Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-04 / 276. szám

í J&iMWkK J925. december 4. wssmmsmik • • • • 5-7-9 érakor Sédekről tettek tanúságot, melyért méltán kiérdemelték a hálás közön­ség teljes megelégedését és elisme­rését. Bár az ünnepély műsora még egy alkalommal lesz előadva, mégis már a kezdetén szorongásig telve van a főgimnázium díszterme és mikor az iskola nagyszerű énekkara a Himnusz áhítatos hangjait kezdi in­tonálni, nincs a teremben egy talp­alatnyi hely. Majd a régi magyar virágénekekből érdekes, változatos részek kerülnek előadásra Fehér Gábor tanár művészi összeállítása folytán, Harsányt Ilona VII., Zöm­ben Ágnes VI. es Kovács K. I. oszt. növendékek kifogástalan és kedves előadásában. Dr. Koppány Mária tanárnő lép most az előadói asztal­hoz és magasszinvonalu, művészien felépített ünnepi beszédben méltatta »a legnagyobb magyar« örökké ma­radandó emlékezetet és tevékeny­ségét, annak a férfiúnak nagysága^ akinek az útjait a Gondviselés je­lölte ki, aki maga szenvedte át nemzete minden nyomorúságát, ujjá akarva teremteni pusztuio ha­záját, törhetetlen elszántsággal min­den tekintetben és aki Kossuth leg­jellemzőbb szavai szerint »korának ívelve lett«. A közönség hosszasan ünnepli az előadót. Béri Emil : Esdeklés cimü dalát énekelte el utána Margócsy Erzsé­bet VII. oszt. tanuló Bleuer Ilona Vili. oszt tanuló zongorakisérete mellett. Meglepő volt a iratai leány kiforrott, kellemes hangja, amelyért méltán megérdemelte a hallgatóság hálás tapsait. Perlmann Erzsébet VI. oszt. tan. Arany: Széchenyi Emlékezete cimü versét interpretálja kitűnő szavalói készséggel es sok-sok érzéssel. Ragyogó, szines képek jelennek meg most előttünk. A leánygimná­zium apró, aranyos leánykái, mint tényleg megelevenedett angyalkák vonulnak fel és adja elő Vörös­marthy, Csongor és Tünde c. drá­mai költeményének egyik jelenetét olyan biztonsággal és végtelen in­telligens művészettel, mintha nem is az iskola legfiatalabb növendékei hanem kész művésznők lennének. Különösen a Faragó és Veres Agi li oszt. tanulók a tündérkirályné jlletve ördögfi szerepében nyújtot­tak pompás alakítást, de a többiek 'légér K- I., Hargita V., Olcs­váry V., Férge I., Petneházy I., Tóth, I., Wallrabensiein, 1., és Fábri II. oszt. tanulók, mind-mind igazán kitettek magukért. Hartmann Zsófi es Zinner Mag­da VIII. oszt. tanulók zongoraszá­ma következett ezután. Brahmstól a Magyar táncokat adták elő olyan készültséggel és kifinomult techni­kával, amilyent ebben a fiatal kor­ban műkedvelőktől nem is lehetne; várni. Mindketten kész művészei a zongorának. Méltó befejezése a felemelő ha­tású ünnepélynek az énekkar sze­replése Erkel ; Ima a Bánk-Bánból «imíi darabjával, melynek tökéletes előadása Röder Ede tanár érdeme. Az ünnepély pompás előkészítése az egyes számok betanítása Fehér Gábor ismert hozzáértését és sztk­prteimét dicséri. ü. (*) Női amerikai divat hócipők legújabb formákban 195 ezer K a Hung&la Cipőáruházban Nyi: egy­háza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon 195. ? WHH«HM4IHmH«M«««M»H»H»mimMt v. ,'.?.•' t-i-, "..•:: >,. "ÍSK "5 1 Ma v:. -i^,;. Rider Haggard nagy müve!!! Csütörtökön Pénteken A rabszolga királynő Regíny a fáraók korából 8 fejezetben. Irta: Rider Haggard. Filmre irta: Vajda László. — Rendezte: Kertész Mihály. Fősaersplők: Ariette Marchal, a L'Imags főszereplője, Beregi Oszkár, Korda Mária. Es a burleszk-attrakció Megkezdődött a nagy csonyiv Irányi Sándor uri és női divafáruházábaiii Zrinyi Ilona-utca 3. Telefon szám; 384. December 31-ig minden vevő, aki 200 ezer koronán felül vásárol, ajándékban részesül Mélyen leszállított árak! 2907-5 Gsfttöx tökön, deo. 3-án Csak egyszer! Csak egyszer! Ői si szerelen Péntektől Keddig •u BUYÖH szükségletét megbízhatóan GlÜCk I6I1Ő bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8. szerezheti be. Alapítva 1903. Telefon 234, Nagy választék háló, ebédlő és különféle bu­rorokbsn. Krampuszok, játékok, o 1csó és szép ajándék­tárgyak mesé3 olcsón, óriási vá lasztékban a ©Í¥ÍflÉÍISP. 70Í6 2 Zrinyi Ilons-nUa 9. sz. miB^wm^mmm 1' KÖZGAZDASÁG. Európa gazdasági krízise. Irta: Dr. Domány Gyula. II. Németországban a gazdasági ka­tasztrófát az idézte elő, hogy a né­met márka stabilizálása után igen sok rövid lejáratú külföldi, főleg dollár kölcsönt vett a német terme­lés igénybe, amelyeket beinvesz­tált abban a biztos tudatban, hogy lejáratkor azok úgyis megprolongál­tatnak. Közbejött azonban a font erős emelkedése, illetőleg a dollár intervalutáris árfolyamának hanyat­lása, ami az amerikai tőkéseketar­ra indította, hogy a német kölcsö­nöket felmondják és azoknak lejá­ratkor való visszafizetéséhez ra­gaszkodjanak. Ez a nem gondolt gyors visszafizetési terminus az immobil német vállalatokat erősen megviselte és igen tekintélyes cége­ket fizetési zavarba juttatott. — A német jegybank ugy igyekszik most a válságon enyhíteni, hogy kül­földi, lehetőleg font kölcsönöket szerez, amelyek révén a hitel kor­Iátokat tágítja . Nem irigylésre méltók a viszo­nyok Franciaországban sem, ahol most az infláció eddig nem tapasz­talt módszerével kísérleteznek a ba­jokat orvosolni. A francia pénzügy­miniszter bankjegy katasztert kíván felvétetni és pénzszámlálás révén ki fog tűnni, hogy mennyi bank­jegy semmisült meg s ezen elpusz­tult bankjegyek helyébe egyelőre 2 milliárd frank erejéig uj bankjegye­ket fog kibocsájtani. Lényegében ez nem egyéb mint infláció, mert ar­ra még példa nem volt, hogy azon a jogcímen, hogy a bankjegyek a háború alatt és később, a németek visszavonulásakor megsemmisültek, helyükbe uj pénzforgalmi eszközö­ket bocsássanak ki. Arról, pedig Franciaország egyelőre nem is ál­modozhat, hogy nagyobb külföldi hitelre szert tehessen, mert amig a háborús adósság kérdése elrendezve nincsen, a külföldi tőke a francia közgazdasággal szemben meglehe­tős óvatos. Hasonló a helyzet Olaszorszag"­ban is, ahol a Íjra hanyatlásának eg egy állandó kurzuson való stabili­zálásának érdekében szigorú tőke kiviteli tilalmat rendeltek el. Az olasz pénzügyminisztérium éppen ugy őrködik az olasz tőke kiszivár­gásának meggátlásán, mint nálunk a korona esésekor szigorú rendsza­bályok akadályozták meg a tőke ki­vándorlását. A győztes államok még csak most tartanak ott, ahoi mi már a stabilizálás előtt tartot­tunk, ami erra vall, hogy még messze van az az idő, amikor a tőke szabadon helyezkedhetik el ott, p.hol a legbiztosabbnak és a legjobb kamatozásúnak látszik az elhelyez­kedés. Egyedül Anglia nyitotta meg határait eddig a tőke előtt, azonban az angol tőke egyedül kevés arra, hogy egész Középeurópát ellássa és a háborúban elpusztult tőkéket he­lyettesíthesse. Mindaddig nincs is kilátás az európai gazdasági válság enyhülé­sére, amig lassú termelő munka révén, a tőkegyüjtési folyamat meg nem indul s a tőke szabad mozgá­sa elé akadály gördül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom