Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-06 / 278. szám

J&mYWÉK 1995. december 6, masinakocsi, mikor elég ló van a világon! Kár ezért a Benzért, ezért i az őrült dologért tönkretenni ma­gát! Mindez engem nem riasztott el és bár a defektusok sokszor meg­ismétlődtek, nemsokára már egy kilométert tudtam megtenni fenn­akadás nélkül, néhány hónap múl­va fkdig már pompásan [árt a ko­csim. 1885. végén meggyőződtem róla, hogy gépem már tul van a •fdsérieti tárgy fokán és szabadalmat kértem rá. Ezt a szabadalmat 1886. ianuár 29-én kaptam meg és ez az okirat az újkori motorkocsik szüle­tési bizonyítványa.)) Eddig szól az autó feltalálóiának nyilatkozata. Ami pedig a közönsé­get érdekli, az, hogy mi a különb­ség negyven év előtti első Benz­kocsi és a legmodernebb Ford-autó között. Azért választottuk ki a ren­geteg autó-gyártmány közül a For­dot, mert ez világmárka, ez nem luxus, hanem milliók mindennapi szükséglete. Ha az autó negyven éves fejlődési grafikonját vesszük alapul s ebből következtetünk az autó legközelebbi jövőjére, ugy ne(h sok esztendőt jósolunk annak az állapotnak, amikor nemcsak Ame­rikában, hanem az egész világon Magyarországon is, mindenkinek meglesz a saját családi Ford-ko­csija. A Ford-gyár most azzal kísérle­tezik, hogy olcsó és kis repülőgépe­ket állitson elő. Olyan családi repü- * lőgépet, amelyen átmehetünk a «szomszédos» pár száz kilométerre egy kis tereferére, no meg egy kis bussines-re. Mert a jenki a haszno­sat a kellemessel, vagy helyesebben a kellemeset a hasznossal igyekszik párosítani. A kísérletek igen ked­vező auspiciumok között folynak s ne csodálkozzunk, ha egy szép napon a Ford-gyár európai képvi­seletei apró, olcsó, a lehető legbiz­tosabb üzemü repülőgéppel fogják bieglepni a gyors közlekedési eszkö­zökért rajongó közönséget. Addig is azonban, amig ez meg­történik, a Ford-gyár egy legmo­dernebb tipusu autót hozott forga­lomba, amely egyesíti magában az esztétikai izles, kényelem, tartósság, szolidság, üzembiztonság, prakti­kusság és a gyorsaság követelmé­nyeit. Ezeknek az uj tipusu Ford­kocsiknak olyan szép külseje van, hogy első szempillantásra lekötik az ember figyelmét. A karosszéria vonalainak szépsége ugy a nyitott, mint a csukott kocsiknál, művészi Ízlésre vall, stílusuk a legmoder­nebb iparművészek tervezete. — A karosszéria mélyebben fekszik és hosszabb a réginél s igy az ülések is természetesen mélyebben van­nak. Egyszóval «divatosabb» lett az ui típus, anélkül, hogy bármit is vesztett volna építményének régi jó bevált tulajdonságaiból. A divat,* hiába, olyan nagy hatalom, frmely előtt az autókiralynak is meg kell hajolnia. Egyébként egy ilyen ki­tűnő gyártmánynak az aprólékos le­irása nem is volna célravezető ak­kor, amikor saját szemével láthat mindenki ilyen modern tipusu Ford-autót, a gyár nyiregyházi kép­viseleténél (Molnár Béla, Széche­nyi-ut 14.) .vagy a képviselet gará­zsában (Krupánszky Testvérek ko­csigyára, Vay Ádám-utca 35.) Kell, hogy ezt a pompás kocsit minden autó iránt érdeklődő megtekintse. Tegnap nyilt meg a Bessenyei Kör képkiál­litása a városháza nagytermében. A megnyitó beszédet Szohor Pál főjegyző mondotta. A kiállításon Gádor István, Daakó Ödön, Ékes Lajos, Ékes Lajosné, Szigethy István és Vértes Árpád szerepelnek. £ Ti A »Nyirvidék« tudósítójától.) — legnap délután öt órakor nyílt mjeg a városháza dísztermében Gá­dor István sjobrász-kferamikus és budapesti müvésztársainak kiállí­tása. A m/egnyitó beszéde® Szohor Pál foíjjegyzó, Kállay Miklós főispán megbízásából tartotta a tőle meg" szokott szép, tartalmas/és a művé­sziét nemes, világot átfogó hatalmá­nak megvilágítására rámutató szavakkal. Az igen nagyszámú előkelő kö­zönség tetszéssel fogadta már a kiállított tárgyak művészien ízléses csoportosítását is. Gádor István tökéletes művészi objectumaira már Nádai Pál mutatott reá csütörtöki lyceális előadásában, de szemtől­szembe állva a sok színes-ragyogó zománccal borított kerámiai tárgy­gyal, 'egy derüs-kedves világban érezzük magunkat és belelátunk a művész lelkébe — aki ott sürög­forog a közönség sorai között, — halkan, szerényen és' készséggel ad felvilágosítást mindenkinek, min­denről.. Gádor szebbnél-szebb for­májú vázái, elegáns vonalaikkal, a ikopenhágaira emlékeztető discrét elegánciáju színeikkel sokszor ra­gyogó, mélytüzű sajátos színezéssel leginkább a csiszolt Karneol-achat, vagy macskaszemre emlékeztetnek; úgynevezett csurgatott technikája oly fantasztikusan szép kontúrokat ad a dekorációnak, aminőket soha, sehol semmiféle művész sem pro dukál. Stilizált madarai, hamutartói bonbonnierejei, a sok apró-cseprő kis bohókás szobrocska, lovacskák, bámuló kis majmocskák, egy cso­dafinom »szoIgálóí« uszkár pelikán, papagáj, virág, ki tudná mind fel­sorolni, — mind-mind mosolyt, de­rűt áraszt. Valóban egy bájos, ked­ves mesevilágot teremtett nekünk a művész, aholgyönyörivöclünk, élve­zünk és — vásárolunk, mert a kiállított tárgyak magas művészi ér'.éküfi dacára rend­kívül olcsók és'a »kis« polgári embernek is hozzáférhetők. Gyönyörű fémből domborított csészék, kelyhek, tálcák, művészi ékszerek, szines és fehér-fekete var­rott, hímzett, kötött és horgolt teri­tők, ragyogó selyem hímzések nehéz fekeíte selyemanyagon. Egy csoport merészen megraj­zolt kép — tulnyomóilag Ékesnek müvei izzó Szinek, dacos vonalak egy erős miüyészléleknek forradalmi eruptioi —• lehet afölött vitázni, hogy szép-e, nem-e, megveszik-e, vagy sem, de vitán kivül és felül iái! az, hogy a képek művésziek és erőteljesek. Felületes szemlélődő­nek, régi, dogmatikus, akadémiai vonal és szín keze lésnek kiskátéján nevelkedetteknek ajkára sokszor szinte szálnakozó mosolyt) vonnak a csodálatos képeik, —de az iskolá­zottabb, a disztingválni tudó, az elméjjyjedő, a kutató szemlélő mégis csak felfedezi bennük a mii vészi ér­téket. Szigethy szines monofypiái, a megdöbbentő biztornsággal rajzolt fejlek, egy vigyorgó négernek né­hány folttal odavetett arca — mind- í mind nagyon értékes művészi ké­pek, amiket mindenkinek megkei­lene nézni - és meg is venni. És végül néhány szó Gádorról. Két szoborcsoportja: férfi és nő — nem egy férfi és egy nő, hanem a férfi és a nő, természetes nuditá­sukkal, viharzó érzésüktől eggyé ol­vadva — merészen és mégis művé­szi decensséggel ábrázolva külön művészi élményt képeznek. Minden­kinek, aki szereti a szépet, melegen ajánljuk a csütörtökön már záruló kiállítás látogatását. (*) A hideg okozta bőrhámlás el­len védjük arcunkat a világhírű KORÁNYI KÁMFOR KRÉM-me!. ARTHUR STRIMGER HÍRES, IZBALMAS REGÉNYE A BOURGESI ÁRVA (Dübörgő kerekek) az évad legszebb s legbájosabb filmregénye szombat és vasárnap AZ APOLLÓBAN. A BOURGESI ÁRVA NAGY JELENÉTEI: I. Apa a harctéren. V. Ugrás a robogó mozdonyról II. A bourgesi árva fiu. VI. Lángogon keresztül. III. A mozdonyvezető hőstette. VII. A fiu hőstette. IV. Felrobban a hid... Siessen jegyet biztosítani! Előadások : szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3 5, 7 és 9 órakor. A 60 éves Fonclére. A magyar közgazdaság és első­sorban a magyar biztosításügy je­lentős történeti évfordulója vonult el felettünk. Ez évben érte el legte­kintélyesebb biztosító társaságaink egyike, a Fonciére Általános Bizto­sító Intézet fennállásának 60-ik évfordulótját. A nagy világkatasztrófában letört nemzetünk történetének mai gyá­szos korszakában a » Fonciére* igaz­gatósága saját történetének jelentős fordulópontján mellőzte a külső ün­neplés legszerényebb nyilvánítását js. Ez ránk nézve is kötelezővé te­iszi a szordinót, de nem ment fel krőnikási kötelességünk alól, hogy rövid visszapillantást vessünk 'a »Fonciére« 60 éves múltjára. íMiként most a 60-ik évforduló az intézet alapításának/ ideje is tör­ténetileg jelentős és szomorú kor­szakra esett. Az elnyomatásban meg bénult ország közgazdasági intézme nyekben árván varta a feltámadás hajnalát. A lángoló hazafiasság me­részsége kellett akkor gazdasági alapítások, különösen biztosítási társaságok létesítéséhez. A »Fon­ciére« alapitóiban me^ volt a haza­fias lelkesedésnek tüze és az anyagi kockáztatís bátorsága egy kizárólag imagyar biztosító intézet alapításá­ra. Ezzel beírták nevüket maradan­dóan a magyar közgazdaság és biz­tosításügy történetébe. Nehéz munka, acélos kitartás, •sok megpróbáltatás utján a »Fon ciére« fokról-fokra haladt a meg­erősödésben, sikerekben. Már'jóval a világháború előtt nemcsak ha­zánkban vivott ki magának nagy tekintélyt és bizalmat, hanem a MIföldön is megbecsülésí és presztist szerzett. , A világháború után újra súlyos idők nehezedtek hazánk közgazda­Ságára és biztosítási intézeteink nek nehéz teherpróbát kellett kiál­la,niok. Mi sem bizonyítja hatáso­sabban a »Fonciére« szilárdságát, alapjainak biztonságát és ügyveze­tésének széles látkörét, mint az a tény, hogy a »Fonciére« a háború, a forradalom, bolsevizmus és ide­gein megszállás sok poklán tul is nemcsak megbírt állani, hanem uj orientálódással az intézetet a fej­lődés és konszolidáció feltételeivel ismét felvértezni tudta és ezzel meg teremtette szilárd alapját az intézet további felvirágzásának. Az intézet méreteinek jellemzésé­re megemlítjük, hogy folyó évi díjbevételei megközelítik a 100 milliárd koronát. 2 A »Foncíére« nemzetközi viszony latban is igen előkelő pozíciót tölt be és az általa alapított Fonciére Ált. Biztosító Intézet Romániában ja Contjnentale Általános Bizto­sító Intézet Csehszlovákiában, a Rossija Fonciére Ált. Bizt. R. T. Jugoszláviában a legtekintélyesebb intézetek. — Fiókigazgatósága? van nak a Fonciémek Wienben Ausztria és Llembergben, Lengyei­ország részérte. A Fonciér,e főügynöksége Nyír­egyházán, Bessenyei-tér 15 szám alatt van. A'mjegye egész területén rendelkezik előkelő képviseletekkel és Kisvárdán a Gazdasági és Keres­kedelmi Hitelintézet, Mátészalkán a Szatmárvármiegyeí Gazdasági Bank képviseli. Douglas Fairbanks V Hétfőtől az Apollóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom