Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-19 / 288. szám

2 jWmWfÜEM* ltfl. december 19. á nemzet diszokleve. A miniszterelnök az egységespárl értekezletén beszámolt genfi átjárói s egyben tájékoztatta külföldi tapasztalatairól az ország közvéleményét. A kormány ma minden erejét megfeszítve dolgozik a szanálás sikerén s ez olyan erőfeszítése a nemzetnek, amilyenre az utóbbi 50 esztendőben példa nem volt. Az adózó polgárság támogatása nélkül nem is vezetett volna ez az akció arra a sikerre, amelyért most lépten-nyomon dicséretet kapunk A magyar nemzet rendületlenül kitartott a kormány akciója mellett, vállalván azokat a valóban súlyos terheket, amelyeknek árán szanálni lehetett porba sújtott csonka hazánkat. Felkelőben van a Napunk s ha fényének van is árnyéka, bizonyos, hogy nagyobb a megvilágított terület annak utjain biztos léptekkel haladhatunk. — A szanálási eredmények során első dicséret a kormányt, de közvetlenül mellette a magyar adózó polgárságot illeti, mert ereiét megfeszítve, zúgolódás nélkül hordta össze munkájának gyümölcsét:, hogy teljesen dezolált pénzügyi és gazdasági helyzetünkből kilábaljunk. Pár évvel ezelőtt még rettenetes volt az ország sorsa, talán Oroszország zuhant még oly mélyre s ma már nem csüggedő letargikus, hanem dolgos magyar nemzet éi a Duna -Tisza mentén, amelyik hisz jövőjében. Igen, ennek a nemzetnek még nagy jövője van, amit semmi sem bizonyít jobban, minthogy presztízse, tekintélye és barátainak száma még megkorbácsolása idején is egyre szaporodik. A békeszerződések rettenetes mulasztások és tévedések méhéből születtek, de legnagyobb tévedésük mégis az volt, hogy Kelet kulturnemzetét a magyar gyeplőszijra akarták kötni. A zabla a mi szánkban volt s a gyeplőszár u'.án a minket környező, kufturában mélyen alattunk álló fiatal államok kapkodtak. Ezt a rendszert a békeszerződések kreálták, mert ugy képzelték, hogy valamelyik győz'.es államnak akkor biztosítják a jövőjét, ha legyőzött országát pusztasággá teszik. Ma már a két leghatalmasabb ellenfél a francia és a német, rájöttek arra, hogy Locarnoban igazi békét kell kötniök, amely szerződés nem kívánja már azt, hogy a legyőzött rabszolgája és fejőstehene legyen a győzőknek. — Ha Franciaország és Németország felismerték, hogy saját erejük gyarapításából áll elő a helyes nemzetközi elvek követése, akkor ez a doctrina érvényes más nemzetekre is. Uj fény világított át Európa egén s ez a felvilágosodás minden reményünk szerint, már a közeli esztendőkben rendet fog teremteni a nemzetek között. Mi szorgalmas munkával készülünk ezekre az esztendőkre, ha a magyar belpolitika terén továbbra is az a szellem érvényesül és gyökeresedhet meg, amelynek hordozója gróf Bethlen István, akkor nem érik meglepetések nemzetünket. Hazánknak rendületlenül kell kitartania amellett a reálpolitika mellett, amelyik pénzügyi és gazdasági kérdésekben szinte példátlan eredményeket tudott rövid két esztendő alatt is felmutatni. Nemzetünk túlnyomó többsége folytatni akarja ezt a politikát, mert ebben nem csalódott, sőt ettől várhatja sorsának fokozatos jobbrafordulását. Az az adózó polgárság, amelyikről gróf Bethlen István miniszterelnök valóban díszoklevelet állított ki, terheitől lassanként felszabadul s a nemzetépítő munkába fektetett tőkéjének áldásos gyümölcseit fogja élvezhetni. A királytelek! kloroformos rablótámadás tettesét, Pnschmann pincért letartóztatták. A munkanélküli pincérnek a dája Megírtuk annak idején azt a vakmerő vasúti lopást, amelynek ez év január 30-án Klein Oszkár marhakereskedő, tiszakarádi lakos esett áldozatul. Szerencsről Debrecen felé utazásában ugyanis