Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-08-04 / 174. szám

Nyíregyháza, 1925 augusztus 4 * Kedd XLYI. évfolyam. * 174. saám E!6fíi®5é®i ár-sfe ks^Hf. é> s S|| feéra ÜOOOO K= Ns§y«úéw» 80000 K, S;8íüsat\'ise!é!;sek És fcssMsaíir 20*/« engedmény. AiflgtiteHlt JÓSSÁ ELKR f ÖsaBfksaítő : Dr. 8, SZABÓ LÁSZLÓ. F»l»l«* «sork»»ai6 I VERTSE K. ANDOR. 'fmmmmm ywwwOTiiM w ii iui MB MghMMi^ m ?x®rkaaatőség é* kiadóhivatal; SZÉCHENYI-UT 0. SZÁM. Talafon a*ám 139. Postaohaqua KÖ5Ö* Kéziratokat nem adunk viasza. A szombathelyi eset. A nemzetközi diplomáciai össze­köttetések egész berendezése bizo­nyos hipokrizisen alapul. Lényege a szemforgatás, a hazugság művé­szete, mint ahogy Wilde Oszkár mondaná : Mézes-mázos kellemke­dés,' rabulisztika, legyező-nyelv, tolvajnyelv, virágnyelv, furfang, alattomosság. Ügyes kártyaverés, a'hamis játék megengedésével. Ráadásul : az exterritorialitás, vagyis annak az elvnek az elismeré­se, hogy az: idegen diplomácia kép­viselői itt ben4 a saját országunk­ban ugy tekintetnek, mintha saját hazájuk földjén volnának. Lakásuk hivatalos helyiségük a hazai tör­vény alól mentesek,, ki vannak von­va. Szóval ők itt, idegen földön is »otthon« vannak. Hiszen, nem mondom, — elmé­letileg gyönyörű egy hazugság ez és a magyar vendégszeretet alap­természetével meg is egyezik, hi­szen a magyar szokta mondani a kedves vendégének, hogy »érezze magát nálam uraságod, mintha odahaza volna.« Azonban vannak ám mindennek határai. A magyar lovagias felfo­gás ezt az elvet magától, minden diplomáciai tudomány nélkül állí­totta fel, de bizonyosan abban a •természetes jóhiszeműségben, hogy (az ő vendégei/is viszont csak urak, lov|agias, gavallér emberek lehetnek Uri házba nem való jött-ment, nem kívánatos elemeknek bizony magyar felfogás szerint is tága­sabb odakint !« A mi; magyarosi'és hires vendég­szeretetünknek mindég az a magá­tól értetődő előfeltétele, hogy a vendég is legyen, ám gondolkodásá­ban, felfogásában, viselkedésében uri, gavallér, lovagias, megértő és egy kicsit alkalmazkodó'. iOtt ahol a tisztelt vendég ezekhez a szabályok­hoz nem alkalmazkodik; ott bizony a magyarnak megszün,ik minden igavallériája és diplomata, szemfor­gató, képmutató, hazudozó, kel­lemkedő, színészkedő gazda nem 'tud lenni. Mindezek pedig abból ' az inci­densből kifolyólag jutottak eszem­be, hogy Szombathelyen ilyen ma­gyar vendégszeretetet élvezői antant missziók megint kellemetlenkedtek. Alaptalan feljelentésre házkuta­tást rendeztek »meglepetésszerüen« hivatalos helyiségekben és magán­lakásokban. A tőlünk idegen dip­lomáciai szellem és az exterritoria­litás jogán szinte erőszakosan ha­toltak be olyan helyekre, ahova másként csak haza? hatóságainknak volna joguk behatolni indokolt bünügyi vizsgálat alkalmával. Szó­val, megint és újból megsuhogtat­ták fejünk felett az idegen megszál­lás zsarnoki vesszejét. Csoda-e, ha a birkatürelmű magyart; is elhagyta |ez egyszer a\nyugalom és megrázta öklét a fennhéjázó antant-urak lelőtt ? Az eset hirére agyunkra szökött a vér és végig remegett rajtunk a jogos felindulás. Egy brutális bé­keszerződés és a győzőknek még brutálisabb parancs-szavára tűr­nünk kell évek óta, hogy »legyő« zőinknek« ellenséges célzatát szol­gáló idegen társaság hol itt, hol amott piszkáljon az orrunk alá. Tiirnünk kell ellenőreink és inger­lőink arcpirító és megalázó fenn­héjázását. Nem elég a^z a tudat, hogy ki vagyunk rabolva, megvagyunk csonkítva, földig vagyunk sújtva, hanem el kell viselnünk ezeket a megalázásokat, nemzeti szuverenitá­sunknak ezeket a megcsúfolásait is. A ketrecbe zárt oroszlánnak nem elég a lélekölő rabság, el kell vi­istelnie a bámész közönség idegfor­raló ingerléseit is. Az esetet most eliminálták. Va­lahogy kimagyarázták és diplomá­ciailag elsimították. i De elsimították-e a !mi izgalmun­kat ? Elsimitották-e a háborgó ten­ger mélységében dúló' viharokat ? ? Kiküszöbölték-e a betegség igazi okát?? A lázban; égő szervezet sejt­jeiben őrlő baktériumokat ?? Az álig fegyverzett nagy- és kisántánt kutat nálunk rejtett, el­rozsdásodott puskák után és a ku­tatás folyamán vérig izgatja a le­kötött, a megkötöttségében vonagló nemzetet. Szatírának is sok. Mesterségesen se tudnák jobban kitenyészteni ná­jlunk a végső elkeseredés csiráit és jobban szitán i a parazsat, amely lángokba fog törni elébb-utóbb. Vagy ezt akarják ? Agent provo­kateurök ? ? ' Ök szemforgatva csodálkoznak, hogy a magyar igy megfeledkezett a hires vendégjogról. Mi pedig azon csodálkozunk, hogy nagyobb baj nem esett. Mert könnyen eshe­tett volna. S- Sz. L. Magyar cserkészek zarándokcsapata Róma, augusztus 3.) A Nyirvidék tudósítójától. A magyar cserkészek zarándok­csapata kihallgatáson jelent meg a pápa előtt. A cserkészek sorfalat állottak és a belépő pápát a cser­késztisztelgéssel köszöntötték. — Utána letérdepeltek s a szentatya negyed óráig tartó, mély gondo­latokban gazdag beszédet intézett hozzájok. örömének adott kifeje­zést, hogy a magyar cserkészifju­yságot, Magyarország reménységéi áldásában részesítheti. A cserkész­nek — mondotta Őszentsége — két főtulajdonsága az erő és a bátorság. De nemcsak testiekben kell erősnek és bátornak lennie, hanem lélekben is. A jó cserkész jó diák és enge­delmes, jó keresztény is. Megáldot­ta a cserkészeket és áídását adta egész Magyarországra. A cserké­szek a pápa beszéde után kezet csókoltak s a fogadtatás aktusa rendkívül mély hatással volt a magyar cserkészifjuságra. A zarán­dokcsapat a pápai fogadtatás után Nápolyba utazott tovább. Pál Sándor, a pesti tőzsdés asszony táma­dója beismerte, foogy puszta kézzel ütötte le áldozatát. Budapest, augusztus 3. A Nyir­vidék tudósítójának telefonjelentése. A budapesti Mátyás-téri dohány­tőzsdében történt brutális táma­dás ujabb izgalmat keltett a mind gyakrabban támadott tőzsdések kö­rében. A tőzsdés asszony támadó­ját, Páí Sándor vasmunkást letar­tóztatták. Eleinte tudni se akart az ellene emelt vádról, de utóbb beis­merte, hogy ő volt az, aki' puszta kézzel leütötte a trafikosnőt. Bi­rinyi Sarolta trafikosnő állapota* egyébként annyira javult, hogy el* hagyta a kórházat. Rákospalotán egy anya baltával ölte meg két gyermekét. Önként jelentkezett a rendőrségen. Budapest, augusztus 3. A Nyirvi­dék tudósítójának telefonjelentése. Ma reggef a rákospalotai rendőr­ségen megjelent egy magát Weisz Hugónénak nevező asszony, aki ál­talános megdöbbenésre előadta, hogy az éjszaka folyamán 16 éves leányát és 14 éves fiát baltaütések­kel meggyilkolta. A rendőrség em­berei azonnal kiszállottak a hely­színen és a gyermekeket válóban ott találták vérbefagyva az ágya­kon. A nagy vértócsa mellett ott í volt "a balta is, amellyel az anya borzalmas tettét elkövette. A gyer­mekek eszméletlen állapotban vol­tak és beszállították őket a .pest­újhelyi kórházba, ahol kiszenved­tek. Megállapitották, hogy a fiu 5, a leány 0 súlyos fejsebet kapott. A gyilkos asszony hideg nyugalom­mal "előadta, hogy tettét előre megfontoltan családi perpatvar­ból kifolyólag követte el. Egy munkanélküli asztalos háromszor egymás után felakasztotta magát. Budapest, augusztus 3. A Nyir­vidék tudósítójának jelentése. Megírták a lapok, hogy Síeigtv wald János budapesti asztalos mun­kás felakasztotta magát, de meg­mentették. Steigerwald alig, hogy leihagyta a Rókus-kórházat ,újból felakasztotta magát egy üres telek kerítésére. Most is észrevették és megint beszállították a Rókusba. Vasárnap este a járó-kelők arra lettek figyelmessé, hogy a Tisza Kálmán-tér és a Népszinház-utca sarkán lévő egyik fáról akasztott ember csüng, aki a halállal vívó­dik. Levágták, bevitték a kórházba ahol kiderült, hogy. megint Steiger­wald követett el öngyilkosságot ezúttal harmadízben. Kihallgatása­kor bevallotta, hogy azért akar meg válni az élettől, mert nem tud ke­resethez jutni. Léderert nem kötéllel, hanem golyóval végzik ki. Hivatalos helyről megállapítják., hogy a Léderer Gusztáv kivégzésé­ről ma megjelent hirek nem felel­nek meg a valóságnak. A kivégzést a kegyelmi kérvényre vonatkozó iratok visszaérkezése utáni napon nyomban végrehajtják. Az eddigi jelek szerint Léderert nem fogják felakasztani, hanem golyóval vég­zik ki. Az elitéit beletörődött sor­sába. TŐZSDE. Budapest, augusztus 3. Magyar Távirati Iroda. Zürichi nyitás ; Párisj 2240, Lon­don 2501, Newyork 515, Brüsszel 2372 és fél, Milánó 1880, Amster­dam: 206 és háromnegyed, Berlin 122 és ötnyolcad, Bécs 72.47, Szó­fia 375, Prága 1525, Varsó 94 és fél, Budapest 72.45, Belgrád 930, Bukarest 265. _ Terménytőzsde. Az irányzat szi­lárd. A forgalom búzában és rozs­ban élénk. Az ózab jegyzését be­szüntették. Árak: 77 kg-os buza 375 —80, 78-as: 377—80, 79-es: 380— 382 és fél. Rozs 280-85, uj zab 300—330. Valuták. Angol font 345—347é — Cseh korona 2104—2120, Dinár 1277—1289, Dollár 70500—71460, Francia frank 3377—3407, Hollandi forint 28215—28485, Lei 364—368, Léva 511—519, Líra 2605—2027, Német márka 16885—985, Osztrák­korona 99.87—100.65, Dán koro­na 15800—950, Svájci frank 13800 —13913, Norvég korona 12.730— 910, Svéd korona 18820—980, Bel­ga frank 3253—83. Egyes szám ára 201811 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom