Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-01 / 273. szám

8 jsíyírvidék 1925. december 1. naa ni iin mii i rrrni nii niii mr am inih mm­Beregi Oszkár a Rabszolga királynőben APOLLÓ — Egy holtnak nyilvánított gaz­da nősülni akar. Békéscsabáról je­lentik: Bohus Pál békéscsabai fiatal gazdálkodó nősülés cédából meg­jelent a csabai anyakönyvi hivatal­ban, hogy születési anyakönyvi ki­vonatát megszerezze. Az anya­könyvvezető meglepetéssel konsta­tálta, hogy a bejegyzések szerint Bohus 1918-ban a békéscsabai 'ka­tonai' kórházban meghajÉ s a hősök temetőjében temették eT. Mivel az élő és halott személyazonossági ada­tai 'teljesen megegyeztek, nyilván­valóvá lett, hogy egy most már meg nem állapítható 'ismeretlen egyént temettek el Bohus Pál neve alatt. A husiparosok nyilatkozatáért a leghálásabb elis­meréssel és köszönettel kell adóz­nunk fenti testület minden egyes tagjának külön-külön is és együtt­véve is. A leghálásabb köszönetnek inditó okául (vagy alapjául) szol­gál azon kijelentésük e testület igen fisztelt tagjainak, hogy a nyilatko­zatukban közölt számadatok reális voltáért felelnek. Rendben van uraim ! Parolát rá, még pedig jó csattanósat az áldóját neki! Banzaj! Banzáj ! Banzáj ! Háromszor-há­romszoros Banzáj ! önök, jó uraim nem is tudják, milyen nagy_ követ vettek le szegény családapai és férji vállainkról" e kijelentésükkel. Most már bátran merünk odaállni kedves nőnk Önagyságáék magas szine elé és nyomtatásban tartjuk fennen hordott nóznicskájuk elé, hogy bennünket — szegény férjeket — évek óta hütlenül — enyhén szólva — félrevezetnek. Szegény jámbor fejünket pedig egy nagyon kicsinyesnek látszó trükkel csavar­ták el. Nevezetesen évek hosszú sora óta étetik velünk a sparheldon sajátkezüleg savanyitott káposztá­ban a disznóoldalast — karaj-árban — ugyancsak jó egynéhány eszten­deje tömjük magunkat fej-láb nyomtatékkal ellátott, de comb-ár­ban felszámított pörkölt húsokkal. iÉs mi szerencsétlen, félrevezetett, agyonsanyargatott páriái e sárte­kének, meg Önöket — önöket,kedt ves Jóltevőink — mertük gondo­latban megsérteni, valahányszor egy-egy élemedett ártány-agyar került teritékre bus asztalunkon, önöket mertük remegő gondola­tainkban a poklok hetedik fenekére kivánni, valahányszor egy darab szúrós tövishez hasonló fültő ke­félte végig csuklásba fuló torkain­kat — karaj vagy comb-árban ! — Most azonban felnyíltak szemeink és látókká lettünk ! Ezer köszönet és hála ezért önöknek, jó uraink ! IÉS grácia szegény bűnös fejünknek! Soha el nem muló hálánk kiséri önöket göröngyös utaikon nemes tettükért! Háromszor-háromszoros Banzáj ! a szegény, elgyötört fér­jektől ! (*) Zálogház megnyitás. Tiszte­lettel értesítem Nyíregyháza város és vidéke mélyen tisztelt közönsé­gét, hogy Nyíregyházán, Buza-utca 3. szám alatt a folyó évi december hó 1-én magán-zálogházat nyi­tottam. Ugy ékszserekre, mint egyéb ingóságokra a lehető leg­magasabb kölcsönt nyújtom. Tiszte­lettel Szabó Miklós, magán-zálog­ház tulajdonos, ^Nyíregyháza, Buza utca 3. szám. 3x — Megszűnt iparok. Bernáth Sá­muel szabó, Pristyák János könyv­kötő és diszmü, Tokár János teher­szállító taligás, Schmied ndrás te­herszállító taligás. Palotay István nufóval való teherfuvarozás, ,Ku­bttssy Emii tüzelő anyag közvetí­tés, Herskovits Ignác szobafestő, Romanoszki József élelmiszer piaci árusítása, Schvartz Mór rőfös áru kereskedés, Morauszki Pálné ócska ruha piaci árusítása, Bankó András hentes és mészáros, Katz Etel női ruha varrás, Kardos Zoltán hasz­nált bútorokkal való kereskedés, — Nagy Andrásné ócska ruha piaci árusítása, Szűcs Imre tímár, Flóhr Béla terménykereskedés, Szekretár Sámuel vegyes élelmiszer piaci áru­sítása, Cservenák Imre férfiszabó, Krecsák József csizmadia, Ajler György teherszállító taligás, Deb­rószkí József teherszállító taligás, Girlích János szén bizományi áru­sítása, Nagy Mihályné pecsenye sü­tés és árusítás. (*) Estélyi és báli divatlapok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. » » >• • , « w ,ii ni• • n. w SZÍNHÁZ. HETI MOSOR: Igazgató : Gulyás Menyhért. December 1. Kedd : A buesukerin­gö. Bérletszünet. December 2. Szerda : A hamburgi mennyasszony. Páratlan bér­let 13. December 3. Csütörtök : öszi szere­lem. Páros bérlet 13. December 4. Péntek : Qolly. Párat­lan bérlet 14. December 5. Szombat: Dolly. Bér­letszünet. December 6. Vasárnap : Dolly. — Bérletszünet. December 7. Hétfő : Dolly. Páros bérlet 14. December 8. Kedd : Dolly. Bér­letszünet. * • • A színházi iroda hirti: Ma este „Régi jó Budapest" megy a már ismert szereposz­tással. • Holnap a „Bucsukeringö"-t ad­ák. A nagysikerű Strauss operett az idei szezon slágere, a közön ség nem lud betelni a darab muzsikájának szépségeivel, i i • Szerdán „A hamburgi meny­asszony"-t adják. A tegnapi siker után szép házra van kilátás. Csütörtökön Pierre Wolf és Disvernois 4 felvonásos színmű vét, az „Őszi szerelmet" adják Bihary László rendezésében. A hét többi napját a „Dolly tölti ki. A zsidó-kórház javára a ked­den leste tartandó hangver­seny nagysikerűnek Ígérkezik A szép perspektíva előtt álló zsidó-kórház teljes kiépítése cél­jából — a nemes emberbaráti érdek javára — holnap este a Korona disztermében rendezendő magas nívójú hangverseny vátos-, sőt megyeszerte általános és élénk érdeklődés közponljában áll. He­vesi főrabbi megnyitó beszéde, Rozgonyi Ágnes kiváló hegedü­müvésznő, dr. Kósa György zon­goraművész és — különösen Szedő Miklós dr. operaénekes számai iráni óriási várakozással tekint a hangversenyre készülő közönség. Az előjelekből ítélve, ugy er­kölcsi, mint anyagi [tekintetben a legmesszebbmenő siker jegyében fog leperegni ez a Nyíregyháza szines ünnepélyeinek, mulatsá­gainak a tablóján és par excel­lent és — a maga nemében pá­latlan hangverseny. (fai-) Pola Negri Nyíregyházán. Páris érnyai bemutatója az Apollóban Ma hétfőtől újra szenzációba lesz részük az Apolló törzsvendégeinek, mert több mint egy éve, hogy Nyír­egyházán Pola Negri film nem volt műsoron, aminek az oka az volt, hogy a Pola Negri filmek ma a legdrágább filmek közé soroltattak, s igy nagy áldozatok árán tudta az Apolló az összes Pola Negri fil­meket biztosítani Nyíregyházára. Pola'Negrjt, a lengyel származású filmdivát ugyanis az amerikai Pa­ramount-Tilmgyár szerződtette s Cecil B. de Mille rendezésével az első sikerült nagy filmje, a «Páris árnyai.» Kevés fílmprimadonnának ada­tott meg az elismerés, mint Pola Negrinek. Decens játékával, gyö­nyörű alakjával tért hódit magának a világ minden városában. Nevét ugy ismerik a külföld bárme­lyik metropolisában, mint nálunk. Pola Negri filmje hétfőtől szer­dáig lesz műsoron az Apollóban 5, •7 és 9 órai kezdettel. Jegyekről ajánlatos előre gon­doskodni . Európa gazdasági krízise. Irta: Domány Gyula dr. A viszonyok konszolidálásával, az infláció megszűntével minden eu­rópai államban, — Anglia kivételé­vel, — a győztes és legyőzött ál­lamokban egyaránt, a termelés igen vontatottan indult meg és a gazda sági krízisek nyomon követik egy­mást. Az üzemek redukciója, a munkáslétszámok apasztása, a ki­vándorlás emelkedése a fogyasztás csökkenése a szimptomái annak a nagy gazdasági depressziónak, amely ma egész Európát megüli. Egyelőre mem is látszik kibonta­kozási lehetőség, mert a legfonto­sabb termelési tényezőnek: a tő­kének hiánya, az európai piacokon olyan mértékben érezteti hatását, I Ariette Marchal a Rabszolga királynőben APOLLÓ amelyhez fogható tőkehiány sem' az 1907. évi, se m pedig 1912. évi pénzügyi krízissel össze nem ha­sonlítható. Amig normális viszonyok idején a tőkehiány átmenetileg éreztette csak hatását, addig most ez a je­lenség állandósulni látszik. A há­ború gazdasági következményei most jutnak főként kifejezésre, mert a látszólagos konjunktura idején, amig az infláció elpusztította azo­(kat a javakat is, amelyeket a hábo­rúból sikerült átmenteni, az eu­rópai valuták stabilizálásakor de­rült ki, hogy mennyi érték pusztult el a háború kitörése óta es hogy ezeket az értékeket milyen nehéz pótolni. Ennek a tőkének a hiánya «e Szi_ lehetetlenné a termelés olyan megindulását, amely minden vona­ton élénkebb vállalkozási kedvet, nagyobb gazdasági mozgalmat vál­tana ki. A megsemmisült és hi­ányzó tőke illusztrálására elsősor­ban a bennünket legközelebbről érintő, tehát a magyar viszonyok­ra akarunk rámutatni. Magyaror­szág mai területén, a háború előtt * pénzintézetek 3300 millió arany­korona betétet kezeltek. Ennek az összegnek egytizede, körülbelül 300 millió korona van ma Csonkama­gyarország pénzintézeteinél be­tétként elhelyezve. Ugyancsak a kis Magyarország területén éven­ként 200 millió' jelzálogos köl­<c^nt 'kebeíez^k be. amelyek el­Jenében fabocsájtott jelzálogleve­lek 90 százalék erejéig a. külföldön találtak elhelyezést. Ma ez a pénz­forrás is hiányzik, mert a külföld előtt a magyar emissziók utia egyelőre el van zárva, össze SZOK­•táik hasonlítani a bankjegyforgal­mat a betétek összegével és ebből most azt az arányt állapíthatjuk meg, hogy amig az Osztrák-Ma­gyar Bank átlagos bankjegyforgal­mából, azaz 2.4 milliárd arany­koronából Magyarország területé­re esett annak 40 százaléka, amely hozzávetőlegesen 1 milliárd arany­koronát tesz ki, a Nagymagyaror­szág betéteinek összege elérte a 12 milliárd aranykoronát. Ezek sze­rint, amíg a betétek a háború előtt iizenkétszer olyan összeget repre­zentáltak, mint a bankjegyforga­lom, addig ma, a 300 millió arany­korona betéttel, — amely 4.5 bil­liói papirkoronának felel meg, — Szemben áll a hasonló összegű bankjegyforgalom, vagyis a beté­tek összege a bankjegyforgalom­mal azonos nívón mozog. Hiány­zik tehát az a tizenegyszeres kü­lönbözet, amely békében a jegy­bank bankjegyforgalma és a beté­tek között mutatkozott. Hiányzanak továbbá azok a part­ziópénzek, amelyek Franciaország­ból és Belgiumból elárasztották egész Középeurópát és amelyből a magyar gazdasági életnek is igen számottevő milliárdok jutottak. i Kertész MiMy a Rabszolga királynő rendezője APOLLÓ I Kipderkf vrpycE SOG0 boronóér* Robbant-sorsjegyet! N erheté: 2 autó, traktor, irmy et «2ÜMt; rgytb, bundák, szobaberendezések, zongora, motorbicikli, ^vetdnep^«kel«^»»t» elé, J «»ka»*éyotefc,iai y mjMi£€kj>j^Bj500k^

Next

/
Oldalképek
Tartalom