Nyíregyháza állomás mellett ismeretlen tettes a vasúti fülkében kilopta zsebéből 105 millió készpénzét, azonkívül pénztárcáját, amefyben 30 millió koronáról kiállított váltó volt. Annak idején a nyiregyházi rendőrség erélyes nyomozást indított a veszedelmes zsebtolvaj kézrekeritésére, de a nyomozásnak mindössze annyi eredménye lett, hogy Klein Oszkár pénztárcáját Tóth Sándor pályaőr a vasuü töltés mellett Királytelek környékén megtalálta és erről jelentést is tett annak ideién a rendőrségnek. A tárcában ben ne maradt a 30 millió koronáról szóló váltó és egyéb okmányok, a 105 millió korona azonban hiányzott belőle. Amikor Klein Oszkár Nyíregyháza állomáson felébredt, nagyon kábultnak érezte magát és mindjárt az a gyanú merült fel, hogy a tolvaj kloroformos cigarettával altatta el. A csaknem egy évig folytatott széleskörű nyomozás mindeddig eredménytelen maradt, mig végre most alapos gyanú merült fel arra, hogy Puschmann Károly nevü miskolci születésű 34 éves, magyarul, németül és csehül jól beszélő pincér követte ef a 105 milliós lopást. Puschmann Károly ugyanis, mint nagystílű zsebmetsző és tolvaj ismeretes a rendőrség előtt, aki orgazdaság miatt két izben, lopás miatt szintén két izben, legutoljára a budapesti büntetőtörvényszék által 3 évi fegyházra volt elitélve és jelenleg is ezt a fegyházbüntetését tölti ki a Markó-utcai ügyészség fogházában. Most, hogy a gyanú Puschmann Károlyra terelődött, a nyiregyházi kir. ügyészség, amely a nyomozást irányitia, megküldte a debreceni rendőrkapitányságnak Puschma"" Károly fénykepét azzaf a kéréssel, hogy a vasútállomáson a személyzetnek mutassák fel a fényképet, hogy nem-e ismerne rá valaki a nagystílű zsebtolvajra. Mivel azonban már csaknem egy év telt ei a kloroformos támadás óta, a debreceni állomás személyzete nem tud határozottan visszaemlékezni a fénykép nyomán Puschmann Károlyra és igy ezen az alapon döntő Felvidéken egész rablóbanvan. bizonyítékot Puschmann elleni pro dukálni nem lehetett. A gyanú épen ezért terelődöt Puschmann Károlyra, mert nem sokkal a nyiregyházi vasúti kloro formos lopás után Csehszlovákiában a Pozsony Kassai vasútvonalon egy Klopsteock Tormai Vi'mos nevü kereskedőt hasonlóképen kloroformos cigarettával elaltatták és 5—6 ezer csehkorona pénzt és értékes útitáskáját rabolták el tőle A megkárosított cseh kereskedő azonban útitársait felismerte egy Kassath nevü egyén továbbá Puschmann Károly és egy Britsianek József nevü rovottmultu em ber személyében, aki a nagybecskereki fogházból szökött át Csehszlovikáiba és feljelentésében kérte is ezeknek az embereknek letartóztatását. - Ebből kitűnik, hogy Puschmann Károíy egy nemzetközi kloroformos vasuü rablóbanda tagja. Ez év április 9-én sikerült elfogni Puschmann Károlyt egy más bűnügyből kifolyólag s azóta büntetését tölti Budapesten. Kihallgatják a nyiregyházi vasuü fopás ügyé ben is, erről azonban tudni serri akar. Azt állítja, hogy Kassákot és Bitsianek Józsefet nem ismeri. A rendőrség azonban mindent elkövet, hogy rábizonyítsa a 105 milliós lopást. Iskolamulasztásokról és egyebekről. Küo, a történelem muzsija folyton jegyez. Nemcsak az események évszámait, de lefolyásukat is jegyzi. Jegyez minden "ember: ki mit, ki valamit, de valamit — megjegyez. A tanitó a haladás naplóját s a mulasztást napról-napra jegyzi. Szaporodnak a mulasztás napjai. Szaporítják ezeket a kedvezőtlen gazdasági viszonyok és a klimatológiai tényezők. A jövőnek betudjuk majd a staüsztika utján mutatni a horribilis mulasztási számot, de a miértre feleletet adni nem tudunk. Már pedig a mulasztások történelme csak igy szolgálhatna a jövőnek tanulságul. Nézzük a mulasztást naplók régebbi és ujabb alakját! Arégebbi mulasztási naplóba függőleges vonallal jelölte a tanitó az igazolatlan mulasztást és kereszttel az igazoltat. A statisztika ez adatokat a közismert hűséggel feli Ét teur 1 pár elegáns magas szaru svéd hócipőt 250 .000 koronáért LICHTENBERG nól Telefon: 351, m J dolgozta anélkül, hogy megvizsgálta volna, hol van és hol nincs egy huzamos tanitás. Helytelen adatokból helytelen — és az lett az eredmény, hogy falun és tanyán többen, de aránylag is többet mulasztanak. Ezt a mezei munkákkal okadatolták. De persze csak légbői kapott állítás, mert tényekkel — adatok hiányában — bizonyítani ezt eddig senkinek sem adatott meg. Ez egy szégyenbélyeg a magyar gazdára, melyet elsősorban néki kellett volna letörülnie a bizonyítás kérése által. A falun, tanyán az egésznapos tanitás mellett a" tanuló 10 félnapot mulaszthat hetenként, míg a városban a Iegkonokabb mulasztó is csak hatig viheti .fel^ a heti mulasztott félnapok számát. Ha óránként jegyezzük a mulasztást, helyes eredményt ugy sem kapunk, mert a tanév, szünidő stb. nem mindenütt egyforma. De azt is helyesen hisszük, hogy a mulasztást nem önmagáért, de valami célért kell jegyezni. A mulasztást — egy paradokszonnai élve — azért kell jegyezni, hogy ne kelljen jegyezni; vagyis, hogy a mulasztás megszűnjön. Ha azo.szágos statisztikai hivatal, mely ply tanulságos adatokat szolgáltatott és oly mélyen gyökeredző bajokra mutatott, az adatok gyűjtése folytán a mulasztások okait is felderíti: olyan szo'gálatot tesz, mely örök hálára kötelezi a kultura munkásait. A tanítóság azt várta, hogy az ujabb mulasztási napló majd fellebbenü a mulasztás okainak fátyolát és betekintést enged az iskolán át a családi életbe. De mily nagy volt a csalódás, midőn csak alaki változást látott. Ugyanis a vonalak helyett körök jelzik a mulasztást, illetve köritett vonalak. Ez a napló is, mint a multi, a gyermeket vádolja mulasztással, holott nem ő a hibás. Csodálatos, hogy mindjárt mulasztással vádolják azt, kinek a kötelességet még csak tanulnia kell! F. gondolatébresztő megjegyzések mellett szabad legyen ezzel kapcsolatban felemliteni azt a szomorú tényt, ha békében nem tudták végrehajtani az 1868. évi XXXVIII. í.-c.-et, népoktatásunk fundamentális törvénye követelte 6 elemit, akkor a mai lezüllött-viszonyok mellett nem leszünk képesek 8 elemit alap nélkül építeni. Dr. Neményi Imre: «Nemzeli kultúránk jövő utjai» c. müvében irja, hogy Franciaországban a. nagy nemzeti katasztrófa után 1882-ben 7 évre tolták ki a tankötelezettséget. — Az eredmény megdöbbentő: az analfabéták számainak szaporodása. — Az intéző körök kifeledték, hogy a háború után súlyosbodtak a megélhetés körülményei. Sapienti sat! Amulasztásokkal kapcsolatosan még csak annyit és ezt, hogy nem elég jegyezni, hanem ezt megelőzni az okok felderítése által. A jótékonyság ne legyen idő — és alkalomszerű, hanem folytonos és egyéni, mint maga a nevelés. — Valamint más szájával nem íéhet jóllakni, ugy egy ünnepi jóllakás sal sem lehet egy életre jóllakni. Kenyérrel, egy darabka ruhával csak rövid ideig lehet a nyomort enyhíteni, mig a folytonos gyámolitássaf megadtuk a lehetőségét a test és lélek összhangzaios gyarapodásának. Az iskolaköteles gyermek ne csak tanítót, iskolát találjon, hanem biztosítva legyen előtte a tanulás lehetősége is a család és társadalom részéről. A mulasztási napló nem a gyermek, hanem a szülő és társadalom mulasztásainak naplója és — bűne, melyet eltörölni van hivatva a társadalmi preventív intézkedés. Beccaria mondja, hogy jobb a bűnt megelőzni, mint büntetni. És nincs igaza? Feleljenek a tények! (s.)