Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-25 / 190. szám

1925. augusztus 25. jíyíryidék. Ezutá na szavazóbirák egyike vette át a kérdezést. — Főhadnagy ur az imént azt állította, hogy a vádlott letartóztatá­sa szeptemberben, vagy október­ben, este fél kilenckor történt. Ho­gyan bírta ön akkor megkülönböz­tetni a színeket? Erre már nehezebben találta meg a választ a vád koronatanúja. — És, — folytatta a hadbiróőrnagy a kérdezést, — milyen minőségben tartóztatta le .ön ezt az embert? Hogy jött ön erre a gondolatra, hogy mint szolgálatban nem levő magányos sétáló kiragadjon egy embert a lakodalmas menetből és letartóztassa azt. Milyen szolgálati minősége jogositotta fet erre önt? Ezekben a kérdésekben, melyek a magán iniciativából működő fő­hadnagynak megérdemelten kelle­metlen perceket szereztek, már ben­ne volt a vetési gazda elégtétele a meghurcolásért. Es az Almásán fő­hadnagy leckéje megnyugvás ne­künk: Komoly birói testületek nem értenek egyet Romániában azokkal akik szolgálati, vagy szolgálaton kí­vüli tulbuzgalomból minduntalan az államellenesség vádját olvas­sák személyekre és intézetekre, me­lyekből a józan belátás — és nem a megfélemlítés — már eleve kiölte annak leghalványabb szándékait is. A hadbíróság a védelemnek csak egy tanúját hallgatta ki: Kiss Jó­zséf 51 éves bérest, aki'így kezdte vallomását : — Amilyen í^alag a "Nagy Endre lován volt, olyan díszítette az enyé­met is, meg a többiét is. De az nem volt nemzetiszínű. Én tudom, mert mindegyiket egyformán készítette egy vetési lány... A bíróság rövid tanácskozás után felmentette Nagy Endrét az áfiam­erienes magatartás vádja aTól. Q. b.) Az ujfehértói Önkéntes Tűzoltó Testület huszonötéves jubileuma. Gróf Waldeck Frigyesné zászlóanya átadta a tűzoltóknak a nap emlékére készített zászlót. A vármegyei tüzoltótestiile­tek versenyének győztese a kisvárdai önkéntes tűzoltó tes­tület. A versenyen kivül szereplő nyíregyháziak kitüntetése. Antal János a vármegye legjobb vezénylő parancsnoka. A krónikairó feljegyzi a jövő számára az eseményeket sorrend­ben ,akár jók azok, akár rosszak, de mindig szivesebben foglalkozik azokkal az eseményekkel, amelyek­nek a "társadalmi, nemzeti életre s a közjóra áldásos kihatásuk van. A vasárnapi események során ilyen feljegyezni való 'volt az ujfehértói önkéntes tűzoltó testület negyed­százados jubileumi ünnepsége s az ezzel kapcsolatos zászlószen telési ünnepély és a szabolcsvármegyei önkéntes tüzoltóegyesületek verse­nye. Az ujfehértói önkéntes tűzoltó testület, a reggel 7 órakor a vasúti állomáson történt fogadtatásoktól kezdve a hétfő reggelig tartó tánc­mulatság befejezéséig olyan sike­res ünnepély emlékét őrizheti meg a jövő számára, mely bizonyára hosszú időn át páratlanul fog áll­ni nemcsak a tűzoltótestület, hanem Ujfehértó község történetében is. Az ünnepélyen megjelentek Mari­novich Imre államtitkár, az orszá­gos tűzoltószövetség alelnöke, Ku­tiárszky László országos szövetségi főtitkár, Nánássy Andor nemzet­gyűlési képviselő, Mikecz István al­ispán, Falussy Máv. tüzrendészeti felügyelő, Bencze tüzrendészeti fő­felügyelő, gróf Waldeck Frigyes, gróf Waldeck Frigyesné zászlóanya. Kim aszom bathy Géza vármegyei tüzoltószöv. elnök, Tóth László vár­megyei főjegyző, dr. Roncsik Jenő főparancsnok Debrecen, Derekassy János <Jr. főorvos Debrecen, Vadat Sándor tüzrendészeti felügyelő Tö­rökszentmiklós, Bakó László vár­megyei aljegyző, Nagykállóból Pel­sőczy Béla, Nyírbátorból dr. Erdey Imre, Váradi Sándor, Kisvárdáról Mácza Endre, dr. Balkányt Andor, Hajdudorogról Stima Gyula, Dögé­ből Szűcs László, Hajdúnánásról Fo gel Lászl óés Paulovich Pál parancs nokok, illetve titkárok vezetése mel­lett közel 150 főnyi legénység a nyíregyházi tűzoltók Antal János oktatóparancsnok, tüzrendészeti felügyelő vezetése,' Rajtik Miklós, Kovács Pál, Kazár Ferenc alpa­rancsnok, Erdey Sándor és Nácsik Sámuel szakaszparancsnokok és kíséretük mellett negyvenkilenc cen s a délután folyamán kissé megkésve érkező balkányi tűzol­tók. Fogadtatás. Reggel az érkezőket az ujfehértó 1 tűzoltók Aranyoss István parancs­nok vezetése mellett és a község ne­vében Bartos László főjegyző fo­gadják a testvéri Isten hozott sza­vával. Az állomás épülete előtt fel­állott tüzoltócsapatok parancsno­kai megteszik jelentésüket Antal Já­nos előtt, akt a 'jelentések fogadasa után parancsot ad a további teen­üőkre néztye s a csapatok a kisvár­dai tűzoltózenekar hangjai mellett bevonulnak a községbe. Rövid pihenés és reggeli után a tűzoltók a ref. templomba vonulnak, ahol Porzsolt István lelkész az írásnak ezen szavai alapján «Egy­más terhét hordozzátok és ugy tölt­sétek be a Krisztus törvényét» lé­lekbemarkoló szavakkal ecsetelte azt az önfeláldozásig menő.munkát, amelyet az üzoltók teljesítenek az egyén és a nemzet vagyonának és az emberi életnek mentése terén. Közgyűlés* Az istentisztelet végeztével a piac­térre vonult.a közönség, ahol a hősök szobra mellett felállított s tölgyfalombokkal ékesített sátor előtt folyt le az ünnepség további része. Bartos László községi fő­jegyző, az ujfehértói önk. tűzoltó testület alelnöke megnyitja a dísz­közgyűlést s felkéri Molnár Gyula titkárt, hogy ismertesse a testület elmúlt 25 évének történetét. — A jelentésből megtudjuk, 1899-ben, a község akkori főjegyzőjének, Ba­logh Lajosnak és a község vezető egyéniségeinek kezdeményezésére határozzák el az egyesület megala­kítását s a szélesebb körű alapító közgyűlés ugyanazon év április 20-an meg is történik. Az egyesü­let első elnöke Szoboszlay Papp Imre lesz. z alakulás alkalmával már ott vannak többen, akik ma is aktív tagjai az egyesületnek s akik igy most az egyesülettel együtt jubilál­nak s ezek: Aranyoss István, La­katos Sándor, Wacha József, Juhay János, lökés János, Zsihafszkv Szaniszló, Varkoly István. A köz­ség negyven főre való egyéni fel­szerelést szerez be, az első ruháza­tot pedig a tagok egyetemleges fe­lelőssége mellett a i akarékpénztár 300 forintos kölcsöne mellett szer­zik be. 1901-ben eltávozik az élők sorából az alapító elnök, akinek helyébe Balogh Lajos'főjegyzőt vá­lasztják meg. Ettől kezdődik Ara­nyoss István jelenlegi parancsnok szorosabban vett működése az egyesület életében, mert szakasz­parancsnokká lép elő. Ettől kezd­ve csaknem kizárólag ő oktatja a tűzoltókat s neki köszönhető nem­csak a mult minden sikere, hanem a jelen is. 1908-ban Aranyoss Ist­ván parancsnoka rész az egyesü­lettnek. A muló évek során a kez­detben szerény felszerelés egyre bővül s ennek segitségéel már je­lentős tényezővé válik az ujfehér­tói tűzoltók csapata a vármegyei tűzoltóság életében. 1911-ben Nagykállóban, 1912-ben Kisvárdán aratnak győzelmet s a parancsnok Kálióban külön dijat is nyer & szakszerű kiképzés és fegyelmezés terén elért eredmény jutalmazása­ként. A háború derékban ketté­töri az egyesület élénk működését s csak akkor élet újra, amikor a parancsnok is visszatér hosszú éve­ken át tartó oroszország. fogságá­ból. Kegyelettel emlékszik meg a jelentés a hősi halottakról. Szent­jniklóssy Gyula alparancsnok, Ju­hay Imre, Zsihafszky Ferenc és Balázs Ferenc emlékéről, akiknek emléke előtt évenként kegyelettel áldoznak a hősök szobra előtt. Az egyesület jelenlegi tisztikara a kö­vetkező: Elnök Nánássy Sándor, alelnök Bartos László, parancsnok Aranyoss István, titkár Molnár Gyula, ügyész dr. Lőwi Ferenc, orvos dr. (Jöndör Lajos, alparancs­nokok: Grünbaum Sándor és Papp Gyula. Üdvözlések. A jelentés után Mikecz István al­ispán Szabolcsvármegye törvényha­tósága és a vármegyei tűzoltószö­vetség nevűben üdvözli a jubiláló testületet. Kijelenti, hogy a várme­gye vezetői előtt nem közömbös hogy egy-egy szervezet mikép telje­siti hivatását. Ha van nemes célú egyesület, ugy a tűzoltóké az s féltő gonddal figyeli a vármegye vezetősége ezeknek életét s egyben kötelességének is tartja, hogy őket anyagi és erkölcsi erejével minden­kor támogassa. Ennek akart kifeje­zést adni, amikor megjelent a ju­bilánsok között. A lelkesedéstől zugó éljen követi szavait, majd az országos tűzoltó szövetség üdvöz­letének tolmácsolására Marinovich Imre államtitkár lép a pódiumra. Az országos tűzoltó szövetség — mondja — minden köréje csoporto­sult egyesületet gyermekének tekin­Jji s az anya féltő gondjával és sze­retetével kiséri ezeknek az egyesü­leteknek az életét. Teszi ezt azért, mert tudja, hogy a kis egyesületek­nek szükségük van az erős támoga­tására, de viszont azt is tudja, hogy az országos szövetség sem élne, ha nem támogatnák őt a vi­déki szervek. Arra kéri a jubiláló testületet s ezzel az összes tűzoltó testületeket is, hogy félre téve min­den kicsinyes érdekét, a legszentebb ,'célnak, a hazának szolgálatába állít­sák erejükeí, hogy a nemzet jsmét régi határok között, régi dicsőség­ben viruló lehessen. Hiszi, hogy ezt teljesitik a tűzoltó testületek s [nem­csak a romboló elem munkáját fé­kezik meg, de példát adnak az ál­dozatos, megsegítő szeretetre is. Az érmek kiosztása. Üdvözli különösen azokat, akik szolgálatuk során határkőhöz érkez­tek. Ezeknek jutalmazására szolgál a szolgálati érem. Kivánja, hogy a segítségnyújtásra irányuló akaratuk olyan szilárd legyen, mint az érem érce, a rajta levő nemzetiszínű sza­lag hármas színe pedig emlékeztes­se őket a nemzet iránt tartozó köte­lességek hü teljesítésére. Kézfogás­sal nyújtja át az öt, tiz, tizenöt, husz és huszonöt évi szolgálati múltra tekintő tűzoltóknak az ér­meket s az erről szóló oklevelet. Dr. Roncsik Jenő a hajduvárme­gyei és Debrecen város tűzoltói ne­vében üdvözli a jubilánsokat, egy­ben bejelenti, hogy Kőhler István a legjobban vezénylő szabolcsme­gyei 'tűzoltóparancsnok jutalmazá­sára, üdvözletének tolmácsolása mellett egy • ezüst cigaretta tárcát ajánlott fel. A zászló felszentelése. A jubileumi közgyűlés ezzel be­fejezést is nyer s kezdetét veszi a zászlószentelési aktus. A piros é? fehér szegüfből készített koszorúval felékesített piros selyem zászlót az emelvény elé viszik s Valent Pálné a zászlót készítő hölgyek nevében átadja gróf Waldeck ' Frigyesné zászlóanyának, hogy ő adja át a tűzoltóknak. A zászlóanya elfogadja ,a hölgyektől a zászlóit s erre a ró­mai katholikus nőegylet nevében Csernyus Elekné, a református nő­egylet nevében Porzsolt Istvánné szalaggal ékesítik fel a zászlót, a t koszorús leányok nevében Bartos t Bözsike ,az izr. nőegylet nevében pedig Molnár Gyuláné kötnek vi­rágot a zászló rugjára. A zászló­anya ezután Isten áldását kérve a zászlóra és az alája csoportosulók­ra, átadja a zászlót a tűzoltóknak. A zászló átadása után sorra járul­nak az emelvényre az ujfehértói felekezetek lelkészei s megálják a zászlót. Utána Portinger Rezső al­kalmi "költeményét szavalja el Ko­vács István ref. segédlelkész. — A zászlószentelés utolsó aktusa a zászlószegek beverése, melynek so­rát a zászlóanya nyitja meg. A mű­sor közben az ujfehértói dalárda és a hajdudorogi önkéntes tűzoltók énekkara adott elő müdalokat elis­merésreméltó készültséggel. Az ünnepély után a téren négy­szögben felállt tűzoltók díszlépés­ben vonultak el a felszentelt zászló előtt. ( v A közebéd. Déli egy órakor a Casino nagy­termében több mint 300 teritékes közebéd volt, pielyen számos po­hárköszöntő hangzott el. A pohár­köszöntők sorát Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselő nyitja meg, aki Magyarország kormányzó­jára emeli poharát. Hódolattal és ; tisztelettel emliti nevét, mert ő volt az, aki az ezeréves Magyarország Hétfőn Kedden 7 órabop Diadalban. bemonok Kerestetnek Asszonybecsület 7 felv. vigjáték-attrakció Főszerepben Potash és Permutter (Az egy üzlet, két főnök és három fe­leség főszereplőivel) Dráma 6 felv. Főszerepben ANNA N1LSON. Hétfőn Kedden 9 órakor a Kert Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom