Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-08 / 202. szám

925 szeptember 8. JíylKÍIDÉK. es Szabolcs vármegyének két egymástól meglehetősen távol esö pontján voltunk a minap egy-egy tanfolyam záró ünnepelyen. A vármegye fáradhatatlan munkásságu kir. " tanfelügyelője — az Ifjúsági Vöröskereszt jegyében — szervezte mindkét tanfolyamot, ki az ügy iránt érzett nagy szeretettől áthatva, még szabadságát is feláldozva mindent megtett, hogy a két kézimunka-tanfolyam minél eredményesebb munkát végezzen. "Ma minden komolyan gondolkozó pedagógus kísérletezés tárgyává tette, mint lehetne az eddigi testet-lelket ölő iskolai oktatás helyett a nevelő oktatási rendszert meghonosítani. Benkő András kir. tanfelügyelő volt egyike azoknak, ki felismerve a kézimunka életre nevelő hatását, minden eszközzel azon fárad, hogy ezt a fontos nevelési eszközt tegye az elemi iskolai nevelő oktatás gerincévé, melynek nagyjelentőségű eredményeiről — azokban az iskolákban, hol azt bevezették — volt alkalma meggyőződni. A két tanfolyam közül az egyik Záhonyban, a másik Rakamazon folyt le. Az elsőt Dobray Elemér kótaji ig. tanitó, a másikat Benkő György buji ref. tanitó vezette. Mindkét tanfolyam ugy külső, mint belső tartalomban gazdag eredménnyel végződött. A külső tartalmat adta az a sok szép kézimunka, mit a tanfolyamon résztvett hallgatók készítettek. A záhonyi tanfolyamon füz- és raffiamurikák készültek, mig a rakamazi tanfolyamon a fentieken kívül szalma- és gyékénymunkákat is állítottak elő' s a raffia és fűzből is szélesebb s több irányú feldolgozást tapasztaltunk. A legmesszebb menő elismerés illeti meg a tanfolyamvezető tanítókat azért az eredményes munkáért, melyet végeztek. A rakamazi tanfolyam hallj gatói ennek az elismerésnék látható jelét is adták, mikor Benkő Györgyöt értékes aranygyűrűvel ajándékozták meg az ünnepélyt bezáró banketten. A belső tartalmat adta az a nívós pedagógiai értekezlet, melyei Benkő András kir. tanfelügyelő elnöklete alatt a tanfolyamon résztvett hallgatók tartottak.. Mindkét értekezleten Zsoldos Ferenc buji ref. tanitó tartott felolvasást a kézimunkának a nevelés szolgálatában való módszeres alkalmazásáról. Mindkét tanfolyamról azzal a jóleső érzéssel távoztunk el, hogy itt ismét "egy lépés történt a jövő generáció életre nevelése, a munka megszerettetése érdekében. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a megtisztelő figyelmet, mellyel Szabolcs vármegye minden szép és nemes ügy iránt érdeklődő alispánja, Mikecz István, mindkét tanfolyamot részesítette. A záhonyi tanfolyam záróünnepélyén egyéb elfoglaltsága miatt nem volt jelen, Rakamazon azonban Kállay András volt országgyűlési képviselő kíséretében megtekintette a kézimunkákból ízlésesen összeállított kiállítást s nagy figyelemmel hallgatta Benkő András kir. tanfelügyelő ismertetését a kézimunka nevelő erejéről.. A tanfolyamok sjkere érdekében kifejtett munkásságukért köszönet illeti meg Záhonyról Pelley Józset ref. lelkészt és vitéz Somogyi Dezső ig. tanítót, Rakamazról Papp Endre esperes plébánost, Földváry Rudolf ig. tanítót, kik erkölcsi s anyagi támogatásukkal s állandó személyes jelenlétükkel jó példával jártak elől, hogy a tanfolyam eredményes legyen. Elismerés illeti meg azokat az ügybuzgó tanfolyam hail- I gató tanítókat, kiket a rossz időjárás sem tartott vissza s időt, fáradságot nem kiméivé, jártak át a szomszéd községekből is, hogy ismereteiket a népnevelés intenzivebbé tétele érdekében szélesbitsék. Uj irányokat próbál megjelölni a legutóbb kiadott miniszteri tanterv a népiskola munkakörében. Ez a munkásság, melyet most láttunk, már a tantervet megelőzőleg is a tanterv intencióinak megfelelőleg indult meg: — ahol ilyen buzgó munka folyik, ott bizalommal nézhetünk a, jövő elé. I Figyelő. Diadal és Városi Szinház Mozgó Világattrakció Világattrakció farkasok csodája Mirákulum 8 felvonásban. Hétfőn 7, 9. Kedden 3, 5, 7 és 9. Nyíregyházán 150.000 négyszögméter terület öntözhető a most készülő csatornahálózat segitségével. Az öntözőkészüiék fokozza a tűzbiztonságot is. Nyíregyháza, szeptember 5. — A Nyirvidék munkatársától. Nyíregyháza város belső területén csőhálózatot helyeznek el. A csőhálózat a város öntözésére szükséges vizet fogja a téglagyári medencéből a város utvonalaira vezetni. A csöveket már csak nem az egész vonalon lefektették. Az első csőpróbánál a benyomuló viz az egyik hibás csövet megrepesztette. A csövet, amelynek gyártási hibái voltak, kicserélték. A nyíregyházi csatornázásról megemlékezik a Városok Lapja is, amelyben Szobor Pál főjegyző a következőkben méltatja az öntözőmüvek jelentőségét: Az alföldi városok legnagyobb problémája az utcák tisztántartása körül a por leküzdése. Az utcák szétterpeszkednek 5—6 kilométer hosszúságban és burkolásuk meghaladja a városok anyagi erejét. A sürü porfelhők megfertőzik a levegőt, közegészségügyileg is millió veszély csiráját rejtik magukban. Nyíregyháza ugy segít ezen a problémán, hogy főbb utvonalain öntözőkészüléket épit. Az öntözésre kerülő terület nagysága 150.000 négyszögméter, melynek vízszükséglete négyszögméterenként 1.5 liter, tehát az összes napi vízszükséglet 225.000 liter \azet jelent. Egy villanyerővel meghajtott Worthington-szivattyu 10 órai 'j3}3iuqoj[ qzZ uajl^iu opiuiazn vagyis percenként 375 liter vizet tud a csőhálózatba nyomni. Ezen víztömeg elszállítására 102 milliméteres csőhálózat szolgál, melynek legnagyobb szállitótávolsága 2000 méter. A vezeték legvégső pontján elérhető nyomás 2 atmoszféra. A sugárcső végétől számított legkisebb sugár hossza 15 méter. Az erőszükséglet 8 HP, melynek energia fogyasztása óránként 6 KW. Az összes évi vízszükséglet 20.000 köbméter, melyet a város téglagyári gödrökből vesz, ahol 83.000 köbméter viz van állandóan tárolva, vagyis a szükséges évi mennyiség négyszerese. Az építési költségek a városi mérnöki hivatal által Tiázilag elkészítve 700 millió koronára rúgnak. Az utcák öntözésén kívül a csőhálózat jelentős lépés lesz a tűzbiztonság felé is, mert hiszen a tűzoltóság akár magából a csőhálózatból közvetlenül veszi a tüz megfékezéséhez szükséges vízmennyiséget, akár pedig motoros fecskendővel tovább szállítja azt a mellékutcákba. Végeredményben pedig magva lesz ez az öntözőberendezés a közel jövőben megvalósuló vízvezetéknek is. (*) MEGJELENIK A MŰVÉSZETI LEXIKON. EMIL JA3SNINGS PUTTY LYA LENKEFFY ICA _ Schakesuire" GONRAD VEIDT ű rá máj ban WERNER KRAUSS EGYÜTTES SZEREPLESOK OTHELLO Csütörtöktői Az Apollóban. Péntekig A nagyszakácsiak a „csoda" elismerését kívánják. Már más községekben is látnak. A «Nyírvidék» pécsi tudósítójátólEmlékezetes, hogy Nagyszakácsiban, az ottani állítólagos csoda megvizsgálására küldött hivatalos bizottság megállapította, hogy a «csoda» csaláson, vagy hazugságon alapszik.. Ennek alapján a közigazgatási hatóságok megakadályozták a bucsujárást és beszüntették a megkezdett kápolna építését. Ebben az ügyben most hatvan tagu küldöttség kereste fel Strausz István dr.-t, a kerület nemzetgyűlési képviselőjét, hogy járjon közbe az illetékes hatóságoknál, hogy a csodát hivatalosan ismerjék el, mert az egész községnek és járásnak az a meggyőződése^ hogy a jelenések igen is megtörténtek . Strausz István dr. nemzetgyűlési képviselő felvilágosította a ' küldöttséget, hogy semmiféle lépést ebben a tekintetben nem tehet, mert az arra illetékes egyházi fórumok már döntöttek ebben a kérdésben. A küldöttség most arra kérte a képviselőt, hogy eszközölje ki Rott Sándor dr. megyéspüspcknéi, hogy saját kezű aláírásával ellátott pásztorlevélben értesítse eket erről a helyzetről, hogy a lelkek megnyugodjanak.. A képviselő meg is ígérte közbenjárását, valamint azt is, hogy támogatásukra lesz a kápolna felépítéséhez szükséges engedély kieszközléséhez. A Pécsi Napló kaposvári tudósítója ezzel kapcsolatban igen érdekes eseményekről számol be Eszerint tegnap tizenhat tagu küldöttség kereste fél Hoss József dr. kaposvári apátplébánost Kövér Lajos, a legfanatikusabb nagyszakakácsji látó vezetésével. Reggel nyolc órakor kihivták az apátplébánost a gyóntatószékből és arra kérték, hogy az egyházi hatóságok ismerjék el a csodát és adják vissza a kápomaépitési engedélyt. Átadták Schandl Károly dr. földmívelésügyi államtitkár " levelét, melyben az államtitkár az apátplébános jóindulatába ajánlja a nagyszakácsiak kérését. Előadta még Kövér Lajos, a küldöttség szónoka a nagyszakácsiak azon kívánságát is, hogy az apátplébános a bizottsággal újra szálljon ki Szakácsiba. Hoss apátplébános a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy ő a veszprémi egyházmegye egy igen szerény papja, így amíg a megyéspüspöktől erre utasitáí-t nem kap, nem megy ki Nagyszakácsiba.. Megmagyarázta a küldöttségnek, hogy az ő fanatikus kitartásuk lázadás az egyház törvényei és a vallás tekintélye ellen, a szakácsit csoda elismerése nem egyeztethető össze a vallás komolyságával és nem jó katholikus az, aki e csodában még most is hisz. A küldöttség ekkor a templomelőtti Kossuth-térre vonult és zajongani kezdett.. — Interpelláltatunk a nemzetgyűlésen az ügyben — kiabálták,