsorakozott a vár­megye és városháza között, hogy ártatlan lelkük szeretetét kifejezve egy szál virágot nyújtsanak át a miniszter bácsinak, mind ragyogó tekintettel néz fel Nagyméltósá­godra és kis szájuk bátortalanul kiáltja az Isten hozottat. Mi fel­nőttek pedig a nemzeti megújho­dás, a szeretet és a remény hármas piedesztáljára állítjuk, hogy vezes­sen _ bennünket a magyar' kultura útjain. A nemzeti megújhodás piedesztáljára, mert agyarkodó szomszédainkkal szemben csak ok­tatásügyünk fejlődését állithatjuk, a szeretet meleg érzésével vesszük kö­rül, mert egész kormányzati műkö­dése mindnyájunk javát célozza és a reménységünk van Nagyméltósá­godban, hogy áldásthozó keze felgyújtja a magyar tanyák elszórt mécseseit. A nyíri föld fiai azzal a lelkese­déssel mondják Nagyméltóságod­nak_ az Isten hozottat", mely lelke­sedés a testőr Bessenyei György írásaiból, a nagy diplomata Kállav Benjámin szónoklataiból, Ábrányi Emil kottájából és Benczúr Gyula ecsetjéből sugárzik ki. Isten hozta Nagyméltóságodat! A beszédet gyakran szakította félbe a miniszter éltetése, aki a be­széd elhangzása után ezeket mondta: A kultuszminiszter beszéde Tisztelt Hölgyek és Urak! A Főjegyző úr szép beszédéből kiéreztem a Nyírség és Tiszahát magyar levegőjét. A fővárosnak sokkaj terhesebb atmoszférájában dolgozó embernek szüksége van árra, hogy időnként egészséges ma­gyar levegőt is szívjon magába. Ezért jöttem én ide, s mert a nemzetgyűlésen, mely inkább a fontos pénzügyi és politikai viták­kal van elfoglalva, ritkán szólalha­tok föl kulturális kérdésekben, kénytelen vagyok közvetlenül a szülőknek és oktatóknak elmon­dani, vagy tollhoz folyamodva, le­írni azokat az elveket, amelyek sze­rint cselekszem, s amelyeket önök­nek is zsinórmértékül ajánlok. Szólok ezért elsősorban a ven­déglátó városhoQ s a tanári karhoz. A Mult pedagógusai túlbecsülték az értelmi nevelés fontosságát, s elfelejtették, hogy vannak a neve­lésnek egyéb megművelendő terü­letei is, amelyeknek elhanyagolása megbosszulja magát. Ilyen a test­nevelés, továbbá az akarás-nak és szeretet'nek a megtanulása. Trianon megfosztotta Magyaror­szágot az általános védkötelezett­ZORO ésHURU VándormadarakI Kedden vígjáték 5 felvonásban. Kísérő műsor: • A kölcsönkért óvoda!

Next

/
Oldalképek
Tartalom