Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-09 / 228. szám

j&íke1bék. 1925. október 9. Tegnap ünnepelték a debreceni Csokonai Szinház 60 éves fennállásának évfordulóját. A debreceni színészet jubileuma. — Jókainé Debrecenben. Szigorú erkölcsi szempontok és szinésztörvények hatvan évvel ezelőtt. Debrecenből jelentik : Tegnap volt hatvanéves fordulója, hogy a Csokonai nevét viselő színházat fé­nyes keretek között 1865. október 7-én megnyitották. A megnyitó disz előadáson Bánk-Bánt adták, mi­kor is Gertrúd, királynőt minden idők egyik legnagyobb színésznője, Jókainé Laborfalvi Róza ját­szotta. Kardoss Géza igazgató, a teg­napi fordulóján szintén Bánk-Bánt adta elő. Ez alkalomra a Nemzeti Szinház kiváló művészei utaztak le Debrecenbe. Gertrúd királynő szerepét a nagy tragika, Jászai Mari, a címszerepet Bakó László, Bi­berachot pedig Ki ss Ferenc ala kitolta. A színházat az első évben Resz­ler István igazgatta, de egy év alatt őt is utóiérte a színigazgatók gya­kori végzete : megbukott, tönkre­ment. A város erre 1866. julius 1-én saját kezelésébe vette a szín­házat. szinügyi egyletet alakított Az intendatura 5 éve színhá­zunk legfényesebb korszaka. Az egylet kidolgozta ügyrendjét és kinyomatta. A sárguló könyv lapjairól idézzük az egylet követ­kezőképen fogalmazott vezető szem­pontját : — »Fölkarolunk minden jelest, ami hazai és semmi kitűnőt nem mellőzünk azért, mert idegent. Ennél tökéletesebb programmot azóta sem adtak. Majd igy folytatja az egylet: — aLe gyen színházunk az élet iskolája, mely az erényt meg­dicsőítse, a bünt és ferdeséget pedig ugy mutassa fel, hogy , attól a szilajabb s nemesre ke­vésbbé fogékony kedélynek is el kellessék fordulni. Szemkáp­ráztató és erkölcsi értékkel nem bíró látványosságoknak színpa­dunkon tér nem engedhető­A szinügyegylet rendkivii I erélyes, szigorú törvenykönyvet készített a színészeknek. Mindenre kiterjedt a figyelme és a legaprólékosabb sza­bályokban irta elő kötelességeiket, (büntetést róva ki a vétkezőkre. A 37-ik paragrafus például ezt mondja: »Ki az intézetnek vala­mely nőtagját illetlen viselete által megsérti, elveszti negyedrész havi fizetését, ugy a nőtag is, ki a női szeméremről és illedelemről meg­feledkeznék^ Nem kevésbbé érdekes a 116-'k paragrafus : — »Van scenikai illedék, mely ellen ok színpadon vétenek, ám­bár elmellőzése kedvetlen benyo­másu a mivelt nézőre. Ide tarto­zik a köpés zsebkendő használása nélkül, ekképen a színpadot próbán s előadáson ne mocskositsa senki, csak azért se, nehogy a hölgyek drága kelméjü köpenye, vagy uszá­ja bepiszkoltassék. Ha a darabban nincs kijelölve, nem szabad csó­kolni. Soha sem szabad a némbert magához emelni. Semmi esetben teem szabad a nő ajkát csókolni, ha ia csók a cselekménnyel összefügg, arcot, vagy homlokoíkell csókolni. Öleléskor pedig ügyelni kell, ne­hogy a mell kézzel érintessék. Ki ilyesmi ellen vét, fizet 24 kraj­cárt. íme igy őrködtek 60 évvel az­előtt őseink a szinház művészi hiva­tása mellett. Modern kölcsönkönyvtár az Ujságboltban. Értesités. 6077 Van szerencsém a n, b. vevőközönség szives figyelmét felhívni, hogy Szarvas-utca 9. szám alatt levő üzletemet Kállói-utca 2. szám alá helyeztem (Csonka Pál-féle) Tisztelettel értesítem a n. b. vevőközönséget, hogy szolid áraimmal, pontos és figyelmes kiszolgálásaimmal igyekezni fogok megelégedésüket kiérdemelni. Becses pártfogásukat {VJpIlfMSt tlfl kérve, maradok teljes tisztelettel I^CUIIKIIIII JUírOCl fűszer- és csemege kereskedő, KállÓI-Utca Z. Telefon 169. | KÖZGAZDASÁG. A must eltevése üvegekben Tekintve azt ,hogy többen sze­retnének mustot eltenni hosszabb időre — ha tudnák a módját — az alábbiakban kipróbált és jól be­vált eljárást adok meg. A mustnak az erjedését a benne levő élesztők okozzák, tehát első­sorban ezeket kell elpusztítanunk benne, másodsorban pedig azt keli megakadályoznunk, hogy újólag ne kerülhessenek a már mentesített mustba élesztők. Szóval, konzervál­nunk kell a mustot, amit kétféleké­pen lehet elérni: dezinficiáló vegyi anyagokkal vagy forralással törté­nő sterilizálással és pasztörizálás­sal és pasztörizálással. A konzer­váló vegyszerek használatát a ma­gyar bortörvény tiltja, tehát szali­cilsavval vagy benzoésavas nátrium mai stb. nem szabad mustot kon­zerválni, de meg az avatatlanok kezében ezekkel sem sikerül mindig a dolog és mérgesek is ezek az anyagok. A kénezés meg van ugyan engedve, de az ilyen «hoítra­kénezett» must élvezhetetlen a ké­nessav miatt, különben pedig ár­talmas' az egészségre is (gyomor­göro?, fejfájás, hányás stb.) A must forralása A legegyszerűbb és kellő elővi­gyázat mellett a legbiztosabb mód­szer a forralás, a termék is a leg­jobb, mert semmi mérgező anyag nem kerül a mustba. A mustot legelőször hibátlan, zománcozott fazékban vagy telje­sen tisztára, fényesre súrolt rézüst­ben körülbelül 10 percig forraljuk. (Lepattogzott zománcu vagy kö­zönséges vasbádogfazék, cinkezett vasfazék stb. nem alkalmas, sőt e^ utóbbi nagyon hátrányos, .mert a must sava a cinketoldja s ez mér­ges.) A forró mustot a zománc­edényben aztán két napig ülepedni hagyjuk, vagy ha több mustot aka­runk eltenni, akkor a felforralt mustot azon forrójában gyengén kénezett fahordóba öntögetjük. A rézüstben azonban egy percig sem szabad állni hagyni, mert réz ol­dódnék fel. Azután lefejtjük az üle­dékről a must tisztáját és üvegfek­be töltögetjük, de nem egészen tele , hanem csak az üveg nyakáig, éppen ugy, mint a paradicsomot szokták. AT. üvegeket jó minőségű kiforralt parafadugókkal jó erősen ledugaszoljuk, nem pedig hólyag­papirral kötjük le. Az üvegeket azután szalma vagy rongyok közé rakva, üstbe rakjuk s annyi hideg, vizet öntünk rájuk, hogy az üvegek száját néhány ujjnyira ellepje a viz. Ekkor lassan tüzelni kezdünk' s mikor a viz forrni kezd, ettől szá­mított 20 percen át forraljuk majd a forró vizben kihűlni hagyjuk. A kivételkor az üvegek száját kézzel ne érintsük, hanem az üvegeket szellős helyre rakva, a megszára­dás után szurokkal, pecsétviasszal a szájukat rendes módon bevonjuk. A tartály eldugaszolása. Az ily módon eltett must hóna­pokon, sőt éveken át eláll s kevés üledéket verve, letisztul ; ülepitet­len és előzőleg fel nem forralt mus­tot nem tanácsos ily módon eltenni. Sokan raktak már el ilyenformán mustot, de az legtöbbnyire nem sikerült nekik, mert egyrészt a dugasz nem volt sterilizálva, más­részt utólag érte fertőzés a mus­tot. A legfontosabb tehát, hogy a dugaszt is ellepje a forró viz, mert különben ott az élesztő vagy penészcsira életben maradhat, ha az üveg nyaka kiáll a Vízből, hi­,szen az ilyenkor nem tud kellően átmelegedni. A dugó előzetes ki­főzése magában nem elegendő, a bedugaszolt dugót is sterilizálni kell a musttal együtt. Hasonló módon pasztörizálhat­juk is á mustot s az ilyen tisztább izü, mert nem volt olyan magas hőfokra melegítve. Ilyenkor a friss mustot csak 75 fok Celsiusra melegítjük fel s az említett üle­pités, betöltés, eldugaszolás után stb. is nem »dunsztol«-juk ki for­ralással, hanem csak 75 fok Cel­siusig melegítjük. Egy vagy két nap múlva - azonban még egyszer fel kell melegíteni 75 fok ' Cel­siusra, sőt a teljes biztonság végett harmadszor is lehet három egy­más után következő napon. Ennél is fontos azonban, hogy az üveg Bzáját jól ellepje a meleg viz. Ez a nyitja az egész ördöngös mesterségnek. FŐ a tisztaság és a gondos eljárás ! S. Pálinkás Gyula, m. kir. adjunktus. Öltem GYERMEKMINTÖPOR CYERMEKKRÉM C VE R M E K/ZAPPAN HÖLGYEKNEK PÚDER L ABIIIADA/ELIEN i/Z Hl WTOPOB A színtársulatnak egyelőre január végéig van játszási engedélye. A szinügyi bizottság a bérletek gyűjtését is csak eddig engedélyezi. Heltai lemondott a várossal kötött szerző­déséről. — A szinügyi bizottság ülése. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szinügyi bizottság tegnap délután 4 órakor ülést tartott Szohor Pál városi főjegyző elnöklésével. Az ülés megnyitása után a városi ta­nács bejelentette a bizottságnak, hogy Heltai Hugó szinigazgató nem kapott játszási engedélyt a kultusz­kormánytól, hanem a r társulat kon­cessziója Gulyás Menyhért főren­dező nevére van kiállítva. A bizottság rövid tanácskozás után, arra való tekintettel, hogy 60 színész egzisztenciájáról van szó, beengedi a társulatot Nyír­egyházára, azonban csak január 3l-ig 'játszhatnak, mert a Gulyás Menyhért ideiglenes koncessziója is csak eddig az időpontig érvé­nyes. Ha azonban időközben Gu­lyásnak sikerülne a játszási enge­dély meghosszabbítása, ugy a szinügyi bizottság nem gördít aka­dályt a szezon meghosszabbítása elé. A szinügyi bizottság nyomatéko­san figyelmezteti a közönséget, hogy a társulatnak egyelőre csak január 31-ig van bérletgyüjtési joga Külön kell megemlítenünk, hogy a városi tanács egyik feltételként azt szabta Heltai Hugó elé, hogy mondjon le a várossal 1923-ban kötött 6 éves szerződésben fog­lalt jogairól. Heltai ennek is alá­vetette magát és tegnap délelőtt Kovách Elek dr. kir. közjegyző irodájában nyilatkozatot irt alá, amelyben összes szerződési jogairól lemondott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom