Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-02 / 274. szám

Í925. decenaber 2. társadalmi előkelőségeinkből még sokan. Mintha színészeink érezték volna, hogy mintegy vizsgáznak a szokat­lan nagyszámú és a színházba rit­kán iáró közönség előtt, kivétel üélkül művészetüknek legjavát gyúj­tották. Igazán nehéz helyzetben va­gyok, hogy kit dicsérjek meg job­ban, a főszereplőket, vagy a kisebb szerenlőket-e, mert mindnyájan jók voltak, lelkes és figyelmes játékuk­kal pedig biztosították az összjáté­kot és megjutalmazták a fáradha­tatlan és kiváló rendező Gulyás Menyhért munkáját. Havassy Mimi elragadóan bájos játékával és behí­zelgő hangjával nyerte meg a kö­zönség tetszését, mig Károlyi János méltó partnere volt az ideálisan gondolkodó férfi szerepében. Har­czos Irén grandiózus táncával és Ügyes játékával "érdemelte ki a forró tapsokat. Hegedűs Rózsi megjele­nésének közvetlenségével nyerte meg a közönség szimpátiáját, nem először láttuk őt ilyen szerepekben, kezdő szinész, de ambiciózus, a szép jövő minden Ígéretével. — Körösy Zoltán humorának derűjé­vel árasztott vidámságot, őt nem kelj Ijülön megdicsérni, neki a leg­nagyobb dicséret a megjelenésekor mindig felhangzó nyiltszini taps. •'— Sebestjén Jenő kiváló szalonszi­néSz a szerepkörén üdvül eső szeren­ben jói megállta a helyét, mindenki hozzájárult az est sikeréhez és re­méljük, hogy ez az előadás egy si­keresen letett vizsga kitűnő bizo­nyítványa és az eddig tartózkodó színházlátogató közönséget felfogja melegíteni az iparkodó tárnsulat iránt és segédkezet fog nyújtani ahoz, hogy a konzorcium, amely­nem üzleti vállalkozás^jTiegélheté­sét annyira-amennyire megtalálja. Rakovszky Iván belügyminiszter nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról, külön megdicsérte Ha­vassy Mimi, Károlyi János és Har­czos Irén játékát. Matavovszky István. Megsértette a magyar államot, mert dühös volt az adóra. Orosz Sándor dombrádi iparost 1925. február 18-án forga,tniadó Ügyben a községházára citálták fel. Barbandi Jenő forgalmiadó ellenőr az adóhátralék fizetésére hivta fel, mire Orosz Sándor ingerülten vá­laszolt miközben a magyar államot sértőkifejezésekel illette. Az elha­markodva kimondott szavakat meg­bánva, bocsánatot is kért a jelenle­vőktől. A községi főjegyző utasítására azonban Barbandi megtette a fel­jelentést, minek folytán tegnap von­ta felelósésgre a debreceni tör­vényszék Orosz Sándort. — A vád­lott beismerte a terhére rótt bűncse­lekményt s felindult állapotával mentette magát­A törvényszék az enyhítő körül­mények folytán a magyar állam megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt 500 ezer korona pénzbünte­tésre itélte. Az itélet jogerős. BUTÖB szükségletét megbízhatóan GlÜCk leUŐ bútoráruházában, Vay Ádám-u. 8 szerezheti be. Alapítva 1303. Telefon 234, Nagy választék háló, ebédlő és küiönfele bu­rorokban. Egy ezerholdas földbirtokos anyagi gondjai miatt a kntba ugrott. Debrecenből jelentik: Egész Haj­duvármegyében és Szabolcsmegyé­ben is széles körben ismerték Kun Sándor földbirtokost. Kun Sándor­nak több mint ezer holdas hatalmas birtoka van a Kunságban, Kisujszál láson, de üzleti vállalkozásai és családi összeköttetései Debrecen­hez fűzték, mert itt több pénzinté­zetnél erős érdekeltséget vállalt. Az állatárak zuhanásba és a külön­ben is állandóan jelentkező gazda­sági depresszió ugylátszik megrendítették Kun Sándor vagyoni pozícióját is, annál inkább, mert igen nagy elő­szeretettel bocsátkozott merész vállalkozásokba. Az utóbbi időben a gazdag földbirtokos már valósággal lelkibeteg és búskomor lett, várva minden percben teljes anyagi ösz­szeropnahását. Ugy látszik, hogy a vagyoni ösz- i szeomlás súlyos lelki válságot idé­zett elő Kun Sándornál, ami ideg­rendszerét is tönkre tette, ugyany­riyira, hogy néhány héttel ezelőtt, mikor Budapesten (árt, nekirohant a Dunának és a habok közé vetette magát. Akkor kifogták és fel is gyó­gyult, bár erősen meghűlt. Kun Sándor azonban nem tett le öngyilkossági szándékáról. Alig, hogy hazajött Budapestről, debre­ceni lakásán felakasztotta magát, de hozzátartozói • idejében észrevették és levágták a kötélről. Most azután a napokban végzetes szándékát sikerült beváltani Kun­Sándornak, Amikor a portája ud­varán nem tartózkodott senki, észrevétlenül beleugrott a kútba és lettét csak akkor vették észre, mikor már késő volt. Amikor a vizbői kihúzták, halott volt. Ujabb honfoglalási lelet Eperjeskén. Nyíregyháza, december 1. — A Nyirvidék tudósítójától. Az 1920. évi augusztus hó elején akadtak rá az akkor készülő mán­dok-eperjeskei ut munkásai arra az értékes honfoglaláskori temetőre, honnan olyan ritka tárgyak kerültek a Jósa Muzeumba, milyeneket még nem ismert a régészeti tudomány. E gazdag lelet az Archaeologiai Értesítő 1920—22. évfolyamában ismertettem leletkörülményeivel és minden tárgyának pontos rajzával. A község alatti vályog gödör mellett levő és a nem régen elhalt Jármy Imre földbirtokos tulajdonát képező dombon volt ez a honfoglaláskon temető, hol nyolc sirt bontottunk ki akkor. Több sirra nem akadtunk, jóllehet a lelőhely minden részén húzattam kutatóárkot. Ez év őszén az eperjeskei ut kövezéséhez ismét a mondott dombból hordtak homo­kot, mely alkalommal két kengyelt és egy olyan ritkán előforduló zab­lát találtak, milyeneket a környék­ről as zomszédos Agárd, Bodrog­vécs és Hajdúböszörmény határá­ból ismerünk csak. Ezeket a tár­1 gyakat Vágó Dániel államépitészeti tanácsos hozta be muzeumunkba, ki ez "évben már a mezőladányi és ujkenézi utak építésénél felszínre került becses leletekkel gazdagította gyűjteményünket. Hálás köszönet és elismerés illeti gondoskodásáért ugy őt, mint Kiss Elek ufbiztost, kiknek ébersége és a régészet iránti buzgó érdeklődése eredményezte, hogy honfoglaló őseink emlékei, sírjuk őrizte hagyatékai nem kal­lódtak el. A megváltozott időjárás miatt ásatást most nem végezhe­tünk a helyszínen, de tavasszal to­vább fogunk kutatni, van-e még e Jeletnek több tartozéka, esetig e je­lentős temetőnek több sirja, mint­ahogy azt öt évvel ezelőtti ásatás alkalmával gyanítani lehetett. Kiss Lajos. (*) Rémas öngyilkosságot követ­nek el patkányai, ha megveszi az Agrária huskonzerva patkányirtó­szert. Kapható gyógyszertárban, drogériában és a késznőnél: Stan­dard, Budapest, Kossuth Lajos­utca 14. i? S^C | evető orkán a DIADAL MOZGÓ -ban 1925. évi december hó 2-án és 3-án, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor bemutatásra kerül BÜSTEREEATON 6 felvonásos burleszk világattrakciója £ csikágőí kékszakái! és Akiknek nem kell a szépség egy szépségverseny törtéeete 6 felvonásban. Főszereplő: VIOLA DANA . Jön HARRY PIEL ]őn A Vöröskereszt Egyesület karácsonyi vásárja a női­ipariskolában. (A »Nyirvidék;< tudósítójától.) — Vasárnap, 29-én apró, hasznos dolgokból, csinos kis kézimunkák­ból érdekes, nagy erkölcsi s a mé­reteihez képest anyagi sikerrel zá­ruló karácsonyi vásár volt a nö­ipariskolában.' Fürge, apró lányok jártak ide-oda a teremben, moso­lyogtak, arcuk ragyogott az öröm­től, hiszen ezt a kis vásárt, ami el­végre is nagyon komoly dolog, ők teremtették. Ez természetesen az iskola igaz­gatóinőjének, Trajtter Anna úr­hölgynek s az iskola többi agilis tanárnőjének nagy érdeme, liogy az apró lánykákkal év elejétől mos­tanáig ilyen szép eredményt tudtak felmutatni. A csinosabbnál-csino­sabb hímzéssel ékes zsebkendők, apró teritőcskék egy-kettőre elkeltei' ugy, hogy aki később jött, már alig talált valamit. Minden olcsó,' szép és hasznos volt; apró, mikulás-do­bozok kézi festéssel, csinos kíálli­íásbap pár ezer korona ; szerencse csomagok a gyerekek ríagy örömé­re, melyekben szinten csupa hasz­nos dolog : radir, tollhegy stb. volt. Ebből s az eddigi ilyen kiállítá­sokból is látható, milyen jó hatás­sal van a gyerekekre az a tudat, hogy ők »egyesület« tagjai ; büsz­kék rá, kötelességet éreznek s hasz­nos dolgok mivelésére nagy öröm­mel vállalkoznak. Széchenyi emlékünne^az ág. h. ev. Kossuth Lajos reál­gimnáziumban. (A »Nyirvidék« tudósítójátói.) — Rendkívül nagy érdeklődés mel­lett tartotta meg szombaton délután fél 6 órai kezdettel az ev. Kossuth Lajos reálgimnázium Széchenyi em­lékünnepélyét az iskola dísztermé­ben. Az ifjúság hódolata pedig mél­|tó volt nemcsak a nagyközönség ér­deklődéséhez, hanem a legnagyobb magyar emlékéhez is. Széchenyi munkásságát méltató előadások, ze­ne- és énekszámok s alkalmi költői müveknek harmonikus elrendezése képezték az ünnepély műsorszámait. A lélekemelő ünnepély a Magyar Hiszekegy éneklésével vette kezde­tét, melyet áhítatot keltő megértés­sel tolmácsolt a reálgimnázium ve­gye skara Zwick Vilmos tanár veze­tése mellett. Az ünnepélyt megnyitó beszédet Valent József tanár, a Bessenyei önképzőkör tanárelnöke tartotta. A nemzet jövőjének biztos zálogát látja abban, hogy a nagyok sorában olyan kiváló férfiúval di­csekedhetünk, mint amilyen Szé­chenyi is volt. Az emberi kulturáért harcoló nagy alakjaink egész sorá­ban látja biztosítva, rokon nélkül is, a nemzetek sorában megillető előkelő helyünket. Az ünnepi beszédet Binder László VIII. o. t. mondottja. Őszinte elis­meréssel állapítjuk meg, hogy rend­kívül ügyes elrendezéssel, komoly tudásra valló felkészültséggel vilá­gítja meg Széchenyi korát, Szé­chenyi önfeláldozó munkásságát, Kossuthttal való ellentét. Előadása messze túlszárnyalta a diák körök­ben tapasztalható iskolás előadási ínodort s beszéde végén lendülettel ragadta magával hallgatóit. Führer György VIII. o. t. értékes tanul­mányt olvasott fel az Akadémiáról. Foglalkozott a jelen irodalmával is, Miudfr^f vegyou SOOO borcnéér^ Robkant-sarsjegyeí! N arhe*ő: 2 autó, traktor, *ra»y- és czö»tt£rgyak, bandák, szobabarendezésak, zongora, motorbicikli, VBlőge p, tkeh, tetőié, te* *a. rákásznotok, t aiyaek, cipők: «» KB 15O^fc'úljftw-t» la értékao ayaronaényak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom