Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-09-15 / 207. szám
4 JtöÍMTIDÉK 1925 szeptember 15. Levente zászlószentelés és avató ünnep Nyirpazonyban. A »Nyirvidék« kiküldött munkatársától. Szakadó esőben, a magyar falvak tengelyig érő dágványában érünk ki Nyírpazonyba. Az idő vigasztalanul rossz, a Liptay Jenő m. kir. gazdasági főtanácsos, földbirtokos által nagylelkűen adományozott 2000 négyszögöles gyönyörű, játéktér annyira fel van ázva, hogy azon atlétika versenyt rendezni teljes lehetetlenség. A figyelmes rendezőség által készített lugas, mint egy ázott veréb gunyaszt az esőverte pázsiton. Asszonyok, emberek szortyogó pipával az eresz alól jósolják az idő jobbrafordulását, a visongó gye reksereg azonban nem sokat törődik a túlontúl csurgó Istenáldásával hanem vigan hancúrozik a lucskos fűben. A tanakodásnak vésztjósló meny dörgés, s a még nagyobb erővel meginduló zápor vet véget, futva menekülünk be a Líptay-féle óriási hangárszerü dohánypajtába. Nincs mit tenni, itt kell megtartani az ünnepélyt. Hevenyészett asztalt állítanak fel, leterítik. L'ptay Jenőné az áldozatkész zászlóanya és Liptay Jenő diszelnök körül helyezkedik a helybeli és környékbeli notabilitások csoportja. A falusi népség nagyja megtölti a hatalmas pajtát, az apraja az egyik sarokban felhalmozott széna tetején, az élelmesebb serdült fiuk pedig a tetőgerendázat zsinórpadlásszerii sűrűjében helyezkedik el, lepottyanássai veszélyeztetve a földön állók komoly tömegét. Harsány vezényszó, a leventék Hajdú Mihály kiképző parancsára »Vigyázz« állásba merevülnek, Szabó Bertalan zászlótartó előlép, s Vincze Titusz ref. igazgató kántortanító tisztán csengő intonálására fölzendül a magyar himnusz, amelynek elhangzása után Tóth György g. kath. plébános mond mélyreható, gondolatos ünnepi besze det, majd megáldja a leventék zászlaját. Lóránt József va hősi harcokban megrokkant, háborús kitüntetésekkel díszített mellű orosi róm. kath. plébános, markáns, tömör gondolatokkal ékített rövid beszédben áldja mteg a zászlót, s ugyanezt cselekszi Nyerges Ferenc ref. lelkész is, aki ezután lendületes szónoklatot tart, amellyel a levente-, avatás hazafiúi, erkölcsi jelentőségét fejtegeti, történelmi példákkal megvilágítva. Ezt megelőzőleg köti föl a zászlóanya díszes fehér selyem szalagját a lobogóra Liptay Jenőné, néhány meghatott szó kíséretében. A nyirpazonyi református lányok szalagját Kántor Erzsébet, a gör. katholikusokét Kozák Margit kötik föl. A levente-avató beszéd elhangzása után Bartha Jenő kemecsei szolgabíró olvassa föl az esküminta szövegét, amelyet az összes leventék utána mondanak, s ezzel leteszik a szent fogadalmat, amely minden magyar embernek kötelessége. Közben az énekkarok adtak elő egy-egy dalt Tóth Illés g. kath. tanító szakavatott karmesteri pálcájának intésére. Tóth egyébként lelkes oktatója is a nyirpazonyi leventéknek. Liptay Jenő diszelnök lelkes, tüzes beszédben kéri a leventéket, hogy soha meg ne feledkezzenek a most letett fogadalomról. A beszédet nagy éljenzéssel fogadták. — Ezután fehérruhás nyirpazonyi leányok jelvényekkel ékítik föl a lekenték mellet, majd a »Szózat« lélekből fakadó eléneklése után, a közszeretetnek és megbecsülésnek örvendő zászlóanya és : diszelnök éltetése közben fejeződik be a gyönyörű ünnepség, amelynek versenyrészét a rossz idő miatt máskorra halasztották. Az ünnep rendezésében Dékmár Károly községi főjegyző és Kozma Ferenc adóügyi jegyző tevékenykedtek. Az ünnepély után bál volt « C nrnn íyTTj f.n»!« aján. a »Hangya« szövetkezet helyiségé-I wUWUgyi UyUla djaU" ben, a vendégek egy része ' pedig H OyÍregyÍláZÍ 6V. egyházközségnek. Szakolyi András földbirtokos vendégszerető házánál talált magyaros, szives fogadtatásra. I Atyánk 1 Atyánk! Ne verjen már minket kezed — Mi Golgotánk im már elérkezett ... „ Vedd el tőlünk e keserű pohárt", Mert nem bírjuk a szenvedést tovább ! Amink csak volt, az mind, mind elveszett — Haza, hírnév, jólét és becsület! Sárba tiportak, mint férget szokás. Oda a mult, a fényes, a csodás! ... A jelen sötét, bús, reménytelen. Az ezer éves szent történelem Utolsó lapja sárral kenve be... A kenyerünk a koldus kenyere; Az italunk a könny, mit hullatunk; Mi, egykor dúsak, most — koldulhatunk ... Mindenünk oda. Csak hitünk ha van, Hogy: ezt nem veszed el tőlünk Uram ; Hogy csak — mint Jóbot — próbára tevéi... Óh, akkor nem hal meg e nemzet, — él! ... De hogyha tőlünk hitünk elveszed, Akkor a magyar nemzet elveszett — E föld, hol Neved dicsérte minden. Elvész a sárban elvész a szennyben, Mely gyilkosan rá itt leselkedik... E hon poklok tornáca lészen itt, S nem dicséri itt senki sem Neved... Uram! Hitilnket tőlünk el ne vedd !... Tsokonai dr. A „Korona" reneszánsza társadalmi és kulturális eredmény. Előkelő, nagy közönség volt jelen a Korona szombat esti megnyitóján. Papp Lajost melegen üdvözölték a felavató estén. fájdalmas, Nyiregyháza, szeptember 14. A Nyirvidék tudósítójától. A modern városok társadalmi és művészeti kultúrájának fokmérői közé tartozik az elegáns, kényelmes művészi miliőjével lelki emelkedésre, invencióra, alkotásokra ösztönző kávéház is. A rohamosan fejlődő, napról-napra szépülő Nyiregyháza régóta nélkülözi a kulturális és társadalmi életnek ezt a komoly jelentőségű tényezőjét, mert a régi Korona kávéház, külső kereteiben, berendezésében még a régi és a háborús évek és konjunkturális mozgalmak igényeit elégítette ki. A kávéház tulajdonosa, Papp Lajos a hivatásának magaslatán álló szakemberek és a társadalmi, művészi törekvések lelkes pártfogójának érzékével tudta, hogy Nyiregyháza város hatalmas lendülete, amelyet az utolsó esztendőkben tett, a kávéházi társas élet terén is élénk ütemű fejlődést involvál. Papp Lajos érezte e téren kötelességét és nem tekintve a gazdasági nehézségek éveiben eléje tornyosuló akadályokat, szinte a békeévekpompás kávéházi stílusát is meghaladó fényűzéssel máról-holnapra újjáteremtette a Korona kávéházat. A Korona-kávéház reneszánsza nem csupán néhány uj színfolt felrakásából, néhány uj bútor elhelyezéséből állott. Papp Lajos szinte pazar bőkezűséggel tetőtől-talnig uj kávéházat varázsolt elő.amelven az ízlés, az artisztikum diktálta az átalakulás szemnontjait. — Az uj kávéház meenvitása szombaton este történt városunk nagvközönségének tüntető részvételével, amellvel Panp Lajos iránt érzett e'ismeré=ének. rokonszenvének adtak kifejezést. A letomnitott. színekmisztikumával zeng együtt Czeglédy jazz-band-jének tüzes zenéje. 1 Minden uj, faburkolat, bútorok, csillárok. A művészi kiképzésű páholyülésekben ott látjuk a nemzeti hadsereg tisztikarát élén Baur ezredessel, Nyiregyháza város polgármesterét, Szobor Pál városi főjegyzőt és tisztviselő, birtokos, kereskedő, iparos társadalmunk számos reprezentánsát. Künn a zord nyárutói eső riasztotta az embereket, de idebenn minden az élet szépségéről beszélt. Mikor éjféltájban beléptünk a zsúfolt terembe, már nem volt egyetlen üres hely sem. Az elegáns, szmokingos Forró Ferenc üzletvezető azonban pillanatok alatt gondoskodik asztalokról, székekről és mi kényelmesen elhelyezkedve gyönyörködhetünk az áldozatkészség, a szorgalom, a míiNyiregyháza, szeptember 14. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség tegnapi közgyűlésén Geduly Henrik püspök az elnöki előterjesztések során egy egyházkulturális szempontból igen jelentős eseményről számolt be. Somogyi üyula kir. közjegyző, aki a nyíregyházi ev. egyházközség presbitériumának és képviselőtestületének nesztora s az egyház és intézményei iránt tanúsított meleg ragaszkodásának egész eddigi életén át tanújelét adta minden kínálkozó alkalommal, abból az alkalomból, hogy a Gondviselő kegyelméből életének nyolcvanadik évét elérhette szellemi és testi erejének frisseségében, az 1793—1875 évre terjedő úgynevezett egyházi aranykönyv eredeti példányát az egyházközségnek adományozta. Az aranykönyvben a csaknem egy évszázadra terjedő összes adományozók neve és adományaik vannak feljegyezve, ami tanúságot tesz arról a nagy áldozatkészségről, melyet nehéz viszonyok között az egyház tagjai önként vállaltak magukra. Az egyházközség elnöksége a nemeslelkü s egyházkulturális; szociális szempontból nagy értéket képviselő adomány felett köszönetét fejezte ki a 80 éves presbiter előtt s a tegnapi közgyűlés az elnökség korábbi köszönetéhez csatlakozva Isten áldását kérte Somogyi Gyula további életére. Halász Andor bánffyhunyadi paptól 48.000 leit koboztak el. Nagyvárad. — A nagyváradi törvényszék tegnap tárgyalta Halász Andor nyugalmazott református esperes, legutóbb bánffyhunyadi lelkész bűnügyét, aki azzal volt vádolva, hogy 48000 leit akart átesem pészni Magyarországba. A tárgyaláson előadta' az esperes hogy szombaton reggel indult Bánfyhunyadról három gyermekévelés 48,000 leit átadott a legidősebb fiának. Az érmihályfalvaí határállomáson át igyekeztek Debrecenbe, ahol gyermekeit bei akarta jratni az iskolába. A fiúnak átadott öszszeg a gyermekek neveltetési költsége. A "vámolásnál felmutatta a magánál levő pén,zt s mihoir a vámtisztviselő azt kérdezte, hogy van-e több pénz nála, tagadólag válaszolt majd később odament a fiához, ei vette tőle a bankjegycsomót, hogy a vámosnak megmutassa. Mikor a vámos a bankókat megpillantotta, vészi érzék nagyszerű eredményé- • rögtön elvette s őt a vámfőnök elé ben. Papp Lajos nem győzi az el ismerő, gratuláló ovációkat fogadni. Mindenki kijelenti előtte, hogy fcz a gyönyörű kávéház komoly társadalmi és művészi értéktöbblete Nyiregyháza városának. A jazzband zenéje egy párisi chansonette forró muzsikáját árasztja. 'A vendégek önfeledten dúdolják a dalt és egy percre' olyan az uj kávéház, mint az illúziók tündéri fényű hajója a gondok, a gyötrődések fekete hullámai felett. állította. Itt jegyzőkönyvet vettek fel vele s letartóztatás után beszállították őt a nagyváradi ügyészség fogházába. Kéri a felmentését és a tőle elkobzott 48,000 lej visszaadását. Három gyermeke és beteg neje várja Debrecenben. A pénz gyermekei nevelésére kell. A törvényszék bűnösnek mondta ki Halász Andor esperest s ezért 1 évi fogháztja s a 48,000 lei elkobzására ítélte őt. Az ítélet ellen az esperes fellebbezett. Gyapjút legmagasabb napi áron, külföldi cég megbízásából ismét vÁsáirol Kende András irodája, Kossuth tér 10. szám. Telefonszám 95. 56t4-3
