Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-02 / 146. szám

w jitmxmm 1925. julius 2 Földművelés - ember­művelés. ii. Benkő András szintén egy uj emberneveiési rendszernek képvi­selője, reprezentánsa, mint Liptay Jenő a föld nevelésének. Ehhez aiapul veszi az egyetemes élettör­vényt, mely szerint minden élő­lény termelésre van berendezve s e termeiés egyben segitő, vagy akadályozó a többire nézve. Vég­eredményében pedig, az emberen vüi levő élet minden neme, faja az emberi élet értékeinek kiter­melését szolgálja. Az ember mű­velésének ez uj utja-módja, mint­ha kiengesztelő szülötte volna, a pusztító háborúk egyetemes em­beri őrületének. A műveltebb országok gondol­kodó "pedagógusai, mintha gonosz álomból ébrednének; a krisz­tiánizmus tiszta telki fényétől meg­viiágositott lelkek, mintha a meg­ígért nagy újjászületés égbevezető útját látnák, összejönnek, próbál­koznak (e napokban volt Cardiff­ban Anglia — egy nagy világ­gyüiés is) több-több megértéssel megállapítják, hogy az embermü­veiés eddigi utja-módja, inkább az emberirtás, mint az egyetemes emelkedés eszközeit szolgálta; mi­dőn egymással küzdő, egymás el­len agyarkodó osztályérdekeket ál­lítva fel, polgári téren, nemzeti té­ren, vallási téren; holott, ugy az egyetemes élettan, mint a kriszti­anizmus, embermüveiésünk alap­jául, az emberbe adott munkás erőknek ápolását, kifejlesztését je­lölte ki célul. "Ennek a célnak megállapításá­ban, szolgálatában áll a Benkő András tanfelügyelői működése s ez a működés nyert kitüntetést. Az ifjúsági Vöröskereszt kisegítő, fun­damentumos része az embermüve­iés isteni munkájának, ugy egyéni­leg, mint társadalmilag. Egyénileg abból indul ki, hogy testi-lelki szervezetünkben alkotás­ra hivatott erők, tehetségek, haj­lamok vannak, - akárcsak Föld­anyánkban, mely szintén egy óriási élőszervezet. Mint maga a Világ­egyetem látható és láthatatlan élő­milliárdok egyeteme. Folyton tö­kéletesedő eszközeink feltárják a mikroorganizmusok csodás viiágát s rávezetnek a nagy élettörvényre, hogy mi emberek is, bár a iétfej­lődés csúcsán, de belé tartozunk a nagy egyetemes életműködésbe s mintegy arra hivatva, hogy ben­nünk és általunk egy magasabb éfctfejlődés, egy szebb és jobb embervilág alakuljon ki. Ennek a világnak alapvető esz­köze az Ifjúsági Vöröskereszt is, ameiy nevelési irány, már a kis gyermeket is alakító munkájába ál­lítja, természete szerint s a nép­iskolának tulajdonképen már folytatólagos munkája van. 'Még csak embrióban van ugyan, de megvan. Benkő András arra tö­rekszik, hogy meglegyen. Jár, kél, buzdit, o.ktat, maga is kezébe ve­szi a munkaeszközt. Bizony, nem megy ez a munka könnygfi, sok akadály van útjában; megrögzött előítélet, a művelni hivatottak ké­szüietlensége, némi kényelemsze­retet, hiszen ez is munkatöbbletet jeient stb. De majd csak leválik ez a hályog a látásra rendelt sze­mekről' ' s fellobban előttök is, kik még ma ködben járnak, egy tisz­tább utmutató az embermüvelés is­teni célja felé. A gyermeki lélek mutatja meg legbiztosabban, hogy a mai lecke-rendszer - akárhogy furja-faragja az iilető miniszter ur — már eiőre elijeszt az iskolától. Mert a gyermek mozogni, foglal­kozni szeret testével-lelkével s ezt a természetes mozgó művelést ta­iálja meg az Ifjúsági Vöröskereszt keretében. Testének rugalmas iz­mai, a figyelő értelem alatt, sza­bályos mozgást vesznek, játszi 'képzeime alkotásánál s munkában fejiődő kedélyéletének vidámsága egyúttal beleviszi abba az erköl­csi és vallásos érzésbe, melyet az együtt munkáió és egymást figye­lemmel segitő gyermeki munka fejleszt ki szivökben, lelkökben s mely erkölcsi levegőt minden jó­akarata mellett se képes együtt­ható társadalmi életre kifejlesz­teni a legszorgalmasabb Káté-lec­ke sem. Bámulatos és inogható példái vannak mindezeknek már ma is azon iskolákban, hol az Ifjúsági Vöröskereszt be van vezetve. A gyermeki szívben miiy dus bokro­sodása indul azon segitő gyöngéd érzéseknek, melyekből az igaz Krisztianizmus gazdag aratása fej­tik, Isten és ember gondos ápolása mellett. Egy szebb, örömteljesebb, egyeterritsebb emberi éiet indul út­inak, a nyers ösztönös éiet helyett, meivnek nyomában nem rabja lesz az ember áz anyagnak, hanem sa­ját és közös javára teremtő ha­talma; mig ez a sivár anyagi önzés és rabság, a legmagasabb polco­kon is kiégeti a sziv nemesebb hevületeit s elgázolja a jó Isten által az ember örömére oly gaz­dagon széthintett iehetőségek bol­flogitó eszközeit. Es ha ezt megértik a jövő em­berei, ilyen értelmi és érzelmi lá­tásban növekedve, egy uton fog járni a föld nevelése az ember ne­velésével s nem az ember és föld életének vad rombolásában keresi és találja dicsőségét, méltóságát, hatalmát, emlékjgleit, hanem be­látva mintegy a teremtő és gond­viselő Isten nagy életmühelyébe, munkatársa lesz Istennek, ugy, amint azt Jézus megállapította, s a tudományos élettan is mutogatja. Ezt a földet, a benne és rajta lévő növény- és állatélettel, mint tápláló anyát, gondozza szeretettel, kellő tudással hozza ki és rendezi rajta azon kincseket, melyek életét szé­pítik, gazdagítják s az emberi tár­sadalom nyugalmát biztosítják. Erre a szebb és jobb éietutra vezet a Liptay Jenő és kitüntetett társainak földszerető müvelése és 2 Benkő András tanfelügyelő em­berszerető művelése, párhuzamo­akik közül Moravszky Ferenc igaz­gató, dr. Vietórisz József, Kozák István, Szaiay Sándor és Adorján Ferenc voltak jelen. Fájó érzéssel emiékezik meg a 10 éves találkozó óta bekövetkezett veszteségekről s ebben iátja az élet komoly voltát Minden veszteség intőjei szá­mukra, hogy igyekezzenek megten­ni kötelességüket. Ha eddig meg­tehették, azt annak a tanári kar­nak köszönik elsősorban, mely nemcsak tanította őket az értelem fejlesztésével, hanem nevelte is a sziv melegével. A tanítványi háiából fakadó sza­vak után Moravszky Ferenc igaz­gató válaszolt. Az időnként talál­kozóra gyűlő ifjak világfelfogásá­ban annak a nevelési módszernek a diadalát szemléli, melv egyedül bizonyul helyesnek s melyet ez az iskola is követ. Tudja, hogy sokan vannak, akik maradisággal vádol­ják ezt a szellemet, akik az iskola faiai közé is forradalmi izü újításo­kat szeretnének bevinni, azonban san haladva, gyakorlati kiépítésé- \ haladni, fejlődni csak a kipróbált ben ama szebb jövőnek, meivnek | " t akon (ehet. Hiszi, hogy a talál­J . . . . - . . ' l/'ATÍM-fl 1- 1 szent vágya s reménye hullámzik Kárpátoktól le az Aldunáig. «Hiszek Magyarország feltáma­dásában !» Andrássy Káimán. Férfi, női és gyermek­legolceóbb bevásárlási fsrrása FODOR FERENC és TiBSftl Zrínyi Ilona-utca 5. Két debrecenkörnyék! iskola udvarán évekkel ezelőtt földgázra bukkantak. Eddig még semmi lépés nem történt a hasznosítására. Nyíregyháza julius 1. Saját tudó­sítónktól. Érdekes, hogy a kincsekkel teli magyar alföld szinte magától kí­nálja, a kezünkbe adja a drága energiaforrások kihasználásainak le­hetőségét s ami megfelelő hatósá­gaink, tudományos köreink alig tesznek lépéseket a kincses bányák kiaknázására. íme egy példa. Deb­recen városának határában lévő he­gyesi és elepi állami iskolák udva­rán a föld mélyéből feltörő ártézi vízzel együtt olyan mennyiségű gáz tódul ki, hogy egy gyufaszállal •meggyújtva, hatalmas lánggal ég. Ez a drága világító anyag már (évek óta száll el a levegőbe s még csak kísérletet sem tettek (kivéve egyes magánosok próbálkozásait; a gázok felhasználására. Hogy a magános emberek nem mertek befektetéseket eszközölni, nem mertek vállalkozni, azt a mai viszonyok mellett megértjük és méltányoljuk, mert tekintetbe véve, hogy ezen magánosok vállalkozá­sát semmiféle szakvélemény nem előzheti meg, a hatóságok tétlenségét, melynek a megfelelő »szakvélemény« köny­nyebben állhat rendelkezésére s egy kis utánajárással olyan kincse­ket szerezhetett volna magának, ami a befektetett tőkét ezerszere­sen fizette volna vissza. Nem első és nem utolsó eset ez, hiszen nap-nap után hallunk fel­fel bukkanó földgázról csonka ha­zánk területén. Annyit hallunk róla, amíg rendkívüli, rejtelmes lángnyelvek és lidércfények kútfe­jeként írnak róla, de hogy prak­tikus és hasznos természeti erőfor­rásként szerepelne, arról sajnos minél kevesebbet. Tizenötéves érettségi találkozó az ev. Kossnth főgimnáziumban. Nyíregyháza, julius 1. A Nyirvi­dék tudósitójáíó 1. Az 1910. évben érettségi vizs­gálatot tett ifjak junius 28-án, va­sárnap délelőtt tizenötéves talál­kozóra gyüitek össze az ev. Kos­suth Lajos főgimnáziumba, hogy az iskolai falak között diákörömök és bánatok által egybeforrott ba­rátságukat megújítsák s számot ad­janak volt tanáraik előtt arról, hogy érteimet gazdagító s lelket kozóra gyűlt ifjak ennek a szellem­j nek a jegyében futották eddig is • pályájukat s ha elérkezik az idő, amikor acélos karral is meg kell tenni kötelességüket, készen fogja találni őket az idő. Nagy tetszéssel fogadott szavai utan dr. Vietórisz József szól lelke teljes melegével a volt tanítványok­hoz. Hangsúlyozza a tanítványok szónokának szavai nvomán, hogy az iskoía szeretetben" nevelt min­dig s ebben látja különösen mun­kásságuknak értékét. Az üdvözlő szavak elhangzása után dr. Vietórisz József névsort olvasott s a jelenlévők beszámoltak életkörülményeikről s amennyire leheteti, felvilágosítást nyújtottak a távolmaradottakról is. Jelen vol­tak: Bábás József ref. lelkész öcs {Veszprém m.( Bodnár Pái mér­nök Nyírbátor, Bogdán György iKveiemenv nei* , [ öMH', toko S, Nyíregyháza, 8uda­Stetö Jkú^H 21 Me n>hért kereskedő Nyiregv­.- , . t eí e, ktet o, aiKU S "háza, dr. Dániel Míkiós ü^vvéd szamara csak bizonytalannak ve- Budapest, dr. Frisdimann József Annál inkább nem értjük meg a E™/^®^' ­d r' ^Y ' • w}f e or\o^ Nyiiegynaza, Holfmann Pái gordonkaművész Bucapest, Horváth József tb. főszogabiró Gáva, Dr. Klein László ügyvéd Nagykáiló, dr. Lipschiíz Emire or­vos Nyíregyháza, dr. Lórán.i Ernő ügyvéd Tokaj, Máczav La,os fő­gimn. tanár Nyíregyháza, Oláh György gépészmérnök Budapest, dr. Polinszky István MFTR jogai mazó Budapest, vitéz Porubszky András huszárszázados Debrecen, dr. Tessik Tibor ügyvédjeiö't Nyír­egyháza. dr. Zinner Hugó föld­birtokos Ináncs (Abaujj. Részt vet­tek a találkozón azok is, akik éve­ken keresztül együtt jártak az itt érettségizettekkel, de tanulmá­nyaikat más iskolában végezték bc s ezek voltak: Putty Sándo;- ny. huszárfőhadnagy Nyíregyháza, Roz gonyi Jenő postatiszt Nyíregyháza, Schwartz József kereskedj Nyír­egyháza. Néma csenddel juttatták kifeje­zésre kegyeletüket az elhunyt ta­nárok és 14 halott osztálytárs em­án m+A nemesítő munkásságuk nem hullott terméketlen talajra. A találkozó sok örömöt, de sok szomorúságot is szerzett. Többen 15 év Óta eiőször találkoztak e va­sárnapon s több volt tanulótárs hiányzott s fog hiányozni ezentúl is az erősen megfogyatkozott gár­da soraiból. Tiz óra után pár perccei" üdvözli a díszteremben a tanulótársak nevében Bábás Jó­zsef ref. lelkész a volt tanárokat. lékével szemben. Kálmán pészmérnök levélben men volmaradását's a levél felolvasása ben csii­nyoman nem egy szem íantak meg a könnyek, többek között, hogy bár r het Ottó gé ette ki tá Azt irja lem jt*len­Szerdától az Apollóban. Hindu siremlé

Next

/
Oldalképek
Tartalom